Utolsó módosítás: 2020. november 27.

A kormányzat 2019 nyarán jelentősen szigorította a 6 éves korban történő iskolakezdés betartását, és korlátozta a szülők és az óvoda lehetőségeit arra, hogy a gyerek még egy évig az óvodában maradhasson. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez átkerül az Oktatási Hivatalhoz, melyhez a szülőnek kell írásbeli kérvényt benyújtania január 1. és 15 között, a hivatal a gyermek ismerete nélkül, papírok alapján dönt és csak az általa szükségesnek vélt esetekben kér szakszolgálati vizsgálatot. A hivatal döntése ellen a szülő csak bírósági eljárás keretében fellebbezhet.

Az alábbiakban összefoglaljuk a témában jelenleg elérhető információkat. Az érintett szülők csatlakozhatnak közösségi csoportunkhoz is, ahol a legfrissebb információk átadásával segíthetjük egymást. Rövid összefoglalónk az új törvényről itt olvasható.

Az iskolaérettségről

Mikor ne menjen a gyermek 6 évesen iskolába?
A gyermek és a társadalom érdekét is egyaránt az szolgálja, ha a gyermek iskolaéretten kezdi az iskolát. A gyerekek között nagy fejlődésbeli különbségek mutatkoznak, nem mindenki ugyanabban az életkorban válik iskolaéretté. Az idő előtt, éretlenül iskolapadba erőltetett gyermekeket sorozatos kudarcok érik, ezek alacsony önbecsüléshez vezetnek, ami tönkreteszi az iskolás éveket és nagyban rontja a gyermek életben való boldogulásának esélyeit is. A nem iskolaérett gyerekek akadályozhatják a többi gyermek haladását is az iskolában.
Mikor iskolaérett egy gyerek?
Az iskolaérettség összetett dolog, nem csupán az gyermek értelmi, gondolkodásbeli fejlettségére utal, hanem magába foglalja a testi fejlettséget, az érzékszervek fejlettségét, a megfelelő mozgáskoordinációt, a beszédkészséget, a tartós figyelem képességét, a kudarctűrést és a szociális fejlettséget is. Mindezek megítélésében a szülő az óvodapedagógustól kaphat szakmai támogatást. Korábban a pedagógiai szakszolgálatok adhattak szakértői véleményt az iskolaérettségről, ezt a lehetőséget azonban 2020. január 1-től a kormányzat megszüntette. Az iskolaérettség kritériumairól kérjük, olvassa el segédletünket. Az iskolaérettségről közérthetően részletesebben olvashat például Molnár Anikó gyógypedagógus írásában, Deliága Éva gyermekpszichológus korábbi blogbejegyzésében, a Divány korábbi cikkében vagy ebben a videósorozatban: 1. rész, 2.rész, 3.rész. Molnár Anikó tanácsai az iskolakezdéshez itt olvashatóak.
Magyarországon miben más a helyzet, mint külföldön?
A tankötelesség korhatárára vonatkozó szabályozások országonként eltérőek. Magyarországon azért is különösen élesen merül fel az iskolaérettség kérdése, mert a magyar iskolák jelentős része merev, nehezen alkalmazkodik gyermekek egyéni igényeihez, és nagy a gyermekek iskolai terhelése. Így aki éretlenül kerül be az iskolába, nagy a veszélye annak, hogy lemarad, kudarcot kudarcra halmoz, és ezt a pedagógiai kárt később már nem lehet helyrehozni.
Problémát jelent az is, ha a gyermek túl későn kerül iskolába?
Természetesen nem jó az sem, ha egy gyermek szükségtelenül marad az óvodában még egy évig, ilyenkor az óvoda és később az iskola is unalmassá válhat.

A törvénymódosításról

Hogy szól az új törvény?
A január 1-jén hatályba lépő törvény itt olvasható (45. § (2)), az ide vonatkozó rész az alábbi:
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
Melyik engedélyező szervhez kell beadni a kérelmeket január 15-ig?
Az Oktatási Hivatal lesz az engedélyező szerv, nekik kell benyújtani a kérelmet január 1. és 15. között. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója itt olvasható.
Hogyan változott a törvényi szabályozás a korábbiakhoz képest?
Korábban az óvoda felelőssége volt az iskolaérettségről dönteni, és így az óvodának lehetősége volt a gyermek ismeretében, a szülőkkel való konzultáció alapján dönteni az iskolaérettségről. Problémás esetekben, illetve ha a szülő nem értett egyet az óvodával, lehetőség volt a pedagógiai szakszolgálat szakvéleményére hagyatkozni. A régi és az új törvény összehasonlításáról itt olvashat részletesebben.
Mi a probléma az új törvénnyel?
A törvénymódosítás az óvodák helyett az Oktatási Hivatalhoz utalja annak megállapítását, hogy a gyermek további egy évig óvodában maradhat-e. A gyermeket ismerő szülő és óvoda helyett tehát a gyermeket nem ismerő hivatal dönt, holott ennek a döntésnek a gyermek mély ismeretére alapuló pedagógiai döntésnek kellene lennie, melynek meghozatalára egy hivatalos szerv alkalmatlan. A hivatal ugyan elvileg kérheti a pedagógiai szakszolgálat véleményét, de ez nem kötelező, és biztosan nem lehetséges az összes gyermek esetében, hiszen az országban jelenleg messze nincs annyi szakértő, akik az összes érintett gyereket meg tudnák vizsgálni. De még egy szakértői bizottság gyors felmérése sem pótolhatja a szülő és óvodapedagógus személyes és alapos, hosszú évek tapasztalataira épülő gyermekismeretét. A törvény elveszi a döntési kompetenciát az óvodapedagógusoktól, akik így eszköztelen maradnak, és ez gyermekeinkre is kihat. Még akkor is, ha az Oktatási Hivatal az összes kérelmet elfogadná, a törvény úgy is kifejtené káros hatását, mert a megnehezített hatósági eljárás sok szülőt elrettent, és sok családhoz nem kapja meg a megfelelő információkat az iskolaérettség pedagógiai jelentőségéről, hiszen a kormányzat csupán a büroktratikus ügyintézés menetére korlátozza a tájékoztatást. Az iskolába erőltetett sok iskolaéretlen hatéves gyermek pedig rontja az oktatás minőségét az iskolaérett gyermekek számára is, hiszen az iskolák jelentős része nem tudja hatékonyan kezelni az egy osztályon belül jelentkező nagy fejlődésbeli különbségeket. Az első év tapasztalatai után 50 pontban foglaltuk össze a törvénnyel kapcsolatos problémákat.
Kinek rossz az új törvény?

A kormányzat olyan törvényt hozott az iskolaérettség megítélésére, ami mindenkinek rossz.

Rossz a törvény a gyermekeknek,

  • mert nem az őket ismerő és szerető szülők és óvodapedagógusok döntenek, hanem ismeretlen személyek, akik nem vállalnak személyes felelősséget a döntésért;
  • mert a családot hónapokon keresztül stresszben tartja a túlzottan korai döntéskényszer és a bizonytalanság, ami a gyermekekre is negatívan hat;
  • mert a gyermeket értelmetlenül kell elhurcolni akár több vizsgálatra is, aminek sikerében ráadásul ellenérdekeltek a családok.

Rossz a törvény a szülőknek,

  • mert felesleges rohangálásnak teszi ki a szülőket;
  • mert kiszolgáltatottá teszi a családot a hatósági önkénynek, hiszen a döntéssel szemben nincs érdemi jogorvoslati lehetőség;
  • mert a szülők jelentős része, különösen a hátrányos helyzetűek, nem rendelkeznek kellő információval és érdekérvényesítő képességgel, hogy a kérelmezés szükségességét megítéljék és a dokumentumokat beszerezzék, és mindebben nem kapnak kellő segítséget.

Rossz a törvény az óvodának,

  • mert a kínzó mértékű óvodapedagógus-hiány közepette a kormány ezzel elkerüli az elvárható és szükséges béremelést, és ehelyett az óvodások számának mesterséges csökkentésével igyekszik kezelni a krízist;
  • mert a gyermeket ismerő óvodapedagógusok helyett ismeretleneknek adja a döntési jogkört, ezzel degradálva az óvodapedagógus hivatást;
  • mert ebben a fontos kérdésben megszünteti a szülők és óvodapedagógusok együtműködésének kötelezettségét, és ennek következtében romolhat a szülő-óvoda kommunikáció.

Rossz a törvény a pedagógiai szakszolgálatoknak,

  • mert hatalmas és felesleges plusz terhelést eredményez a már eleve túlterhelt szakszolgálati rendszerben;
  • mert kevesebb idő jut azokra a gyermekekre, akiknek a felmérése és kezelése valóban szükséges lenne;
  • mert a sok gépies és adminisztratív tevékenység miatt kevésbé vonzóvá teszi a szakszolgálati munkát, ezzel növelve a munkaerőhiányt és kontraszelekciót a szakszolgálatoknál.

A törvény rossz az iskoláknak,

  • mert még a legjobb tanári igyekezet mellett sincs mód az iskolaéretlen gyermekekkel külön, differenciáltan foglalkozni;
  • mert az iskolaéretlen gyerekeket sorozatos kudarcok érhetik, ami a gyermekeknek éppúgy fájdalmas, mint a tanároknak;
  • mert a sok iskolába kerülő éretlen gyermek hosszú távon rontja az oktatás színvonalát, majd később az ország versenyképességét is.

Különösen rossz a törvény

  • a legsérülékenyebb SNI-s gyerekeknek, akiknek a lassabb fejlődése miatt a többiekhez képest még egy év óvodára lenne szükségük, de a szakértői bizottság javaslatára számukra korábban igénybevehető további 1+1 év óvoda lehetőségét a kormányzat indoklás nélkül megszüntette;
  • a koraszülötteknek, akik épp a korai születés miatt eshetnek el a további egy év óvoda lehetőségétől, mivel a kormányzat nem hajlandó figyelembe venni a korrigált születési dátumot a döntésnél.

Ezzel szemben a jelenlegi kormánynak tetszik a törvény, amit kitaláltak, elvégre ennek segítségével csökkenteni lehet az óvodások számát és így az óvodai kiadásokat, és tovább lehet erősíteni a központi irányítást a közoktatási rendszer felett.

Melyik rendelet szabályozza a törvény végrehajtását?
A törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet V/A. fejezete szabályozza. Itt rendelkeznek az eljárással kapcsolatos határidőkről. Arról azonban nincs itt szó, hogy az Oktatási Hivatal milyen szempontok szerint dönt arról, hogy kit küldenek el szakértői vizsgálatra, és milyen szempontok alapján döntenek a benyújtott kérvényekről; ezek a kritériumok nem kerültek szabályozásra, a kormány nem tette ezeket hozzáférhetővé.
Mi alapján fog dönteni az Oktatási Hivatal?
Erről nyilvánosan semmit sem tettek közzé. A tapasztalatok alapján az Oktatási Hivatal a benyújtott kérvényeknek csak kis hányadát utasítja el egyből; a kérelmek nagy részét vagy egyből elfogadja, vagy szakszolgálati vizsgálatot rendel el, és annak alapján dönt. Szakszolgálati vizsgálat nélkül csak akkor szokták elutasítani a kérelmet, ha formai okok merülnek fel, vagy a kérelem nagyon gyenge, vagy ha gyermek augusztus 31-ig betölti a 7. életévét. Korábban az SNI-s gyermekeknek lehetőségük volt a többieknél még egy évvel tovább óvodában maradni amennyiben ezt a szakértői bizottság javasolta, de ezt az érintett gyermekek számára fontos lehetőséget 2020. január 1.-el indoklás nélkül megszüntették, és az ilyen kérelmeket egyből elutasítják. Az első év tapasztalatainak részletes összegzése itt olvasható.
Fordulhat-e a szülő a pedagógiai szakszolgálathoz iskolaérettségi felmérés céljából?
Ezt a lehetőséget a kormány 2020. január 1-el megszüntette, így most már sem a szülő, sem az óvoda, sem az iskola nem kérhet iskolaérettségi felmérést a pedagógiai szakszolgálatnál. Így általános esetben a szülők már nem kérhetik az iskolaérettségi vizsgálatot és az erről kiállított szakvéleményt, így nem lehetséges ennek segítségével elkerülni a kérvényezést az Oktatási Hivatalnál. Egyedül az SNI/BTMN-es gyerekek esetén állíthat ki az 5 és 6 év közötti gyermekeknél szakvéleményt a szakszolgálat az iskolaérettségről szeptember 1. és január 15. között. Esetleg nagyon kivételes esetekben (pl. tartós betegségnél) képzelhető el kivétel. Minden más esetben a szülőknek január 1. és 15. között az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezni a további egy év óvodát.
Mivel indokolja a kormányzat a törvénymódosítást?
A törvény hivatalos indoklása a következő: „A gyermek érdekét az szolgálja, hogy a megfelelő óvodai felkészítést követően minél előbb megkezdhesse iskolai tanulmányait és nagyobb eséllyel sajátítsa el az egyes pedagógiai szakaszok végére elvárt ismereteket, képességeket, kompetenciákat.”. Az államtitkár sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy „ahány iskola, annyiféle szokás volt”, amely visszásságokra adott alkalmat, és „egységes, átlátható rendszert” ígért. A minisztérium közleményében úgy indokolt, hogy a visszaélések és az indokolatlan felmentések elkerülése érdekében szükséges az Oktatási Hivatal eljárása. A Miniszterelnökség szerint (1:37:20-tól) azért nem volt jó az eddigi rendszer, mert eddig valójában a szülők döntöttek, pedig az óvoda jogköre volt a döntés, ezért álszent volt a rendszer.
Milyen egyéb kérdésekben hozott változást a törvénymódosítás?
Az iskolaérettség mellett ugyanaz a törvénymódosítás más kérdésekben is szűkítette a szülők, tanárok és diákok jogait. Az intézményvezetői kinevezéseknél a törvény a tanárok, szülők, diákok véleményezési jogát is megszüntette. Megnehezítették az alternatív iskolák működését, megszűnt a magántanulói státusz, helyette egy központi szerv dönt az egyéni munkarendről ismeretlen szempontok alapján. Míg korábban 5 éves korig, ezután csak 4 éves korig lehet felmentést kapni az óvoda alól. A módosításokról itt olvashat részletesebben.
 

Az Oktatási Hivatal eljárása

Van egyáltalán esélyünk, hogy az Oktatási Hivatal elfogadja a kérelmünket?
Igen, van! Nem igazak azok a híresztelések, amelyek szerint alig van esély az oktatási hivatalnál. Bár előre nem látható, hogy milyen arányban fogják elfogadni a kérelmeket, és a döntési kritériumok sem nyilvánosak és így bármikor szigorodhatnak, a 2020-as kérvényezések tapasztalatai alapján a beadott kérelmek kb. 90%-át végül elfogadták (egy részüknél szakszolgálati vizsgálat után). Ez persze nem vígasztalja azt a több mint ezer kérelmezőt, akinek a kérvénye elutasításra került, de összességében reálisan jó esély van a kérelmünk elfogadására. Nem igaz az a híresztelés sem, hogy csak SNI/BTMN-es gyermekeknek van esélye; a 2020-as kérvényezők nagy többsége sem SNI/BTMN-es volt. A jobb szakmai minőségű kérvények megírását segíti a segédletünk. Függetlenül a viszonylag magas elfogadási aránytól, a törvény így is kifejti káros hatását, mivel sok szülő, akinek a gyermeke számára hasznos lenne a további egy év óvoda, nem nyújt be kérvényt, mert nem rendelkezik elegendő információval, vagy mert nem kap elegendő segítséget a kérvényezéshez. Ezért is fontos, hogy minden érintetthez juttassuk el az információkat – ebben szülőként is segíthetünk valamennyien. Összefoglalónk a törvényről itt olvasható.
El lehet-e kerülni a Oktatási Hivatali kérvényezést?
A törvényben szerepel az alábbi kitétel: Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Aki tehát rendelkezik a pedagógiai szakszolgálat által kiálított szakvéleménnyel, amelyben egyértelműen szerepel a további egy év óvodai nevelésre vonatkozó javaslat, annak nem kell januárban kérvényt benyújtania az Oktatási Hivatalba. Sajnos azonban ilyen szakvéleményt csak nagyon szűk körben állítanak ki; ez a gyakorlatban csak az SNI/BTMN kódos gyermekeknél merül fel. A kormányzat 2020. január 1.-el megszüntette a szülői vagy óvodai kérésre történő iskolaérettségi felméréseket. Kizárólag az 5 és 6 év közötti SNI/BTMN gyermekeknél van arra lehetőség, hogy a szakszolgálat az iskolaérettséggel kapcsolatban szakvéleményt állítson ki szeptember 1. és január 15. között. Ebben az esetben ún. komplex vizsgálatot kell kezdeményezni a szakszolgálatnál az ilyen szakvélemény érdekében. Fontos tudni azonban, hogy az SNI/BTMN státusz nem jelent automatikusan iskolaéretlenséget; sok esetben a szakszolgálat iskolaérettnek nyilvánítja az SNI/BTMN-es gyerekeket is.
2019-ben még ne lépett életbe az új törvény, ezért akkor még a szakszolgálatok egy része kiadott előzetesen iskolaérettségi szakvéleményeket nem SNI/BTMN-es gyermekek számára is, de ezt a lehetőséget 2020-tól a kormányzat megszüntette, így az SNI/BTMN gyermekek kivételével a nagy többség számára a januári Oktatási Hivatali kérvényezés maradt az egyedüli út a további egy év óvoda érdekében.
Mit kell tennie annak, aki a rendelkezik a szakszolgálattól a további egy év óvodát javasló szakvéleménnyel?
Ilyen szakvéleményt az 5 és 6 év közötti SNI/BTMN státuszú gyermekek kaphatnak szeptember 1. és január 15. között. Akinek a pedagógiai szakszolgálattól származó szakvéleményben egyértelműen szerepel a további egy év óvodára vonatkozó javaslat, annak már nem kell januárban kérvényeznie az Oktatási Hivatalnál. Ebben az esetben elegendő eljuttatni a szakvéleményt az óvodába, és ott beviszik az adatokat a KIR rendszerbe. Érdemes lehet a szakvéleményről 2 másolatot készíteni; az eredeti szakvéleményt tartsuk meg, az egyik másolatot adjuk át az óvodának, a másik másolatra pedig kérjünk egy “átvettem” aláírást.
Lehet-e az iskolaérettségről ilyen hamar dönteni?
Szakmailag sokkal jobb lenne tavasszal dönteni az iskolaérettségről, hiszen ebben az életkorban a gyermekek nagyon gyorsan változnak. De mivel a szülőknek január első felében kell kérvényezniük, addig el kell dönteniük, hogy kérik-e az Oktatási Hivatlatól a további egy év óvodát. Ez nagyon méltatlan helyzetet teremt a szülők számára, hiszen ezt a döntést szükségtelenül hamar kell meghozni, holott a gyermek érdekében sokszor érdemesebb lenne későbbre halasztani a döntést, ami az új törvény szerint nem lehetséges. Amennyiben pedig a szülő a kérvényét alátámasztó dokumentumokat szerezne be, azokat még általában előző éve novemberéig vagy decemberégi elő kellene teremtenie, vagyis a dokumentumokat kiállító szakértőknek még hamarabb kell nyilatkozni, ami szakmailag nem helyes, de sajnos ezt kényszeríti ki a törvény.
Kötelező érvényű-e az Oktatási Hivatal döntése?
Sajnos igen: amennyiben az Oktatási Hivatal elfogadja a szülő kérelmét a további egy év óvodára, akkor a szülő utólag már nem gondolhatja meg magát. Ez akkor is így van, ha az Oktatási Hivatal a döntését a szakszolgálat vizsgálata nélkül hozta meg, vagyis amikor a gyermeket nem látta szakértő. Nehéz helyzetbe hozza ez a szülőt, emiatt ugyanis a szülői döntést indokolatlanul korán, már január elején meg kell hozni, holott a gyermek tavaszig még sokat változhat. Bár többször jeleztük a minisztériumnak, hogy ez a merev hozzáállás ellentétes a gyermekek érdekeivel, a kormányzat nem változtatott a szabályozáson.
SNI/BTMN minősítést kell kapnia a gyermeknek ahhoz, hogy ne menjen iskolába?
Nem, ha egy gyermek nem iskolaérett, az nem jelenti azt, hogy SNI (sajátos nevelési igény) vagy BTMN (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség) minősítést kellene kapnia. Ha valaki ilyet állítana, az ellen tiltakozzunk! A tavalyi évben is az Oktatási Hivatal sok gyermeknél engedélyezte a további egy év óvodát, és a túlnyomó többségük nem SNI/BTMN kódos gyermek. Csupán abban történt változás 2020-tól, hogy a kormányzat megszüntette a szülők vagy az óvoda által kezdeményezhető iskolaérettségi vizsgálatokat a szakszolgálatoknál, így a szakszolgálatok már általában nem állíthatnak ki szakvéleményt az iskolaérettségről; ez alól képeznek kívételt az SNI/BTMN-es gyermekek; az 5 és 6 év közötti SNI/BTMN-es gyermekek számára a szakszolgálat szeptember 1. és január 15 között is kiállíthat szakvéleményt ezzel kapcsolatban. De ettől még a nem SNI/BTMN-es gyermekek is lehetnek iskolaéretlenek. Valamennyi szülő számára nyitva áll a kérvényezés lehetősége az Oktatási Hivatalnál.
Milyen határidők vonatkoznak az eljárásra?
Január 1. és 15. között kell beadni a szülői kérvényt az Oktatási Hivatalba a további egy év óvodai nevelésről. Ha a hivatalnak minden információ rendelkezésére áll, a beérkezéstől számított nyolc napon belül dönt a kérelemről. Ha további iromány vagy vizsgálat szükséges, a hivatal hatvan napon belül dönt. A rendelet szerint: „Amennyiben a hivatal szakértői vizsgálatot javasol, a szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított öt napon belül meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői bizottság a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belüli időpontra tűzi ki. Ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibájából nem jelenik meg, további vizsgálati időpont biztosításának mellőzésével a szakértői bizottság a vizsgálat elmaradásáról és annak okáról értesíti a Hivatalt. Ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibáján kívül nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani az elmulasztott vizsgálati időpontot követő naptól számított öt napon belüli időpontra.” Arról nincs információ, hogy ki és mi alapján dönt arról, hogy a szülő önhibájából nem jelent-e meg a vizsgálaton.
Hol olvasható az Oktatási Hivatal részletes tájékoztatója?
Az Oktatási Hivatal részletes tájékoztatója itt olvasható.
Hol érhető el a kérvényezési felület?
A kérvényezési felület az Oktatási Hivatal oldalán itt érhető el.
Elektronikusan vagy postán kell benyújtani a kérelmet?
A kérelem benyújtható mind elektronikusan, mind postai úton, de mindkét esetben először az Oktatási Hivatal honlapján kell kitölteni egy űrlapot. Akinek van Ügyfélkapu regisztrációja, az benyújthatja elektronikusan, ebben az esetben a csatolt dokumentumok másolatát fel kell tölteni. Akinek nincs Ügyfélkapu regisztrációja, annak ki kell nyomtatnia az űrlapot, és aláírva, a csatolt dokumentumok másolatával együtt postára adnia.
Van-e különbség az elektronikus és a postai benyújtás között?
Az elektronikus benyújtás gyorsabb és megbízhatóbb, és nincs postaköltség sem. A döntés szempontjából nem várható különbség a benyújtás módjától függően.
Mi a benyújtás határideje?
Akár elektronikusan, akár postán nyújtjuk be a kérelmet, január 15. a végső határidő. Postai benyújtás esetén a feladás napja számít. A határidő után sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet.
Mennyi idő után várható válasz?
Elektronikus benyújtás esetén akár néhány órán belül jöhet válasz, de lehet, hogy több napot várni kell. Egy-két napon belül, de néha jóval hamarabb szokott jönni egy visszajelzés az ügyfélkapu tárhelyre email értesítés mellett arról, hogy iktatták kérelmünket. A hivatalos határidő 8 nap. Postai benyújtás esetén 1-2 hétre kell számítani, de elképzelhető, hogy a szakszolgálattól hamarabb jelentkeznek, amennyiben szakszolgálati vizsgálatra van szükség.
Hogyan választhatok az elektronikus és a postai benyújtás között?
A kérelem benyújtása az Oktatás Hivatal honlapján erről az oldalról indítható. Itt lehet választani a kitöltés módjáról, amely Ügyfélkapuval vagy Ügyfélkapu nélkül is lehetséges.
Mit érdemes előkészíteni a benyújtás előtt?
A legfontosabb, hogy írjuk meg előre számítógépen a szülői indoklást, ami maximum 5000 karakter lehet, hogy a beküldésnél már csak be kelljen másolni. A szülői indokláshoz a segédlet ad támpontokat. Ezen kívül szükség legy a gyermek oktatási azonosítójára, amit az óvoda tud megmondani, illetve rajta szokott lenni az óvoda által kiadott valamennyi dokumentumon. Tudnunk kelll még az óvoda OM azonosítóját is, ami az óvoda honlapján általában fel van tüntetve, de lekérdezhető az OH intézményi adatbázisából is.
Hogyan történik az elektronikus benyújtás?
Ha a törvényes szülő valamelyike rendelkezik Ügyfélkapuval, akkor a “Belépek Ügyfélkapuval” gombra kattint. Megjelenik az azonosítási szolgáltatás a KAÜ oldalán. A felhasználó és a jelszó megadása után a rendszer azonosít, majd beengedi a felhasználót a Köznevelési Engedélyezési Rendszerbe. Itt lehet választani a “További egy évig óvodában maradás” és a “Hatéves kor előtti iskolakezdés” kérelem között, s a megfelelőt választva a “Kitöltöm” gombbal a szülő a kérelem kitöltőjébe jut. Itt kell kitölteni a kérelmet, beírni a szülői indoklást 5000 karakteren belül és kipipálni a feltölteni kívánt csatolmányokat. Csak azt engedi a rendszer feltölteni, amit előzőleg kipipáltunk, és ami 2M-nál nem nagyobb dokumentumok. Az utasításokat követve elküldhetjük a kérelmet. A rendszer jelzi a sikeres kitöltést és feltöltést. A beérkező kérelmet az Oktatási Hivatal iktatja. Az iktatószámról értesít és a döntésről határozatot küld a Hivatal a kérelmező ügyfélkapus értesítési tárhelyére. Erről e-mailben kapunk jelzést. Ha nem jött email, akkor a spam mappában is érdemes megnéznünk.
Hogyan történik a postai benyújtás?
Ha nincs Ügyfélkapunk, akkor a “Nincs Ügyfélkapum, papír alapon töltöm ki a kérelmet” gombra kattintsunk, ezt erősítsük meg a “Folytatás ügyfélkapu nélkül” gombra kattintással és a kérelem kitöltőjébe kerülünk. Értelemszerűen töltsük ki a kérelmet, szülői indoklást 5000 karakteren belül, pipáljuk ki a csatolmányok típusát, kövessük az utasításokat és a végén nyomtassuk ki vagy mentsük el a kérelmet. A kinyomtatott és aláírt kérelmet a csatolmányok másolataival együtt helyezzük borítékba, és adjuk fel tértivevényes küldeményként a postán a Oktatasi Hivatal Budapest, 1982 címre. Az iktatószámról és a döntési határozatról levélben kap értesítést a kérelmező.
Hogyan tudom felvenni a kapcsolatot az Oktatási Hivatallal?
Bármilyen kérdés, probléma esetén érdeklődni az ovoda@oh.gov.hu e-mail címen, a 1/374 2100 központi telefonszámon, vagy a hivatali értesítőn szereplő közvetlen ügyintézői telefonszámon lehet. Kisebb problémák esetén segítőkészek szoktak lenni.
Milyen dokumentumokat érdemes csatolni a kérelemhez?
Érdemes minden olyan dokumentumot csatolni, ami a gyermek további egy év óvodai nevelését alátámaszthatja. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a kérelméhez a szülő bármilyen, által fontosnak tartott dokumentumot mellékelhet. Ilyen dokumentumot meg lehet próbálni szerezni a gyermek állapotától függően például:
  • Szakorvostól vagy háziorvostól. A szakorvosi papír jóval erősebb (pl. gyermekneurológia, vagy más szakorvos).
  • A pedagógiai szakszolgálattól, ha a gyermek volt ott korábbi vizsgálaton.
  • Az óvodapedagógustól. Az óvodából kikérhető a fejlődési napló másolata, de ez nem ad egyértelmű jelzést a gyermek iskolaérettségéről, így még jobb, ha az óvodapedagógus írásos véleményt is ad.
  • Logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától.
  • Pszichológustól.
  • Védőnőtől.
  • Magán úton is lehet végeztetni iskolaérettségi vizsgálatot.
Arról azonban nincs hivatalos információ, hogy mindezeket hogyan veszik figyelembe, mit fogadnak el és mit utasítanak vissza indokként; nem lehet előre tudni, hogy mi elegendő és mi nem. Általánosságban elmondható, hogy a szakorvosi és korábbi szakszolgálati véleményeket nagyobb eséllyel veszik figyelembe az Oktatási Hivatalban, de a szempontok akár megyénként is eltérőek lehetnek.
Adhat-e az óvodapedagógus, vagy más szakember (pl. orvos, fejlesztőpedagógus, védőnő) írásos véleményt a gyermek iskolaérettségéről?
Igen, adhat. Nincs semmiféle jogszabály, ami ezt megtiltaná azt, hogy bármely szakember írásba adja a véleményét, hogy aztán azt csatoljuk az Oktatási Hivatalhoz benyújtott kérelmünk mellé. Nincs garancia arra, hogy a csatolt írásos vélemény alapján elfogadják a kérelmünket, de az Oktatási Hivatalnak figyelembe kell vennie a csatolt dokumentumokat. Sok szakember azért nem ad írásos véleményt, mert úgy hiszi, hogy az úgysem számít; de nem ez a helyzet. Attól, hogy az írásos vélemény nem garantálja automatikusan a kérvény elfogadását, még egyes esetekben figyelembe vehetik. A gyermek érdekét szolgálja, ha a gyermekkel kapcsolatba kerülő szakemberek írásban is segítik a kérvényezésünket. Formanyomtatvány nincs, és nem kell hosszú levelet sem írni, elegendő a gyermek iskolaérettségére vonatkozó egyértelmű javaslat és egy rövid indoklás. Természetesen az óvodapedagógusok is adhatnak ilyen írásos véleményt, függetlenül attól, hogy az Oktatási Hivatal egyes esetekben megpróbálja erről lebeszélni az óvodákat. De sem az óvodapedagógusoknak, sem más szakembernek nem az Oktatási Hivatal kényelmét, hanem a gyermek érdekét kellene szolgálni azzal, hogy szakmai véleményüket írásban is kifejezik.
Az óvodának ki kell adnia a fejlődési napló másolatát a szülői kérelemhez?
Igen, ez az Oktatási Hivatal tájékoztatójában is szerepel. Szülőként nem vagyunk kötelesek ezt csatolni, csak akkor, ha alátámasztja kérelmünket. A fejlődési napló másolata sokszor nem tartalmaz elegendő információt a gyermek iskolaérettségéről, szerepelhetnek benne régi, már nem releváns információk, míg a legfrisseb dolgok nem; nyilván nem frissítik a naplót folyamatosan. Még jobb, hogyha a fejlődési napló mellett az óvoda írásos véleményt is ad a gyermek iskolaérettségéről (nem kell hosszú jellemzés, csak a lényeg), ebben ugyanis egyértelműen állást foglalhat az óvodapedagógus, ami különösen fontos, hiszen pedagógusként ő ismeri legjobban a gyermeket és ő vállalt érte felelősséget éveken keresztül. Sajnos egyes iskolákban előfordul, hogy nem adnak ilyen írásos véleményt, sőt egyes helyeken a fejlődési napló másolatát sem adják ki – ez szomorú, mert semmi sem gátolja az óvodát abban, hogy segítsen a szülők kérvényezésében.
Ha nem tudok dokumentumokat beszerezni a gyermek iskolaérettségéről, akkor már nincs is esélyem?
De, van! A csatolt dokumentumok abban segítenek, hogy az Oktatási Hivatal egyből, további szakszolgálati vizsgálat nélkül elfogadja a szülői kérelmet. Ha nem küldünk csatolt dokumentumokat, akkor nagy valószínűséggel az Oktatási Hivatal szakszolgálati vizsgálatot rendel el, és annak eredménye alapján dönt. A tapasztalatok szerint a szakszolgálatok nagy része pozitívan áll a szülők kérelméhez és a kérelmek többségét elfogadják, de vannak kívételek is, egyes szakszolgálatok jóval nagyobb arányban utasítják el a szülői kérelmeket, mint mások. Mindenesetre csatolt dokumentumok nélkül is jó esélyünk van arra, hogy kérelmünket elfogadják, ha a szakszolgálat munkatársa a gyermek vizsgálata után azt megalapozottnak találja. A szülői kérvény összeállításában segédletünk ad támpontokat.
Hogyan írjam meg a szülői indoklást az Oktatási Hivatal kérvényéhez?
A Szülői Hang Közösség segédletet állított össze a szülői indoklás szakszerű összeállításához, mely itt olvasható.
Milyen arányban fogadja el a kérvényeket az Oktatási Hivatal?
Előre nem lehet biztosat mondani, mert az Oktatási Hivatal döntéseinek kritériumai nem nyilvánosak, és ezért bármikor változhatnak, akár évről évre szigorodhatnak is. De a korábbi eredmények adnak támpontot. A 2020-as kérvényezési évben a szülői kérvények 42%-át egyből elfogadták, 55%-ánál szakszolgálati vizsgálatot rendeltek el (“függő hatályú végzés”) és annak eredménye alapján döntöttek, 3%-ban bedig egyből elutasították a kérést. A szakszolgálatokhoz küldött eseteknél összesen kb. 48%-ban elfogadták a szülői kérelmet, és kb. 7%-ban elutasították. Az Oktatási Hivatal ezekben az esetekben átveszi a szakszolgálat javaslatát, nem módosít. A szakszolgálati vizsgálat nélküli elutasítás tehát meglehetősen ritka, ez történhetett formai okok miatt, vagy azért, mert a szülő nem tudott megadni elég erős indokot, vagy épp a legsérülékenyebb SNI-seket utasították el egyből, amennyiben aug 31-ig betöltik a 7. évüket. Korábban ugyanis volt még lehetőség arra, hogy a szakértői bizottság által is alátámasztott esetben az SNI-sek a többieknél egy évvel tovább maradjanak óvodába, de ezt a számukra fontos lehetőséget indoklás nélkül elvették. Az Oktatási Hivatal 2020-as döntéseinek részletes statisztikai elemzése itt olvasható.
Megtudhatom, hogy konkrét korábbi esetekben hogyan döntött az Oktatási Hivatal?
Igen, mivel korábban a szülők önkéntes alapon nyilvános online adatbázist hoztak létre az Oktatási Hivatal döntéseiről, amely részletesen, sok szempont alapján kereshető. A nyilvános adatbázis itt érhető el.
Minél hamarabb vagy minél később érdemes benyújtani a kérelmet?
Nem tudjuk előre, hogy az Oktatási Hivatal miként fog dönteni. A 2020-as tapasztalatok alapján az látszik, hogy jobban jártak azok, akik minél később, akár a határidő utolsó napján adták be a kérelmüket, ezeket ugyanis jóval nagyobb arányban fogadta el az Oktatási Hivatal egyből, míg aki mindjárt a legelején benyújtotta a kérelmet, azoknál jóval kisebb volt az egyből elfogadás aránya. Számszerűen akik mindjárt az elején kérvényeztek, azokat 81%-ban küldték szakszolgálati vizsgálatra, akik pedig a legvégén kérvényeztek, azokat csak 24%-ban küldték szakszolgálati vizsgálatra, vagyis jóval nagyobb arányban fogadták el egyből a kérelmüket. Az OH korábbi szülői tapasztalatairól itt olvashat részletesen.
Minden megyében ugyanúgy dönt az Oktatási Hivatal?
Nem. Az Oktatási Hivatal megyei szinten szerveződik az ún. POK-okban (Pedagógiai Oktatási Központ). A tapasztalatok szerint egyes megyékben szigorúbbak (pl. Baranya, Tolna, Csongrád és Zala), és jóval ritkábban fogadják el a szülői kérelmeket szakszolgálati vizsgálat nélkül, míg más megyékben enyhébbek (pl. Győr-Moson-Sopron, Fejér, Veszprém és Budapest), és gyakrabban elfogadják a szülői kérelmeket anélkül, hogy szakszolgálati vizsgálatot rendelnének el. Az Oktatási Hivatal 2020-as döntéseinek részletes statisztikai elemzése itt olvasható.
Hogyan lehet összeegyeztetni a hivatali és jogi eljárást az iskolai beiratkozás időpontjával?
A plusz egy óvodai évre vonatkozó kérvényt januárban kell beadni, és feltehetőleg több hét, amíg megérkezik a válasz. Az iskolai beiratkozás időpontja normál esetben április közepén van, de az alternatív, művészeti vagy más nem körzetes iskolákban, ahol van valamilyen szintfelmérés vagy ismerkedő nap, már rendszerint februárban be kell adni a jelentkezést. Így ezekben az esetekben a szülő kényszerhelyzetbe kerül, hogy a hivatali válasz megérkezése előtt beírassa-e a gyermekét abban az esetben, ha sikertelen lesz a kérelem. Ha pedig a szülő további jogi fellebbezéshez folyamodik, könnyen előfordulhat, hogy ez elhúzódik az iskolai jelentkezés vagy akár az óvodai ballagás utánra.
Koraszülötteknél figyelembe veszi az Oktatási Hivatal a korrigált születési dátumot az iskolaérettség megállapításánál?
Nem, koraszülötteknél is a tényleges születési időpontot veszik alapul, nem a korrigáltat. Emiatt megtörténhet, hogy a gyermek azért válik mindenképpen iskolaéretté, mert a tervezettnél akár jóval korábban születik meg. A koraszülötteknél sokszor egyéb nehézségekkel is meg kell küzdenie a szülőnek és a gyermeknek, de sajnos többszöri kérés ellenére az Oktatási Hivatal nem veszi figyelembe a korrigált születési időpontot még akkor sem, ha a gyermek jóval korábban született a tervezettnél. Emiatt a koraszülötteknek lehet, hogy kevesebb idejük van a fogantatástól számítva az iskolakezdésig.
Maradhatnak-e az SNI-sek a többiekhez képest még egy évet óvodában, ha ezt a szakértői bizottság is támogatja?
Sajnos nem. Korábban volt ilyen lehetőség (további 1+1 év kedvezmény az SNI-seknek), de ezt a kormányzat 2020. január 1.-el indoklás nélkül megszüntette. Pedig például egyes betegségek esetén fontos lenne, hogy a gyermek a többiekhez képest még egy évig maradhasson óvodás, és így jobban felkészülve, könnyebben integrálódva kezdhesse meg az iskolát, és így életesélyei javuljanak. Bővebben lásd a HVG cikkében.
Figyelembe veszi-e az Oktatási Hivatal, ha a gyermek még csak középső csoportos az óvodában, amikor iskolaéretté válik?
Nem. Az Oktatási Hivatal csak a születési időpontot nézi, és ha a gyermeket iskolaérettnek találja, akkor iskolába küldi függetlenül attól, hogy még csak középső csoportba jár. Pedig pedagógiai szempontból nonszensz, hogy egy gyermeket csak úgy évközben átpakolnak egy másik csoportba, vagy a nagycsoport teljes kihagyására kötelezik a szülő és az óvodapedagógus szándékai ellenére. A kérdés független attól, hogy mi az oka annak, hogy épp a középső csoportba jár a gyermek – az adott helyzetre kellene megtalálni a legjobb megoldást. Kisgyermekekről van szó, rugalmasságra és megértésre lenne szükség, de sajnos az Oktatási Hivatal nem foglalkozik azzal, hogy a gyermek jár-e nagycsoportba, vagy nem.
Szétválaszthatják-e az ikreket?
Az ikrek esetén külön-külön kérelmet kell beadni, ezért az Oktatási Hivatal elvileg dönthet másképpen is az egyes gyerekeknél. Ha azt szeretnénk, hogy maradjanak együtt, akkor érdemes beleírni a kérvénybe az ikertestvér adatait, és kérjük a beadványban, hogy együtt döntsenek róluk. A tapasztalatok szerint ezt figyelembe szokták venni.
Hogyan juttassunk el írásbeli dokumentumokat az Oktatási Hivatalnak?
Ha bármilyen oknál fogva írásos dokumentumot (hiánypótlás, bírósági kereset, stb.) kell postán eljuttatnunk az Oktatási Hivatalnak, mindenképpen tértivevényes küldeményként küldjük, hogy kapjunk értesítést a küldemény átvételéről, és ezt őrizzük meg. De ezen túl, miután már értesítést kaptunk a küldemény átvételéről és eltelt valamennyi idő, érdemes telefonon is érdeklődni, hogy megkapták-e? Korábban több alkalommal is előfordult, hogy a postai tértivevény szerint az Oktatási Hivatal átvette a dokumentumot, mégis a hivatalon belül “elveszett”. (A normál kérvénybeadásnál a készhezvétel után 8 napon belül választ ad a hivatal, és utána küld értesítést ami pár nap alatt megérkezik, természetesen ezt az időt várjuk ki.) Fontos az is, hogy mindig tartsunk meg egy eredeti dokumentum példányt is, felkészülve arra, hogy az Oktatási Hivatalban elveszhetnek a dokumentumok.
Mi történik azzal, aki lekési a január 15.-i kérvényezési határidőt?
Annak sajnos mindenképpen el kell kezdeni az iskolát, mivel január 15. után már nincs lehetőség kérvényezni a további egy év óvodát. Még a szakszolgálatok sem adhatnak szakvéleményt az iskolaéretlen gyermekről. Ha például egy gyermek egyéb okok miatt kerül a szakszolgálatra január 15. után de még az áprilisi iskolai beiratkozás előtt, akkor hiába állapítja meg akár a pedagógiai szakszolgálat is, hogy a gyermek iskolaéretlen, nincs lehetőség arra, hogy ne menjen iskolába. Pedig előfordulhat, hogy pl. családi okok vagy betegség miatt a gyermek helyzetében változás állhat be, és emiatt szükséges lennie óvodában maradnia. A kormányzat azonban nem foglalkozik ezekkel a helyzetekkel, és a kemény szigort választotta, holott január 15.-ig sokszor igen nehéz eldönteni, hogy a gyermeknek mi lenne a legjobb.
Mik voltak a törvény 2020-as bevezetésének tapasztalatai?
A Szülői Hang Közösség folyamatosan gyűjtötte a szülői visszajelzéseket, és az első év gyakorlati tapasztalatai alapján egy 50 pontos problémalistát állított össze, amely itt olvasható. A problémákat elküldtük a döntéshozóknak is, de ennek ellenére nem változtattak semmit.
Lehet hatéves kor előtt is iskolát kezdeni?
Igen, ehhez is január 1. és 15. között kell kérvényezni az Oktatási Hivatalnál, további info a hivatal honlapján érhető el.
 

Vizsgálat a pedagógiai szakszolgálatnál

Hogyan kapunk értesítést arról, hogy szakszolgálati vizsgálatot rendeltek el?
Az Oktatási Hivatal küld egy ún. “teljes eljárásról” szóló végzést, ami azt jelenti, hogy a kérelmünkről nem tudtak dönteni saját hatáskörben, ezért elrendelik a pedagógiai szakszolgálat vizsgálatát. Ezzel együtt érkezik egy levél vagy telefon a szakszolgálattól a felmérés időpontjáról. (Néha hiánypótlás esetén is teljes eljárásról értesítenek, ilyenkor ha pótoljuk a hiányt, elképzelhető, hogy elfogadják a kérelmünket.)
Hogyan zajlik a vizsgálat a pedagógiai szakszolgálatnál?
A gyermeknek egyéni és sok esetben csoportos játékos feladatokat kell megoldania a szakszolgálat munkatársaival. Elvárható, hogy a szakszolgálat részletesen beszélgessen a szülővel is a gyermekről, ez általában megtörténik, de sajnos nem minden esetben. Vigyük magunkkal az OH-nak is benyújtott papírjainkat is, hogy szükség esetén ezeket is átnézhessük. Szintén elvárható, hogy a szakszolgálat az eredményt ismertesse és szükség esetén részletesen beszélje meg a szülővel, beleértve az esetleges fejlesztések szükségességét is. Az iskolaérettség összetett fogalom, a szakszolgálat számos szempontot kell, hogy mérlegeljen. Az iskolaérettség szempontjairól lásd a segédletünket. Jogi értelemben a szakszolgálat megválaszolja az Oktatási Hivatal által felvetett kérdéseket, a gyakorlatban azonban a szakszolgálat álláspontját a gyermek iskolaérettségéről az Oktatási Hivatal sohasem szokta megváltoztatni. Ez azt jelenti, hogy érdemben a szakszolgálat hozza meg a döntést.
Jelen lehet a szülő a vizsgálat közben?
Igen, a szülőnek joga van jelen lenni, miközben a vizsgálat zajlik. Elképzelhető, hogy egyes gyerekeknél ez segít, például akinél nagyobb elmaradások vannak, míg más gyermekeknél lehet, hogy ez inkább gátló tényező. Adott esetben a szakszolgálat munkatársával egyeztethetjük, hogy Ő mit ajánl. Ha az óvodában maradás a cél, akkor lehet, hogy sok esetben jobban járunk, ha nem megyünk be a gyerekkel, hogy jobban kiderüljenek a problémák.
Kapok részletes tájékoztatást a szakszolgálat felméréséről?
Nem, a részletes felmérési eredményeket nem adják ki automatikusan. De ha szeretnénk, ezt külön kérésre megtekinthetjük, amennyiben később egyeztetett időpontban külön bemegyünk a szakszolgálatra, vagy ha ezt az Oktatási Hivataltól külön kérjük (lehetséges, hogy ezért külön kb. ezer forint illetéket is felszámolnak, de nem mindig). Az Oktatási Hivatal határozatában általában nem lesznek benne a részletes eredmények, csak azok egy rövid kivonata.
Minden szakszolgálat ugyanúgy végzi el a vizsgálatot?
Az elvégzett vizsgálatok mindenütt hasonlóak, de egyes esetekben jelentősen eltérhet az, hogy a szakszolgálat munkatársa milyen következtetést von le az eredményekből. Elképzelhető, hogy hasonló eredmények esetén az egyik szakszolgálat iskolaérettnek minősít egy gyermeket, míg egy másik szakszolgálat iskolaéretlennek. A szülői visszajelzések többségében pozitívok a szakszolgálati vizsgálatokkal kapcsolatban, a munkatársak legtöbbször részletesen és lelkiismeretesen megvizsgálják a gyermeket és a gyermek érdekét szem előtt tartva döntenek. Ritkább esetben kaptunk negatív visszajelzéseket is, amikor egyes szakszolgálati munkatársak jóval szigorúbbak és kevésbé beszélik meg az eredményeket a szülővel. A szülők nem befolyásolhatják, hogy melyik szakszolgálathoz kerülnek; az Oktatási Hivatal a helyi (járási) szakszolgálatot rendeli ki vizsgálatra, illetve SNI-s gyermekek esetén a megyei szakértői bizottság az illetékes. A szakszolgálati felmérésekről gyűjtjük a tapasztalatokat, kérjük ezért, hogy miután részt vett, töltse ki ezt a kérdőívet.
 

Lehetőségek a negatív hivatali döntés után

Negatív döntés esetén milyen fellebbezési lehetősége van a szülőnek?
Ha szülő januárban benyújtja kérelmét az Oktatási Hivatalba, de a hivatal elutasítja a szülő kérelmét, akkor a szülő a bírósághoz fordulhat fellebbezésért. A bírósági keresetet az Oktatási Hivatalon keresztül kell benyújtani; ennek az az értelme, hogy lehetőséget ad a hivatalnak arra, hogy egy hónapon belül saját hatáskörben megoldja a problémát és akkor elkerülhető a bírósági szakasz. A gyakorlatban azonban ezzel a lehetőséggel nem szokott élni az Oktatási Hivatal, és csupán hosszabbodik az eljárás. A szülő megjelölheti, hogy kér-e bírósági tárgyalást, vagy nem. Ha nem kér és a bíróság sem rendeli el önként a tárgyalást, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a bíróság nem érti meg a pontos helyzetet, lévén a bíróságok az ilyen, alapvetően pedagógiai jellegű kérdésekben járatlanok. Ha viszont a szülő kér bírósági tárgyalást, akkor a per várhatóan el fog húzódni időben. A gyakorlatban arra kell számítani, hogy a bírósági eljárás elhúzódik, és váhatóan nem zárul le az iskolai beiratkozás időpontjáig (április közepe), sőt elképzelhető, hogy az óvodai ballagás időpontjáig sem. Emiatt a szülőnek szükséges tartalékmegoldásként közben az iskolába is beíratni a gyermeket. Azt is tudni kell, hogy a bíróság nem másíthatja meg a hivatal döntését, hanem csupán újabb eljárást rendelhet el. Tehát ha valaki még meg is nyerné a bírósági pert, az is csak annyit ér el ezzel, hogy utána újra be kell adnia a kérelmet ugyanannak a hivatalnak, amelyik korábban már elutasította kérelmét. A bírósági eljáráshoz érdemes ügyvéd segítségét is igénybe venni, ami természetesen többletköltséget jelent; amennyiben ezt a szülő nem engedheti meg magának, akkor érdemes a TASZ-tól segítséget kérni, ebben az esetben azonban idejében jelezzük kérelmünket. Aki a bírósághoz fordul, az javasoljuk vegye fel a kapcsolatot a Szülői Hang Közösséggel is, hogy a korábbi tapasztalatok átadásával segíthessünk. A bírósági úthoz kitartás és türelem szükséges. Az esélyek nem túl nagyok, sajnos a bíróság az esetek többségében nem vizsgálja érdemben az ügyet, és csak eljárásbeli hibákat néz, azonban egy-egy esetben előfordult, hogy mégis a szülőknek adtak igazat. A korábbi tapasztalatok alapján az bírósági kereseteknél kb. 10%-ban adtak igazat a szülőknek. Vesztes per esetén nemcsak nemcsak a bírósági tárgyalás költségét, hanem az Oktatási Hivatal perköltségét is meg kell fizetni, ami összesen néhányszor tízezer forint szokott lenni.
Lehet-e az Alkotmánybírósághoz fordulni?
Az ellenzék már az Alkotmánybíróság elé vitte a köznevelési törvény módosításának ügyét. Egyénileg csak konkrét ügyekben lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, miután bírósági döntés született. Elutasító bírósági döntés esetén tehát meg lehet próbálni az Alkotmánybírósághoz fordulni, ebben a TASZ tud segíteni. Tudni kell azonban, hogy az Alkotmánybíróság átfutási ideje akár több év is lehet, úgyhogy egy ilyen beadvány valószínűleg csak a későbbi évfolyamoknak segít.
Mi történik azzal, aki dacolva a hivatali elutasító döntésével mégsem járatja iskolába gyermekét?
Ezzel kapcsolatban a miniszétériumtól a következő tájékoztatást kaptuk:
A nevelési ellátást a szülő a még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig kapja, míg az iskoláztatási támogatás a tankötelezettséghez és a tanulói jogviszonyhoz kötött ellátás. A szülő a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől részesül iskoláztatási támogatásban. Amennyiben a tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek mégsem kezdi meg a tanulmányait és nem vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon, akkor az igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után a gyámhatóság kezdeményezi a családi pótlék megszüntetését. A gyámhatóság ezen jogkövetkezményre az igazolatlanul mulasztott tizedik tanórai foglalkozás után felhívja a szülő figyelmét.
Önmagában az a tény, hogy a gyermek a hatodik életévének betöltését követően nem kezdi meg az iskolai tanulmányait, nem tekinthető a gyermek családból történő kiemelését megalapozó súlyos veszélyeztetésnek, ha a szülő a gyermek köznevelésben való részvétele egyéb vonatkozásaiban jogkövető magatartást tanúsít, így pl. különösen a rendszeres óvodába járást biztosítja és ennek alapján feltételezhető, hogy a későbbiekben az iskolába járást is hasonlóan biztosítani fogja, valamint gyermeke neveléséről megfelelően gondoskodik. Minden esetben egyéni mérlegelés alapján, valamennyi körülmény figyelembe vételével kell a gyámhatóságnak döntenie arról, hogy a gyermek veszélyeztetésének minősül-e, ha a szülő a bizottság által megjelölt tanévben nem biztosítja a gyermeke iskolai beíratását, és amennyiben a gyermek veszélyeztetésének minősül, úgy ez megalapozza-e a gyermek családból való kiemelését.”
 

Reakció a törvénymódosításra

Hogyan segíthetünk az érintett szülőknek?
Soha ne feledjük, hogy nem vagyunk egyedül: még ha nekünk sikerülne a kérvényezésünk, lehet, hogy gyermekünk barátainak, jelenlegi vagy jövőbeli társainak nem. Hiába figyelünk oda, hogy saját gyermekünk iskolaéretten kezdje az iskolát, ha az osztálytársai közül többen éretlenül kezdenek iskolát és ezzel nehezítik az tanulást, romlik az oktatás minősége. Bár az Oktatási Hivatal a tapasztalatok szerint a kérvények jelentős részét végül elfogadja, a törvény így is kifejti káros hatását azáltal, hogy sok szülő nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, nem kap elegendő segítséget, és nem adja be a kérvényt akkor sem, ha a gyermeknek szüksége lenne a további egy év óvodára. Sokat tudunk segíteni azzal, ha eljuttatjuk az információkat az összes érintett szülőtársunknak. Rövid összefoglalónk a törvényről itt található.
Milyen tiltakozások voltak a törvény ellen?
  • Számos szakmai szervezet nyilatkozatban utasította el a törvénymódosítást, például a Magyar Pedagógiai Társaság. A kormányzat szakmai párbeszédet nem folytatott, a szakmai szervezetek véleményét figyelmen kívül hagyta.
  • A parlamenti vitát követően a Szülői Hang kezdeményezésére több mint 40 szakmai szervezet képviseletében közös petíciót olvastunk fel a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón, melyhez a teljes ellenzék csatlakozott.
  • A parlamenti szavazás napján egyéni kezdeményezésre szülők tüntettek a Kossuth téren.
  • A civilek és ellenzéki pártok a minisztérium épülete előtt megtartott évértékelőn ítélték el a törvénymódosítást és a kormány más oktatáspolitikai intézkedéseit.
  • Több mint 20 szakmai szervezet levélben kérte Áder Jánost, hogy küldje vissza a törvényt a parlamentnek (Áder ezzel szemben azonnal aláírta azt).
  • Az ellenzék az Alkotmánybíróság elé vitte a köznevelési törvény módosításának ügyét.
  • Augusztus 31-én diákok szerveztek tüntetést a Kossuth téren a törvény ellen.
  • Szeptember 13-án a köznevelési törvény elleni tiltakozásul diákok egy csoportja bojkottálta az iskolát.
  • A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület kilépett a törvény végrehajtásáról szóló minisztériumi egyeztetésből. Amint írják, a minisztérium egyértelműen kinyilvánította, hogy a törvényben lényegi szövegváltoztatás nem várható. A szakma által javasolt szövegek közül minimális és főleg a lényegi tartalmakat nem érintő változások várhatók. A rugalmas beiskolázás helyett az Oktatási Hivatal irányításával adminisztratív alapon döntenek a gyermekek tankötelezettségéről és nem kérik mindehhez az óvodák véleményét.
  • Miután a kormány a tanévkezdés után egy hónappal sem tisztázta a törvény végrehajtásának módját, a Szülői Hang nyílt levélben fordult a miniszterhez és az államtitkárhoz.
  • Pszichológusok nyílt levélben tiltakoznak az iskolaérettségi vizsgálatok új rendszerével kapcsolatban, melyhez szülők is csatlakozhatnak.
  • Fejlesztőpedagógusok és gyógypedagógusok nyílt levélben tiltakoznak az iskolaérettségi vizsgálatok új rendszerével kapcsolatban, melyhez szülők is csatlakozhatnak.
  • Az Ombudsman a törvény bevezetésének elhalasztását kérte, mert a törvény bevezetésének feltételei nem adottak.
  • A Szülői Hang Közösség videóüzenetben kéri a minisztertől a törvény visszavonását.
  • A Szülői Hang Közösség online akciót indított a törvény visszavonását követele, melyben szülők saját arcukkal állnak ki és követelik a törvény visszavonását.
  • A Szülői Hang Közösség levélben kérte a Miniszterelnökségtől a törvény visszavonását.
  • A november 30-i pedagógustüntetés követelései között szerepel a kötelező hat éves beiskolázás visszavonása.
  • A Szülői Hang Közösség petícióban állt ki a törvény áldozatai mellett és követelte a törvény visszavonását.
Érintettként hova fordulhatok segítségért?
Lehetőség van csatlakozni ezekhez a szülői csoportokhoz:Jogi kérdésekben és a beadványok elkészítésében útmutatást kaphatunk a TASZ tájékoztatójából; további jogi kérdésekben lehetőség van a TASZ jogsegélyszolgálatát igénybe venni.
Hol olvashatok a témával kapcsolatos híreket?
  • Pedagógusháló: kiemelt témája a kötelező 6 éves beiskolázás;
  • PDSZ: oktatással kapcsolatos témák, köztük a törvénymódosítás hatásaival foglalkozó hírek is;
  • Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért: oktatási és szülői témák;
  • Szülői Hang: az oktatás, mint kiemelt téma mellett az ország és gyermekeink jövőjét érintő közéleti témák;
  • A Szülői Hang hírlevele: a Szülői Hang hírei, akciói a köznevelési törvény módosításával és más közoktatási témákkal kapcsolatban, emailben.
Kinek írhatom meg kifogásaimat a köznevelési törvénnyel kapcsolatban?
Mindenekelőtt írhatunk a Miniszterelnökségnek. Ezen kívül érdemes lehet személyesen írni a miniszternek, az államtitkárnak, a kormánypárti országgyűlési képviselőknek, az ombudsmannak. Mintalevél és további információt itt és itt található. Bár ezektől a levelektől azonnali hatás nem várható, mégis hasznosak, mivel kifejezzük vele elégedetlenségünket, és nyomást helyezünk a kormányra, ami hosszabb távon fontos lehet.
Hol írható alá a témával kapcsolatos online petíció?
Az alábbi petíciók foglalkoznak egyebek mellett a 6 éves kötelező beiskolázással.Természetesen senki sem gondolja, hogy a petíciók aláírásával azonnali hatást lehetne elérni, mégis fontosak ezek is, mert az aláírással is kifejezzük véleményünket, és annak terjesztésével felhívjuk a figyelmet a problémákra.
Értesült-e a közvélemény a problémákról?
Fontos a közvélemény tájékoztatása arról, hogy miért káros a gyerekeknek és az országnak a 6 éves beiskolázás. Sajnos még az érintett szülők nagy része sem érti a probléma fontosságát, sokan pedig nem is hallottak a problémáról. Addig nem remélhetünk előrelépést, amíg az emberek jelentős részében nem tudatosul a probléma. Érdemes ezért mindenkinek a saját ismerősei, szülőtársai körében megosztani az ezzel kapcsolatos információkat, cikkeket. Összefoglalónk a törvénymódosításról itt olvasható, segédletünk az iskolaérettség kritériumairól pedig itt található. Beszéljünk a problémákról! Az első év tapasztalatait 50 pontban foglaltuk össze.
Segítenek-e a külföldi kapcsolatok?
Mivel az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, kevés esély van az EU intézményein keresztül hatni a magyar oktatáspolitikai döntésekre. Ennek ellenére hasznos tájékoztatni a külföldi közvéleményt a magyar helyzetről. Erre használható például a törvénymódosításról angol nyelven megjelent cikkünk.

A Szülői Hang Közösség

Mivel foglalkozik a Szülői Hang Közösség?
Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő kérdésekben. Szülőként úgy gondoljuk, hogy nekünk is meg kell szólalnunk, ha úgy látjuk, hogy nem jól működik az iskola. Gyermekközpontú oktatást és emberközpontú társadalmat szeretnénk; aktív közösségi oldalunkon egyaránt foglalkozunk a szülőket, az oktatást és gyermekeink jövőjét érintő társadalmi kérdésekkel, problémákkal. Közösségünk 2016 október óta több ezer szülői visszajelzés alapján jelezte a nyelvoktatás problémáit, felszólalt a gimnáziumbezárások ellen, értékelte az elmúlt nyolc évet az oktatásban, az eddigi legrészletesebb adatokat szolgáltatta a tanárhiányról, és részletesen felmérte a kormányzat által erőltetett tankönyvrendszer problémáit. Aktívan kiálltunk a köznevelési törvény szülői, tanári és diákjogokat csorbító módosításai ellen.
Ki támogatja a Szülői Hang Közösséget?
A Szülői Hang Közösségben önkéntes szülők dolgoznak 100%-ban társadalmi munkában azért, hogy a szülői véleményeket és a gyerekek érdekét képviseljük. Anyagi támogatást nem kapunk senkitől; online jelenlétünk költségeit a részt vevő szülők adományaiból fedezzük. A Szülői Hang Közösség szakmailag független, és tagja a 60 civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platformnak.
Miben bízik a Szülői Hang Közösség?
A példamutatásban és a személyes kiállásban. Bár szülőként kevés közvetlen befolyásunk van a közoktatás működésére, hiszünk abban, hogyha hallatjuk a hangunkat, beszélünk problémákról, összefogunk és kiállunk szülőtársaink gyermekéért is, annak előbb-utóbb pozitív hatása lesz. Nekünk magunknak kell példát mutatnunk és kiállnunk véleményünk mellett, ha gyermekeinknek jobbat szeretnénk.
 

A Szülői Hang Közösség az érintett szülők és szakemberek számára hozta létre közösségi csoportját, hogy egymásnak segítve csökkentsük a rossz törvény negatív hatásait. Itt tud csatlakozni a csoporthoz.

A Szülői Hang Közösséget az oktatási kérdések iránt érdeklődő önkéntes szülők hozták létre. Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő témákban. Ha szeretne értesülni híreinkről, akcióinkról, iratkozzon fel hírlevelünkre.

  Megosztás