Utolsó módosítás: 2019. október 15. #érettenaziskolába, #együttagyerekeinkért, #tégedisérint

A kormányzat 2019 nyarán jelentősen szigorította a 6 éves korban történő iskolakezdés betartását, és korlátozta a szülők és az óvoda lehetőségeit arra, hogy a gyerek még egy évig az óvodában maradhasson. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez átkerül egy központi hivatalhoz, melyhez a szülőnek kell írásbeli kérvényt benyújtania január 15-ig, a hivatal a gyermek ismerete nélkül dönt és csak kivételes esetekben vesz igénybe szakértői szakvéleményt. A hivatal döntése ellen a szülő csak bírósági eljárás keretében fellebbezhet.

Az alábbiakban összefoglaljuk a témában jelenleg elérhető információkat. Az érintett szülők csatlakozhatnak közösségi csoportunkhoz is, ahol a legfrissebb információk átadásával segíthetjük egymást.

Az iskolaérettségről

Miért ne menjen a gyermek 6 évesen iskolába?
A gyermek és a társadalom érdekét is egyaránt az szolgálja, ha a gyermek iskolaéretten kezdi az iskolát. A gyerekek között nagy fejlődésbeli különbségek mutatkoznak, nem mindenki ugyanabban az életkorban válik iskolaéretté. Az idő előtt iskolapadba erőltetett gyermekeket sorozatos kudarcok érik, ezek alacsony önbecsüléshez vezetnek, ami tönkreteszi az iskolás éveket és nagyban rontja a gyermek életben való boldogulásának esélyeit is. A nem iskolaérett gyerekek akadályozhatják a többi gyermek haladását is az iskolában.
Mikor iskolaérett egy gyerek?
Az iskolaérettség összetett dolog, nem csupán az gyermek értelmi, gondolkodásbeli fejlettségére utal, hanem magába foglalja a testi fejlettséget, az érzékszervek fejlettségét, a megfelelő mozgáskoordinációt, a beszédkészséget, a tartós figyelem képességét, a kudarctűrést és a szociális fejlettséget is. Mindezek megítélésében a szülő az óvodapedagógustól kaphat szakmai támogatást, szakértői véleményt pedig a pedagógiai szakszolgálatok munkatársai adhatnak. Az iskolaérettségről közérthetően részletesebben olvashat például Deliága Éva gyermekpszichológus oldalán, vagy a Divány cikkében. (Ezek még a törvénymódosítás előtt íródtak.)
Magyarországon miben más a helyzet, mint külföldön?
A tankötelesség korhatárára vonatkozó szabályozások országonként eltérőek. Magyarországon azért is különösen élesen merül fel az iskolaérettség kérdése, mert a magyar iskolák jelentős része merev, nehezen alkalmazkodik gyermekek egyéni igényeihez, és nagy a gyermekek iskolai terhelése. Így aki éretlenül kerül be az iskolába, nagy a veszélye annak, hogy lemarad, kudarcot kudarcra halmoz, és ezt a pedagógiai kárt később már nem lehet helyrehozni.
Problémát jelent az is, ha a gyermek túl későn kerül iskolába?
Természetesen nem jó az sem, ha egy gyermek szükségtelenül marad az óvodában még egy évig, ilyenkor az óvoda és később az iskola is unalmassá válhat.
Milyen további problémát jelent a 2020/21-es tanév?
Amennyiben a 6 éves gyerekek jelentős részét a törvénymódosítás következtében iskolába erőltetik, az nem csak a még nem iskolaérett gyermekeknek okoz kárt, hanem azoknak is, akik 7 évesen kerülnek iskolába. A tanároknak ugyanis egy osztályon belül kellene differenciálni a jelentős kor- és fejlődésbeli különbségek mellett. Erre a legtöbb helyen nincs meg a kellő idő, erőforrás (pl. nincsen elegendő pedagógiai asszisztens, fejlesztők sem). A jelentős tanárhiány tovább fokozza a problémát, hiszen még nehezebb megfelelő felkészültségű tanítókat találni, és az állami fenntartó gyakran túl nagy létszámú osztályokat indít.

A törvénymódosításról

Hogy szól az új törvény?
A január 1-jén hatályba lépő törvény itt olvasható (45. § (2)), az ide vonatkozó rész az alábbi:
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évében január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
Melyik engedélyező szervhez kell beadni a kérelmeket január 15-ig?
A törvény által hivatkozott engedélyező szervet egy kormányrendelet fogja megnevezni, amely még nem jelent meg. Vélhetően az Oktatási Hivatal lesz ez az engedélyező szerv, de erre még nem érkezett hivatalos megerősítés. Ugyanennek a kormányrendeletnek lenne feladata az ügymenet pontos szabályozása. Hasznos és elvárható lett volna, hogy a kormányrendelet még a tanévkezdés előtt jelenjen meg, jelenleg azonban még a rendelet megjelenésének időpontja sem ismert.
Hogyan változott a törvényi szabályozás a korábbiakhoz képest?
Korábban az óvoda felelőssége volt az iskolaérettségről dönteni, és így az óvodának lehetősége volt a gyermek ismeretében, a szülőkkel való konzultáció alapján dönteni az iskolaérettségről. Problémás esetekben, illetve ha a szülő nem értett egyet az óvodával, lehetőség volt a pedagógiai szakszolgálat szakvéleményére hagyatkozni. A régi és az új törvény összehasonlításáról itt olvashat részletesebben.
Mi a probléma az új törvénnyel?
A törvénymódosítás az óvodák helyett egy központi hivatalhoz utalja annak megállapítását, hogy a gyermek további egy évig óvodában maradhat-e. A gyermeket ismerő szülő és óvoda helyett tehát a gyermeket nem ismerő hivatal dönt, holott ennek a döntésnek a gyermek mély ismeretére alapuló pedagógiai döntésnek kellene lennie, melynek meghozatalára egy hivatalos szerv alkalmatlan. A hivatal ugyan elvileg kérheti egy szakértői bizottság véleményét, de ez nem kötelező, ezért az esetek nagy részében biztosan nem fog megtörténni, hiszen az országban jelenleg messze nincs annyi szakértő, akik az összes érintett gyereket meg tudnák vizsgálni. De még egy szakértői bizottság gyors felmérése sem pótolhatja a szülő és óvodapedagógus személyes és alapos gyermekismeretét. A törvény elveszi a döntési kompetenciát az óvodapedagógusoktól, akik így eszköztelen maradnak, és ez gyermekeinkre is kihat. Az iskolába erőltetett sok iskolaéretlen 6 éves gyermek pedig rontja az oktatás minőségét az iskolaérett gyermekek számára is, hiszen az iskolák jelentős része nem tudja hatékonyan kezelni az egy osztályon belül jelentkező nagy fejlődésbeli különbségeket.
Mi alapján fog dönteni a hivatal?
Erről jelenleg semmit sem lehet tudni, csak azt, hogy egy formanyomtatvány alapján, a gyermek ismerete nélkül képtelenség jó döntést hozni. Jelenleg még azt sem lehet tudni, hogy a beadványhoz csatolni kell-e az óvoda véleményét vagy nem. Nem világos, hogy a hivatal mi alapján bírálja felül az óvoda véleményét?
Hogyan lehet január 15-ig szakértői bizottsághoz jutni?
A törvényben szerepel az alábbi kitétel: Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ennek alapján jogosan merül fel az igény, hogy az érintett szülőknek érdemes lenne még a január 15-i határidő előtt ilyen szakvéleményt kérni. Mivel azonban a kormány még nem rendelkezett ennek menetéről, jelenleg nem tudható, hogy ez hogyan lehetséges. Mindez azért is különösen szerencsétlen, mert rohamosan fogy az idő, és a pedagógiai szakszolgálatok nem rendelkeznek akkora kapacitással, hogy az összes érintettet felmérjék, még akkor sem, ha most azonnal mindenhol megkezdenék ezeket a vizsgálatokat. Központi szabályozás hiányában eltérő, hogy helyi szinten hogyan kezelik az ügyet. Van, ahol a pedagógiai szakszolgálatok végeznek ilyen vizsgálatot, van, ahol nem. Érdemes helyben érdeklődni, és az óvoda véleményét is kikérni. A szülőnek elvben van lehetősége a pedagógiai szakszolgálatnál iskolaérettségi vizsgálatot kérni. Jelenleg nem lehet biztosan tudni, hogy a pedagógiai szakszolgálat által kiállított papírok pontosan mire elegendők, de akinek sikerül szerezni a gyermek további egy évi óvodai neveléséről szakvéleményt, az valószínűleg jobb helyzetbe kerül, hiszen a hivataloknak általában a hivatalos papírok számítanak.
Negatív döntés esetén milyen fellebbezési lehetősége van a szülőnek?
Ha a hivatal elutasítja a szülő kérelmét, akkor a szülő a bírósághoz fordulhat fellebbezésért. Ennek pontos feltételei jelenleg nem ismertek, de számos probléma látszik. A fellebbezésnél a szülő megjelölheti, hogy kér-e bírósági tárgyalást, vagy nem. Ha nem kér és a bíróság sem rendeli el önként a tárgyalást, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a bíróság nem érti meg a pontos helyzetet, lévén a bíróságok az ilyen, alapvetően pedagógiai jellegű kérdésekben járatlanok. Ha viszont a szülő kér bírósági tárgyalást, akkor a per várhatóan el fog húzódni időben, és könnyen lehet, hogy nem zárul le az iskolai beiratkozás időpontjáig (április közepe), sőt az óvodai ballagás időpontjáig sem. Emiatt a szülő döntéskényszerbe kerülhet a bírósági per vége előtt. Ennek pontos következményei jelenleg nem ismertek. Azt is tudni kell, hogy a bíróság nem másíthatja meg a hivatal döntését, hanem csupán újabb eljárást rendelhet el. Tehát ha valaki még meg is nyerné a bírósági pert, az is csak annyit ért el ezzel, hogy utána újra be kell adnia a kérelmet ugyanannak a hivatalnak, amelyik korábban már elutasította kérelmét.
Lehet-e az Alkotmánybírósághoz fordulni?
Az ellenzék már az Alkotmánybíróság elé vitte a köznevelési törvény módosításának ügyét. Egyénileg már nem lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, csak konkrét ügyekben, miután bírósági döntés született. Elutasító bírósági döntés esetén meg lehet próbálni az Alkotmánybírósághoz fordulni, ebben a TASZ tud segíteni. Tudni kell azonban, hogy az Alkotmánybíróság átfutási ideje akár több év is lehet, úgyhogy egy ilyen beadvány valószínűleg csak a későbbi évfolyamoknak segít.
Hogyan lehet összeegyeztetni a hivatali és jogi eljárást az iskolai beiratkozás időpontjával?
Erről jelenleg nincs hivatalos információ, de aligha létezik jó megoldás. A plusz egy óvodai évre vonatkozó kérvényt január 15-ig kell beadni, és feltehetőleg több hét, amíg megérkezik a válasz. Az iskolai beiratkozás időpontja normál esetben április közepén van, de az alternatív, művészeti vagy más nem körzetes iskolákban, ahol van valamilyen szintfelmérés vagy ismerkedő nap, már rendszerint februárban be kell adni a jelentkezést. Így ezekben az esetekben a szülő kényszerhelyzetbe kerül, hogy a hivatali válasz megérkezése előtt beírassa-e a gyermekét abban az esetben, ha sikertelen lesz a kérelem. Ha pedig a szülő további jogi fellebbezéshez folyamodik, szinte biztos hogy ez elhúzódik az iskolai jelentkezés vagy akár az óvodai ballagás utánra. Az sem elképzelhetetlen, hogy még a következő tanévkezdésig sem fejeződnek be a jogi eljárások. Pedagógiai szempontból viszont a gyermeknek még az óvodai ballagás előtt feltétlenül tudnia kell, hogy végül marad-e óvodában vagy búcsúzik onnan. Azt pedig pláne nem lehet megtenni egy gyermekkel, hogy a bírósági per ideje alatt még iskolába jár, majd ha lezárul a per, visszamegy óvodába. Tehát a szülőnek fel kell készülnie arra, hogy még a jogi eljárás befejezése előtt érdemben eldöntse a kérdést, hogy beíratja-e iskolába a gyermekét, vagy nem. Jelenleg tisztázatlan mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiket a szülő nem íratott be iskolába, és végül hivatalosan a gyermeknek mégis iskolába kellene mennie.
Mi történik azzal, aki dacolva a hivatali elutasító döntésével mégsem járatja iskolába gyermekét?
Ez jelenleg nem tudható. A jelenlegi törvények szerint aki nem járatja iskolába tanköteles gyermekét, az elveszítheti a családi pótlékot, sőt az állam kiemelheti a gyermeket az családból. Nem tudható, hogy az állam ezt a drasztikus lépést alkalmazni fogja-e azok esetében, akik csupán még egy évet tartanának helyesnek gyermekük számára az óvodában.
Mivel indolja a kormányzat a törvénymódosítást?
A törvény hivatalos indoklása a következő: „A gyermek érdekét az szolgálja, hogy a megfelelő óvodai felkészítést követően minél előbb megkezdhesse iskolai tanulmányait és nagyobb eséllyel sajátítsa el az egyes pedagógiai szakaszok végére elvárt ismereteket, képességeket, kompetenciákat.”. Az államtitkár sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy „ahány iskola, annyiféle szokás volt”, amely visszásságokra adott alkalmat, és „egységes, átlátható rendszert” ígért.
Milyen egyéb kérdésekben hozott változást a törvénymódosítás?
A törvénymódosítás más kérdésekben is szűkítette a szülők, tanárok és diákok jogait. Az intézményvezetői kinevezéseknél a törvény a tanárok, szülők, diákok véleményezési jogát is megszüntette. Megnehezítették az alternatív iskolák működését, megszűnt a magántanulói státusz, helyette egy központi szerv dönt az egyéni munkarendről ismeretlen szempontok alapján. Míg korábban 5 éves korig, ezután csak 4 éves korig lehet felmentést kapni az óvoda alól. A módosításokról itt olvashat részletesebben.
 

A törvénymódosítás után

Mi volt a reakció a törvénymódosításra?
  • Számos szakmai szervezet nyilatkozatban utasította el a törvénymódosítást, például a Magyar Pedagógiai Társaság. A kormányzat szakmai párbeszédet nem folytatott, a szakmai szervezetek véleményét figyelmen kívül hagyta.
  • A parlamenti vitát követően a Szülői Hang kezdeményezésére több mint 40 szakmai szervezet képviseletében közös petíciót olvastunk fel a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón, melyhez a teljes ellenzék csatlakozott.
  • A parlamenti szavazás napján egyéni kezdeményezésre szülők tüntettek a Kossuth téren.
  • A civilek és ellenzéki pártok a minisztérium épülete előtt megtartott évértékelőn ítélték el a törvénymódosítást és a kormány más oktatáspolitikai intézkedéseit.
  • Több mint 20 szakmai szervezet levélben kérte Áder Jánost, hogy küldje vissza a törvényt a parlamentnek (Áder ezzel szemben azonnal aláírta azt).
  • A nyár folyamán a Resuli Alaptítvány tájékoztató anyagot készített és fórumokat szervezett a törvénymódosítás hatásairól.
  • Az ellenzék az Alkotmánybíróság elé vitte a köznevelési törvény módosításának ügyét.
  • Augusztus 31-én diákok szerveztek tüntetést a Kossuth téren a törvény ellen.
  • Szeptember 13-án a köznevelési törvény elleni tiltakozásul diákok egy csoportja bojkottálta az iskolát.
  • A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület kilépett a törvény végrehajtásáról szóló minisztériumi egyeztetésből. Amint írják, a minisztérium egyértelműen kinyilvánította, hogy a törvényben lényegi szövegváltoztatás nem várható. A szakma által javasolt szövegek közül minimális és főleg a lényegi tartalmakat nem érintő változások várhatók. A rugalmas beiskolázás helyett az Oktatási Hivatal irányításával adminisztratív alapon döntenek a gyermekek tankötelezettségéről és nem kérik mindehhez az óvodák véleményét.
  • Miután a kormány a tanévkezdés után egy hónappal sem tisztázta a törvény végrehajtásának módját, a Szülői Hang nyílt levélben fordult a miniszterhez és az államtitkárhoz.
Érintettként hova fordulhatok segítségért?
Lehetőség van csatlakozni ezekhez a szülői csoportokhoz:Jogi kérdésekben és a beadványok elkészítésében útmutatást kaphatunk a TASZ tájékoztatójából; további jogi kérdésekben lehetőség van a TASZ jogsegélyszolgálatát igénybe venni.
Hol olvashatok a témával kapcsolatos híreket?
  • Pedagógusháló: kiemelt témája a kötelező 6 éves beiskolázás;
  • PDSZ: oktatással kapcsolatos témák, köztük a törvénymódosítás hatásaival foglalkozó hírek is;
  • Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért: oktatási és szülői témák;
  • Szülői Hang: az oktatás, mint kiemelt téma mellett az ország és gyermekeink jövőjét érintő közéleti témák;
  • A Szülői Hang hírlevele: a Szülői Hang hírei, akciói a köznevelési törvény módosításával és más közoktatási témákkal kapcsolatban, emailben.
Kinek írhatom meg kifogásaimat a köznevelési törvénnyel kapcsolatban?
Érdemes lehet személyesen írni a miniszternek, az államtitkárnak, a kormánypárti országgyűlési képviselőknek vagy az ombudsmannak. Mintalevél és további információt itt és itt található. Bár ezektől a levelektől azonnali hatás nem várható, mégis hasznosak, mivel kifejezzük vele elégedetlenségünket, és nyomást helyezünk a kormányra, ami hosszabb távon fontos lehet.
Hol írható alá a témával kapcsolatos online petíció?
Az alábbi petíciók foglalkoznak egyebek mellett a 6 éves kötelező beiskolázással.Természetesen senki sem gondolja, hogy a petíciók aláírásával azonnali hatást lehetne elérni, mégis fontosak ezek is, mert az aláírással is kifejezzük véleményünket, és annak terjesztésével felhívjuk a figyelmet a problémákra.
Értesült-e a közvélemény a problémákról?
Fontos a közvélemény tájékoztatása arról, hogy miért káros a gyerekeknek és az országnak a 6 éves beiskolázás. Sajnos még az érintett szülők nagy része sem érti a probléma fontosságát, sokan pedig nem is hallottak a problémáról. Addig nem remélhetünk előrelépést, amíg az emberek jelentős részében nem tudatosul a probléma. Érdemes ezért mindenkinek a saját ismerősei, szülőtársai körében megosztani az ezzel kapcsolatos információkat, cikkeket; ilyen háttéranyagok itt találhatóak. Beszéljünk a kérdésről! A jelenlegi helyzetet összefoglalja például közleményünk.
Segítenek-e a külföldi kapcsolatok?
Mivel az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik, kevés esély van az EU intézményein keresztül hatni a magyar oktatáspolitikai döntésekre. Ennek ellenére hasznos tájékoztatni a külföldi közvéleményt a magyar helyzetről. Erre használható például a törvénymódosításról angol nyelven megjelent cikkünk.

A Szülői Hang Közösség

Mivel foglalkozik a Szülői Hang Közösség?
Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő kérdésekben. Szülőként úgy gondoljuk, hogy nekünk is meg kell szólalnunk, ha úgy látjuk, hogy nem jól működik az iskola. Gyermekközpontú oktatást és emberközpontú társadalmat szeretnénk; aktív közösségi oldalunkon egyaránt foglalkozunk a szülőket, az oktatást és gyermekeink jövőjét érintő társadalmi kérdésekkel, problémákkal. Közösségünk 2016 október óta több ezer szülői visszajelzés alapján jelezte a nyelvoktatás problémáit, felszólalt a gimnáziumbezárások ellen, értékelte az elmúlt nyolc évet az oktatásban, az eddigi legrészletesebb adatokat szolgáltatta a tanárhiányról, és részletesen felmérte a kormányzat által erőltetett tankönyvrendszer problémáit. Aktívan kiálltunk a köznevelési törvény szülői, tanári és diákjogokat csorbító módosításai ellen.
Ki támogatja a Szülői Hang Közösséget?
A Szülői Hang Közösségben önkéntes szülők dolgoznak 100%-ban társadalmi munkában azért, hogy a szülői véleményeket és a gyerekek érdekét képviseljük. Anyagi támogatást nem kapunk senkitől; online jelenlétünk költségeit a részt vevő szülők adományaiból fedezzük. A Szülői Hang Közösség szakmailag független, és tagja a 60 civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platformnak.
Miben bízik a Szülői Hang Közösség?
A példamutatásban és a személyes kiállásban. Bár szülőként kevés közvetlen befolyásunk van a közoktatás működésére, hiszünk abban, hogyha hallatjuk a hangunkat, beszélünk problémákról, összefogunk és kiállunk szülőtársaink gyermekéért is, annak előbb-utóbb pozitív hatása lesz. Nekünk magunknak kell példát mutatnunk és kiállnunk véleményünk mellett, ha gyermekeinknek jobbat szeretnénk.
 

  Megosztás