- A jelenlegi kormányzat korábban megígérte, sőt törvénybe is foglalta, hogy a pedagógusbérek értékállóságának érdekében a bértáblát a minimálbérrel együtt folyamatosan növelni fogják. Ezt az ígéretet megszegték, mielőtt alkalmazták volna.
- 2014-2021 között több mint 1600 milliárd forintnyi költségvetési forrást vont el a kormányzat a pedagógusoktól a bérek számítási alapjának befagyasztása miatt, ami pedagógusonként több mint 9 millió forintot jelent.
- A pénzkivonás igazi vesztesei a gyerekek: ezzel ellehetetlenült, hogy a legelhivatottabb és legtehetségesebb pedagógusok oktassák, neveljék gyerekeinket, egyre ritkább a jó pedagógus.
„A [pedagógus] illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka.” - ez állt a 2011 decemberében elfogadott köznevelési törvény eredeti változatában (65. § (2)). A kormányzat ígérete szerint gondoskodott volna arról, hogy a több lépcsőben bevezetett pedagógus-béremelések értékállóak legyenek, és a minimálbérrel együtt növekedjenek a bérek. Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár úgy fogalmazott: „A pedagógusok szeptemberi béremelésével biztosítják azok értékállóságát is, hiszen a fizetéseket a minimálbérhez kötik.”
A pedagógusbérek minimálbérhez rögzítését azonban már hiába keressük a mostani jogszabályokban: a jelenleg hatályos törvényben az ún. vetítési alaphoz igazítják a pedagógusok bérezését, ez a vetítési alap pedig 2014 óta változatlan, továbbra is a 2014-es minimálbérnek felel meg. A kormányzat az első adandó alkalommal felrúgta eredeti törvénybe foglalt ígéretét, és egy 2014-es törvénymódosítással befagyasztotta a pedagógusbérek számítási alapját.
A 2011-es köznevelési törvényt már akkor is számtalan kritika érte, többek között a kormánypárton belülről Pokorni Zoltán korábbi oktatási minisztertől is, mivel drasztikus központosítást hajtott végre, korlátozva a pedagógusok és intézmények autonómiáját, és elindította a rengeteg felesleges bürokráciával járó életpályamodellt. Az akkor tartósnak hitt béremelések ígéretével azonban elfogadtatták a szakmailag kifogásolt törvényeket. A központosítás és az életpályamodell hátrányai valamint a megnövekedett munkaterhek megmaradtak, miközben az eredetileg értékállónak nevezett béremelés elértéktelenedett. A tanárok és óvodapedagógusok méltatlanul rossz anyagi körülmények között kell, hogy dolgozzanak, sokan csak a családi támogatás révén tudnak a pályán maradni, így a magyar közoktatás a gyakorlatban részben családi finanszírozással működik. A pedagógusok és az oktatásért aggódó szülők joggal érezhetik magukat becsapva a történtek miatt.
Az alábbi ábrán a pedagógusbérek változása látható 2014-tól 2021-ig: az eredetileg törvénybe foglalt minimálbérhez rögzített ígéret (zöld) és a ténylegesen megvalósult, 2014-es szinten befagyasztott vetítési alap (piros) (forrás: köznevelési törvények, KSH). Az olló folyamatosan nyílik: a pedagógusok csak csekély bérkiegészítést kaptak az illetményalap kismértékű emelése,valamint bérpótlék formájában, miközben az ígéret szerint a bérek a minimálbér arányában folyamatosan emelkedtek volna. Az eredetileg törvénybe iktatott számítás szerint a béreknek 2021-ben már másfélszer akkorának kellett volna lenniük, mint amekkorák ténylegesen voltak. A kormányzat által 2021-ben adott 10%-os bérpótlék valójában csak töredéke annak, amit a kormányzat elvett a pedagógusoktól azzal, hogy 2014 óta befagyasztva tartja a vetítési alapot. Hasonló a helyzet a 2022-es 9%-os pedagógus bérpótlék emeléssel, ami jóval alacsonyabb, mint a minimálbér 19%-os emelése.
Ahogy elmaradt a pedagógusbér az eredeti ígérethez képest, úgy értéktelenedett el a pedagógusbér az átlagfizetésekhez képest is. Az alábbi ábrán egy kezdő, alapfokú (főiskolai) végzettségű pedagógus és egy tízéves gyakorlattal rendelkező pedagógus I. fokozatú pedagógus átlagfizetése látható a nemzetgazdasági átlagbér százalékában (forrás: köznevelési törvények, KSH). Az így számított pedagógusbér 2014-ben sem voltak túl magas (az átlagbér 84%-a), de ez a befagyasztott vetítési alap következtében jelentősen elértéktelenedett, 2021-ben már csak az átlagbér 62%-ának felelt meg. Ilyen alacsony bér mellett nem csoda, ha a fiatalok alig jönnek a pályára.
Példaként most 2022-ben egy tízéves tapasztalattal rendelkező egyetemi végzettségű pedagógus ped. I minősítéssel 328 ezer Ft bruttó (218 ezer Ft nettó) fizetést kap, míg a kormányzat eredeti ígérete szerinti, minimálbért alapul vevő bére bruttó 540 ezer Ft (359 ezer Ft nettó) lett volna. Ha nem lett volna az óriási kormányzati pénzelvonás és az eredeti kormányzati ígéret életben maradt volna, akkor a stabil anyagi megbecsülés - ha megfelelő szakmai döntéshozatallal párosulna - elegendő lehetett volna arra, hogy a legelhivatottabbak és legtehetségesebbek jöjjenek és oktassák, neveljék a gyermekeinket, míg a jelenlegi bérszínvonal mellett nem jönnek a fiatalok, egyre többen elhagyják a pedagógus hivatást. Ne feledjük, a kezdő pedagógusbér még alacsonyabb: jelenleg a kezdő pedagógusok alapbérét a szakmunkás minimálbér határozza meg, és ezt csupán 20%-os bérpótlékkal egészítik ki.
A kormányzat 2014 óta úgy gondolja, hogy jelentős pénzösszeget el tud vonni a közoktatásból ahhoz képest, amit eredetileg saját maga méltányosnak tartott és törvénybe iktatott. A rendelkezésre álló nyilvános adatok alapján megbecsültük, hogy mekkora volt ez a pénzkivonás 2014 és 2021 között. Számításaink egy nagyságrendi alsó becslést adnak arra, hogy mekkora költségvetési forrást spóroltak a pedagógusbéreken, a részletes számítási módszert itt ismertetjük. Becslésünk szerint a közoktatásból kivont pedagógusbér a 2021-es árszínvonalon legalább 1600 milliárd forint; ez pedagógusonként több mint 9 millió forintnak felel meg.
A pénzkivonás végső soron a gyerekeken csattan, hiszen egyre inkább elfogynak a jó pedagógusok. Természetesen üdvözöljük az esetenként megvalósult fejlesztéseket, mint például az iskolai és óvodai ingatlanok, tornatermek bővítését és felújítását és az informatikai fejlesztéseket, de mindez nem pótolja a pedagógusok gyalázatosan rossz bérezését, hiszen az oktatás minősége elsősorban a pedagógusokon múlik.
Hová tűnt pedagógusonként 9 millió forintunk, melyet szülőként adó formájában befizettünk azért, hogy az állam minőségi közoktatást biztosítson gyermekeink számára? Mi az, ami a kormányzatnak fontosabb volt, mint gyerekeink, az ország jövője? Mikor és kivel beszélték meg a kormányzati döntéshozók, hogy ezt a forrást elvehetik az oktatástól, a pedagógusoktól, és ezáltal a gyerekektől?
A tanórákat nagyrészt továbbra is megtartja valaki, az óvodákban is van valaki a gyerekekkel, de a minőség folyamatosan romlik. Egyre gyakrabban előfordul, hogy az intézmények nem tudnak megfelelő képesítésű pedagógust biztosítani, a túlterheltség hatalmas, a pedagógusok gyakran kimerültek és kiégnek, az osztálylétszámok nagyok, a csoportbontások elmaradnak, a pedagógusoknak nincs idejük és energiájuk a gyerekekre egyénileg odafigyelni, nincs megfelelő tehetséggondozás és felzárkóztatás, az intézmények pedig egyre gyakrabban olyanokat kénytelenek alkalmazni, akik nem tudnak jól bánni a gyerekekkel. A pedagógusok folyamatosan cserélődnek, így a gyerekek nem tudnak kialakítani velük érzelmi kötődést, és elidegenednek az iskolától, a tanulástól.
Egy jellemző szülői idézet arról, hogy hova jutottunk:
A körzeti általános iskolában az elmúlt tanévben annyi tanár nyugdíjba ment illetve felmondott, hogy augusztus közepéig úgy tűnt, az ötödikes gyerekemnek nem lesz osztályfőnöke. Az utolsó pillanatban sikerült felvenni matematika-fizika szakos tanárt is – és sajnos úgy tűnik, a kényszer miatt igen rossz pedagógust vettek fel. Szívszorító, amikor 10 éves gyerekek azt kérdezik tőlem: miért nem akar minket senki tanítani?
Szülő, Budapest XIV. kerület
A Szószóló a gyerekekért online akciónkban bárki megnézheti, hogy saját lakóhelye környékén az érintett szülők és pedagógusok hogyan tapasztalják a kormányzati pénzkivonás és az ehhez kapcsolódó rossz oktatáspolitikai döntések következményeit.
A térképen a járásközpontokban elhelyezett tiltakozó felikáltójelekre kattintva olvashatóak a szöveges vélemények. Minél többen fejezzük ki tiltakozásunkat, annál erősebben képviseljük a gyermekek érdekeit!
Eddig 3898 csatlakozó, 2509 szöveges vélemény.
Nem igaz, hogy ne lenne elegendő pénz a költségvetésben a pedagógusok méltó bérezésére. A költségvetés elsősorban értékrendek kérdése. A legtöbb család a gyermekeket helyezi előtérbe: a családok félreteszik a gyermekek neveltetéséhez szükséges anyagi forrásokat, és ezen túl a maradékból gazdálkodnak. Szomorú, hogy az elmúlt években a kormányzat épp fordított logikát követett ahhoz képest, hogy a családoknak mi a fontos: elsődlegesen máshol költötték el a pénzt, és a közoktatás humánerőforrásaira csak a megmaradt, egyre szűkösebb források jutottak. Pótolhatatlan veszteség éri így gyermekeinket, hiszen a közoktatáson múlik jövőbeli boldogulásuk - éppúgy, mint országunk sorsa.
Szülőként nem tudunk várni, gyermekeink most járnak óvodába és iskolába. A közoktatásba fektetett pénz hosszú távon sokszorosan megtérül, a kormányzat mégsem biztosítja a szükséges forrásokat. Jelenleg a pedagógusoknak sok éven keresztül azzal a megaláztatással kell szembesülniük, hogy a fizetési kimutatásukban szerepel egy “bérminimumra való kiegészítés” sor, mivel a pedagógus bértábla nem éri el a szakmunkás minimálbért sem. Szülőként magunkénak érezzük a pedagógusok problémáit, hiszen ezek a bajok végső soron gyerekeinken csapódnak le.
A pedagógus érdekvédelmi szervezetek immár több mint egy évtizede jelzik a problémákat, köztük a pedagógusok drámaian romló anyagi megbecsülését, de érdemi válasz nem érkezett, a szakmai párbeszédet a kormányzat ellehetetlenítette. A konkrétumok nélküli, jövőbe vetített szóbeli kormányzati béremelési ígéret nem megnyugtató annak fényében, hogy a kormányzat a korábbi törvénybe iktatott ígéretét is megszegte.
Támogassuk valamennyien a március 16-án kezdődő pedagógussztrájkot, hiszen gyermekeink érdekéről van szó! A sztrájk maga okozhat rövid ideig tartó kellemetlenségeket, de ezek szükségesek ahhoz, hogy közösen felhívjuk a figyelmet a valamennyiünk mindennapjait és jövőjét alapvetően érintő problémákra. Gondolkodjunk hosszú távon: milyen közoktatást és milyen jövőt szánunk gyermekeinknek?
Legyen valódi változás, hiszen a magyar közoktatás válságban van!
Maradjunk kapcsolatban! Hírlevél feliratkozás:
Az email címeket bizalmasan kezeljük, értesítéseinkről bármikor leiratkozhat. Részletes adatvédelmi tájékoztató itt.
Az email címeket bizalmasan kezeljük, értesítéseinkről bármikor leiratkozhat. Részletes adatvédelmi tájékoztató itt.
Szülői Hang