Míg korábban a gyermeket jól ismerő óvoda a szülővel közösen dönthetett a további egy óvodai év szükségességéről, a kormányzat 2020-tól olyan rendszert vezetett be, amelyben az iskolaérettség megítélésének felelősségét a gyermeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta meg. Az Oktatási Hivatal amennyiben úgy gondolja, kérhet szakvéleményt a pedagógiai szakszolgálattól, de a gyermekkel a szakszolgálat is csak egy rövid vizsgálat során találkozik.

Számodra is hasznos lehet: értesülj a szülők és a pedagógusok számára készült anyagainkról, akcióinkról! Hírlevél feliratkozás:



Az email címeket bizalmasan kezeljük, értesítéseinkről bármikor leiratkozhat. Részletes adatvédelmi tájékoztató itt.

A gyermek fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy éretten kerüljön iskolába, különben folyamatos kudarcélményeknek lesz kitéve. Az érettség nem csupán az értelmi képességek fejlettségét jelenti, hanem összetett dolog: szükséges az érzelmi és szociális érettség, a fejlett beszéd és beszédértés, mozgáskoordináció, alkalmazkodóképesség, szabálykövetés, monotóniatűrés. Minderről bővebben lásd segédletünket.

Ha a szülő azt szeretné, hogy hatéves gyermeke még egy évig óvodában maradjon, január 1. és 18. között kell benyújtania a kérvényt az Oktatási Hivatalnak (a hivatal tájékoztatója itt olvasható). Ehhez a hivatal honlapján kell kitölteni egy online űrlapot, benne megadni a szülői indoklást és a csatolt dokumentumok listáját, majd az űrlapot a csatolt dokumentumokkal együtt legkésőbb január 18-ig feladni. A benyújtás történhet elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül, vagy az űrlap kinyomtatása és aláírása után postai úton. Az Oktatási Hivatal, ha tud, akkor saját hatáskörben a beérkezéstől számított 8 napon belül dönt, vagy ha szükséges, szakszolgálati vizsgálatot rendel el. Ez utóbbi esetben a teljes eljárás határideje 50 napos. A szakszolgálat javaslatot tesz az Oktatási Hivatalnak a gyermek iskolaérettségéről; bár az Oktatási Hivatal jogilag megtehetné, hogy ezt megváltoztatja, a gyakorlatban ez nem szokott előfordulni, és a hivatal jóváhagyja a szakszolgálat javaslatát.

A szülőknek még a januári kérvényezés előtt érdemes minél több olyan dokumentumot beszerezni, ami a gyermek iskolaéretlenségét alátámasztja. A dokumentumokat az Oktatási Hivatal, ha akarja, figyelembe veheti, de pontosan nem tudható előre, hogy mit fog figyelembe venni. Az a legjobb, ha a dokumentumban egyértelműen szerepel, hogy a gyermek további egy év óvodai nevelését javasolják. Bármely szakember adhat írásos véleményt a gyermek iskolaérettségéről. Ilyen dokumentumot meg lehet próbálni szerezni a gyermek állapotától függően például:

  • Szakorvostól vagy háziorvostól. A szakorvosi papír jóval erősebb (pl. gyermekneurológus, vagy más szakorvos).
  • Az óvodapedagógustól. Az óvodából kikérhető a fejlődési napló másolata, de ez nem ad egyértelmű jelzést a gyermek iskolaérettségéről, így még jobb, ha az óvodapedagógus írásos véleményt is ad.
  • Logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától.
  • Pszichológustól.
  • Védőnőtől.
  • Magán-úton is lehet végeztetni iskolaérettséggel kapcsolatos felmérést.

A pedagógiai szakszolgálat által kiállított vizsgálati eredmények is csatolhatók, ha azok támogatják a kérvényezést, azonban a szakszolgálat az iskolaérettséggel kapcsolatos javaslatot már csak az SNI-s és BTMN-es gyermekek esetén adhat (bővebben lásd lentebb).

Sajnos sok esetben az érintett szakemberek nem működnek együtt és nem állítanak ki a gyermek iskolaérettségével kapcsolatban írásos szakmai javaslatot annak ellenére, hogy ennek sem jogi, sem szakmai akadálya nincsen. Az óvodapedagógusnak, fejlesztőpedagógusnak, logopédusnak, pszichológusnak és más szakembernek mind-mind van lehetősége írásban javaslatot tenni a gyermek iskolaérettségével kapcsolatban. Arra persze nincs garancia, hogy ezt végül az Oktatási Hivatal elfogadná, de a tapasztalatok szerint minél több írásos támogató dokumentuma van valakinek, annál nagyobb az esély arra, hogy az Oktatási Hivatal egyből, további vizsgálat elrendelése nélkül helyt adjon a szülő kérelmének. Sajnos azonban a kormányzat nem segített megfelelően abban, hogy az érintett szakemberek számára is egyértelműen tisztázza a kritériumokat, így a rendszer nem működik egységesen; van aki könnyebben kap papírokat, és van aki egyáltalán nem kap senkitől semmit.

Azért fontos minél több és erősebb dokumentumot előre beszerezni, hogy az Oktatási Hivatal minél nagyobb eséllyel már saját hatáskörben méltányolja a szülői kérést. Természetesen csatolt dokumentumok nélkül is lehet kérvényezni, pusztán szülői indoklással, de ebben az esetben jóval nagyobb az esélye annak, hogy a hivatal szakszolgálati vizsgálatot kér.

A szakszolgálati vizsgálatokról részben pozitívak a tapasztalatok: az esetek többségében részletesen meghallgatják a szülőket is, és a gyermek érdekét szem előtt tartva döntenek. Sajnos azonban nem mindig ez a helyzet: bár ritkább esetben, de előfordul, hogy a szülőket érdemben meg sem hallgatják, és csupán a gyermek értelmi képességei alapján hoznak egy felszínes és sablonos döntést, pedig gyakran a további egy év óvodára nem a gyermek értelmi képességeinek fejletlensége, hanem például érzelmi vagy szociális éretlensége, gyenge monotóniatűrése vagy fejletlen mozgáskoordinációja miatt van szükség (bővebben segédletünkben olvashat ezekről).

Hasznos tippek a szülői kérvényezéshez:

  • Kizárólag a gyermek fejlettségével kapcsolatos érvek számítanak, kerüljük az egyéb indokokat, mint pl. hogy melyik tanárhoz kerülne, melyik barátjával maradna együtt stb. A szülői indoklás elkészítéséhez segédletet állítottunk össze, mely itt olvasható; ebben részletesen leírjuk, mi számít szakmailag alátámasztható és erős indoknak.
  • A külső körülmények (pl. családi problémák, keveset járt oviba) megemlíthetőek, de a lényeg mindig az, hogy a gyermek milyen képességeiben van elmaradva.
  • Az Oktatási Hivatal döntéseiről nyilvános adatbázist állítottunk össze a szülői visszajelzések alapján, mely itt érhető el. Ebből megtudhatjuk, hogy a hozzánk hasonló helyzetben levő szülők milyen indoklást és milyen csatolt dokumentumokat nyújtottak be, és erre az Oktatási Hivatal milyen döntést hozott. Figyelem: az Oktatási Hivatal megyei szinten szerveződik (az ún. POK-okban), és döntéseik megyénként igen különbözőek lehetnek.
  • Vegyük figyelembe, hogy ha kérelmünket az Oktatási Hivatal elfogadja, később már nem módosíthatunk; ebben az esetben a gyermeknek mindenképpen az óvodában kell maradnia még egy évet.
  • A január 18.-i határidő után már nincs lehetőség kérvényezni, aki erről lemarad annak iskolába kell mennie.

Összességében elmondható, hogy az Oktatási Hivatal a kérések nagy többségét, több mint 90%-át végül elfogadta: egy részüket egyből, más részüket szakszolgálati felülvizsgálat után. Csak nagyon kevés esetben történt meg, hogy az Oktatási Hivatal szakszolgálati felülvizsgálat nélkül elutasította a szülői kérelmet. De a szakszolgálati vizsgálat során elképzelhető, hogy elutasítják a szülői kérelmet: 2020-ban ez több mint ezer esetben megtörtént. Az Oktatási Hivatal döntéseinek részletes statisztikai elemzése a szülői visszajelzések alapján itt olvasható.

Amennyiben az Oktatási Hivatal elutasítja kérelmünket, akkor csak bírósági úton van lehetőség fellebbezni. Volt, akinek ez sikerült, de az esetek nagy többségében sajnos nem hozott sikert, mert a bíróság csak a formális szabályok betartását nézte, és nem foglalkozott érdemben a szülők dokumentumokkal is alátámasztott érveivel.

2020-tól már nincs lehetőség arra, hogy szülőként közvetlenül a pedagógiai szakszolgálathoz forduljunk iskolaérettségi vizsgálat céljából. Egy kivétel maradt: az 5 és 6 év közötti SNI-s/BTMN-es gyermekek esetében a szakszolgálat szeptember 1. és január 18. között kiállíthat szakvéleményt a gyermek iskolaérettségéről, és amennyiben további egy év óvodát javasolnak, akkor a szülőnek már nem kell kérvényt benyújtania az Oktatási Hivatalhoz. Ezzel a lehetőséggel azonban a nem SNI-s/BTMN-es gyermekek szülei – vagyis a többség – már nem tudnak élni. Kifejezetten iskolaérettségi vizsgálatot és szakvélemény készítést az említett kivételtől eltekintve már csak az Oktatási Hivatalon keresztül lehet kezdeményezni a plusz egy év óvodára vonatkozó kérelem keretében. Természetesen az Oktatási Hivatalnál SNI/BTMN státusztól függetlenül bárki benyújthat kérelmet, így azok az SNI/BTMN-es gyerekek is, akik nem kaptak előzetesen szakvéleményt a gyermek iskolaérettségéről.

Ha gyermekünk SNI-s/BTMN-es, vagy a gyermek felmérése szükséges, továbbra is fordulhatunk a szakszolgálathoz a gyermek fejlesztése érdekében. Ha a szakszolgálat megvizsgálja az SNI-s/BTMN-es gyermeket, az esetek jelentős részében indokolt lehet a további egy év óvoda. Amennyiben a szakszolgálat ezt nem javasolja a szakvéleményben, de szülőként nem értünk egyet a szakszolgálattal, és úgy látjuk, hogy a szakszolgálat nem kellő megalapozottsággal mondott véleményt, akkor ebben az esetben van lehetőségünk fellebbezni a tankerületnél, vagy fordulhatunk a megyei szakszolgálat vezetőjéhez.

A plusz egy év óvoda igénylésével foglalkozó szülői csoportunkat az érintett szülők számára indítottuk. Itt tudunk segíteni egymásnak tapasztalataink megosztásával. Együtt könnyebb: csatlakozzunk minél többen! Ne feledjük, hogy valamennyiünk közös érdeke, hogy akinek valóban szüksége van rá, az éljen a további egy év óvoda lehetőségével, hiszen az éretlenül iskolába kerülő gyermekek számtalan kudarcélménynek vannak kitéve, ráadásul a többiek számára is megnehezítik a haladást.

A Szülői Hang Közösség a törvény első bejelentése óta küzd a gyermekek érdekeit sértő törvény ellen. A törvénnyel kapcsolatos negatív szülői tapasztalatokat 50 pontban foglaltuk össze, mely itt olvasható. Hiába azonban a számtalan szakmai tiltakozás, hiába tárgyaltunk szülőként az illetékes minisztériummal is, nem történt érdemi előrelépés. A törvényt később nemcsak a szülők és a szakértők ítélték el, hanem jogi úton is többszörösen vereséget szenvedett: 2021 tavaszán először az Ombudsman, majd két ügyben az Alkotmánybíróság is kimondta a törvény alaptörvény-ellenességét. A kormányzat mindezek ellenére nem változtatott érdemben, hanem nevetséges látszatmegoldásokkal tömte be a jogi hézagokat (minderről részletesebben itt olvashat).

A hatéves kisgyermekekkel kapcsolatos pedagógiai döntést az őt alaposan ismerő szülők és óvodapedagógusok tudják jól és felelősségteljesen meghozni. Az új törvény elkeni a felelősséget az Oktatási Hivatal, a szakszolgálat és a bíróság között, úgy, hogy a hivatali döntésért senki sem vállalja a személyes felelősséget. Az új törvény elvette a szülők jogát, hogy gyermekükről az őt ismerő óvodapedagógussal közösen döntsenek, miközben az új rendszerben sem nyilvános döntési kritériumok, sem érdemi jogorvoslati lehetőség nincsen, és így a rendszer önkényesnek tekinthető. Szülőként nem fogadjuk el, hogy helyettünk egy arctalan hivatal döntsön, miközben mi vagyunk felelősek gyermekünk neveléséért, és a döntés következményei minket terhelnek.

Fontos, hogy segítsük szülőtársainkat is: juttassuk el az információkat mindazokhoz, akik kevésbé látják át a kérdés jelentőségét, vagy nincs tapasztalatuk, megfelelő tudásuk a kérvényezésben, a dokumentumok beszerzésében. Bár a kérvények nagy többségét végül elfogadják, mégis tízezernyi gyermek lemarad a további egy év óvoda lehetőségéről. Az új rendszer ugyanis elsősorban nem az eljárás kimeneténél, hanem a bemenetnél szelektál: a megfelelő tájékoztatás és támogatás elmaradása miatt sok helyen csak a kellő érdekérvényesítő képességgel rendelkező szülők kérvényeznek. Ezért is annyira fontos, hogy érintett szülőtársainkat is hívjunk meg szülői csoportunkba: közösen, egymást támogatva sokkal könnyebb megtalálni a megoldásokat és túljutni a kérvényezés idegörlő hónapjain. A törvénnyel és a hivatali kérvényezéssel kapcsolatos gyakori kérdésekre ezen az oldalon adunk részletes válaszokat.

Miért kerültünk szülőként ebbe a helyzetbe, miért vette el a kormányzat a szülők és óvodapedagógusok jogát arra, hogy a gyermek sorsáról ők döntsenek? A pedagógusok anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsültsége szégyenletesen rossz, és ennek következtében a pedagógushiány – és ezen belül az óvodapedagógushiány – egyre drámaibb mértéket ölt. A kormányzat ezzel a bürokratikus intézkedéssel kívánja csökkenteni az óvodában maradó gyermekek számát és ezzel együtt lefaragni az oktatási kiadásokat ahelyett, hogy érdemben a pedagógusok helyzetének és megbecsültségének tartós javítására áldozna.

Ne feledjük, hogy szülőként mi magunk is felelősek vagyunk azért, hogy gyermekeink érdekeit képviseljük. Az oktatásban nincsenek valódi menekülőutak: még ha a saját gyermekünk helyzetét rendezni is tudjuk, gyermekünk jelenlegi vagy jövőbeli barátai, társai hátrányt szenvednek. Szülői közösségünket ebben a csoportban fogjuk össze, ahol más témákkal, például a pedagógushiánnyal, annak sok más következményével és a közoktatás mindennapi problémáival kapcsolatban is keressük a lehetőségeket, hogy segítsünk egymásnak és közösen képviseljük érdekeinket. Csak akkor léphetünk előre, ha képesek vagyunk összefogni szülőként és pedagógusként a gyermekek érdekében.

A Szülői Hang segítő közösséget épít és kiáll gyermekeink érdekeiért. Csapatunk azon dolgozik, hogy szülőként megértsük a közoktatás rendszerszintű problémáit és azok társadalmi hátterét, lássuk, hogy van jobb alternatíva és kihangosítsuk a szülői véleményeket. A Szülői Hang a CKP (Civil Közoktatási Platform) és az EPA (European Parents’ Association - Európai Szülők Szövetsége) tagja.
Hasonlóan más érdekvédelmi szervezetekhez, a mi működésünkhöz is szükségesek erőforrások, amihez nagy szükségünk van az önkéntes felajánlásokra: csak így tudunk függetlenek maradni és tovább tevékenykedni gyermekeink érdekében. Tegyél Te is közös ügyünk érdekében! Sok kicsi sokra megy: ha egyetértesz céljainkkal, kérjük, támogasd munkánkat akár kisebb összegű rendszeres vagy alkalmankénti adománnyal!
Támogatom a Szülői Hangot!
Maradjunk kapcsolatban! Hírlevél feliratkozás:



Az email címeket bizalmasan kezeljük, értesítéseinkről bármikor leiratkozhat. Részletes adatvédelmi tájékoztató itt.

  Megosztás