Lebutított tankönyvrendszer: milliószámra maradnak használatlanok az állami tankönyvek
A most záruló tanévben a kormányzat a tanulók széles körére terjesztette ki a kölcsöntankönyv-rendszert, melynek súlyos hiányosságaira derített fényt szülői felmérésünk.
- A gyerekeknek év elején kiosztott kölcsönkönyvek több mint fele (60,2%) már eleve rossz állapotú vagy a beleírások miatt korlátozottan használható volt.
- A gyerekek a könyvekben nem emelhetik ki a lényeget, nem jegyzetelhetnek, és a tanév végén akkor is le kell adniuk, ha később az ismétléshez vagy az érettségire való felkészüléshez szükségük lenne rá.
- A szülők nagy többsége (69,1%) szerint a rendszer korlátozza a gyermekeket a tanulásban, számos szülő (10,1%) ezért úgy döntött, hogy mégis megveszi a tankönyvet.
- Az iskolának az év végén vissza kell vételeznie a kiadott könyvtári könyveket és elvileg kérnie kellene a szülőktől a sérült könyvek pótlását, ez azonban a gyakorlatban nem működik megfelelően.
- Mindez szükségtelen többletterhet és stresszhelyzeteket okoz mind a diákok, mind a tanárok, mind a szülők részére, emellett az esélyegyenlőséget is tovább rontja.
Felmérésünk kiterjedt arra is, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a következő tanévre lehetett utoljára nem állami kiadású közismereti tankönyveket rendelni; a 2019-20-as tanévtől kezdve a nem állami tankönyveket már nem lehet iskolai keretből megrendelni.
- A válaszadók elsöprő többsége (84,1%) szerint ezzel tovább romlik az oktatás minősége, mert az állami tankönyvek gyakran silány minőségűek.
- A szülők nem ritkán tapasztalhatják azt is, hogy az iskola ugyan megrendelteti az állami tankönyveket, de a tanárok mégsem használják azokat: a visszajelzések alapján országosan milliós nagyságrendben maradnak használatlanul az állami tankönyvek. Ebből arra következtetünk, hogy az állami könyveket a pedagógusok is sokszor gyenge minőségűnek tartják.
- A tankönyvrendeléseket azonban gyakran a gyermekek és pedagógusok igényei helyett a félelem igazgatja, ezért az iskolák szükségtelenül is megrendelik az állami tankönyveket. Így a rendszer hamis képet ad a tanárok valós igényeiről.
Az alábbiakban ismertetjük felmérésünk részletes eredményeit, melyben számos szöveges szülői vélemény is alátámasztja a statisztikákat.
Az idén újra jelentősen változott a tankönyvrendszer: 2018-ban a tanév végén minden korábbinál több tanulónak kellett visszajuttatnia a tankönyveket az iskolai könyvtárakba; amennyiben pedig a jelenlegi szabályozás nem változik, akkor a következő 2018-19-es tanév lesz az utolsó, amelyre még nem állami tankönyveket is rendelhettek az iskolák a közismereti tárgyak oktatásához. A Szülői Hang Közösség a tanév végén részletesen felmérte a szülők véleményét egy önkéntes anonim online kérdőív segítségével, melyet országosan összesen 2158-an töltöttek ki. Az alábbiakban részletesen ismertetjük felmérésünk legfontosabb eredményeit. Korábbi, több mint 11 ezer szülő véleményét tükröző „szülői konzultációnkból” már megtudtuk, hogy a szülők tiltakoznak az egyentankönyv rendszer ellen; jelen kutatásaink a korábbi eredményeken túl részletesen bemutatják a kormányzat eddigi intézkedései által teremtett helyzetet.
Csalódás a kölcsöntankönyv-rendszer
A kormányzat előzetesen ingyentankönyvekről beszélt a 3-9. évfolyamon bevezetett rendszer kapcsán, ez azonban valójában ingyenes könyvtárhasználatot jelent. Ez sok szülő és gyermek számára csalódás volt, hiszen ez azt jelenti, hogy a gyermekek a tankönyvekbe az év során nem jegyzetelhetnek, és a tankönyvet az év végeztével vissza kell juttatniuk az iskolai könyvtárba. Amennyiben pedig a könyvbe a gyermek mégis beleírt vagy a könyv megsérült, a szülő felelőssége a könyv pótlása. A kormányzati intézkedés egyúttal azt is jelenti, hogy tankönyvet később nem lehet használni ismétlésre, felvételi felkészülésre.
Az alábbi ábrán látható, hogy a 3-9. évfolyamot érintő kormányintézkedés az esetek 83,3%-ában járt azzal, hogy a tankönyveket az év végén vissza kellett juttatni az iskolai könyvtárba. Szerencsésnek mondhatja magát az a kevés tanuló (5,4%), akinek az iskolája valamilyen módon ki tudta gazdálkodni, hogy a gyermekek megtarthassák a tankönyvet. Az esetek 10,5%-ában pedig a szülők maguk döntöttek úgy, hogy a gyermekek érdekében nem kérnek az ál-ingyenességből, és inkább maguk megvásárolták a tankönyvet.
A kölcsöntankönyv-rendszer tehát nem minden esetben mentesíti a szülőket a tankönyvkiadások alól. Az alábbi ábrán külön mutatjuk, hogy az egyes iskolatípusokban a szülők mekkora hányada döntött úgy, hogy saját hatáskörben mégis megveszi a tankönyveket. Látszik, hogy ez az arány jóval magasabb a középiskolában, ezen belül is a gimnáziumokban.
A kölcsöntankönyv-rendszer tehát azt is jelenti, hogy előnyben vannak azok a gyerekek, akiknek szülei tehetősebbek és nagyobb hangsúlyt fektetnek az oktatásra, ők ugyanis nagyobb arányban mentesülhetnek a kölcsöntankönyvek hátrányai alól. Ez tehát egy újabb olyan adalék, amellyel az oktatási rendszer erősíti a családi háttér által okozott különbségeket. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, általában a városi családok nagyobb számban engedhetik meg maguknak a tankönyvek megvásárlását, mint a községekben lakók: a kölcsöntankönyv-rendszer az esélyegyenlőtlenség újabb forrása.
Hogyan működik a tankönyvek visszajuttatása az év végén a kölcsöntankönyvek esetén? Nyilvánvalóan előfordul, hogy a tankönyv a használat során megrongálódik, vagy a gyerekek netán – a tilalom ellenére – mégis beleírnak. Három eshetőség lehetséges, ezek megoszlását mutatja az alábbi ábra.
A leggyakoribb (45,6%) az, hogy ilyen esetben a szülőnek ki kell fizetnie az iskolának a tankönyv értékét. Az történik tehát, hogy a szülő a tankönyvet mégis megveszi, de nem saját gyermekének, hanem valaki másnak, miközben a saját gyermeke év közben el volt tiltva a tankönyvbe írástól. Érdemes tudnunk, hogy az a lehetőség valójában nem szabályos, hiszen az iskolák jelenleg nem önálló gazdálkodó szervezetek, így számlát sem állíthatnak ki a szülők részére, hivatalosan tehát nem kérhetnek pénzt a szülőktől a tankönyvek pótlásáért. A gyakorlatban mégis ez történik, vagyis a rendszer az iskolák jelentős részét nem szabályos eljárásra sarkallja, hiszen ily módon gyorsabban és egyszerűbben le lehet bonyolítani az egyébként igen megterhelő iskolakönyvtári visszavételt.
A második leggyakoribb eset (35,2%) az, hogy az iskola nem vizsgálja, hogy a tankönyv sérült-e vagy beleírtak-e. Természetesen a könyvet eredetileg használó diákoknak és szüleiknek ez a legegyszerűbb és legkevésbé kellemetlen. Csak éppen ennek a megoldásnak azok a gyerekek lesznek a kárvallottjai, akik ezeket a könyveket megkapják majd.
A legritkább eset (19,2%) pedig pont az, ami a kölcsöntankönyv-rendszerben tulajdonképpen a szabályszerű út lenne: ahol a könyv sérült vagy beleírtak, ott a szülőnek saját magának kell pótolnia a könyvet. Ez tehát a szülő számára nem csak plusz költséget, hanem utánajárást is jelent. Mindezt pont a tanév végén, amikor már a gyerekek és a szülők egyaránt a vakációra készülnek – érthető, hogy kevés iskola vállalja ezt a fajta konfrontációt a szülőkkel.
Akár fizetnie kell év végén a szülőnek akár pótolnia kell a sérült könyvet, a kölcsöntankönyv-rendszer növeli az egyébként sem túl jó tanár-szülő kapcsolatban a konfliktusok számát. Ráadásul ez otthon mint szülő-gyermek konfliktus csapódhat le, hiszen a szülőknek a gyermek révén kiadásai keletkeznek az év végén, amik váratlanul megterhelhetik a családi kasszát. Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy az iskolák igyekeznek elkerülni ezt a szülői konfrontációt azzal, hogy szemet hunynak a sérült könyvek felett. A tendencia a kis településeken erősebb: látható, hogy a községekben kevésbé vállalják az ilyen konfliktusokat a nagyvárosokhoz képest.
Látjuk tehát, hogy az iskolák általánosságban nem tudják biztosítani azt, hogy a visszavételezett könyvtári könyvek tényleg sértetlenül, beírások nélkül kerüljenek vissza. Nem meglepő tehát, hogy a gyerekek év elején gyakran nem részesülhetnek abban az örömben, hogy sértetlen, beírások nélküli könyvet kapjanak. Az egyes könyvek minősége eltérő lehet, így az egyik gyerek jobb minőségű könyvet kaphat, mint a másik. A gyerekeknek nagyon rosszul eshet ez a fajta igazságtalanság.
Ahogy a lenti ábrán látható, a kölcsöntankönyvek többsége (60,2%) használt volt a 2017/18-as tanévben, és csak a kisebbség kapott új tankönyvet. Ez a helyzet várhatóan romolni fog, hiszen ebben a tanévben terjesztette ki a kormányzat a kölcsöntankönyv-rendszert, így most jelentősen nőtt a könyvtári állomány új könyvekkel, melyek a későbbiekben használtként fognak ismét kikerülni a gyerekekhez.
A használt tankönyveket külön megvizsgálva az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy ezeknek csak a kisebbségéről (39,8%) mondható el, hogy jó állapotúak, és nem voltak benne beírások. A kölcsönkönyvek többségénél sajnálatos módon a gyerekek azzal szembesülnek, hogy már valaki beleírt (ez igen gyakori, 35,2%), vagy a könyv kifejezetten rossz állapotú (9,4%), sokszor pedig egyszerre rossz állapotú és beleírások is vannak (15,6%). A kölcsöntankönyv-rendszer így kifejezetten hátrányosan érinti a gyermekek tankönyvhasználatát, és minden bizonnyal csökkenti a gyermekek motivációját is.
A válaszadók nagy többsége (69,1%) a fentiekben említett problémák miatt összességében úgy látja, hogy a kölcsöntankönyvek használata korlátozza a gyermekeket a tanulásban. A kormány által erőltetett rendszer tehát elutasításra talált a szülők körében.
Az alábbiakban néhány szöveges szülői tapasztalatot és véleményt közlünk a kölcsöntankönyv-rendszerről, melyekből egyes fontos tanulságokat külön kiemeltünk:
Abszurd, hogy a tankönyvet nem lehet használni azzal, hogy nem lehet aláhúzni, nem lehet belejegyzetelni, mert vigyázni kell rá és vissza kell adni. A gyerekek inkább az órai vázlatból tanulnak (emiatt egész órán körmölnek a füzetbe) és egyáltalán nem tanulják meg, hogy hogyan kell használni egy könyvet (lényeg kiemelése, aláhúzása, vázlat készítés a leckéből). A tankönyvek tartós használatra nem alkalmasak, mi mindent újonnan kaptunk, de sem a tankönyv anyaga (borító) sem a kötése nem alkalmas arra, hogy több évig használják. Olyan dilemmákat okoz ez a helyzet, hogy nem tudtuk amikor megkaptuk a könyvet, hogy lehet-e rá vignettát tenni, vagy már az is rongálásnak számít. Októberre már olyan szamárfülesek a könyvek, hogy bármilyen gondosság mellett sem alkalmasak a továbbadásra (pusztán a táskában történt tárolás miatt). Diszgráfiás gyermek (5. osztály) szülőjeként különösen szomorú, hogy az órai füzeti jegyzetelésre kell támaszkodnunk a tanulás során. (5 és 8. osztályos gyermekeim vannak).
Nagyon rossznak találom az ingyen tankönyveket. Sokszor rossz állapotú könyveket kaptunk ami miatt meg kellett vennem, mert a gyerek abból nem tanult. Az év folyamán nem lehet beleírni, aláhúzni semmit benne, ez akadályozza a tanulást. Év végén vissza kell vinni, de a gyereknek még szüksége volna rá mert olyan könyv amiből érettségizik, ezért nekem ezeket meg kell vennem. Hol itt az ingyen tankönyv? Felét megveszem év elején, mert amit kapunk használhatatlan, másik felét év végén, mert vissza kell adni. Szörnyű ez a rendszer! Ebbe a formába pénzkidobás az államnak, nekem pedig semmit nem könnyített, mert még szaladgálhatok is érte hogy honnan rendeljem meg.
Több héttel az év vége előtt le kellett adni a könyveket. A könyvtárostanár külön lehívta még azokat is, akik maguk megvásárolták, hogy nem bánnák, ha ők is leadnánk a könyveket… A héten 3 dolgozat lesz még, ismételni kellene, matekot gyakorolni, törit átnézni… válasz: a füzetbe minden jegyzet benne van…ja. Még a lányomnak sem, pedig ő elég szépen vezeti. Elképesztő.
Sok könyvben utalás van az előző évre. Pl. Vedd elő a 6.osztályos könyvet… ilyenkor mit kellene elővenni, ha visszaadtuk? Matek könyvbe nem írhattak, a feladatokat vagy kimásolta vagy fénymásolóval kimásoltattuk. Plusz idő és pénz, energia. Eszement ötlet, hogy nem dolgozhat a könyvben. Nem emelheti ki a lényeget, nem jelölheti be a hf-t. Talán a rajz, technika, erkölcstan az ahol ennek értelme van.
Egy esetben „kiverte a biztosítékot” a könyv állapota, zsíros, szakadt (a lapok ki voltak tépkedve), firkás, és nagyon büdös volt, a gyerek hozzá se akart nyúlni. Megvettem neki saját költségemen újra, mert féltem, hogy a könyv állapota a tanulás rovására megy majd. Jeleztem az iskolának a gondot, de nem tudtak másik könyvet adni, mert a lányom osztálya nagyobb létszámú, mint akiktől örökölték, így nem tudtak válogatni a visszaérkező könyvek között, hogy csak a jó állapotúakat adják ki tanulásra. Volt, akinek vadonatúj könyve volt, hiszen kellett még hozzá venni, a létszámkülönbség miatt, azonban a másik véglet a lányom, aki egy (bocsánat a kifejezésért) hányadék könyvet kapott.
Kitöltős könyvet adni a gyereknek, de ne írjon bele mert évvégén vissza kell adni? Inkább megvettem és jövőre nézve is így teszek.
Volt, amikor azt írta: Nézz utána az előző évi könyvben! – csakhogy azt leadtuk… Így ismételni is nehéz…
Az érettségi tantárgyú könyveket miért nem tarthatják meg a gyerekek?
A kölcsön könyvekbe nem lehet írni, vagy jelölni, aláhúzni, kiemelni, ami segít a tanulásban. 10-14 éves gyerekek a könyveket nem tudják „használni”, mert mindig arra kell vigyázni, nehogy megsérüljön. Plusz stresszhelyzet, az iskolában, és otthon is.
A könyvtári könyvek szakadtak, rongyosak, firkáltak… milyenek is lennének 1 év használat során? Aki kicsit is igényes magával, felszerelésével szemben, az sírva fakad (láttam a tankönyvosztáskor) mikor meglátja… Hogyan venné elő szívesen ezt a könyvet majd????
További szülői vélemények a kölcsöntankönyv rendszerrőlNagyon rossz ez az egész rendszer, ha a kormány támogatni akarja a gyerekeket, akkor kapjon mindenki minden könyvet ingyen és olyant, amit az adott pedagógus szeretne. Úgy gondolom, hogy a gyerekeink taníttatása fontos. Ha ez nem megoldható, akkor a rászorulók kapják ingyen (esetleg a könyvtári példányokat) de legyen felajánlva, hogy aki akarja (és persze nem ingyenes a tankönyv) akkor megvehesse az új könyveket. Ez a könyvtári megoldás nagyon nem jó, nem szeretném, ha a gyerekem már használt könyvekből tanulna, amire egy másik gyerek nem vigyázott. Az a kevés kedve is elmenne a tanulástól, ami eddig volt. Köszönöm a lehetőséget.
Minden orgánum azt kiabálta, hogy a gyerekek ingyen kapják a tankönyveket. A mikor eljött a szeptember és haza hozták az összefirkált zsíros koszos könyveket kérdem én kinek van kedve egy ilyen könyvbe még belenézni is nem beleolvasni. Ekkor szülök összeálltunk fel a netre és megrendeltük gyermekeinknek az új tankönyveket. Ez az ingyen kapott tankönyv. Szerettem volna elvinni a KLIKK-be de azt mondták ne vigyük mert a gyerek issza meg a levét. Gyalázat a gyerekektől még azt az örömöt is elvették hogy érezzék annak az új könyvnek az illatát ennek egy varázsa van Ennyit az ingyen tankönyvekről!!!
„Ingyen” tankönyvként „reklámozták be” Év elején új könyveket kaptak a gyerekek, de sok szülőnek csak most lett világos, hogy ha vissza is adja a könyveket, akkor jövő évben gyermeke használt tankönyvet kap. Én sem szeretnék használt könyvből tanulni egész évben, ezért mi megvásároljuk az ideieket, és újakat szeretnénk jövőre. Tehát nem kapjuk ingyen a könyveket, de akinek nincs gyereke az a médiából ezt veszi le. Ez csak „parasztvakítás”!
Mi mint szülők úgy döntöttünk hogy most évvégén megrendeljük jövőre a gyerekeknek azokat a tankönyveket amik könyvtáriak mert így nagyon nehéz volt a gyereknek az órán dolgozni! így a következő tanévben a saját könyvébe úgy ír és dolgozik a gyerek ahogy akar!
Tanulástechnika alapja, hogy a tananyagot „kidekoráljuk”, aláhúzzuk, bekeretezzük, a lényeget kiemeljük. Ezt a kölcsöntankönyvvel nem lehet megtenni, illetve ki kell fizetni (ami nyilván eddig is megtettünk). Az egésznek nincs értelme szerintem, a gyerek nem mer beleírni a tankönyvbe,mert a tanárok nem engedik (hiába mondtam év elején, hogy majd megvesszük a könyveket év végén). Aki rászorult, eddig is kedvezményesen/ingyen kapta a könyveket, a többiek meg tervezzenek ezzel a kiadással. Helyi nonszensz: a gyerekek hamarabb befejezték az idei tananyagot, május elején visszaszedték a tankönyveket, majd május végén ebből az anyagból írtak évvégi dolgozatot, nyilván a könyvek nélkül (egészen „jól” tudott készülni).
Mivel nem jegyzetelhet a gyerek a kölcsön könyvbe, kénytelenek vagyunk még egy sorozatot megvenni neki, hogy normálisan tudjon tanulni. Tehát ugyanott vagyunk, ahol eddig, fizetünk a könyvekért. A sértetlen kölcsön könyvet meg visszaadjuk év végén. Ez az igazi pazarlás….
Ahhoz, hogy a gyermekem megfelelően fel tudjon készülni, megvettem a tankönyveket. Amit az iskolától kapott, azt használja. Amit vásároltam, azt teljesen újan, bontatlanul, eredeti állapotában juttatom vissza az iskola részére.
A kölcsönkönyvekre vigyázni kell, inkább nem használják a gyerekek, nehogy kárt tegyenek benn. Az iskolatáskák (alsó osztályokban) rendkívül nehezek a tankönyvek miatt, ezt is figyelembe kellene venni!
Több szempontból káros ez a rendszer. Nyári szünet végén NEM TUDUNK ISMÉTELNI mert a könyvet vissza kellett adni! Felső tagozatban lényeges lenne az ALÁHÚZÁS, KIEMELÉS, „SZÉLJEGYZET” (plusz információ), ami ebben a rendszerben tilos! Ezen kívül előfordul, hogy egy „rendes” gyerek megkímélt könyvet ad le; ezzel szemben egy „salátát” kap majd. TÖBB SEBTŐL VÉRZIK EZ A MEGOLDÁS!!! A rászorulókat segítsék! Legalább 50 %- ban felesleges az ingyenes „adakozás”!
Nem jó a „kölcsöntankönyv” módszer. Fontos lenne a lényegkiemelés kihúzással; széljegyzetírás; a következő tanévben,- így nem tud a tanuló visszanyúlni a felkészülése során az előző tanév tankönyveibe. EZÉRT MI MEGVÁSÁROLTUK A TANKÖNYVEKET. Így tesszük a következő években is.
Nyár végén bele sem lehet nézni az előző évi tankönyvbe, mert már júniusban visszaszedték, az év eleji ismétlés sem működik a visszagyűjtés miatt. A kitöltött Hajdu féle matek gyakorló könyvek következő évben már nem használhatóak, mert beleírtak több éven keresztül.
Szerencsés helyzetben vagyunk, alig pár tankönyvet használnak az iskolában. Az ingyen tankönyvekhez általános iskola utolsó pár évében „volt szerencsénk”. Volt, hogy agyonhasználtat kaptunk, de végül is érthető, sokan csak úgy tudnak tanulni, ha kiemelik a lényeges részeket. Akik amúgy meg tudják fizetni, teljesen felesleges, mi is inkább kifizettük és nem is adtuk le a könyveket. Az év eleji ismétlésekhez, de egyébként is az előző évi anyagokkal összefüggésben szüksége lenne a gyerekeknek a tankönyvekre a következő évben is. Erre sokaknak így nem volt lehetősége.
A tankönyv arra való hogy a gyerek aktív módon használja. Tehát aláhúzhasson benne szakaszokat oldalt megjelöljön stb.Micsoda hülyeség, hogy semmit nem jegyezhet bele.
9. osztályos a gyerekem. Az osztályban szinte minden szülő egyetértett azzal, hogy a kölcsön tankönyv, pláne az érettségi tantárgyakból nem jó megoldás. Az osztályfőnök azt mondta, nem tehet semmit, ez a szabály. Így végül a fontos tankönyvekből saját költségünkre vásároltunk könyvesboltban, így az még drágább lett, mintha csak simán megrendelhettük volna.
A kölcsönkönyvekbe a gyerekek nem írhatnak bele. Viszont szükséges az aláhúzások, számozások, keretezések használata a gyerekeknek a hatékony tanuláshoz.
Felháborít, hogy a tankönyveket még tanítási időben le kell adni! Volt, hogy nagyobbik unokám a telefonjával fényképezte le a megtanulandó verseket, mert könyve már nem volt, mire a verseket fel kellett mondaniuk (6 db Petőfi vers). Az év eleji ismétléseknél szintén utalnak rá, „nézd meg az előző évi tankönyvben”. Középiskolában az érettségi tételek kidolgozásához, a felkészüléshez szintén szükség lenne a régi könyvekre. Stb!
Ha nem húzhat alá, nem írhat oda a könyvbeli szöveghez semmit, gátolja abban, hogy megtanuljon tanulni, kiemelni lényeget, ami felsőben már elengedhetetlen lenne. Nem kérünk ingyen tankönyvet olyan áron, hogy csak korlátozottan használhatja.
Nem értek egyet ezzel a rendszerrel! Úgy nem lehet tanulni, hogy nem húzhatja alá a gyerek a lényeget! Ezért kénytelenek vagyunk megvenni a könyveket! Így az is fizet érte, akinek jól jönne a támogatás. És hordjuk a fénymásolópapírt az iskolába, hogy a nem használható könyveket a tanár fénymásolja az osztálynak. Amiből meg a könyvtári példányt használják, év végén tessék-lássék ledarálják az utolsó anyagrészt, mert jövőre már másik osztály kapja meg a könyvet. Vagy megint fénymásolunk, hogy jövő tanév elején legyen miből megtanulni… Ráadásul mindig feszültség van abból, hogy ki kap olyan könyvet, amire korábban nagyon vigyáztak és ki olyat, amit nem szívesen fog meg az ember… És ebben a rendszerben nem lehet pl. az 5-8.osztályos matekkönyvet egybe nyomtatni a hozzá tartozó munkafüzettel. Régebben egy kötetet használtak első félévben, majd egy másik ilyen kombinált kötetet a második félévben. Most egész évben cipelik a könyvet is és a munkafüzetet is! Úgy rossz ez a rendszer, ahogy van.
Mivel vissza kell adni tanév végén a könyveket, esélye sincs a gyereknek az év eleji ismétlésre. Nyolcadikban a felvételi előtt is szívesen forgatná, ha lenne mit.
Érettségi előtt nem kéne elvenni a könyveket.
A használt tankönyvnél sokszor az is jobb, ha a gyereknek nincsen könyve. Nagy részük úgysem szeret olvasni.
Az, hogy a tankönyvekbe nem lehet dolgozni nagy hiba. A gyerekek szövegfeldolgozási és tanulási technikáinak a skálája beszűkül.
Elég sok tankönyvet vissza kell adni, ezért a gyerekek nem jegyzetelhetnek bele, és ez szerintem rossz! Például matek tankönyv tele feladatokkal!!!
Ha a szakgimnáziumokban, gimnáziumokban év végén vissza kell adni a könyveket, hogyan készülnek fel az érettségi vizsgákra?
4 évig kapják meg folyamatosan az osztályok a könyveket a könyvtárból. Sajnos, bele kell írni vagy aláhúzni és már mind tele van firkálva, aláhúzva, gyűrve. Így kapják a gyerekek az állítólag új ingyenes könyveket, amit nem év elején, hanem év végével fizet a szülő. Mert abba kapnak piros pontot, pecsétet és használják, ha még nem is volt beleírva a tanár kéri az órán vagy azokba írja a jutalmat, bejelölik a házit…
Azzal hogy a gyerek megtarthatja a tankönyveket teljesen egyet értek, hiszen a nyári szünet végén így azért van lehetőség kicsit ismételni a tanultakat, hogy az első pár hétben az év eleji felmérés hegyek jól sikerüljenek:))
Nem értek vele egyet, hogy a tanév végén vissza kell adni a könyveket, mert így nyáron/augusztus végén esélyünk sincs felfrissíteni az előző éves tananyagot.
A mai tankönyvek olyan silány minőségűek, hogy már lapozáskor is szakadnak a lapjai, a műanyag tankönyvborító csak úgy marad rajta, ha ráragasztjuk. Arra, hogy egy olvasni tanuló gyerkőc napi szinten használja, nem alkalmasak. Most másodikos kislányunk német nemzetiségi tagozatra jár, az idén kapott kölcsöntankönyvében annyi minden alá volt húzva (beleírós feladatok is vannak benne), hogy nehezen olvasható, ráadásul ő már a harmadik, aki tanul belőle. Kíváncsi leszek, mit mondanak majd a suliban, mert egyetlen könyve sem alkalmas arra, hogy még más is használja, szinte mindegyik munkatankönyv is egyben.
Kölcsöntankönyv helyett osztályom minden tanulója a szülői javaslatra kifizette a nyelvkönyvek árát, amit közvetlenül a kiadótól rendeltem meg. Mivel munkáltató tankönyvekről van szó, muszáj bele írni, abban dolgozni, aláhúzni. A munka könnyebb, áttekinthetőbb, egyszerűbb. Hetedikeseket tanító kolléga magyar nyelvtant könyv nélkül oktat. Jó oka van rá, az állami tankönyv nyelvezete felnőtt ember számára is érthetetlen.
Év elején több szülővel együtt csalódottan vettük tudomásul, hogy az ingyenes tankönyv csak kölcsön tankönyv. A kapott könyvek közt volt jó állapotú, de használt is. Az iskola azóta se reagált arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség a tankönyv csomag megvásárlására. A tanév végén nem szeretném visszaadni a könyveket. Remélem, hogy sikerül árat találni.. Talán jobb lett volna a választás lehetőségét meghagyni, újabb viták generálása helyett.
Mivel nagycsaládosként is inkább megvesszük a tankönyveket, hogy jegyzetelhessen, aláhúzhasson a gyermek, így egyértelmű, hogy az ingyenes tankönyv valójában illúzió, mert abban az esetben eleve hátrányból indul a gyermek.
A gyerek továbbtanulásakor a felkészüléshez több évnyi könyvet kell megvásárolni a szülőknek elképesztő árakért. Ez több tízezer forintot is jelenthet, ami nagyon súlyosan megterheli a családi kasszát.
A tankönyvek visszaadása agyrém. Pláne, hogy a sok átdolgozás miatt úgyse használható a régi.
A kölcsönkönyv esetében nincs lehetőség nyáron ismételni rendesen.
Az “ingyentankönyv” hazug kifejezés elárulja, mekkora átvágás az egész. A “szabályozás” kellően tisztázatlan/átláthatatlan és végrehajthatatlan, így a szereplők saját érdekeik mentén halásznak, evickélnek a zavarosban. A monopóliummal ellátott állami tankönyvezők “kedvezményezettjein” kívül jobbára mindenki szív, csak sokakban nem tudatosul, mennyire verik át őket.
Az én időmben is volt olyan tanév, hogy csak olvasásra használhattuk a könyvet, mert év végén vissza kellett adni. Ez azért rossz, mert van olyan gyerek (főleg a nagyobbak), akiknek úgy könnyebb a tanulás, ha kiemelnek dolgokat. Egy könyvet (még ha csak tankönyv is) érezze magáénak a gyerek.
Nagycsaládosként gyermekeim a középiskolában is „ingyen” kapják a tankönyveket. Érettségi előtt álló gyermekem esetében különösen kellemetlen volt, hogy az érettségi tárgyaiból (magyar, történelem, matematika, fizika, kémia) nem álltak rendelkezésre saját példányai, és az iskolai könyvtárban sem voltak ezekből olyan példányok, amelyeket az érettségi készüléshez kikölcsönözhetett volna. Ezért ezekből a tárgyakból végül meg kellett vásárolnunk a tankönyveket, hogy a gyermekünk felkészülhessen az érettségire. De a korábbi évfolyamokon is előfordult, jellemzően történelemből, hogy a tanév végére nem fejezték be a tankönyv anyagát, ezért a következő tanévben 1-2 hónapig még az előző évi könyvre lett volna szükség, de azt kikölcsönözték az eggyel alacsonyabb évfolyamba járók, ezért az „ingyen tankönyveseknek” nem volt könyvük, fénymásolni kellett vagy megvásárolni a tankönyvet.
Két gyermekem, 3 év különbséggel járt/jár ugyanabba a gimnáziumba. Egy-két feladatgyűjteménytől eltekintve, alig van olyan tankönyv, amit mindketten változatlan formában használtak volna. Ugyanazon tantárgyból 3 évvel később, minimális változtatások miatt használhatatlan lett az amúgy jó állapotú tankönyv. Pl.:-megváltoztatták a fejezetek, leckék sorrendjét, több kötetes tankönyv esetén 1-1 fejezet átkerült a másik kötetbe, más gyakorlatok, feladatok kapcsolódnak az adott leckéhez vagy fejezethez.A tanárok ideig-óráig megértőek, a korábbi kiadású könyveket használó diákokkal, de a gyereket is zavarja, ha emiatt állandóan magyarázkodnia kell. Így a használt tankönyvek mennek a kukába, mi szülők pedig évről-évre súlyos ezreket fizethetünk a tankönyvekért. ui.:Anno az általános iskolában is hasonló volt a helyzet, bár akkor még volt egy-két kiadó (pl. Mozaik), aminek a könyvei évekig változatlanok voltak.
Pl. Nem vehetjük kézbe a 6.-o tk-et 7.-ben, pedig lehet hogy egy versenyhez, vagy emlekeztetőleg éppen erre lenne szükség.
Mivel nem írhat bele a tankönyvbe, nem húzhat alá, nem tanult meg tanulni, hátrányosan befolyásolja a tanulást és az eredményeit. Egyéni sajátságokat nem vesz figyelembe, így nem a képességeinek megfelelő oktatásban részesül.
Ha ingyen kaptam az államtól idén a könyveket akkor nem értem miért kell visszaadni év végén. Ez már nem ingyen tankönyv csak kölcsönbe kaptuk és a következő év elejei felmérésekre miből is készül fel a gyerek ha vissza kell adni. Nagyon logikus döntés. INKÁBB JÖVŐRE KIFIZETEM ŐKET – ÍRNI NEMM LEHET BELE. Rongálás esetén is ki kell fizetnem, akkor nincs is ingyen!
Az érettségire való felkészülést meg fogja nehezíteni, hogy nincsenek meg a korábbi könyvek, ismerősöktől stb. kell majd újra beszerezni.
Az ingyenes tankönyv engem kifejezetten zavar, hiszen azokat a tankönyveket, amelyekre szükség lehet a középiskolai felvételinél, hogy a tudását felfrissítse a gyerek, azokat úgyis meg kell vennem neki.
A matematika tk-be sok estben be lehetne írni a megoldásokat, de jövőre aki kapja, hogyan tud dolgozni belőle? Mivel nem kellett fizetni senkinek, a tankönyveket még kevésbé becsülik meg a gyerekek. KÁOSZ az egész.
Akit arra tanítottak, hogy jegyzeteljen és a lényeget húzza alá, annak nehezebb tanulni egy olyan könyvből amibe egy ceruzás aláhúzás se lehet, vagy a szülő kifizeti év végén a könyvet.
Szörnyű, hogy le kell adni a könyveket, semminek nem tud utánanézni a kisgyerek.
Kölcsönkönyvekből nem lehet rendesen tanulni, amibe nem írhat bele a gyerek, vagy látja, hogy az előző használó mit írt bele. Különösen felháborító a kölcsön matek-könyv! Matekot tanulni beleírás nélkül??! Felháborító ami az oktatásban folyik!
A gyerekeknek nincs lehetőségük az előző évek tankönyveinek tudásanyagát felhasználni az újak elsajátításához, a pedagógusoknak nincs lehetőségük visszatérni, esetleg előző évből kimaradt anyagokat a következő évben megtanulni, stb. A könyvek korrektúrázatlan, silány minősége mellett az „ingyenes tankönyvek” jelenlegi rendszere csak becsapás, propaganda azok felé, akik nem tapasztalhatják meg a rendszer működését, s nagy szavazóerővel rendelkeznek.
Eddig nagyrészt új tankönyveket kaptak tartós tankönyvnek. Sajnos azonban minden évben több könyvet meg kellett vennünk végül, mert olyan rossz állapotú használt példányt kaptunk, hogy használhatatlan volt. Idén először kérték vissza a 8.-os lányomtól a könyveket, pedig korábban megtarthattuk őket. A másik két gyerkőcnél még nem tudom hogyan lesz, idén még nem jelezték. Nem tetszik a tartós tankönyv rendszer. És a tankönyvek színvonala sem tetszik.
Első- második osztályban ráadásul olyan könyveket kaptak már „ingyen rendszerben”, amiben szerepelt a „Húzd alá”, „karikázd be”, „jelöld meg”… Úgy tanultak, hogy az ujjukkal jelölgették. 3.-4- osztályban vázlatírás tanításhoz, önálló tanulás tanításához nem húzhatják alá a lényeget. A másik véglet: Énekből 1 vastag tankönyv, 1 munkafüzet, és még külön füzet. Minden nap haza kell hoznia. Nem 6 kilós a gyerek táskája, hanem 10. Nevetséges!
A tankönyveket vagy lefénymásoltuk, vagy beszereztem. Egy vonalat sem lehetett húzni benne.
Nagy hátrányt jelent a gyermekek számára, hogy vissza kell adni a tankönyveket. Hiszen sok olyan tudnivaló szerepel a tankönyvekben, amelyekre a későbbi tanulmányok során még szükség lehet.
Amúgy is nehezen tanulnak a gyerekek, most tovább nehezítették a helyzetüket. (Tanulásmódszertan: kiemelek, színezek, aláhúzok…..)
Jó lenne, ha fontosabb könyveket megtarthatnánk pl: olvasókönyv/irodalom könyv, matek, töri. Mindig vannak ismétlések, főleg év elején és jó lenne, ha elő tudnánk venni ezeket. Köszönöm a lehetőséget!
Idén olyan fizika munkafüzetet kaptunk, ami tollal tele volt írva. Amennyiben gyakorolni szeretnénk, az internetről le kell töltenünk a munkafüzetet, mert így teljesen használhatatlan.
Azért vásárolta meg a lányom a tankönyveket, mert amit kapott az unokám piszkos, dohos szagú, gusztustalan volt.
Szöveggel való munkát képtelenség jegyzetek, aláhúzások nélkül megvalósítani. Alsó tagozaton legalább szükséges lenne a munkatankönyvek visszaállítása. Nagyon megnehezíti a tanítást-tanulást a több eszköz használata.
Nem értek egyet azzal, hogy vissza kell adni, hisz a következő évben lehet olyan téma, amire vissza kellene keresni.
A kölcsön könyv: rossz minőségű, gyűrődő, mivel nem lehet aláhúzni kiemelni nehezen tanulható. Szívesebben kifizetném, és akkor használhatná a gyerek a funkciójának megfelelően. Nyáron az idei matekot át kellene nézni, de hogyan, ha a tankönyvet visszakéri az iskola????
A tankönyvek egy részét a gyerek el sem hozhatja az iskolából. Hogyan tanuljon itthon?
A tankönyv munkaeszköz, mint a postásnak a postástáska vagy az ácsnak a vízszintező. A napi használatban az állapota romlik akkor is romlana, ha felnőtt ember használná. A napi szállítástól kopik, gyűrődik még felnőttektől elvárható gondosság mellett is, de a gyerekek még csak tanulják azt, hogy hogyan vigyázzanak a tárgyaikra. Nem elvárható, hogy a tanév végén olyan állapotban legyen, ahogyan azt más szívesen forgatná, vinné haza. A kiemelés módszere nem lehet minden gyereknél ugyanaz a tanulásban. Ha a tankönyvbe nem szabad beleírni, aláhúzni, szövegrészt kiemelni, az hátráltatja a tananyag elsajátítását.
Az ingyen tankönyv fogalma nem létezik. A kölcsön könyv jobban illene rá. Az egész éves tanulás során, akaratlanul is is tönkre mehet. Viszont akkor ki kell fizetni. Mi alapján lesz ára, mikor INGYEN van?
Olyan tankönyvek kellenének, amikbe lehet beleírni, lehet munkafüzetként használni, és év végén megtarthatják a gyerekek.
Mozaik kiadó könyveiből tanult eddig a lányom, most negyedikes. Minden évben meg kellett vennünk a könyveket. Elsőben kaptunk tartós könyvet – olvasókönyv – de 1 hónap után inkább megvettük, hogy tudjanak dolgozni benne. Erkölcstanból van kölcsön Apáczai könyvük, amit a 4 év alatt még sosem láttam, mert nem hordják haza a könyveiket, év végén meg visszaadják.
Verselemzés, és nem írhat a könyvbe! Nem emelheti ki úgy a lényeges információt, ahogy szeretné… És még sorolni lehetne… Elkeserítő.
A gyerek nem tud aláhúzni a könyvekben, nem tud bejelölni, így nehezebben tudja megjegyezni a lényeget.
Az, hogy év végén begyűjtik a tankönyveket, egyszerűen merénylet a gyerekek ellen. Ha egy diák szeretné visszanézni, hogy pár éve valamiről pontosan mit is tanultak, egyszerűen nincs rá módja. Különösen keserves lehet ez olyan tárgyak esetében, mint matek, meg hasonlók.
Mivel úgyis meg kell vennem a tankönyveket, sokkal bonyolultabb és drágább annak egyéni beszerzése.
Alsó tagozaton a szövegértés módszerét nem lehet megtanulni, megtanítani olyan szövegen (olyan könyvből), amelybe nem lehet jelöléseket, bejegyzéseket tenni!
Inkább megvásárolnám a drágább tankönyvet mert visszakeresheti amit esetleg elfelejtett.
Megnehezíti a tanulást, ha a tankönyvbe a gyermek nem írhat, jegyzetelhet. Az érettségire való felkészülésnél lehet, hogy hiányozni fognak a visszaadott tankönyvek!
Felsőben mindenképpen nehezíti a tanulást, ha nem lehet a tankönyvben aláhúzni, kiemelni a lényeget.
Nehezebben tud a gyermek tanulni, mivel nem húzhatja alá a fontos információkat. A tanóra nagy része az emiatt szükségessé vált vázlatírással telik. A könyvek minősége rossz. Már az egy tanévet is alig bírják.
Az állami tankönyvek nem bírják a tartós használatot! Egy első osztályosnak miért spirálos az írás füzete ami 3 hónap után szétesik?
Igen. Nem értem miért is kell visszaadni. Hiszen akkor a gyerek nem írhat bele. Ha nem írhat bele egy alsó vagy akár egy felső minek kap könyvet. Hiszen vannak amiket a könyvben kell megoldani (írva). Ha még bele ír vagy megrongálódott, fizesse a szülő év végén. Hol az ingyenes tankönyv??? Nem lenne egyszerűbb ha megint fizetős lenne?????
Hatodikos gyermekem aki történelmet és éneket is tanul fel nem tudom fogni, hogy miért nem kap történelem atlaszt, ének zene tankönyvet. Kiosztják az ének zenét óra elején a végén pedig beszedik holott az ének óra inkább egy történelem vagy irodalom órának felel meg és az ember böngészheti a neten a gyermeknek a lényegi dolgokat. Történelemből hogy jelentheti ki a tanár azt, hogy semmi szükség atlaszra, mert ott az online? Év elején a nagy beharangozott ingyen tankönyvek hallatán az ember fellélegzett, hogy nyár végén a gyermek áttudja nézni az előző évi tanultakat és a következő évben az előző évi tankönyvre való hivatkozásokat segítségül tudja hívni erre májusba kaptuk az anyáknapi rögtönzött szülőin, hogy a tankönyveket ezúttal is vissza kell majd adni. Természetesen a történelem atlaszt megvettük a kisfiunknak ezzel is segítve a tanulását.
A kölcsön tankönyv rendszerrel sem értek egyet, lehetetlen így tanulni (minden könyvet megvettünk a gyerekeinknek, hogy használni tudják).
A média tele van azzal a hírrel augusztus és szeptemberben, hogy ingyen tankönyv van a gyerekeknek. Csak azt nem mondják el, hogy ezek a könyvek könyvtáriak és nem lehet bele írni pedig sok olyan feladat van ami azt kéri, jelöld ki, húzd alá.. Ezért meg kell venni. Ennyit a kormányról és a média félrevezető híreiről!! Sajnos ez szomorú tény Magyarországon!
Tavaly májusban megkaptuk a megrendelőt, majd ezután kitalálták, hogy mi is kapunk kölcsönkönyvet amit jó állapotban kell visszaadni, vagy újat kell venni. Megnéztem a neten, ha megrendelem, vagy bemegyek a tankönyvboltba, többe kerül mint az iskolai megrendelőn! A gyerek a könyvet nem tudja rendesen használni, nem írhat, nem emelhet ki belőle részeket. Viszont silány minőségű, mindenképp elhasználódik,miért nem dönthetek hogy megveszem az iskolai olcsóbb áron, most magánúton rohangálhatok érte. És ha sokan így járnak, lehet hogy nem is lesz elég megvehető példány. Ja és most már mi is használtat fogunk kapni, ki tudja milyen háztartásból…
Ha visszaadjuk a tankönyveket, nincs lehetőség a nyári ismétlésre. A több évet átfogó vizsgáira – főként az érettségire – hogyan készüljön a gyerek, ha a tankönyvet vissza kell adni! Zavaró, főleg kisiskolások esetében, hogy nem írhatnak a tankönyvekbe!
Amikor a munkafüzetet is visszaszedik holott az nem tartós tk. érthetetlen dolognak tartom. Megvásárolnánk év végén a tk-et is de nem tehetjük. Alsóban 4 éves évfolyamfelmérőt írnak de nincs tk. amiből át lehessen ismételni.
A tankönyvek sajnos bármennyire is vigyázunk rájuk széthullanak, nagyon rossz minőségűek. Volt olyan új tankönyvünk, amit mikor megkaptunk már ki volt esve belőle lap.
Két napja radírozzuk a könyveket.
Mivel vissza kell adni a könyveket, így a gyerek nem tud ismételni. Részemről a fontos tantárgyak könyveit megveszem így is, úgy is.
Mi azt az engedetlenséget választottuk, hogy a megkapott könyvekbe igenis írt a gyermek (jelölt, aláhúzott, kiemelt, keretezett), és most év végén kifizetjük.
Bosszantó hogy bár a tankönyveket „ingyen” kapja a gyerek a könyvtárból, mindegyiket otthonra is meg kell venni, mart a könyvtáriba nem lehet beleírni. Szóval nincs is ingyen a könyv.
Ki kell fizetni a „megrongálódott” könyvet, de azt el is veszik. A főbb tantárgyakból megvettem a könyveket a KELLO-tól, abba nyugodtan írhatott a gyerek. Volt olyan könyv (6.-os matek), amire azt mondták, hogy nyugodtan írhatnak bele, mist kiderült, ki kell radírozni az egészet. Agyrém az egész. Jövőre is megvesszük a saját példányokat.
Azt gondolom a használt tankönyvekkel kapcsolatban hogy adassék meg a szülőknek hogy előzetes felmérés szerint megvehessék a tankönyveket az iskolákban. Személy szerint nem örülök a használt tankönyveknek.
Az a legnagyobb probléma a kölcsönkönyvekkel,h a következő tanévben hiába szeretne a gyerek valaminek utána nézni,nincs miből! A könyvtárban csak tárolják,de használatra még kikölcsönözni sem lehet. Mi értelme ennek akkor???
A kapott könyvtári könyvek némelyike úgy néz ki, mintha a kutya szájából rángatták volna ki! Hol van ilyenkor a könyvek ellenőrzése? Az én gyerekem német nyelvet tanul heti öt órában. A rendelhető tankönyvből soha nem fogja megtanulni a nyelvet!(Bunte Welt). Kénytelenek vagyunk zsebbe nyúlni!
A kölcsönkapott könyvekbe nem lehet írni, aláhúzni, pedig ez nagyban segíti a gyerek tanulását. Ezért megvásároltam a tankönyveket.
3 iskolás gyermekem van. A 4.most lesz elsős. A tankönyvekkel az a legnagyobb gondom, hogy évek óta vissza kell adni az iskolának. Ha ingyenes a tankönyv akkor igenis kapja meg a gyermek. Ha nem. Akkor ne azt mondják minden gyermeknek ingyenes,hanem minden iskola kap tankönyveket. Fölösleges minden évben iskolánkként több 100 tankönyv ha a gyerekek csak kölcsön kapják. Nem húzhatnak alá semmit nyárra nem kapják meg. Pedig a vázlat íráshoz az év eleji felmérésekhez nagyon jól jönne. Ha a gyerekeknek ingyenes a tankönyv akkor az legyen a gyerekeké!
Ha ingyen tankönyv jár a gyermekeknek azt miért nem tarthatja meg? A felső tagozatban de lehet még alsóban is kapunk olyan házi feladatot amihez az előző évi tankönyv jó lenne. Ismételni…stb.
Egyrészt a tankönyvbe fontos, hogy beleírhasson a gyerek: mellé jegyzetelhessen, aláhúzhassa a lényeget, stb. Mi új könyveket kaptunk, de most úgy kell leadnunk, hogy ki kell radírozni. Hogy fog az kinézni? A következő gyerek hogyan fog tanulni egy salátából??? Inkább kifizetném a miénket, mint hogy potyára dolgozzunk vele és egy csúfságot adjunk le a suliban. De ennek a lehetősége fel sem merült, nem tudom, mi a teendő.
Egy gyermekem van s Ő bizony ragaszkodik az új tankönyvekhez. Most ballag 8.ból és szinte az összes könyve megvan kivéve amit a tanárok kölcsönkértek. Én azt tapasztalom, hogy számít a tanulásban, taníttatásban az, hogy új könyveket kapjanak és az iskoláknak legyen lehetőségük válogatni, eldönteni, hogy milyen könyvből szeretnének oktatni. A 2017-2018as általános iskolai könyveket ha értékelni kellene csak 2es osztályzatot kapnának.
A tankönyveket a szülők megveszik. Mi is vettünk többet is, mert aláhúzás nélkül, jelölés nélkül nem lehet tanulni. Jövőre ezek szerint még többet veszünk majd.
Ebben a tanévben nem fizettünk a könyvekért, mert mindenki ingyen kapta. Jó állapotú, vagy új könyvet kaptak a gyerekeim, de év végén vissza kell adni őket. Év közben nem lehetett beleírni. Korábban nem voltunk jogosultak ingyen tankönyvre, de ez minket nem zavart, szívesen fizetnék most is a könyvekért, de erre nem volt lehetőségünk.
A kölcsön tankönyveket évvégén gőzerővel radírozzák. Kölcsön térképet haza se hozhatják. Ha véletlenül előkerül az órán, a tanár az óra végén beszedi. A kevésbé fontos tantárgyak kölcsönkönyveire annyira vigyáznak,h utoljára akkor láttam, amikor szeptemberben bekötöttük, szerintem azóta a gyerekek se látták 🙂 🙂 🙂 Három gyerekkel a tapasztalat:2,5,6 osztályosok
Volt olyan tanév mikor nem fejezték be a tananyagot az év végén, és következő évet azzal kezdték. Akinek kölcsön könyve volt az nem bírt tanulni, mivel le kellett adni.
Az érettségire való felkészülést nehezíti az, hogy nem marad a tankönyv a gyerekeknél. Nem tudnak vissza nézni a tananyagban. Sajnos kaptunk már olyan tankönyvet, ami szétesőbe volt. Kémia, fizika könyvek nyelvezete egyszerűen érthetetlen, bonyolult,ezért a tanárok az órákon szinte új könyvet diktálnak le a füzetbe.
Undorító volt a könyvek egy része. Olyan jó minőségű fűzött könyvekkel lehetne csak ezt a programot megvalósítani amilyenek régen voltak. A mostani könyvek mar az első alkalommal kezdik hullatni a lapjaikat. Ezert nem a gyerekek a hibásak! A rossz nyomdatechnika!
Nem lehet úgy tanulni egy tankönyvből , hogy a gyermek ne jegyzeteljen bele és nem jó dolog , hogy külön kérésre se vehettük meg a tankönyyveket mert „nekünk jár” , így külön futkosni kellett, hogy megvásároljuk, hogy a gyerek tanulni tudjon.
Összeszedik a tanulótól, és ha egy-két év múlva belenézne, felelevenítene valamit, nem lehet… Nem lehet kiemelni benne, vizualizálni a tanuláshoz…
A mi tankönyveinkkel jól jár majd valaki, mert félretettük őket év elején, a tankönyveket könyvesboltban megvettük, hogy ne akadályozza a tanulásban a gyereket, hogy nem húzkodhatja alá a tanulnivalóban a fontos dolgokat.
Nagy fejetlenséget okozott több osztályban, hogy több négy évig használandó könyvet, illetve az érettségire való felkészüléshez szükséges könyvet, mivel állami finanszírozásban kapták, év végén vissza kellett adniuk, csak azért, hogy a következő tanévben meg kelljen venniük a saját pénzükből, hiszen az érettségire való felkészítésükhöz a szaktanár továbbra is használni kívánja.
Hiába az ingyenes tankönyv, ha szülőként ugyanúgy meg kell vásárolni a könyvet, ha azt szeretném, hogy érettségire legyen miből felkészülni.
Főleg alsó tagozatban nem tartom helyesnek,hogy tartós könyveket használnak a gyerekek.Az olvasmányok feldolgozásakor nem lehet írni az olvasókönyvbe,noha azok elvileg munkáltató tankönyvek! Arról nem beszélve,hogy az egyes családok nem fordítanak kellő figyelmet gyermekeikre, így a tankönyvek állapota év végére minősíthetetlen lesz.
Voltak olyan tankönyvek,amiket 3.4.osztályban nem is lehetett hazahozni,csak az osztályban használhatták.Itthon nem tudtuk ezért átnézni az anyagot. Környezet könyvnél mivel tartós nem lehet beleírni,pedig úgy tud tanulni,hogy a lényeget aláhúznánk.Hátráltatja a tanulást!!!!
Alsó tagozatban az olyan könyveket, amikbe muszáj volt dolgozniuk, megvásároltuk (nem kötelezően). Most felsőben – szintén nem kötelezően – többen megvettük azokat a tankönyveket, amely tantárgyakból felvételire kell készülni.
Szerettem volna kifizetni és megtartani a lányom tankönyveit, de olyan opció nincs. nem értem.
A tankönyveket magánúton kénytelen vagyok megrendelni azokból a tantárgyakból, amelyekből felvételizni fog 2 év múlva.
Inkább megveszem a könyveket, mert véleményem szerint lehetetlen úgy tanulni, h nem lehet a könyvbe írni. Nem beszélve arról, h mocskos, penészes könyvet nem akarok a gyerek kezébe adni. Egyszerűbb lenne, ha már rendeléskor nyilatkozhatnának a szülők, h meg akarják-e venni a könyvet, vagy ingyen könyvet kérnek, így talán olcsóbban meg is tudnák venni az iskolán keresztül.
Gyermekem kifejezetten kérte hogy vegyük meg neki a könyveket. Ő a tanulás során aláhúzta kiemel. Ez a kölcsön könyv használatával nem lehetséges, illetve macerás a kiradírozás. Ismétléshez is fontos hogy meglegyen a könyv legyen mibe belenézni. A könyvek megvétele anyagilag megterhelő volt, de azt gondolom ezt az áldozatot meg kellett hoznunk, a normális tanulás miatt. Kíváncsi leszek ha pár év múlva több kiadást használnak(fogy, rongálódik) akkor az hogy lesz. Mert tapasztalatom szerint nincs két egyforma kiadás.
Vannak olyan „tanulós” tantárgyak, ahol nem szerencsés az, hogy nem lehet beleírni vagy aláhúzni a könyvben a fontos részeket. Nehéz megtanítani a gyereket így a lényeg kiemelésére, mert hát ugye jegyzetelni nem mindenki szeret pluszban. Nekem nem lenne ellenemre ha még lehetne venni a tankönyveket. Egy 5. osztályos fiú édesanyja.
Ha nem írhat bele a gyerek,akkor hogyan tanuljon? Ha pedig beleír ki kell fizetni. Akkor hol is ingyenes?
Gyakran előfordul, hogy egy tantárgyból nem végeznek a tanév végére. Tankönyv híján, következő évben nehéz bepótolni a kimaradt anyagot.
A kölcsönkönyvekből tanuló középiskolás fiatalok hátrányban vannak az érettségin, mert nem maradhat náluk a könyv, így nehezített az önálló felkészülés az érettségire. (Tapasztalat 2 érettségizett gyermek után)
Mivel le kell adni a tankönyveket a könyvtári tankönyvet használó gyerek hátrányos helyzetbe kerül a vizsgákra való felkészülésben. Pl szintvizsgák, kompetencia és érettségi vizsga.
A kölcsön tankönyveket, néha újat néha lestrapáltat kapunk. Tanulni tud a gyermek belőle, de mivel év végén le kell adni a könyvtárnak, az ismétlés lehetőségét elveszik. Ez hátrány a gyermek szempontjából.
A be nem fejezett tananyagot hogyan sajátítják el a gyerekek, ha azt visszaszedik az év végén? Jövőre ezek szerint könyv nélkül tanulják majd azt a 3-4leckét,de az is lehet h nem is tanulják majd… Mi meg szerettük volna venni a könyveket, de ebben az iskola nem volt partner sajnos, azt mondták h. nem lehetséges…
A könyvtárból kölcsönzött könyveket az év eleji ismétlésnél már nem tudják kiadni, mert a következő évfolyamnál vannak. Készülni kellene belőle.Ilyenkor mi van? Vagy ha esetleg nem fejezték be a könyvet, már nem is tudják, mert kiadták a következő osztálynak.
Ez a kölcsön-állami tankönyv úgy hülyeség ahogy van. 3 iskolás gyerek anyja vagyok.
Nagy mértékben romlik a gyerek tanulási technikája a kölcsönkönyv használatával. Inkább fizetnék érte, csak a sajátja legyen. Nem tud mihez nyúlni ha a későbbiekben régebbi anyagból kell valamit előkeresni. Katasztrófa ez így!!!!
Kölcsön tankönyvből tanult a gyerek, amelyet óra elején a tanári asztalról vehettek el, majd óra végén ugyanoda tettek vissza. Év végére hiány volt, amit most a gyerekekkel fizettet ki az iskola. 8-ba a felvételikhez jól jönnének az előző évi könyvek, de az iskola nem engedi megvásárolni… Vajon macerás újat rendelni vagy ez központi idiotizmus???
Az államilag kiadott könyvek tanulásra alkalmatlanok. Nincs rendszer benne, nagy káosz az egész, és a munkafüzetek feladatainak köze nincs a tankönyvhöz.
Az iskolában elvárt tanulási mód, hogy kiemeljenek, aláhúzzanak a könyvekben, így lehetetlen a könyveket tiszta állapotba visszaadni.
Pl: vannak tantárgyak-történelem, természetismeret aminek a gyerekek nem értek a végére és lehetőség sincs hogy a következő évben bepótolják mert a könyvet vissza kellett adni. Ha valamire már nem emlékszik a következő évben és szükség lenne rá nem biztos hogy utána tud nézni ha csak nincs belőle a könyvtárban. Nem tartom jó ötletnek a kölcsön könyveket a fő tantárgyakból.(matematika, magyar irodalom és nyelvtan, történelem, stb)
Miért nekem kell elmennem megvenni a megrongálódott tankönyv helyetti példányt, és leadni az iskolának? Miért nem fizethetem ki az iskolának, és az megrendeli majd a tankönyvellátótól?
Hiányzik a gyerekemnek az „új könyv hangulat”. Jó lenne, ha a könyvben aláhúzhatná a lényeget – ez fejlesztené a szövegértést, a lényeglátást, segítené a tanulást… de nem lehet.
Többször előfordult, hogy vizsgára, felmérőre készülve szükséges lett volna az előző évi kölcsön tankönyv használata, de mivel év végén le kellett adni, így a felkészülést csak az előző évi általános iskolai szintű jegyzetek segítették. Bonyodalmat okoz az is, hogy nem minden tárgyból fejezik be az adott évfolyam anyagát. Ilyenkor az iskolának duplán kell biztosítani a tankönyveket két évfolyam számára. (a 7. osztályosoknak is szüksége van még a 6.-os könyvekre is.)
Az olvasó könyvet amit a kisebbik lányom kapott volna 4 éven keresztül használták!Ezért inkább minden évben megveszem neki a 2db olvasókönyvet,hogy abból tanulhasson. A többi könyvel nem volt gondunk,mert azok újak voltak,ami meg a suli tulajdona azokat haza sem hozhatták. A nagyobbik lányomnál viszont már 4 éve minden év utolsó hete radírozással telik. Nem tartom rossz dolognak ezt az egészet,csak valahogy logikusabban kellene ezt megoldani,hogy minden egyes gyermek normális könyvet kapjon!
A tankönyvek általában rossz állapotban vannak, illetve hogyan lehet kitölteni a feladatokat, ha azt még használná valaki?
Szeretném, ha megkérdeznék a szülőket, ki szeretné az ingyen tankönyveket illetve kik azok akik inkább fizetnének sajátot. Az én családom (még) megteheti, hogy kifizeti. A kölcsön könyvekbe se kiemelést, se jegyzetet nem írhattak a gyerekek. Voltak nagyon érdekes feladatok pl.az irodalom könyvben, amit szívesen megoldottak volna, de nem lehetett, mert tilos volt beleírni. A következő tanévben meg fogom rendelni a könyveket, a kölcsöntankönyvekre nem tartok igényt.
2-3 tantárggyal kapcsolatban tartom jónak a kölcsöntankönyv bevezetését, melyek az ének, erkölcstan és honismeret.A többi tantárgynál ellehetetleníti a tanulást. Én személy szerint eddig és ezután is arra nevelem gyermekeimet, hogy kiemelő filccel jelöljék, a neveket, évszámokat, fogalmakat és húzzák alá ami fontos ceruzával. Készítsenek jegyzeteket a tankönyvbe, ha vmi fontos kimaradt. Ez a jelen helyzetben nem lehetséges és így pont a tanulás lehetőségét veszik el. Nem lehet jól és értve tanulni egy olyan tankönyvből, ami nem adja meg a tanulás lehetőségét. Nem csoda ha ilyen eredményeket produkálnak, ha tanulni sem tanítjuk meg őket.Így mi megvesszük a tankönyveket.
Nem használhatják rendeltetésszerűen a tankönyveket, mert nem oldhatják meg a feladatokat, nem húzhatnak alá szövegrészleteket.
Felháborító, hogy szülőként nem dönthetünk arról, hogy fizetek-e a könyvért és saját tankönyve lesz-e a gyermekemnek és milyen. Pedagógusként pedig felháborít, hogy nem választhatja a tanár azt a könyvet, ami a diákjainak és a tanítás során alkalmazott módszereknek a legmegfelelőbb. Sajnos az állam célja a hátrányos helyzetűek támogatása helyett a diktatórikus népbutítás.
A tanuló, akinek vissza kellett adnia tankönyvet tanév végén, a következő tanév kezdetekor a tananyag ismétlésekor kb. 1 hónapig összeszedi az egész tanévre való rossz érdemjegyet, mert nincs miből tanulnia. Kiváló évkezdet!!
Mióta nem jelölhetnek, nem emelhetnek ki a könyvekben, tovább romlott a szövegértésük, lényegkiemelő képességük. Sokkal nehezebben tanulnak.
Nem lehetett beleírni, jegyzetelni, kiemelni. Csak nézni lehetett.(régen csak a múzeumban volt így) Kisgyermeknek a lényeget megtalálni így sokkal nehezebb. Tanév végén visszavették, jövőre visszakeresni sem tudunk belőle, ha információ kellene.
6-os gyerekemtől beszedték a töri atlaszt, amit tavaly még mi fizettünk.
Használhatatlan állami, eltűnő nem állami tankönyvek
A kölcsöntankönyvek problémájánál is nagyobb jelentőségű és szomorú változás a tankönyvrendszerben, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a következő tanév az utolsó, amelyre még nem állami kiadású közismereti tankönyveket is meg lehetett rendelni. Az azt követő, 2019-20-as évtől – gyatra minőségük ellenére – már csak az állami kiadású közismereti tankönyvek lesznek iskolai keretből rendelhetőek. (A szabályozás változásáról és a szülők lehetőségeiről itt írtunk részletesebben.)
A problémát a szülők is érzékelik: ennek az intézkedésnek az elutasítottsága még a kölcsöntankönyv rendszerénél is nagyobb. A túlnyomó többség (84,1%) úgy véli, hogy a kormány intézkedése rontja az oktatás minőségét, és csak igen kevesen (0,8%) remélnek javulást. A romlás oka részben az állami tankönyvek gyenge színvonala, részben pedig a választási lehetőség megszüntetése: a pedagógustól elveszik a lehetőséget, hogy maga válassza ki az általa legmegfelelőbbnek ítélt tankönyvet és a hozzá kapcsolódó oktatási módszert.
A nem állami közismereti tankönyvek kiszorítása a közoktatásból mindenütt elutasítottságra talál, ahogy az alábbi ábrán ez lakóhely szerinti lebontásban is látszik. A nagyvárosokban még erősebben elutasítják el az intézkedést mint a kis településeken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kistelepüléseken jelentősen nagyobb lenne ebben a kormány támogatottsága, csupán a bizonytalanok száma nagyobb.
Néhány szülői vélemény az állami tankönyvek minőségéről:
Iskolánkban a matematika, természetismeret, történelem, irodalom mind OFI-s könyvek, egyik pedagógus sem használta a ezeket, a gyerekek a füzetükbe írták le a tananyagot és onnan készültek föl. 5. és 6. osztályról van szó.
Nagyon szerettük a Mozaikos könyveket, érthetőek voltak és tartalmasak. Az új- főleg OFIS- könyveket nem szeretném minősíteni, mert még arra sem érdemes. Két gyerekünk van, a kisebbik már az „új” rendszerben, az új tankönyveken nő fel. Azt tapasztaljuk – több szülő is -, hogy rendszerezetlenebb a tudásuk, az új tankönyvek sokszor hibásak, illetve hiányosak (nincsenek benne azok az információk, amelyek alapvetőek). Bosszant, hogy rossz könyvből tanulnak a gyerekeim, bosszant, hogy egész évben fokozottan vigyázni kell a tankönyvre, hogy nem lehet jegyzetelni bele….. Valahogy úgy élem meg, hogy tudatos népbutítás zajlik…Remélem a Szülői Hangon keresztül fentebbre is eljuthat a hangom.
Az állami könyvek színvonala általában alacsony. Hol indokolatlanul részletes, hol eget verően pontatlan. A gyerekem annál a tanárnál jut értelmes tudás birtokába, ha nem az állami könyvből tanítja őket. Rendszeresen korrigálnom, ellenőriznem kell, hogy mit tanul bizonyos tárgyakból, hogy az értelmes részek megértését segítsem (egy okos hatodikosról van szó!), mert olyan vacakok az állami könyvek.
Egyes államilag támogatott könyvek katasztrofálisak. Pl. a 3.osztályos környezetismeret (A mi világunk, Apáczai kiadó). Ahelyett, hogy a gyerekek a saját környezetükben megtalálható növényekkel, állatvilággal ismerkednének magolják a teljesen értelmetlen dolgokat. A természetismeret teljes utálatát érik el. A másik, hogy tele van tényszerű hibákkal…
A tankönyvekben sok a hiba, átláthatatlanok, tele vannak felesleges információkkal, a munkafüzetekben pedig rengeteg olyan feladat van, amelyikre a tankönyvben egyáltalán nincs válasz. Véleményem szerint egy munkafüzetnek az lenne az értelme, hogy a tanult anyagot begyakoroltassa, elmélyítse. Ha olyan kérdések vannak benne, amikről a gyerek nem is hallott az órán és a tankönyvekben sem található meg a válasz, akkor hogyan kaphatna megerősítést, hogy az adott anyagot valóban jól elsajátította?
Sok a hiba bennük. Túl sok az információ bennük. Inkább tudományos, csoportosításra, rendszerek oktatására törekszik, mintsem gyakorlatias, logikus információkra. A lényeg vész el a rengeteg tudományos kategorizálásban. A matek könyv tragikus felsőben. Nem tanítanak belőle a tanárok. Hajdu matek. Hatalmas anyagmennyiség van egy évre, amit lehetetlen megtanulni. A tanárok idegesen rohannak, hogy a végére érjenek.
Az a nonszensz szerintem, hogy már a tanár is azt mondja fogadóórán, hogy ne nyissák ki a gyerekek otthon a tankönyveket mert egyenesen bődületes dolgok vannak benne. Hallottam olyanról, hogy kifejezetten butaságok voltak leírva. Pl. hogy a kutyát és a macskát azért tartjuk hogy megegyük. (3.osztályos környezet könyv).
Nagyon rosszak a könyvek. Semmi átláthatóság nincs benne. Nekem, mint szülőnek kell a lényeget kiszűrni, hogy gyermekem jól/hatékonyan tudjon belőle tanulni.
Mindenképp tenni kell valamit, hogy ez így ne mehessen tovább. Már így is alternatív történelmet tanítok itthon a gyereknek. Mert hiába a tanár jóindulata és korrektsége, ezekből a szennyekből átsüt a propaganda. Épp olyan most a helyzet, mint az én gyerekkoromban, a 70-80-s években.
Egyes kiadók tankönyvei melyek tiltólistára kerülnek, kiválóan használhatóak, jól szerkesztettek, a gyermekek könnyedén követik a logikáját, ezért gyorsabban tanulnak belőle. Szemben több most kötelezővé tett új könyvvel, melyek ostobaságokat, tárgyi tévedéseket tartalmaznak, nehezen követhetőek és az ellenőrző kérdéseik olyan dolgokra kérdeznek, melyek nem is szerepelnek a könyvben. Amikor a gyerek észreveszi, hogy a könyvben leírt tananyag butaságokat, vagy olyan ideológiát tartalmaz, amivel nem tud azonosulni, jelentősen rontja a tanulási kedvét.
További szülői vélemények az állami tankönyvek minőségérőlEgyszerűen csapnivaló a tankönyvek minősége. Némelyik kísérleti tankönyvek a tartalmi részei is. Ha a minisztérium határozza meg a tankönyvek választhatóságát és tartalmát úgy gondolom hogy elég sötét korszak köszönt ránk.
Én MOZAIKOS párti vagyok! Sajnos süket fülekre találtam az iskolánkban mikor javasoltam, hogy legalább a fontosabb tantárgyakhoz rendeljenek már mozaikos könyveket.(töri,környezet,irodalom,nyelvtan). Az volt a válasz, hogy nem fér bele a keretbe!!!!! Ha ingyenesek a tankönyvek akkor milyen keretről beszélünk!! Nálunk minden könyv OFI-s, egy kalap szar az egész!!!
Középiskolások matematika korrepetálásával foglalkozván látom, hogy néhány tanítványomnak nincs is tankönyve, csak példatára. Többségnek van. Egy része sose használja, a többiek is csak akkor, ha az írásbeli a feladatok egy részét onnan kapják. Még nem találkoztam olyan gyerekkel, akinek azt mondta a tanára, hogy az órán megtanított új anyag elmélyítésére elvárja, hogy a gyerekek a tankönyvi anyagot használva tanulják meg a tananyagot, vagy legalább ajánlotta volna. Ennek is tudom be, hogy sok-sok tanuló az írásbeli mat. érettségin azért nem tud egy-egy feladatot megoldani, mert nem érti a szavakat.
Az állami tankönyvek többsége korszerűtlen, koncepció nélküli, távol áll a gyerekektől.
Gyakorlatilag használhatatlan, érdemi ismeretszerzésre alkalmatlan és a gondolkodásra egyáltalán nem ösztönző tankönyvből tanulnak a gyerekek. Felső tagozatban minden egyes összefoglaló számonkérésre külön forrásból szedjük össze a tudásanyagot. Elkeserítő.
Gyenge, ócska könyvek, tele van hibával.
Pocsék rosszak, használhatatlanok a hatodikos OFI-s tankönyvek. A nyelvtan egy zagyvaság, a történelemből hiányoznak az évszámok, felületes. Matek könyvet nem is láttam, csak valami munkafüzetszerűt, példák, amikhez nincs értelmes magyarázat.
Az állami kiadású tankönyvek egy része (Apáczai) elavult, az új (OFI) minősíthetetlen, mintha dilettánsok írták volna. Mindkettőre igaz, hogy hemzseg a szakmai és a nyomdahibáktól.
Botrányos az állami tankönyvek kiviteli minősége (a beltartalomról már nem is szólva). Középszerű szerkesztés, unalmas ábrák, ócska papír. A legtöbb novemberre szétesik.
Az „állami” tankönyvek tartalma erősen kifogásolható, stílusuk nehézkes, az összefüggéseket nem világítja meg megfelelően.
Van gimnazista gyermekem, ott jellemző, hogy a megrendelt könyveket végül nem használják, vagy egyes tanárok előre szólnak, hogy ne is igényeljünk tankönyvet, mert úgysem fogják használni.
Hibás adatokat tartalmaznak. Van olyan, amelyik egyoldalúan tájékoztat.
Rossz minőségű, rosszul szerkesztettek a tankönyvek. Nagyon nehéz kiszűrni belőlük a lényeget,a nyelvezetük s megfelelő. Egyszerűen színvonaltalanok, ami felháborító.
Rossz minőségűek. Nagyon sok felesleges tananyag van benne, és néha hibásak is.
A Száray írta Történelem könyv nyelvezete nem megfelelő egy 12-14 éves gyermek számára.
A tankönyvek szinte használhatatlanok. Gyermekem 9.osztályos, a történelem és irodalom könyve(OFI-s)egyszerűen nem érthető. Borzalom.
A jelenlegi könyvek semmilyen értemben nem motiválják a gyerekeket.
Néhány tankönyv tartalma katasztrofális és elképesztő hogy hülyeségeket kell tanulni, ahelyett hogy a kornak megfelelő korszerű tudást biztosítanák a diákok számára. Tiszteletem a pedagógusoknak, hogy ilyen körülmények között is igyekeznek a legtöbbet megtenni a tanulókért.
Kivétel nélkül mindegyik államilag kötelezővé tett tankönyv alkalmatlan a minőségi oktatásra, bornírtságokkal vagy felesleges vagy nem a legmegfelelőbb tartalommal van tele, melyeknél megfelelőbbek vannak a tankönyvpiacon, melyekkel az oktatás örömtelibb és hatékonyabb lehetne.
A tankönyvekben (állami) rengeteg hibás feladat van. Az olvasókönyvek minősíthetetlen tartalmát még agyonbonyolított kérdésekkel tetézik.
A matematika tankönyvek tele vannak hibás feladatokkal , vagy nem az adott korosztálynak megfelelő megfogalmazású a feladat és ezzel nehézkessé válik a feladatok önálló megértése. A szövegértés feladatok némelyike nem kapcsolódik az adott szöveghez. A természetismeret több évfolyamon is tartalmazz ugyan azt a szöveget így nehezítve van egy alsóbb évfolyamosnak a megértést míg ugyan a szöveg nem ingergazdag egy felsőbb évfolyamosnak.
Az OFI által kiadott tankönyvek tanulásra, ismeretszerzésre teljesen alkalmatlanok.
Rühellem az OFI-s tankönyveket, a legrosszabbak messze a nyelvtankönyvek!!! Több gyerekem is van az iskolában (2, 4, 7. osztály)
Az állami tankönyvek tananyag tartalma silány, feladatai pontatlanok, nem a gyerek életkorának és tudásának megfelelő.
A mostani könyvek kritikán aluliak, főleg, hogy nem is abból tanítanak (aki persze meg meri ezt tenni), hiszen a tanároknak sincs jó véleménye a mai tankönyvekről. Ezért is érintetlenek a tankönyvek.
Sok a munkafüzet, amit nem használnak. Nincsenek atlaszok, amiből lehetne tanulni. Pocsék az OFIs könyv, de erőltetik. Nagyon Jók a Mozaikos könyvek, de nem azt rendelik.
Az olcsóbb államilag finanszírozott tankönyveknek akkor adnék tankönyv nevet, ha azon egyszerre nem egy országnyi gyermekkel kísérleteznének, hanem csak akkor tennék ki a polcra, ha megfelelnek a kor elvárásainak.
A tankönyvek teljesen haszontalannak bizonyultak, túl bonyolultan vannak megfogalmazva az anyagrészek, emiatt képtelenség tanulni belőlük. Nagyon negatívan ítélem meg az állam azon cselekedetét, hogy minden iskolának az egységesen ROSSZ, kritikán aluli minőségű tankkönyvből kell tanulnia, természetesen a teljesíthetetlen kerettanterv és a feleslegesen sok lexikális tudás megszerzése mellett. Ha ez így folytatódik, annak beláthatatlan következményei lesznek, a gyerekek óhatatlanul is egyre butábban, életképtelenebbül jönnek ki az iskolából, már az elején belefásulva az életükbe, ami még el sem kezdődött igazán. Ráadásul a tanulási, informálódási lehetőségeik is számottevően leszűkülnek majd, mikor már az egységesített kerettanterv és tankönyvcsomag szerint haladnak a tanulással, már ha ezt az elbutító folyamatot egyáltalán annak lehet nevezni.
Csak néhány személyes tapasztalat: Az állami tankönyvekben rendszeresen vannak hibás információk. Az OFI tankönyvek tartalmilag, felépítésileg szörnyűek használhatatlanok. Más tankönyvek ezzel szemben precízek, jók, de csak saját költségen lehet megvásárolni iskolán kívül.
A tankönyvek színvonala sokat romlott tartalma csapnivaló (lásd elavult általános iskolai nyelvtan tananyag, unalmas életidegen tankönyvek).
Gyakran hibás tankönyvek – tárgyi tévedésekkel. A szövegezés és a tematika nem a korosztálynak megfelelő, főleg az alsóbb évfolyamokon.
A Mozaik Kiadó könyveit nagyon szerettük, szülők, gyerekek, tanárok is. Az újabb kísérleti tankönyvek tele vannak bakikkal, gyagya történetekkel, elborzasztó hibás adatokkal, helyesírási hibákkal. Szörnyűek! Nem használják a gyerekek.
Az ofis tankönyvek minden minőséget nélkülöznek. Az olvasókönyv nyomokban sem tartalmaz irodalmat. A tananyag minden tárgyból rendszertelen, felszínes, és túl sok. A környezetismeret színvonaltalansága fokozhatatlan.
Szívesebben tanul a gyerekem a nem állami kiadású tankönyvből.
Az állami tankönyvek tele vannak hibákkal, fals információkkal, sok esetben nincsenek összhangban a munkafüzetekkel.
Borzasztóak, élvezhetetlenek az állami tankönyvek.
Sajnos mindkét gyerekemnél tapasztalható volt, általános iskolától gimnáziumig,hogy a kötelező állami tankönyvek tartalmi színvonala nem volt megfelelő, ezért vagy nem használták őket, vagy mi szülők SAJÁT DÖNTÉSKÉNT más tankönyveket is vásároltunk,amiből a gyerekek tanultak. Gimnáziumban pedig jegyzeteléssel váltották ki az állami tankönyveket. A kölcsönözhető tankönyveknek az az előnye, hogy nincs olyan érzésem, mintha az ablakon szórnám ki azt a rengeteg pénzt, amibe ezek a hulladékok kerülnek…
Legtöbbször csak felesleges lexikális tudással vannak tele, ritka a strukturált, jól követhető tananyag és még ritkább az, hogy reflektálna valamilyen módon a mai világunk kihívásaira. Az állami tankönyvek jelentős része felesleges papírpocséklás.
Megvetetik a nem állami tankönyvet, amit év végén beszednek a könyvtár számára. Kötelező leadni, de szívesen adjuk, mert így legalább a következő évfolyam is rendes könyvekből tanulhat. Az Ofis sorozatok katasztrofálisak.
Összecsapott, pocsék munka. Átgondolatlan. Sokszor nem volt a tankönyvben a válasz a tankönyv, munkafüzet kérdéseire, feladataira. 🙁
Jó lenne a minőségre törekedni, természettudományi területen pl. az évtizedes fejlesztési tapasztalattal bíró kiadók (Mozaik, Műszaki) könyveit használni.
Logikátlan felépítés, nem a korosztálynak megfelelő szókincs, fogalmak megjelenése.
Ha nem lenne Uniós pénz, nem lenne olcsó és gyenge kötelező állami könyv… Csak állami, gyenge de drága….
Sok durva hiba is található a tankönyvekben.
Az állami könyvek nagy része tragikus, használhatatlan.
Az OFI-s tankönyvek nagy része hemzseg a hibáktól (szakmai, stilisztikai és nyelvtani). A legdurvább az volt, amikor a magyar nyelvtan témazáró füzetben volt ilyen. A dolgozat kérdéseit se voltak képesek helyesen leírni.
Sok a tananyag, nem tudják befejezni a tanévben, tartalmilag nem a tanulók szintjén íródott, némelyik tartalma olyan mintha vasvillával rakták volna össze, nincsenek meg benne az összefüggések. Az általános iskolai tankönyveket sok éve általános iskolában tanító tanárokkal kéne megíratni, hiszen ők tudják, hogy a gyerek mit ért meg, mit és menyit tud megtanulni.
Egyre több hiba fordul elő a tankönyvekben, a szakmai tankönyvekben és egyre több az értelmezhetetlen vagy nem a korosztálynak való feladat a munkafüzetekben.
Tankönyv helyett sokszor fénymásolt lapokból tanulnak.
A tankönyvek méretével és súlyával kellene foglalkozni, félelmetes, hogy mire nyomják, mekkora súlya van egy-egy könyvnek.
Használhatatlanok, rosszak. Amíg lehetett választani, addig Mozaikos tankönyveik voltak, sokkal jobbak voltak.
A régebbi tankönyvek sokkal érthetőbben magyarázták az anyagot. A gyerek nyelvén, nem pedig többszörösen összetett mondatokban, aminek sokszor se eleje, se vége. Amúgy meg eleve túl nagy a követelmény, nem maradnánk le semelyik Eu-s országtól, ha lassabban haladnának és alaposabban átrágnának dolgokat. Rengeteg felesleges dologgal tömik a fejüket, főként az OFI-s könyvekben.
Az Ofi tankönyvek minősíthetetlenek, használhatatlanok, rosszak, felháborító, hogy ezeket kényszerítik a gyerekekre és a tanárokra.
Gyakran előfordul, hogy a munkafüzetben olyan kérdést kap a gyerek, amire nem találunk választ a tankönyvben, és nem abból a célból, hogy járjon utána, mert azt külön jelölik. Magyarán nincs összhangban a tk. és a mf. (ráadásul ezt többnyire házi feladatnak kapja). A történelem tk-ben nagyon hosszú leckék vannak a korukhoz képest (ált.isk.).
5-es történelem könyvben széljegyzetek vannak, melyekből kérdeznek. Akkor miért nem a tananyagban szerepel, mint megtanulandó?
Az OFI által kiadott tankönyvek nagy része használhatatlan, felépítésük általában nem jó, szinte mindegyik tartalmaz szakmai hibát. Más kiadók könyvei sokkal színvonalasabbak, jobban felépítettek. Tapasztalatom szerint a szülők többsége szívesebben megfizeti a minőségi tankönyveket, mintsem hogy ilyen könyvekből kelljen tanulnia a gyerekének.
A könyvek egyre gyengébb minőségűek, munkafüzet köszönőviszonyban nem áll a tankönyvvel.
igen: hogy rohadjon meg a gyomra, amelyik gyomorforgató, hányingerkeltő, tankönyvet ad, kiad, és engedélyez kiskorúak számára…. undorító, amit megengednek maguknak az államilag finanszírozott és engedélyezett kiadók….
A 8. osztályos OFI-s kémia könyv nem folytatása a 7. osztályosnak. Hátrányos helyzetbe hozza a továbbtanulókat.
Szinte mindegyik katasztrofálisan gyenge, talán a matek nem. Szedett-vetett, átgondolatlan ismerethalmaz, összefüggések nélkül. A tananyag mennyisége hatalmas, gyakorlásra megértésre nincs idő. A gyerekek tudása ezért csak a következő felelésig tart! Legszörnyűbb a történelem és természetismeret tankönyvek!!
Folyamatosan egyre több hibát veszek észre a tankönyvekben. Természetesen azokban, amit kötelező megrendelni. A gyerekeim alig használják a könyveket, zsinórban fénymásolt papírokon dolgoznak.
Botrányosan rosszak az állami tankönyvek!! Tartalmilag borzalmasak, felépítésük követhetetlen, egyszerűen nem lehet belőlük tanulni!
Sok új tankönyv összecsapott és használhatatlan.
Némelyik könyvet be kellene tiltani, nem jó semmire. A történelem könyveket alapjaiban kellene megváltoztatni, az egész történelem oktatás hazugság.
Ideje a tankönyvek felhasználását, az oktatási folyamatban végig/újragondolni! Több olyan platform létezik, ami részben kiválthatná a papír alapú tankönyveket. A gyenge és rossz minőségű (tartalmában), pontatlan, esetleg tendenciózusan félretájékoztató kiadványok használata helyett más segédeszközök használatának kellene következni.
Az állami tankönyvek tartalmi minősége borzasztóan rossz!!! Zagyvaság, összevisszaság van bennük!!! A gyerekek nyomtatott A4-es papirokkal jönnek haza, abból tanulnak.
A tankönyvek minősége nagyon rossz hamar szétesnek a fűzés mentén, olvasásnál vissza veri a fényt, a tananyagok sok felesleges és értelmetlen (rengeteg idegen szó) részt tartalmaznak amit a diákok nem értenek és nem tudják alkalmazni a későbbiek során.
Az állami tankönyvekben rengeteg a hiba. Szakmai és nyomdai hibák is. Az Apáczai könyveit 40 éve nem frissítették tartalmilag, elavultak.
Számos téves és hibás informácíó van az ofi tankönyvekben amire még a tanár sem reagál hanem a hibás információt tanítja.
Soha nem érkeznek meg időben bizonyos tantárgyak könyvei – megfigyeltem, hogy ezek mindig szakmai könyvek, illetve nagyon sokszor a tanár abból a választékból, ami jelenleg rendelkezésre áll – nem is rendel könyvet, mert nem jó.
Használhatatlanok az ofi-s tankönyvek.
Nemcsak a tankönyvek, hanem maga a NAT sem megfelelő.
Sajnos tapasztalatom szerint a tankönyvek egy része, pl. kémia,földrajz, biológia köszönőviszonyban sincs a munkafüzettel. A könyv nem tartalmaz megoldást, válaszokat a kérdésekre, amiket vagy elmond az órán a tanár, vagy az internet segítségével lehet megválaszolni.
Nincs kihasználva a munkafüzet, sok és felesleges a darabszám!
Ócskák, minőségük igencsak megkérdőjelezhető, néha nevetséges feladatokkal.
Minimum olyan minőségű és digitális háttéranyaggal kellene rendelkeznie a gyerekek kezébe adott tankönyveknek, mint amilyennel Mozaikos tankönyvek rendelkeznek. Az OFI-s könyvek színvonala szörnyű.
Az állami tankönyvek a politikával átitatottak, a gyerekek nem objektív tudásanyagot kapnak hanem torzítottat.
A középiskolai tankönyvek tartalma sokszor katasztrofális (irodalom), idejétmúlt (közismereti tárgyak, nyelv), hazug (történelem), magoltat, nem segíti és készíti fel a gyermeket az életben való eligazodásra. Lehet, hogy fújja a kétismeretlenes egyenlet megoldóképletét, de nem tud kitölteni egy csekket. Egyedül a szakmai tankönyvek megfelelők.
Megvetetik nem kevés pénzért a tankönyveket, s most a tanév végén a legtöbb ugyanolyan állapotban vannak, mint amikor megvettük. A tanár diktálja az órai anyagot, s könyvekbe bele sem néznek.
Tárgyi tévedések (táplálékpiramis képaláírása Maslow-piramis!), propaganda ízű szövegek a történelem és földrajz könyvekben. Tanulásra alkalmatlan színes, össze-vissza kiemelések, ahelyett, hogy a gyerek emelné ki a fontos dolgokat. Nem az adott tárgyhoz tartozó témák, rossz korosztályi témaválasztások. Még az egyentankönyv ötletével csak-csak meg lehetne barátkozni hibátlan, tárgyilagos, jól szerkesztett tartalmában és minőségében kiváló könyvek esetén, de ez ami van egyszerűen katasztrófa. Jelenleg 4. és 8. osztályos gyerekeim vannak.
Az a tapasztalatom, hogy a tankönyvek nagyon rossz minőségűek. Nem csak a papír minősége, de az összedolgozás is nagyon gyenge. Mivel sok feladatot a könyvbe kell megoldani, lehetőséget kéne adni a javításra. (radírozás). Mivel rossz minőségű a papír sokszor ez lehetetlen. Egy tantárgyhoz az elsősöknek sokszor három munkafüzet,egy olvasókönyv és még plusz írófüzet is van. Talán ezt is le lehetne egyszerűsíteni. Ettől nem lesz okosabb egy gyerek sem.
Rengeteg hiba van bennük, nagyon kevés hasznuk van, felesleges úgy könyvet adni a gyereknek, ha nem használható. Nagy kár volt lecsökkenteni a választékot!
A középiskolai tankönyvek, tapasztalatunk szerint botrányosan rosszak. Túl tömény ismeret mennyiség, szinte csak felsorolás szinten. Kevésebb összefüggés. Hiányos, hibás ábrák, melyek ráadásul nem kapcsolódnak az adott témához.
Nehezen értelmezhető szöveg. Értelmetlen dolgokkal foglalkozik. Egyszerűen borzalmasak, még a szerkesztők sem értik meg amit írtak.
Sokkal inkább lényegre törő (nem biztos, hogy szükséges az életben ritkán használható tananyagot megtanítani a gyerekeknek), gyakorlati élettel foglalkozó tankönyveket kellene készíteni.
Színvonaltalan matekkönyvek helyett kérjük vissza a Mozaik vagy Műszaki kiadós könyveket. Nem kellene csodálkozni a rossz matek felvételi eredményeken, ilyen könyvekből nem is lehet… Bár az is megoldás persze, ha a felvételi színvonalát is lenyomjuk, ld. idei hatosztályos matek…
Nem tartom jó minőségűnek az állami tankönyveket. Tele vannak hibával, a puha borítás, valamint a miatt nem minősülnek tankönyvnek. A 30 évvel ezelőtti tankönyvek még mindig használhatók, a mostaniak kritikán aluliak.
Több esetben átpolitizált. Nagyon sokszor az anyag végén feltett kérdésre a megadott anyagban nem lehet a választ megtalálni. Számos fontos dolog apró betűvel szedett, sok lényegtelen dolog kiemelt. A többség nem felel meg a XXI. sz.-i kihívásoknak.
Az állami kiadású tankönyvek nagyon sok pontatlanságot tartalmaznak és rendkívül sok bennük a sajtóhiba. Amelyik könyvet használták a gyerekek, azokat a tanítók állandóan javíttatták velük! Én is sok hibát találtam a munkafüzetekben (ezekben volt a házi feladatok egy része).
Az 5. osztályos állami nyelvtan könyv tanulhatatlan, nem felel meg egy 10 éves gyerek érettségének. A diplomámmal is alig tudom értelmezni helyenként. Volt olyan házi feladat aminek a megoldását érettségi feladatok között találtam meg a Google segítségével. Az 5. osztályos történelem könyv nagyon sok pontatlan, valótlan állítást tartalmaz. A tanár úgy próbálja kiküszöbölni hogy oldalakat diktál füzetbe, és azt kéri számon. Ennek oka pedig az, hogy az állami tankönyv rosszul tagolt, tele van lényegtelen dolgokkal, fontos adatok pedig kimaradnak, ergo használhatatlan sok témakörben.
A matematika könyvben a feladatok magyarázatai sok szakszót tartalmaznak, amelyek előzetes matematika ismeretet feltételeznek, nem érthetők a gyerekek számára. A szabályok szaknyelven vannak megfogalmazva, ezáltal a gyerekek feladat megoldó képessége gátolt. Sokszor szülői magyarázat szükséges, nem elég az órai magyarázat, ha éppen van.
A 2. osztályos ének könyvben történelem van eldugva, az olvasókönyvben egyértelműen történelem hamisítás van!
Az állami kiadású tankönyvek, nagyon rosszul használhatóak, nem az adott korosztálynak megfelelőek. Vannak tanárok, akik a régi tankönyvek alapján tanítanak, de az állami kiadású könyvekből kell a gyermeknek felkészülni, ami azért nem igazán kivitelezhető.
Szakosított iskolák részére rémálom az állami könyvállomány, így a mi iskolánkban a régi tankönyvek fénymásolt lapjain dolgoznak 🙁
Tele van hibával minden tankönyv, rossz minőségűek, a sok felesleges anyagtól es vastag papírtól nehezek.
Nagyon sok olyan könyv kerül megrendelésre, amit utána alig vagy egyáltalán nem használunk.
Nem a koruknak megfelelő a tartalom, a rajzok. Sokszor borzasztó a nyelvezete. Ez is csak arra megy ki, hogy a saját zsebüket tömjék.
A tankönyvek rosszul szerkesztettek. Nincs bennük rendszer, ömlesztve vannak a tanulni valók bennük. Nem a fontos dolgok kapnak hangsúlyt. Milyen dolog az,hogy meg kell tanulni egy Janus Pannonius szöveget latinul, úgy, hogy az nem fontos ki is volt ő, mikor élt, mit csinált – latin tudás nélkül egy hét után sem ment.
Az állami tankönyvek szerkezete nem világos, nincsenek egyértelműen elkülönítve a tananyagok és a kiegészítő információk. Azok hol a fő hasábban, hol a lap szélén, az apró-betűs részben találhatók. A lecke végi kérdésekre sokszor nincs meg a válasz a leckében. A munkafüzet feladatai sokszor nem illeszkednek a tankönyv anyagához. Előfordul, hogy tényszerű hibák vannak a könyvekben.
Átgondolatlanul összeollózott, felnőttként is érthetetlen tartalmú könyvekből tanulni erős kihívás, közel lehetetlen. Úgy, hogy ki sem tudják emelni a lényeget aláhúzással pl, mert nem írhatnak bele, teljesen ellehetetleníti a tanulást. A könyvek minősége nem bír ki 2-3 évet, mert huszadosztályú a papírja, a fűzése, ragasztása… Nem irigylem a gyerekeimet…
A férjem nyomdában dolgozik így egy pár éve van fogalmam milyennek kéne lennie: Nagyon silány minőségűek a könyvek, hamar szétesnek! Nincsenek jól tűzve/fűzve/ragasztva. Volt olyan tk. és mf. amire hiába vigyáztunk 2 hét után potyogtak belőle a papírok, azaz szeptember 2.hetében már ragasztgatni kellett. A tk.et azért nem tudják kihasználni, mert nem lehet benne aláhúzni. Csak etikett címkékkel jelölgetnek. A mf.ket kihasználják. Továbbá nagyon jó lenne, ha könnyebben/jobban radírozhatóak lennének. És matekból többször előfordult hogy többszöri nekifutásra se lehetett 3rtelmezni a feladatot, jó lenne ha a gyerekek korának megfelelő lenne a megfogalmazás.
Az OFI-s tankönyvek minősíthetetlenek, kritikán aluliak. Hemzsegnek bennük a tárgyi tévedések, logikátlan felépítésűek, használhatatlanok.
Nem kérünk az államilag lebutított tankönyvekből!
Ofi (1 tantárgy) és mozaikos (a többi tantárgy) könyvekből tanult a másodikos lányom. A tanítónéni próbált beleférni a pénzügyi keretbe, de 2 tankönyvet nem sikerült így megvenni, ezt szülői beleegyezéssel rendelt meg, a további kiegészítésekre fénymásoló papírt kért be, további feladatok/okosságok átadására. Interaktív táblával rendelkezik az osztály, de ez csak mozaikos tankönyvekhez használható, bevallása szerint jelentősen megnehezíti a dolgát,hogy ez a továbbiakban nem használható, lassul a tanmenet. Egyszerűbb volt úgy tanítani, hogy mindenki látta a táblán a könyv bizonyos oldalát és együtt, pontosabban tudott haladni az osztály, ráadásul egyéb kiegészítéseket is tudott így alkalmazni. Felsős-középiskolás gyermeket nevelő barátoktól hallottam illetve láttam a könyveiket… hajmeresztő dolgok vannak bennük, biológiából pl nem hinném, hogy egy kiskorúnak ennyire behatóan kellene látnia/tanulnia az ember szaporodását! amúgy is ciki egy kamasznak erről beszélni és hát a tanárt is sajnálom… nem beszélve a helyesírásról és az egyes témákhoz tartozó fotó mellékletekről, magyarázatokról minden tantárgyból. A másik pedig, nem minden gyerek egyforma képességű, így miért is kell az okosabbat butítani, a gyengébbet pedig megbuktatni??? Ezt döntse el a tanár/iskola a gyerekek egyedi képességeikhez mérten!
Több tankönyv felületesen érint témákat, a munkafüzetben olyan kérdéssel, amire egy sor sem utal a tankönyvben.. Sok munka külön összeszedni máshonnan a témakörhöz tartozó anyagot!
Az unokáim néha kérnek, hogy segítsek egy-egy tananyagrész megértésében. Keresem a tankönyvben a vonatkozó tananyagrészt és még számomra is érthetetlen a nyelvezete és a logikai felépítése, pedig műszaki egyetemet végeztem és doktoráltam. Olyan a tankönyvek szövegezése, tanagyag felépítése, mely nem megszeretteti a tantárgyat, hanem az Ő korosztálya számára érthetetlen. pl. Földrajzban az EU gazdaságföldrajzával foglalkoznak, de Magyarország földrajzát nem ismerik. Matematikából olyan nyelven vannak megfogalmazva az összefüggések, melyek nehezen értelmezhetők egy 12-18. év közötti gyerek részéről. Az „Obádovics: Matematika” könyv olyan nyelven van megírva, hogy abból érthető volt minden. Nem kötelezően előírt, hanem a tanulók számára világos, jól érthető tankönyvekre van szükség és olyan „tanárokra” akikre 40-50 év után is szeretettel és tisztelettel emlékeznek meg a volt diákjai.
OFI – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Apáczai Tankönyvkiadó, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó könyvei MIND silány minőségűek, külalakban és tartalmilag egyaránt!!! Hemzsegnek a hibáktól, használhatatlanok! Inkább ne használjanak tankönyvet!!!
Adatok tömkelege jellemzi a tankönyveket, ami nem annak a korosztálynak való, akiknek íródott. Hiányoznak az alapismeretek, ezért nem tudják néha értelmezni az olvasottakat a gyerekek. Vacak az egész Kísérleti Tankönyv.
Siralmasak a kísérleti könyvek és munkafüzetek.
Az egyik fiam osztályában a szülők a tanár javaslatára úgy döntöttek, hogy inkább megvesszük a nem állami tankönyvet, mert az állami használhatatlan.
Azoknak kellene tanulnia, a többször használt, rosszul megfogalmazott könyvekből akik ezt az egész rendszert kitalálták! A gyerekeink egyre butábbak, ostobábbak, nem tudnak írni,olvasni,a szövegértésük nulla.
A tankönyvek fele a kötelező, ingyenes állami. A másik fele angol nyelvű, mert két tanosba jár. Az állami tankönyvekben sokszor találok idióta bejegyzéseket, tanulni valókat. A történelem, irodalom szörnyű. Heti 1 történelem órában képtelenség leadni és megtanulni az anyagot. Részek maradnak ki, mert nem fér bele az óraszámba. Sokszor 2-3 leckét kap a gyerek a következő órára. Ugyanez irodalomból. Aki ezeket a könyveket írta, az nem normális!
Az állami könyvekkel (szinte mind kísérleti) nagyon sok gond van. Vannak remek, most már sajnos nem használatos könyvek (pl. Mozaik)
Véleményem szerint tartalmilag silányak az állami tankönyvek és munkafüzetek. Minden darabjának olyan hatása van, mint egy röptében „összeollózott” összecsapott kiadványnak. Rendszeresen találunk benne hibákat, logikai felépítése sokszor ellentmondásos, nehezen követhető. A munkafüzetek feladatai nem a tankönyvben leírtakra támaszkodnak, gyakran komoly szülői segítséget, kutatómunkát igényelnek (pl.: szövegértés…).
A mostani tankönyvek rettenetesen. Nem szívesen tanulnék belőle. Túl sok( felesleges) információt tartalmaz,rosszul szerkesztve. (nem egymásra épül,semmi összhang a tantárgyak között). Nincs semmi kiemelt, összefoglaló, összehasonlítás… Sok esetben érdektelen vagy épp nem a korosztálynak való téma, olvasmány… Túlterhelő mennyiségben pl. Matematika hat tk, mf… Versek szörnyűek. Kötelezők tragikusan…sorolható de felesleges. Régen ez sokkal jobb volt. Imádtam tanulni, gond nélkül ment is. Ma már undorodom a tankönyvektől is…
Tele vannak hibákkal a tankönyvek és nem tényeket, hanem véleményeket olvashatnak a tankönyvekben a gyerekek.
A 7. osztályos könyvek átláthatatlanok, kuszák, tanulás mellett még keresgélniük kell információt.
Rendszeresen kaptunk a tanító által kinyomtatott oldalakat, mert a tankönyv használhatatlan volt. Ezek a lapok eltűnnek, sérülnek, nyilvánvalóan nehezebb rendben tartani, mint egy könyvet.
Sokkal letisztultabb, érthetőbb és hatékonyabb a Mozaik-os tankönyvek. Az Ofi munkafüzeteken van mit fejleszteni. Szerintem nagyon gáz. A betűk tanulásának megkezdésétől számítva alig másfél hónap után olyan feladat kellett megcsinálnia kisfiamnak az Ofi olvasás munkafüzetben ami két okból nem ment. Először is mert még alig kezdték el tanulni a betűket, másrészt ADHD figyelem zavarral küzd. Ez a feladat arról szólt hogy a szavak betűi össze voltak keverve és abból kellett értelmes szót alkotnia. Gyakorlatilag még a betű tanulás elején voltak. És még ábra sem volt ami illusztrálta volna a helyes megfejtést. Hozzá teszem egészséges gyermek sem tudta megcsinálni a feladatot. És természetesen még a tanító nénink osztályozta is a gyerekeket. Nem tudom miért kell erőltetni egy olyan tankönyvet és munkafüzetet az egész országban ami még csak fejlesztés alatt áll. Valahogy nagyon mellé fejlesztették.
Ha már hazugságokat tartalmaznak (néhány), ha már a beltartalmat a politika szabályozza, a könyvek, munkafüzetek fizikai állapota bírja ki legalább a tanév végéig, ne essenek szét, ne kelljen év közben ismét megvásárolni azokat. Jó lenne végre politikai befolyástól mentes oktatást nyújtani, gondolkodó, józan döntéseket hozni képes ifjak felnevelése kellene a cél legyen.
A tankönyvek szövegezése nem egyszerű, hanem összetett. A gyereknek elég lenne egyszerű nyelvezettel elmondani az anyagot. Akkor megértené és talán érdekelné is. Az összetettebb, kacskaringós körmondatokat elég lenne szövegértésből tanulni általános iskolában.
Számos tankönyv nem is kerül haza – így nehéz eldönteni, mennyire fontos annak megléte – gyermek elmondása szerint alig használták egész évben. Van több tantárgy, ahol a „kötelező” könyv és munkafüzet, füzet mellett egy dossziényi másolat gyűlt össze a tanévben (tanártól kapták). Ezek egy része rendezetten mert szintén már kilyukasztva kapták, és a kért mappába azonnal fűzték. Más esetben rendre elkallódott, gyűrődött, szakadt. ÉS persze vagy a suliban maradt, pedig azon volt a házi, vagy otthon maradt, amin megcsinálta a házit.
Tartalom, tartalomszerkesztés, rendszerezés, tanulhatóság szempontjából katasztrofális minőségűek a gyermekem tankönyvei. Utoljára akkor voltak minőségi tankönyvei, amikor a Mozaik Kiadó tankönyveit használhatták a pedagógusok. A gyermekeim apjával együtt a 70-80-as években voltam iskolás. Rendkívüli csalódást okoz, hogy a szocializmusban jobb tankönyvekből tanultunk, mint ma a gyermekeink. Ez szánalmas és szégyenletes. Abszolút gyermek-és tanulásellenes, hogy a gyermek nem húzhatja alá, nem emelheti ki a lényeget a tankönyvei szövegében. 40 évvel ezelőtt mindenki nevetett volna ezen a visszamaradott korlátozáson. Ingyenes tankönyv? Trükk. Plebejust csinál az egész országból, ráadásul igazságtalan, egyáltalán nem szorul rá mindenki. Mivel én vásárolom a gyermekem tankönyveit, igényem van az igényes kiadványokra!
A jelenlegi tankönyvek használhatatlanok. Azért, mert ingyen kaptuk ebben az évben (6.oszt) az még nem ok arra hogy ilyen minősíthetetlenül rossz könyveket írjanak. Nincs bennük rendszer (pl történelem könyv) butaságok halmaza (pl természetismeret könyv) Nem tudom ki írja, de azt igen hogy én is tanultam ezeket a tárgyakat és orbitális különbség van a 15 évvel ezelőtti könyvekhez képest. Aláírom hogy változik a világ, de a történelem nem, és a természetismeret sem annyira hogy baromságokat írjanak benne. Jó lenne ha már olyan „okos nép vagyunk ” -állítólag akkor valaki ellenőrizné, aki ért hozzá ,hogy mit tartalmaz. Mert ez szánalmas! Csak arra alkalmas , hogy elbutítsa a gyerekeket.
Gyermekem magántanuló, többségében OFI-s könyvekből tanul. Mivel én tanítom, közvetlenül tapasztalhattam meg némelyik tankönyv korlátozott használhatóságát…
Borzalmasak! A fogalmazása az egész összeállítása kritikán aluli, a tanárok diktálnak a könyvet nem is nagyon használják a gyerekek mert nem jó!
Az OFI tankönyvek rosszak. A 4-es gyerekek is megtalálják a hibákat benne. Otthon próbáljuk pótolni régebbi tankönyvekből a hiányos tudást.
Az OFI-s tankönyvek rosszul szerkesztettek, teli vannak tárgyi tévedésekkel, hibákkal. Egyik részükben annyira le vannak egyszerűsítve a dolgok, hogy az már az érthetőség rovására megy, másokban meg elveszik a lényeg a rengeteg részletben. Beleírni, aláhúzni nem lehet, mert vissza kell adni, viszont a folyamatosan írt sűrű szövegből nem lehet kihámozni, mi a fontos és nem vagy csak nagyon nehezen lehet tanulni belőlük.
A tanárok rendszeresen fénymásolnak a gyerekek részére, amit külön pénzért még meg is kell fizetni… Az ingyen tankönyv jelenleg 3 gyerek esetében 55.000 Ft lesz a 2018-19 tanévben, mert sok munkafüzetet és könyvet is meg kell venni, mert a munkafüzeteket is beszedik. Az új könyvekből nem érti a gyerek a tananyagot, sok a helyesírási hiba, és egyéb hiba ami a gyerek szempontjából „jó” mert jót nevet rajt és megjegyzi. Minek tanulja meg, ha a könyv írók sem tudnak írni és fogalmazni, sőt összeadni sem?
Kérjük vissza a MOZAIKOS könyveket. A legjobb volt a TK-piacon. Sokat „brummognak” hogy a magyar a békapopó alatt van a felméréseken. Ha nincs lehetőség a szövegértés fejlesztésére, mert NEM HÚZHAT ALÁ, EMELHET KI, VAGY JEGYZETELHET, akkor mit várunk mi lesz?
Sajnálatos dolog, hogy néha pocsék minőségű (bel- és kültartalom egyaránt) könyvek kerülnek gyerekeink kezébe. A tartós tankönyv egy butaság, egy elsős igenis írjon az olvasókönyvbe, jelölje be a szótagolást stb. Nem várható el, hogy azt az olvasókönyvet évekig pörgessek. Alsóbb évfolyamokon nem engedném a tartós könyvet. Ha szándékosan megrongálódott természetesen fizesse ki. De egy kis elsős nem tudja ezt meg kezelni, főleg ha addig alig vagy ritkán látott könyvet.
Borzasztó, igénytelen szedett vetett, nem egymásra épülő ismereteket tartalmaz…. felháborító dolgokkal! És akkora hibákkal tele hogy ordít a lapokról… sajnos ennek az őrületnek is beláthatatlan a következménye!!!
Az állami tankönyvek többnyire silány tartalmúak, hemzsegnek a helyesírási hibáktól, a szakmai tévedésektől. Eszük nincs hozzá, akik elkészítik…
Másrészt az állami tankönyvek némelyike borzalmas, pl. a matematikában olyan elírások vannak, ami miatt nem megoldható a példa. Amúgy is logikátlan, érthetetlen az egész felépítése.
Az OFI könyvek érthetetlen szedett vetett könyvek…kormányunkat jellemzi ez is…használhatatlan!
Az OFI-s tankönyvek közül az 8.-os irodalom, magyar nyelv, fizika tankönyvek használhatatlanok. A tavalyi mozaikos fizika mérföldekkel érthetőbb volt a jelenlegi OFI-snál. Az irodalom tankönyv és munkafüzet érthetetlen, unalmas részleteket emel ki művekből, melyekhez elemzést, segítséget a diákok nem kapnak benne, a munkafüzet feladatai egy felnőtt számára sem megoldhatóak. A nyelvtan könyv alig tartalmaz példákat, segítséget a tananyag elsajátításához. Pozitívat a matematika tankönyvvel kapcsolatban írhatok, amely érthető, jó feladatokat tartalmaz.
Az első osztályos gyerekem Apáczais könyvből tanult. Az olvasókönyvek tele voltak hibával. A mostani könyv alapján nem olyan sorrendben tanulták a betüket, mint régen, de az olvasnivaló szavak, mondatok ugyanazok voltak. Így gyakran ismeretlen betűk voltak az olvasmányba. Miért kell a régi bevált módszeren változtatni? Szerintem ezzel csak valaki nagyon jól járt, néhány betű sorrendjét megváltoztatta, de nem nézte át, hogy az addig tanult betűk vannak-e az olvasmányokban. Jó sok pénzt felvett érte, pedig csak plagizált!
Az új könyvekből nem lehet tanulni. Tele van felesleges anyaggal. A matekot nem tudják megtanulni a gyerekeknek mert olyan tömény a tananyag, hogy nincs idő a gyakorlásra!!!! A régi könyvek pl. az Apáczai tanulható, érthető tankönyvek voltak, a maiakat nem minősítem inkább….
A gyerekeknek közérthetőbbek legyenek a szabályok mint nyelvtanból, matekból, fizikából, kémiából. Olyan bonyolultabb van megfogalmazva maga a szülő sem érti.
Sok a hiba a könyveknél…elírt szöveg vagy hiányos.Volt többszőr megoldhatatlan matek mert hiányos adatok voltak megadva…
Nem ismerem azokat, aki a tankönyveket szerkesztik és a benne lévő ismeretanyagot jóvá hagyják. 2 diplomám is van, de olyan érthetetlenül fogalmazzák meg a sületlenségeket, hogy a felháborító.Talán elő kellene venni a 25 évvel ezelőtti könyveket és újra kellene nyomtatni.
Az állami könyvek nem érnek semmit, a tanárok nem használják. Fénymásolatokból tanulnak. Köszönjük Viktor.
A tankönyvek minősége évről-évre romlik. A bennük szereplő tartalmak sokszor félreérthetőek, helytelenek. Sok felesleges információt tartalmaz és a szükséges dolgok kimaradnak vagy nem kapnak megfelelő odafigyelést. Rengeteg olyan „tananyag” van,ami egy adott évfolyam tanulóinak még érthetetlen,mert nem a korosztályuknak megfelelően van megfogalmazva. Sokszor a nemzeti érzés, a haza szeretet, nemzettudat, magunk el és mások nem elfogadása, előítélet, diszkrimináció stb jelenik meg indokolatlanul vagy túlhangsúlyozva a tankönyvek anyagában. Sajnos még rengeteg dolgot tudnék írni…
Hibákkal teli állami kísérleti könyvet kaptunk, módszertanilag is megkérdőjelezhetőek. Anatómiailag is hibás, írás mg. álló A/4-es vastag füzet, a gyerek keze lelógott róla, a spirálozása csapnivaló.
Egyes állami kiadású tankönyvek egy kalap sz@rt se érnek. (Bocsánat a kifejezésért.) Tele vannak hibával, értelmezhetetlen mondatokkal. Nem tanít gondolkodni, következtetéseket levonni, nem sarkall további olvasásra. Csupa száraz adatot, tényt akarnak megtaníttatni. Az önálló gondolkodás, problémamegoldó képesség nem érdem. Az elbutítás a cél, mindenki legyen kocka, ha nem akar akkor is.
A tankönyvek tartalmával is sok probléma van! Nem egyszer fordul elő,hogy 1.osztályos olvasókönyv olyan szöveget tartalmaz, ami tele van olyan betűvel,amit még a tanulók nem ismernek!
A tankönyvet nem használják, viszont a pedagógus rengeteg segédanyagot ad ki az órán.
A tartalmak komoly kivetnivalót hagynak maguk után. Nem ellenőrzőtt a tartalom, sokszor valótlan, vagy rossz a megfogalmazás.
Irodalom: manipulatív, témához nem kapcsolódó ellenőrző kérdések. Történelem: nem rendszerezett, nehezen érthető az adott korosztálynak /Mozaik sokkal jobb/
Újra kellene írni az egészet. Olyan tanárok segítségével, akik tényleg tanítanak is, nem valamikor 10 éve vagy több tanítottak valamennyit, s nem is a kb 1 éve sincs pályán levőkkel, meg egyetemi hallgatókkal kellene megíratni, akiknek meg tapasztalatuk nincs. Hallgassák meg a véleményét az igazi tanároknak. Jó lenne kevesebb politikai beleszólás is a tankönyvek megírásánál.
Ezekből a tankönyvekből nem lehet tanulni. Minden témába belekap egy kicsit, de mélyebben nem foglalkozik a dolgokkal. Nem csodálkozom azon ,hogy a gyerekek, nem tudnak fontos dolgokhoz hozzászólni, mert a töménytelen megtanulandó hülyeség mellett az alap ismereteket csak felszínesen érintik.
Iszonyatos a kölcsöntankönyvek minősége! Tele van ártó „tudnivalókkal” Egyáltalán nem a gyerekek kori sajátosságait figyelembe véve állították össze!
A használhatatlan, felvételire NEM felkészítő könyvek helyett, kénytelenek voltunk a felvételi rendszernek megfelelő könyveket megvásárolni.Ég és föld a különbség pl.kémia tekintetében. Sajnálom, hogy a gyerekek rosszabb könyvekből tanulnak, mint én harminc éve.
Tankönyvek nem szépek, ezét kevésbé keltik fel a tanulók érdeklődését, ráadásul használtak is. Tanév elején vehetjük át vagy 1-2nappal korábban. A gyerekeimnek nem volt idejük átnézni lapozgatni örömmel becsomagolni. Én ezt nagyon nehezteltem.
Rosszabbak, nem keltik fel a gyerek érdeklődését, sok felesleges dolgot tanulnak, kapkodnak nincs idő a megfelelő gyakorlásra, nem igazán alaposak.
Igen. A gyerekek olyan színvonaltalan állami tankönyvekből tanulnak (pl. 4.-es természetism.),hogy a tanároknak rengeteget kell másolni, hogy a rendes anyagot megtudja tanítani a gyerekeknek. És ez csak a jéghegy csúcsa.
Katasztrofális, sok benne a hiba, főleg a matematika könyvekben.
Hatalmas minőségi különbségek vannak az állami és nem állami könyvek között. Az állami könyvek borzasztóak.
A történelem tankönyvek (7. és 8. osztály) hemzsegnek a csúsztatásoktól, maga a történelem hamisítás zajlik. A nyelvtankönyvek gyakorlataiba becsempészett szövegek gyakran propagandaszövegek. Kétségbeejtő a helyzet, a cél világos: minél kevesebb valódi tudást, annál könnyebb a manipuláció.
A jelenlegi kötelező tankönyvek a tanárok és a diákok számára is használhatatlanok. Hibásak,rosszak. Szemétre valóak! Cél,hogy ne vegyék fel a gyerekeket sehova,ne tudjanak semmit. Az ingyen tankönyv meg hazugság!
Nagyon sok hibát találtunk a 3-4. osztályos matematika tk.-ben.
Az idén szerencsére Mozaik könyveket használtak, de az előző évben az államiakat kellett megvásárolnunk, nem is használták, a tanárok saját jegyzeteikből (Mozaik) tanítottak.
A társadalom butítása folyik ezekkel a rossz könyvekkel. Persze a szakmunkások számát kell növelni.
Az első osztályos állami olvasókönyv rémes. Borzalmas. Szocreál. Hosszú, nehéz mondatokkal csak a kedvüket veszik el a gyerekeknek. Küszködtünk egész decemberig, míg meg nem találtam Meixner Ildikó Játékház című könyvét, ami egy tökéletesen kidolgozott tankönyv.
Az államilag támogatott könyvek nehezen érthetők, néhol felesleges vagy hibás adatokat tartalmaznak, nem érdekesek, nem szépek.
Normális tankönyvek kellenének, mert így, ha a tanárok rendesen akarnak tanítani, akkor füzetbe iratnak. Sokszor előfordult hogy a kislányom a tankönyveit nem is használta, mert nem abból tanultak. A kormány teljesen tönkre tette és folyamatosan teszi, az oktatást.
A 3.-4. osztályos OFI környezetismeret tankönyv katasztrofális színvonalú. Pontatlan, hiányos ábrákkal, értelmetlen tematikával. Sok helyen használhatatlan!!!!
Az állami tankönyvek sokszor nem jók. A harmadikos kislányom környezetismeret tankönyvének a mondatai, kifejezései olyan nehezek voltak, hogy külön meg kellett tanulni ezeket is. A matekkönyvük nem volt elég, hiába volt 3 db-os és nagyon nehéz, hasznosabb volt a régebbi, hagyományos is mellette, legtöbbször azt használták. Az jó volt, jobbak a feladatok, lassan vezette be a témákat, nem rögtön készségszinten kérte számon.
Az OFI-s könyvek hemzsegnek a szakmai hibáktól. Tartalmilag lényegtelen/vagy nem gyerekeknek való dolgok is vannak benne (történelem – kínzási módszerek alapos részletezése), de a lényeget nem tudom én sem kiszűrni belőle. Mit várunk a gyerektől? Annak idején a nagyobbik gyereknek Mozaikos könyvei voltak, tudtuk használni.
Ha valóban hozzáértő emberek nézik át nyomtatás előtt, hogyan lehet tele hibákkal tantárgyból és alsó, felső tagozattól, és gimnáziumból függetlenül? Bár ez kérdés lett, de a tapasztalataimból.
Túl sűrű az anyag. Nem korosztálynak megfelelő a szöveg, feladat. Nem magyaráz az tankönyv.
Nincsenek összhangban a munkafüzetekkel! Több tantárgyból a tanárok inkább a füzetbe diktálják le a tanulnivalót. A munkafüzet minősége is kifogásolható: tankönyvben nem található a felett kérdésre válasz. A gyerekeknek az interneten kell megkeresni. Sajnos nem egy kérdésre a feleletet. Így több órát töltenek el a számítógép monitorját bámulva. (nem csak a felsősök!!!!!)
Más kiadású tankönyveket vettünk az iskolai mellé, mert azok szárazak és túl tömörek. (Egy tankönyv legyen érdekes, emészthető és magyarázattal ellátott.) Az iskolai könyvben pl. ugyanazon(!) oldalon más-más évszám volt a római birodalom bukása.
Rossz minőségű tankönyvek, esztétikailag, funkcionálisan, tartalmilag, olyan súlyos hibákkal, ami a tudás megszerzését finoman fogalmazva is ellehetetleníti.
Az állami tankönyvek minősíthetetlenül rosszak, tele vannak hibával. Sok esetben nem könyvet kap helyette a gyerek, hanem fénymásolt papírt így dupla annyit fizetünk érte.
Az általános iskolai tananyagot össze kéne egyeztetni a középiskolai felvételi követelményekkel és a logikai gondolkodást segítő tankönyveket kellene előnybe részesíteni, mint például a Mozaik kiadó könyvei, főleg matematikából, Mivel az állami tankönyvek inkább a hagyományos tanítást részesíti előnyben, ami már a középiskolai illetve hatosztályos felvételiknél sajnos hátrány a gyermeknek, ezért külön órára kell járatni, hogy felkészüljön pedig ezt az iskolában kellene megtanulnia,(több kompetencia jellegű feladatokkal).
Az állami tankönyvekben nagyon sok a hiba,felesleges info. Sok olyan téma is belekerül, ami nem az adott korosztálynak való.
Sajnos több tantárgyból külön,internetes segítséggel kell a gyerekeimet felkészíteni, mert a tankönyvekben az alapvető ismeretek sincsenek leírva. Sok „érdekesség”, felesleges rizsa viszont annál inkább…
Az állami tankönyvek rossz minőségűek, a legtöbb tanár inkább egész órán diktál a diáknak.
Arról külön írhatnék, hogy milyenek ezek az állami könyvek tartalmilag. Kritikán aluliak szerkesztésileg és a munkafüzeteknek 70 %-ban semmi közük a tankönyv anyagához és az interneten való keresgéléssel sem lehet mindent kitölteni benne.A gyerekeknek kevés idejük van iskola után. Leckét írnak, tanulnak másnapra, sportolnak és külön órákra járnak. A munkafüzetnek arra kellene törekedni, hogy a tankönyvben tanult anyagot dolgozzák fel és értsék meg általa.Egy vicc az egész és nevetnék is rajta, ha sokszor nem nekem kellene az internet keresgélni, mert a gyerek nem tudja kitölteni a tankönyv segítségével. És akinek nincs otthon számítógépe és internete? Eléggé elkeserítő, ha a facebookon a különféle csoportokban a szülők a házi feladatokkal kapcsolatban állandóan segítséget kell hogy kérjenek, mert nem tudják sem a tankönyv, sem az internet segítségével kitölteni. Hangsúlyozom a szülők sem tudják kitölteni!! Néha 1-2 óra elmegy ilyenekkel feleslegesen és nem tanul semmit a gyerek általa, csak azt hogy a szülei szentségelnek, hogy kik írták ezt szemetet és most még szépen fogalmaztam. Belenéztek a hon és-népismeret tankönyvbe? Tragédia! Maguk szerint érdekli a gyerekeket a tetőszerkezet fajtái és típusai? A házfalak fajtái és hogyan épülnek? A kemencék típusai? Egy gyötrelem volt nekem és a gyereknek is.
Borzasztó az állami tk-ek minősége, tele van hibákkal és szinte nem is használják azokat. Rengeteg benne a korosztálynak nem való információ. Szerencsére leginkább vázlatot írnak és abból tanulnak. De akkor mi értelme van minden nap cipelni a 10-15 kg-os táskát?
Matematikából az állami kiadású tankönyv köszönő viszonyban sincs régebben használt könyvvel, de kit érdekel a gyerek, fontos, hogy a gyenge minőségű könyvet eladják. Pl. 4. osztály
A tankönyvek sok felesleges, nehezen értelmezhető feladatot, tananyagot tartalmaz, ami a szülő számára többszöri elolvasásra értelmezhető.
A legtöbb tankönyv használhatatlan, még felnőtt fejjel is nehezen értelmezhető, sokszor interneten kell az adott témának utánanézni.
Romlott a tananyagok minősége pl. Történelem: alap dolgok nincsenek az anyagban csak sok nem fontos apróság.
Pocsék minőségűek az OFI-s tankönyvek mind tartalomban (túl tömény, érthetetlen, tagolatlan), mind külső megjelenésben (silány minőségű könyv elő- és hátlapok). Kifordul az ember gyomra ettől az aljas rendszertől.
Egyentankönyvek helyett szabad tankönyvválasztást!
A szülők alapvetően támogatják a pedagógusok döntési szabadságát, amint az alábbi ábrán is látszik, a túlnyomó többség (87,5%) inkább megengedné, hogy a tanárok a tankönyvek széles kínálatából választhassanak. A kormány álláspontját csak egy szűk kisebbség (10%) osztja.
Néhány szülői vélemény a szabad tankönyvválasztásról:
Felesleges, rossz tankönyvek. Olyanból KELL tanítaniuk amiből eddig nem tanítottak, miközben VAN olyan könyv amiből tanítottak. De „LESZÓLT A KLIK” hogy ne rendeljünk mi, szülők könyvet… nonszensz.
Mindenképpen szélesíteni kell a választékot a tankönyv piacon és nem szűkíteni. A tanárok felkészültsége, képessége, képzettsége, a tanulói közösségek sokszínűsége és eltérő igényei, családi és szociális háttere alapján is így kívánatos.
Véleményem szerint az uniformizált tankönyvek és tananyag káros hatást gyakorol a gyermekek fejlődésére. Ha a gyermek bármi okból kilóg a dobozból, akár azért mert kimagaslóan tehetséges, akár mert esetleg tanulási nehézségekkel küzd, már fiatal korban „megnyomorodik” a lelke. Értem én, hogy az „egyengyerekekkel” majd „egyenfelnőttekkel” könnyebb a boldogulás, de a változatosság gyönyörködtet. Ez az egységesítés nem az esélyegyenlőséget, hanem az általános esélytelenséget célozza meg hosszú távon. A pedagógusoknak meg kellene hagyni a lehetőséget, hogy a tanulói környezetnek megfelelően, szakemberekhez méltóan választhassák meg, hogy miből oktassanak. A régi nem mindig rossz, az én korosztályom (40-esek) legalább stabilan megtanult olvasni. A hátrányos helyzetű gyerekek is… Most középiskolákban is számos funkcionális analfabétát találni. Saját anyanyelvén nem tud egy 18 éves egy újságcikket értelmezni. Hagynunk kellene a szakembereket gyakorolni a szakterületüket. A tanárokat is…
Az állam által nyújtott ingyenes tankönyvek meg sem közelítik a Mozaikos tankönyvkiadó könyveit!!!!! Nagyon sajnálom és felháborítónak tartom, hogy elveszik a gyermekeinktől és a pedagógusoktól a választás lehetőségét!! Ha kell én hajlandó vagyok megvenni is ezeket a könyveket (Mozaikos könyvekre gondoltam), ha taníthatna belőle a tanárunk de sajnos még ezt is elvették tőlünk!!!!
Nem véleményem van hanem félelmem. Attól félek, ha kizárólag állami könyvekből lehet majd tanítani, akkor ismét tele lesz a tanulni való hazugságokkal. Bízom a tanárok leleményességében.
További szülői vélemények a szabad tankönyvválasztásrólNem értek egyet azzal, hogy ne lehessen más tankönyveket használni. Szülő és pedagógus is vagyok. Matematikából a Mozaik Kiadó könyvei a legjobbak. Én személy szerint alsóban környezetből és énekből is Mozaikost használtam,m íg lehetett. Az OFI tankönyveiből alsóban csak a magyart tartom jónak (a volt Apáczais könyveket). Sajnálom, hogy nem veszik figyelembe a gyerekeket. Volt olyan osztályom, ahol a Meixner Ildikó féle tankönyvekkel haladtunk magyarból, mert az volt indokolt. Van olyan tantárgy, amiből a tanító néni inkább nem rendelt könyvet a gyerekem osztályában…
Röhejes az egész, szülőknek és pedagógusoknak együtt kellene ebben dönteni az adott osztályba adott tantárggyal kapcsolatban, nem pedig az államnak 🙁
Sok esetben a tanár más könyvből tanít, nagyon sokat jegyzeteltet. Érintetlen (kötelező) könyvek sokaságát fizettük már ki, a két gyermeknek ugyanabban az iskolában még véletlenül sem volt egyforma könyvcsomagja. Pazarlásnak, sajnálatos pénzkidobásnak tartom.
Több szabad választási lehetőséget kell adni a pedagógusnak, ő ismeri a tanulókat.
A nem állami könyvek használhatóságát már így is nagyon lekorlátozták, pedig sok a jó könyv, nem értem, miért kell beszűkíteni a lehetőségeket. A pedagógusok sem egyformák, a gyerekek sem. Nem mindenki tud tanulni/tanítani ugyanabból. Ráadásul a magánkiadású könyvek nemhogy rosszabbak,hanem gyakran SOKKAL jobbak, érthetőbbek, szebbek, élvezetesebbek, mint az államiak. Nyilván államiban is van jó, nem csak magánban, de ez nem kéne, hogy szelekciós elv legyen, ki adta ki. Csak a tartalom és a minőség számít.
A fiaméknak nem volt 5. osztályban nyelvtan tankönyvük. Nagyon nehéz volt folyamatosan az interneten utánanézni a szabályoknak. Sok időt elvett a házi feladat készítésekor.
Összecsapott, nívótlan, hibákkal teli, gyakran logikátlan anyagrendezés jellemző.
Integráltan oktatható, autizmus-spektrumzavaros tanulók számára nem létezik semmiféle támogató, differenciáló tananyag, a diákok és tanárok magukra vannak hagyva az oktatási rendszerben.
Felháborít, hogy az egyházi iskolák bármilyen tankönyvet rendelhetnek, míg az állami fenntartású intézmények nem. Sok felesleges könyv van, mi pedig inkább megvesszük pl. a Mozaik Kiadó matekkönyveit. Inkább lenne fizetős a tankönyv, de akkor csak a szükségeseket vennénk meg.
Személy szerint hajlandó lennék fizetni a tankönyvekért ha a pedagógusok szélesebb palettáról választhatnának tankönyveket!
Szülő és egyben tankönyvfelelős is vagyok egy általános iskolában! Sajnos nagyon is tisztában vagyok a felmerülő problémákkal több oldalról is: szülő, tankönyvfelelős, pedagógusok lehetőségei és igényei… Tökéletesen átlátom mindegyik fél problémáját! Nagyon elkeserítő, kétségbe ejtő a jelenlegi helyzet! Mellesleg a normatív keret több, mint 15 éve nem változott … ez is elgondolkodtató…
Csak a listáról lehet rendelni. Olcsót, de használhatatlan. Döntse el a pedagógus milyen tankönyvet tart jónak, használhatónak.
A Mozaik kiadó által kiadott tankönyvek voltak a legjobbak, a mostaniak nem jók. Bízzanak a pedagógusok hozzáértésében, jó lenne ha újra eldönthetnék hogy miből tanítanak.
Ha drága a tankönyv, akkor nem rendeli meg az iskola és csak füzetvázlatból tanulnak a gyerekek…
Nem férnek bele a szülők az ingyenes kategóriába. A pedagógusok megvetetik a könyveket, mi meg kifizetjük, hiszen a pedagógust nem akarjuk felülbírálni. Ő tudja, hogy mivel éri el a jó eredményt.
A tankönyvválasztás jogát meg kellene hagyni a pedagógusoknak, akik el tudják dönteni, hogy nekik és az osztályuknak melyik a legmegfelelőbb könyv.
A választékot növelném, engedve ezzel a pedagógus tanítási módszerét kiteljesedni!
A tankönyvek szabad választása lehet az utolsó menedék, ahonnan még menthetővé válnának a pedagógusok és a gyermekeink jövője is.
Van olyan gyerekem, akinek a tanító nénije szeptemberben teljes éves, saját maga által fénymásolt tananyaggal várta az egész osztályt és nem használta egyáltalán az iskola által rendelt könyvet. Másik két gyerekem javarészt az órákon kapott papírlapokból tanult (középiskola).
A szülők vállalták volna másik tankönyv megvételét, de a tanár nem engedte.
Az állami tankönyvek minőévé nagyon-nagyon rossz!
A tankerület visszadobta a magánkiadók könyveire leadott rendeléseinket. Hivatkozhattunk bármilyen szabályozásra, nem engedélyezték. Elméletben rendelhető, gyakorlatban mégsem. És az elmúlt 3 év tapasztalata azt mutatja, hogy van néhány jól használható „központosított” könyv, de zöme hibás, a fokozatosság elvéről nem is hallott… Még sorolhatnám, de csak felhergelem magam.
Az iskolák az állami normatíva alapján csak a legolcsóbb tankönyveket tudják megvenni. Saját anyagi forrás felhasználásával tudnának ezen változtatni. Ez azonban az esetek többségében nem áll rendelkezésre.Kiszolgáltatott helyzetben van az intézmény és a pedagógus is. Ez pedig az oktatás színvonalának további hanyatlásához fog vezetni.
Leginkább az osztályt oktató pedagógus tudja eldönteni, melyik típusú könyv(család) válik be az adott körülmények között a legjobban.
Sokkal jobb volt, amíg a tanár maga dönthette el, miből tanít. Nem kellett fénymásolni. Alá lehetett húzni a könyvekben. Így a tanulás könnyebb volt.
Felháborítónak tartom, hogy amikor remek, gyermekek által szerethető, modern tankönyvek állnak rendelkezésre (pl. Mozaik.) korszerűtlen, hibás fércművekből kelljen a gyerekeknek tanulni. Szívesen fizetnék a tankönyvért, hogy a gyerekem korszerű, jó tankönyvekből tanulhasson. Értelmetlennek tartom a kölcsönkönyvet, a fontosabb tankönyveket megrendelem, hogy ténylegesen lehessen használni, illetve rendelek Mozaikos tankönyvet kiegészítő használatra.
Nem értek egyet azzal, hogy uniformizálnak.
Szomorú, hogy csak az egyházi fenntartású iskola dönthető el, hogy milyen könyvre van szüksége! Nekünk csak az államiból szabad tanulni 🙁
Az államilag erőltetett tankönyvek ócskák, lebutítottak… ha ez lesz a kötelező kifizetem, hogy a grillt betudjam gyújtani vele és megveszem azokat a könyveket (amíg még megtudom venni) amik valóban jól használhatóak. Egyelőre a mostani tanévben mi szülők kiharcoltuk a Mozaikos könyveket. Szánalmas dolog amikor a tanárokat a tankönyv választásban is korlátozzák… nem találkoztam olyan tanárral aki ezt az ócska állami szart akarta volna használni.
Felháborítónak tartom szülőként, pedagógusként egyaránt, hogy gyakran minősíthetetlen színvonalú könyvek használatára kényszerítik a tanárokat és a tanulókat. Ez minden, csak nem az oktatás fejlődése, fejlesztése. Differenciálás helyett egy kaptafára mindenki! Borzalmas átélni, és borzalmasak a várható következmények is. Jó lenne ha valakit érdekelne már valójában is a gyakorló pedagógusok véleménye!!!!
Nem minden állami tankönyv rossz és a „rosszak” is legfeljebb rosszabbak, mint egyes magánkiadó termékei. Sok részben rossz magánkiadású tankönyv is van/volt. Az általunk favorizált mozaikos könyvek sem tökéletesek, csak jobbak, mint az új, kötelezővé tett államiak. A gond az, hogy ha maradt volna a piaci verseny, akkor a Mozaik az átdolgozásnál figyelemmel lett volna a visszajelzésekre és már tökéletes kiadványaik lennének. A monopolhelyzetbe hozott állami kiadó viszont nem érdekelt a javítások elvégzésében és látszik is, hogy mennyire kevéssé teszi meg.
A nem állami kiadásu könyvek sajnos jóval drágábbak így a tanítónéni hiába javasolta nem engedték megrendelni.
Többféle tankönyv kellene, hogy a különböző képességű diákoknak is legyen megfelelő tankönyv.
A keretösszeg teljesen lekorlátozza a szabad választást.
A nem állami kiadók tankönyvei több éve megálljak a helyüket. Nem 1-2 év gyorsan összedobott termékei.Minimális hibával. Évek alatt a hibákat javították. Nemcsak a szakmai tartalmuk, a papír a nyomtatás,és a szerkesztés minősège is jobb, színvonalasabbak. A Mozaik tankönyvekhez fejlesztett digitális tartalom Magyarország legjobban használható IKT eszköze.
Ahol csak állami tankönyvet lehet rendelni, nálunk a tanárok beszedik az árát a használhatóbb nem állami tankönyvre. Kifizetjük, mert azzal dolgoznak is.
Pedagógusként elítélem a tankönyvválasztási jogom ilyen mértékű korlátozását. Ez egy újabb merénylet a haldokló oktatási rendszer ellen.
Az nem baj, ha vannak javasolt tankönyvek, de ne legyen kötelező azokat használni, illetve még ha az is, akkor egészen biztosan kevés tantárgyanként 2 könyv.
Tekintettel az új OFI-s tankönyvek minőségére a kölcsön könyvek mellett megvásárolom gyermekeimnek a természettudományos tantárgyakból a jól bevált Mozaikos könyveket és párhuzamosan tanulnak belőlük. Remélem legalább ez a lehetőség nem szűnik meg.
A tanár két tankönyvvel megy be az órára. Ofi-sal, mert az a hivatalos és Mozaik-féle tankönyvvel, mert az a használható. Valamint az utóbbiból fénymásol, amíg engedik neki.
Hagyni kellene a pedagógusokat tanítani, nem még ezzel az „agymenéssel”, hogy csak állami kiadású tankönyvekből oktathatnak, is korlátozni!
Szerintem az alsós olvasó könyvek nem minden esetben segítik a diszlexiás gyerekek fejlődését.
A legnagyobb nem állami tankönyvkiadók: Mozaik Kiadó, Műszaki Könyvkiadó, Cartographia Tankönyvkiadó könyvei jobbak.
Ne tiltsák be a kronológiát is tartalmazó Történelmi Atlaszokat! Ez a mankó még minket is megilletett pedig 87-ben érettségiztem!
Kevés a keret összeg a megfelelő tankönyv megvásárlására ezért több osztály használ kölcsön könyvet hogy a főbb tantárgyakra megfelelő minőségű tudjanak az iskolák vásárolni.
Ahol megszűnik a verseny, leromlik a minőség. A tanárok majd a tankönyvet és nem a diákot tanítják majd.
Mozaik tankönyvek nagyon jók miért nem lehet abból tanulni?
Szörnyű, hogy magánúton kell beszerezni a jó tankönyveket amiből a tanárnak, diáknak egyaránt könnyebb a tanulás, mert az államilag kiadott listán nincsenek azok a könyvek.
Nagyon sok féle gyerek van, különböző problémákkal. Két féle tankönyvvel tantárgyanként sok esetben lehetetlen megoldani a minőségi oktatást. Pláne hibás tankönyvekkel.
Jó lenne, ha a tanár dönthetne milyen könyvből kíván tanítani, melyik könyvet találja hasznosabbnak korábbi tapasztalatai alapján.
Jo lenne, ha a pedagógusok eldönthetnék melyik tankönyvekből szeretne tanítani. Miért kell már ebben is állami monopólium???
Inkább fizetek értelmes tankönyvért, mint hogy olyanból tanuljon ami nincs jól felépítve. Hadd legyen meg a pedagógus joga,abból végezni minőségi oktatást amiből szeretne.
A legjobban kidolgozott, értelmes felépítésű tankönyveket nem lehet rendelni, mert a kormány intézkedései ellehetetlenítik a kiadókat! Hol van itt a tanári szabadság? Több évtizede tanító pedagógusok egyhangúan állítják, h a Mozaik Kiadó termékei magasan verik a többit. Attól fél a jelenlegi kormányzat, h ebből meg tudnak tanulni a gyerekek mindent, amire az iskolákban szükség van, és nem egy lebutított embertömeg jön ki a suliból?!
Felháborít, hogy az amúgy is leterhelt tanárok nem abból a tankönyvből taníthatnak, ami nekik a legjobban megfelel, hanem a vacak kőtelező könyvek mellé még rengeteg plusz lapot is kell keresnie és fénymásolnia amiért persze kénytelen pénzt kérni. De az adminisztrácio sokkal fontosabb……
Szülők és tanárok nálunk közösen eldöntik, hogy saját költségen rendelünk-e más tankönyvet. Ez most még rendben van, mert az állami tankönyvekért nem fizetünk személyesen.
Véleményem szerint mindenképpen a pedagógusok tudjàk ezekre a kérdésekre a választ, hiszen ők kompetensek ebben a témában. De szerintem a tankönyvek kiválasztása ne legyen korlátozva!
Olcsóbb, könnyebb könyvekre lenne szükség, amiket csak a rászorulók kapnának ingyen. Nagyon nehéz a táska felső tagozaton. A többféle tankönyvre nemcsak a gyerekek, osztályok, hanem a tanárok sokfélesége miatt is szükség van.
Sokszor az állami tankönyv nem olyan minőségű tudást ad és jó lenne alternatíva vagy kiegészítő könyv.
A tankönyvválasztás korlátozása pedig katasztrofális következményekkel járhat. Minden gyerek és minden pedagógus más. Ha mindenkit belenyomnak ugyanabba a skatulyába, akkor nem biztosítják az egyéni bánásmódot. A pedagógusok nem másolhatnak más tankönyvből sem. Tehát teljesen leszűkül minden lehetőség.
A tanároknak kéne eldönteni, hogy miből tanítanak, nem azt amit hozzá nem értők előírnak részükre.
Támogató vélemények
A sok beérkező szöveges vélemény között igen kevés van csak, amelyik a jelenlegi rendszerrel elégedett. Ezek a vélemények részben egy-egy állami tankönyvet dicsérnek, részben általánosságban tartják jónak a rendszert, de konkrétumokat ritkán találunk.
Néhány elégedett szülői vélemény:
Általános hőzöngés van állandóan a tankönyvekkel kapcsolatban. Ingyen van és sok iskolában nem kell visszaadni év végén. Többféle könyvből választhat a pedagógus. Akkor mi a baj? Ha 3 féle könyvből sem tud választani, akkor a pedagógussal is bajok vannak. Mint szülő és pedagógus hangsúlyozom: nem könyvet tanítunk, hanem GYERMEKET!
A gyerekek vigyáznak a tankönyvekre, nem nagyon fordul elő, hogy elhasználtság miatt nem lehet másnak odaadni.
Van olyan OFI-s tankönyv (2.oszt. olvasókönyv) ami szerintem kiváló! Szerintem a kivitelezés minőségén kellene sokat javítani. Legyenek tartósabbak a tankönyvek, kevesebb a munkatankönyv és jobb munkafüzetek kellenek a könyvekhez!
Néhány további elégedett szülői véleményKét évet járt a nagyobbik fiam egyházi iskolába, ahol Apáczaiból tanítottak, két éve tanítom most már mindkét fiamat itthon magán tanulóként külföldön. Aki akar tud az Apáczai könyvekből tanítani és tanulni! Bár az elsős Apáczai-s olvasó könyv katasztrófa, a többi Apáczais nagyon jó! Az olvasó könyvből a fiam a szótagolás miatt nem tudott olvasni. Nem lat hogy melyik az egy szó. Mit kell egyben olvasni, s mit külön. A kisebbik fiam nem tudott belőle olvasni, de a mesekönyv olvasás ment neki. De az nem tankönyv. Így olvasó könyvben áttértünk, első osztály második felében a Játékvár 2.osztályos olvasó könyvre. Könnyű volt neki. És jók hogy a mesék közben tesznek fel kérdéseket az előző részhez kapcsolódóan. S ez egyre nehezebbé válik,egyre több szöveg lesz.
A kölcsön könyveket jobban megbecsülik a gyerekek
Én több könyvemet az unokatesómtól vettem át és adtam tovább másik unokatesómnak. Megtanultunk vigyázni a könyvekre és jó érzés volt, hogy a tesóm könyvéből tanulhatok (felnéztem rá)
Amikor mi iskolába jártunk egyféle könyv volt Hegyeshalomtól Záhonyig ha valaki másik városba másik iskolába ment nem kellett új könyvcsomagot venni. Mégis sikerült két diplomát szerezni az egyiket köztársasági ösztöndíjjal. Ja és látássérültként!
Mindegy milyen a tankönyv, MINDEN a pedagóguson múlik.
A gyermekünk 3. évfolyamban költözés miatt iskolát váltott. Mivel ugyanazt a tankönyvet használtak mind a két iskolában, és kb. ugyanott tartottak a tananyaggal, így könnyebb volt a váltás. Az új tankönyvek sokkal gyakorlatiasabbak és gyerekhez szólóak. Még mindig túl soknak tartom a lexikális tudás aranyat a gyakorlatihoz képest.
Ha különböző tankönyvekből tanulnak a gyerekek az általános iskolában, előfordulhat a középiskolában, hogy nem tud bizonyos dolgokat, amit az osztálytársai Igen, csak azért mert, más könyvből tanult és abban nem volt bent. Tapasztalatból írom.
Szívesen használunk kölcsön könyvet. Az év végén vissza adjuk. Itthon csak porosodna, felesleges lommá válna. Támogatom a kölcsön könyvet, így óvjuk a környezetet is.
Meg vagyunk elégedve az állami tankönyvekkel.
Milliónyi nem használt állami tankönyv
Gyakori szülői tapasztalat, hogy az iskola rendel a gyerekeknek állami kiadású tankönyvet, amit végül a tanár nem is használ rendszeresen a tanításhoz. Felmérésünkben visszajelzést kértünk az ilyen állami kiadású könyvek számáról, ennek alapján készítettünk statisztikát erről a jelenségről.
Összességében azt látjuk az alábbi ábrán, hogy ez a tendencia a nagyvárosokban némileg erőteljesebb, mint a kisebb településeken, de mindenütt jelen van; a nem használt állami tankönyvek átlagos száma gyerekenként 1,5 és 2 közötti.
Gyakrabban találkozunk megrendelt de végül nem használt állami tankönyvekkel a felsőbb évfolyamokon, elsősorban középiskolákban, de a jelenség jelen van az alsó tagozatokon is, amint az alábbi ábrából kitűnik.
Az egyes iskolatípusonkénti adatokat összevetve a diákok számával (forrás: KSH), hozzávetőleges becslést kaphatunk arra, hogy országosan hány megrendelt tankönyv marad használatlanul:
Nem használt tankönyv diákonként | Diákok száma | Összesen | |
Általános iskola | 1,55 | 732 491 | 113 2870 |
Gimnázium | 2,76 | 184 525 | 509 289 |
Szakképzés | 2,52 | 236 320 | 596 020 |
Összesen | 2 238 129 |
Összességében tehát a szülői válaszok alapján országosan 2,2 millióra becsülhető azon állami kiadású tankönyvek száma, amiket megrendelnek, de mégsem használnak az iskolákban. Mivel a felmérés nem tekinthető országos szinten reprezentatívnak, így a kapott eredményt inkább nagyságrendi becslésnek tekintjük, mintsem pontos darabszámnak: országos szinten milliós nagyságrendben találkozunk megrendelt, de mégsem használt állami kiadású tankönyvekkel.
Nem feltétlenül szükséges, hogy a pedagógus minden esetben használjon tankönyvet az oktatáshoz; a tankönyv csupán egy eszköz, mellyel a tanár saját döntése szerint élhet az általa legjobbnak ítélt módszertan alapján. De a használatlanul maradó állami tankönyv mégis egy jelzés arra, hogy az adott tanár nem tartja használatra érdemesnek a tankönyvet. Miért rendelik meg mégis ezeket a tankönyveket, miközben biztosak lehetünk abban, hogy ugyanezeket a pénzforrásokat az adott iskolákban hasznosabb könyvekre vagy tanszerekre is el lehetne költeni? A visszajelzések alapján tudjuk, hogy a tankönyvrendeléseket sok esetben a gyerekek és pedagógusok igényei helyett a félelem igazgatja. A tanárok nem merik kimondani feletteseiknek, a tankerületeknek, hogy az adott tankönyvet inkább nem is használnák. Fenntartják a látszatot, mintha használnák a tankönyveket, miközben a valóságban más könyveket, jegyzeteket, fénymásolt anyagokat használnak. A tankönyvrendszer problémái és a tanárok igényei így elfedve maradnak, miközben a félelem légkörének, a kommunikáció hiányának kárvallottja ismét a gyerekek.
Gyermekeink többet érdemelnek
Mit tanít az állami tankönyvrendszer gyermekeinknek? A legfontosabb nevelő erő mindig a példamutatás. Vajon milyen példát mutatunk mi, felnőttek, a kölcsöntankönyv rendszerrel és a állami egyentankönyvekkel?
A gyermekek hamar megtanulhatják, hogy ami az iskolában történik, azt mi, felnőttek, nem tartjuk igazán fontosnak. Hiszen ha igazán fontos lenne, akkor nem a tankönyvön próbálnánk spórolni a minőség rovására, és mindenki kaphatna jó állapotú, beírásoktól mentes tankönyvet, amivel jól indulhatna a tanév. A gyerekek gyorsan megtanulhatják, hogy amit az államtól kapnak, az gyenge minőségű, hiszen az állami tankönyvet sokszor inkább nem is használják, vagy ha mégis, akkor rendszeresen javítgatni kell a hibáit. A gyerekek hamar elsajátíthatják, hogy sem a saját igényeik, sem az általuk megbecsült tanárok igényei nem számítanak igazán, hiszen a számukra szükséges eszközöket úgysem kaphatják meg, és meg kell elégedjenek fénymásolt anyagokkal vagy órai jegyzeteléssel. És azt is gyorsan megtanulják, hogy az állam által hozott szabályokat inkább kijátszani, mint betartani érdemes, hiszen maguk az iskolák sem tudják maradéktalanul betartani a kölcsöntankönyv rendszer és állami egyentankönyv rendszer szabályait. Megtapasztalják az igazságtalanságot is, amikor egy másik gyerek sokkal jobb állapotú könyvet kap mint ők, és saját szemükkel láthatják, hogy a tanárok sem tudnak ez ellen tenni semmit.
Láthatjuk, hogy a tankönyvek minősége terén válságos állapot alakult ki, ami súlyosan hátráltatja a magas színvonalú oktatást.
A szülők döntő többsége (75,6%) szerint ezen túlmenően a lebutított tankönyvrendszer a már így is súlyos tanárhiányt is tovább súlyosbítja, hiszen sokan nem szeretnének úgy dolgozni a pedagógus pályán, hogy még a megfelelő tankönyv kiválasztását sem teszik lehetővé számukra.
A Szülői Hang Közösség a döntéshozókhoz fordul: elvárjuk, hogy biztosítsák a szabad, nem állami tankönyvek rendelését is lehetővé tevő tankönyvválasztás jogi és anyagi hátterét. Elvárjuk továbbá, hogy a diákokat juttassák saját tulajdonú tankönyvekhez.
Mi szülők úgy látjuk, hogy a jelenlegi rendszer tarthatatlan; szükséges a tankönyvrendszer szakmai alapon történő és gyermekeink érdekét előtérbe helyező újragondolása. Adjunk jó minőségű tankönyveket gyermekeink kezébe! Ehhez országos szinten viszonylag kis anyagi ráfordítás szükséges, és ezzel a közoktatásban tanulók és közvetlen családtagjaik milliói számára tennénk egy fontos előrelépést, hosszú távon pedig a jó tankönyvek az egész ország jövőjére is kedvezően hatnának.
A Szülői Hang Közösség oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszik; aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő kérdésekben. Amennyiben értesülni szeretne további felméréseinkről, eredményeinkről, híreinkről, kérjük regisztráljon oldalunkon.
Egy apró tévedés a cikkben: az iskola nem kell számlát kiállítson a szülő felé a megrongálódott tankönyvért beszedett összegről, mivel az kártérítés, nem áfa törvény hatálya alá tartozik.
Tapasztalatom szerint teljesen az iskola vezetésén és sokszor csak a könyvtárosán múlik, hogy a kölcsönkönyveket hogyan kezelik. Négy gyerekem nagyon sok évig kölcsönkönyveket használt, és semmi hátrányuk nem volt ebből. Volt néhány kötet, amit kértek, hogy megvegyek, ezeket megtartottuk, de nagyon jelentős segítség volt, hogy nem kellett évente sok tízezer forintot kiadni felesleges papírra. Az iskolai könyvtárosnak (Sz. Kinga) nagy tiszteletem a lelkiismeretes munkájáért és kitartásáért, amivel radíroztatta a könyveket…
A tankönyvek belső minősége másik kérdés. Sajnos maga a tankönyv mint ismeretterjesztő eszköz használhatósága kezd korlátossá válni a sok egyéb média miatt. Leginkább ezt kellene átgondolni. Sok tankönyvi fejezet DVD-n sokkal értékesebb lenne. Gazdag ábrák, filmek, kereszthivatkozások, linkek, sok egyéb tanulást segítő apróság elhelyezhető lenne rajtuk.
A cikkben többször szerepel utalás a „Hajdú féle matek”-ra.
Hajdu Sándor, volt tanárom, rövid u-val írta nevét. Figyeljünk erre is.
Nagymamaként,és nyugdíjas pedagógusként bizony mérges vagyok,hogy az előző évi tk.-t beszedik,majd ismétlésre,dolgozatra nem tudja használni. Mivel messzebb él tőlem az unokám,a régi könyveimet adtam neki,mert a lényeg nem változott.Nincs mindenki ilyen szerencsés helyzetben,az a gyerek mit csinál?Az érettségizőkről nem is beszélve.Megvehetem a könyvesboltban a másodpéldányt az unokámnak,vagy az iskolában fizethetjük ki? Tud valaki erre válaszolni nekem? Megköszönném.