• Az Oktatási Hivatal (OH) megyénként másként jár el a szülők iskolaérettségi kérvényezésével kapcsolatban: a 2022-es szülői visszajelzések összegzéséből kiderül, hogy az OH-nál jobban számít az, hogy honnan küldték be a kérvényt, mint az, hogy mi a kérvény tartalma.
  • Bár a szülői kérelmek nagy többségét végül elfogadták, a megyénként eltérő szigorúságú ügymenet a szülők számára rendkívül stresszes és megalázó, ezáltal sok szülőt elriaszt a kérelmezéstől, ami diszkriminálja a hatéves kisgyermekeket.
  • A diszkriminációt és a hátrányos helyzetű családok esélyeinek rombolását tovább erősíti az információk szelektív visszatartása, a támogató dokumentumok kiadása körüli mesterségesen teremtett káosz, a szakszolgálatok eltérő szigorúságú döntései, a nyilvános kritériumok hiánya és a fellebbezés nélküli hatósági eljárásrend, valamint a túl korai kérvényezési határidő is, melyek miatt a rendszer gyermek-, család- és tudásellenes.

[Rövid összefoglaló]

Számodra is hasznos lehet: értesülj a szülők és a pedagógusok számára készült anyagainkról, akcióinkról! Hírlevél feliratkozás:



Az email címeket bizalmasan kezeljük, értesítéseinkről bármikor leiratkozhat. Részletes adatvédelmi tájékoztató itt.

A 2019-es köznevelési törvény módosítása az Oktatási Hivatalt ruházta fel a jogkörrel, hogy döntsenek a plusz egy év óvoda igénybevételéről. A Szülői Hang Közösség – több szakmai szervezettel együtt – tiltakozott, hiszen egy hatósági eljárás alkalmatlan egy alapvetően pedagógiai döntés meghozatalára, melyben elsősorban a gyermeket legjobban ismerő szülők és óvodapedagógusok a kompetensek. A széles körű tiltakozások ellenére a törvényt mégis bevezették. Szülői közösségünk amellett, hogy megpróbálja csökkenteni a károkat és segíti a kérvényező szülőket, részletesen dokumentálja a tapasztalatokat is, hogy a nyilvánosság erejével is képviseljük a gyermekek érdekeit. A 2022-es kérvényezési időszak lezárultával a korábbiaknál is részletesebben mutatjuk be az eredményeket a szülői tapasztalatok alapján, és adataink segítségével rávilágítunk az Oktatási Hivatal eljárásának működésére.

A szülői visszajelzéseket anonim kérdőívek segítségével gyűjtöttük össze az Oktatási Hivatal (OH) iskolaérettségi kérvényezésében érintett szülőktől. Az ország valamennyi megyéjéből összesen 1346 kitöltés érkezett azoktól a szülőktől, akik megkapták az OH válaszát, ezen túl pedig a szakszolgálati vizsgálatban érintett szülőktől további 665 visszajelzést kaptunk a vizsgálattal kapcsolatban. A kitöltők elsősorban a közösségünk által indított Kötelező beiskolázás közösségi csoport tagjaitól érkeztek; a csoport lehetőséget teremt a kérvényezésben érintettek számára, hogy egymást segítsék, hiszen a támogatás és az információ hiánya okozza a szülők számára a legnagyobb nehézséget. A csoportnak jelenleg több mint 19 ezer tagja van. 

A statisztikai összegzések elkészítése mellett a kérvényezéssel kapcsolatos adatokból nyilvánosan hozzáférhető és sok szempont szerint lekérdezhető anonim adatbázist is létrehoztunk, amelyben a 2020-as indulás óta már 3363 adat van; ez az adatbázis is segíti  a kérvényező szülőket. Az OH döntéseivel kapcsolatos statisztikák az adatbázis alapján bárki számára szabadon vizsgálhatóak: épp az volt a célunk, hogy az adatok összegyűjtésével közös erővel védekezzünk a hatalmi önkény ellen, miután a szülőket és az óvodákat megfosztották a helyi szintű döntés lehetőségétől. Az adatfelvételre 2021. december 28-tól (ekkor nyílt meg az OH kérelmezési felülete) 2022. február 15-ig került sor.

Az alábbiakban a statisztikai adatok alapján részletesen bemutatjuk, hogyan terelgeti és akadályozza a szülőket az állami apparátus, és ezzel hogyan befolyásolja a plusz egy évig óvodában maradók számát. Ez a terelgetés jobbára nem nyílt hivatali elutasítással történik, hiszen a kérelmek nagy részét (több mint 90%-át) végül elfogadják, hanem az említett akadályozó lépésekkel. Nagy különbségek vannak abban, hogy az országban hol, mennyire könnyítik vagy nehezítik meg a folyamatot, kihasználva azt, hogy az eljárás részletei, kritériumai nincsenek szabályozva. Ezáltal az oktatásirányítás regionális, települési vagy intézményi szintű vezetői számára megnyílik a lehetőség az önkényes döntésekre, hiszen a kormányzat olyan rendszert teremtett, amiben ezeknek a vezetőknek nem kell elszámolniuk a döntéseikkel. A szülők ki vannak szolgáltatva, panaszukkal nem tudnak hova fordulni, érdemi jogorvoslati lehetőség nincs. Kihasználva a jogi szürke zónát, az intézményi, illetve középszintű vezetők maguk dönthetnek arról, hogy a szülők kérelmezését megnehezítik-e vagy éppen megkönnyítik; kiadják-e az információkat, vagy nem; adnak-e támogató papírokat, vagy nem; elrendelik-e a részletes vizsgálatot, vagy nem; és így tovább.

Ezekkel az eszközökkel élve befolyásolni tudják, hogy a szülők közül hányan kérvényeznek a szükségtelenül korai (január 18.) határidőt tartva, hiszen nem minden család jut hozzá a szükséges információkhoz, és nem minden szülő vállalja az eljárással járó pluszfeladatokat és stresszt. Igaz, hogy a jó érdekérvényesítő képességekkel rendelkező szülők nagyrészt sikerrel végig tudják vinni a kérelmezési folyamatot, de a pedagógiai kérdésekben nem annyira jártas családok, illetve azok, akiknek nincs elegendő önérvényesítési tapasztala egy online kérvényezés sikeres végigviteléhez, könnyen lemaradnak, ha nem kapnak megfelelő támogatást. A folyamat elsősorban nem a kimeneten, hanem a bemeneten szűr; például egy hátrányos helyzetű régióban a szülők számára elrettentő azt hallani, hogy a szülőnek a gyermek vizsgálatát magába foglaló hatósági kérelmet kell benyújtani. Az kormányzat által támasztott mesterséges adminisztratív akadályok következtében sok ezer (kb. évi tízezer) gyermek lemarad a plusz egy év óvoda lehetőségéről, pedig szükségük lenne rá, és emiatt az iskolában sorozatos kudarcok érik őket, ami későbbi boldogulásukra is negatívan hat.

Az alábbiakban a diszkriminatív folyamatokat részletezzük a 2022-es kérvényezési adatok alapján.

Így diszkriminál megyék szerint az Oktatási Hivatal

Az OH a szülők által benyújtott szöveges kérelem és a csatolt dokumentumok alapján kétféle módon dönthet: vagy egyből elfogadja a kérelmet, vagy szakszolgálati vizsgálatot rendel el (az ún. teljes eljárás keretében), és ilyenkor a gyakorlatban mindig a szakszolgálat javaslata szerint hoz döntést. Az OH tehát – amennyiben a kérelem megfelel a törvényi feltételeknek – egyből nem szokott elutasító döntést hozni. Az OH szerepe így annak eldöntésére redukálódik, hogy az adott gyermeknél szükséges-e szakszolgálati vizsgálat, vagy anélkül is elfogadható-e a szülői kérelem. Más érdemi szerepe az OH-nak a kérelem elbírálásában nincs. 

Az OH-tól mint hatóságtól elvárható, hogy a beérkező kérelmeket azonos mérce szerint bírálja el, és hasonló módon válaszoljon, függetlenül attól, hogy a kérelmet honnan küldték be. Igaz ugyan, hogy a szakszolgálati vizsgálatok során a kérelmek nagy többségét végül elfogadják, de történnek elutasítások is, és mint alább látni fogjuk, egyes szakszolgálatok szigorúbbak lehetnek, így a szakszolgálati vizsgálat rizikót jelent a szülőknek, miközben fellebbezési lehetőségük gyakorlatilag nincs. Emellett a szakszolgálati vizsgálat plusz stresszt jelent a gyereknek és a szülőknek egyaránt. Nem mindegy tehát, hogy az OH miként dönt, és a szülők joggal várják el, hogy a sok munkával összeállított szülői kérelmeket és csatolt dokumentumokat érdemben figyelembe vevő szakmai döntés szülessen.

A valóságban nem ez a helyzet. Az OH döntése azzal kapcsolatban, hogy kinél rendel el szakszolgálati vizsgálatot, nagyon erősen függ attól, hogy melyik megyéből érkezik a kérelem. Az alábbi ábrán a megyei szintű megoszlás látható: az egyes megyékben a kérelmek mekkora hányadában rendeltek el szakszolgálati vizsgálatot. Óriásiak a különbségek! Míg Budapesten enyhe döntések születnek, és a kérelmek csupán 17%-ában kérnek szakszolgálati vizsgálatot, addig Nógrád megyében az esetek nagy többségében, 87%-ban van szakszolgálati vizsgálat. Bár lehetnek a kérelmek összetételében apró különbségek az egyes megyék között, ez csupán néhány százalékot tenne ki. Az OH döntéseiben mutatkozó hatalmas különbségek csak úgy lehetségesek, hogy az OH a kérelmező lakhelyétől függően másként dönt. A megyék közötti különbségek olyan nagyok, hogy a gyakorlatban az OH döntése jobban függ attól, hogy melyik megyéből érkezik a kérelem, mint attól, hogy a szülő mit írt a kérelembe és milyen dokumentumokat csatolt. Az egész eljárást az egységesítés ürügyével vezették be, ehhez képest az OH döntésében az egységességnek még a látszatára sem ügyelnek.

A megyék közti különbségek abból származnak, hogy az OH megyénként más-más kritériumokat alkalmaz a szülői kérelmek elbírálására. Ez kapcsolatban lehet azzal, hogy az OH hivatalai alapvetően megyei szinten szerveződnek (az ún. POK-ok nagyrészt megyei szinten, egyes esetekben összevontan működnek). Szülői közösségünknek nincsenek információi az OH belső működéséről. Az viszont az eredményekből egyértelmű, hogy az OH döntési mechanizmusa megyénként eltérő. A statisztikai összegzésben kizárólag azt nézzük, hogy az egyes megyékben lakóknál milyen eredmények születtek. A megyei szintű szülői visszajelzések adatbázisunkban bárki számára kereshetőek és részletesen áttekinthetőek.

A statisztikai adatok részletes elemzésével meg tudtuk állapítani, hogy az egyes megyékben milyen csatolt dokumentumok mellett milyen döntések születtek, így rekonstruálható, hogy az OH az egyes megyékben milyen döntési kritériumokat alkalmazott. Az OH döntéseinek természetesen nem látjuk az összes szempontját, hiszen azok függhetnek a csatolt dokumentumok részleteitől és a szülői kérelem tartalmától is, így az egyedi információk hiányában az adatok mindenképpen szórást mutatnak. Az azonban egyértelműen kiderül, hogy melyek azok a csatolt dokumentumok, amelyek az esetek nagy többségében elegendőek egy adott megyében, és melyek azok, amelyek nagyrészt nem elegendőek. 

Az alábbi táblázatban foglaljuk össze, hogy a szülői visszajelzések statisztikai elemzése szerint az egyes megyékben mely csatolt dokumentumok voltak általában elegendőek (ahol az adott dokumentumok mellett az OH legalább 75%-ban egyből elfogadó döntést hozott), és mely dokumentumok voltak részben elegendőek (ahol az OH 25% és 75% közötti eséllyel hozott egyből elfogadó döntést). A többi esetben az OH a kérelmezők nagy többségében (legalább 75% eséllyel) nem fogadta el egyből a szülői kérelmet, és szakszolgálati vizsgálatot rendelt el. A táblázat megmutatja, hogy az adott megyében számíthatott-e a szülő arra, hogy elfogadják az óvodai dokumentumot (támogató írásos véleményt és/vagy a fejlődési napló másolatát), a szakértői dokumentumot (melyet a gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, mozgásterepeuta vagy a pedagógiai szakszolgálat állított ki), illetve hogy számított-e az orvosi papír. Egyes esetekben, ahol a különbség jelentős, külön feltüntetjük a gyermekorvos, illetve a szakorvos által kiállított dokumentumokat, valamint néhány esetben feltüntetjük, amennyiben a szakértői dokumentumok száma is szerepet játszott.

Megye Elegendő (legalább 75%) Részben elegendő (25%-75%)
Budapest Orvosi (86%) vagy szakértői (83%) vagy óvodai (79%)
Komárom-Esztergom Orvosi (92%) vagy szakértői (68%)
Győr-Moson-Sopron Orvosi (80%) Szakértői (66%)
Zala Orvosi (100%) Szakértői (64%) vagy óvodai (33%)
Baranya 3 szakértői (83%) Orvosi (67%) vagy szakértői (60%)
Fejér Orvosi (54%) vagy szakértői (56%) vagy óvodai (56%)
Pest 3 szakértői (80%) vagy szakorvosi (79%) Gyermekorvosi (71%) vagy szakértői (55%) vagy óvodai (40%)
Jász-Nagykun-Szolnok Orvosi (73%) vagy szakértői (55%)
Bács-Kiskun Orvosi (77%) Szakértői (54%) vagy óvodai (44%)
Csongrád-Csanád Orvosi (80%) Szakértői (51%) vagy óvodai (33%)
Békés Orvosi (100%) vagy 2 szakértői (83%) 1 szakértői (43%)
Szabolcs-Szatmár-Bereg Szakorvosi (77%) Gyermekorvosi (50%) vagy szakértői (49%) vagy óvodai (25%)
Veszprém 2 szakértői (75%), Orvosi (67%) vagy 1 szakértői (50%)
Heves Orvosi (100%) vagy 2 szakértői (78%) 1 szakértői (26%)
Tolna Szakértői (39%) vagy orvosi (33%)
Vas Óvodai (64%) vagy orvosi (50%) vagy szakértői (36%)
Somogy Orvosi (50%) vagy szakértői (27%)
Borsod-Abaúj-Zemplén Orvosi (69%) vagy szakértői (25%)
Hajdú-Bihar Szakorvosi (68%) vagy 2 szakértői (33%)
Nógrád 3 szakértői (33%)

A táblázat részletesen megmutatja, hogy az OH döntéseiben látható hatalmas egyenlőtlenségek miként jöttek létre. Míg a fővárosban, ahol a legenyhébb döntések születtek, az esetek nagy többségében elegendő volt a szülőnek bármilyen papírt (akár óvodai dokumentumot) mellékelni, addig a legszigorúbb Nógrád megyében a szülők még akár három szakértői támogató dokumentummal sem számíthattak az esetek többségében az OH egybőli elfogadására. Míg az ország egyik felében az orvosi igazolásokat az esetek nagy többségében elfogadták, addig más megyékben (Nógrád, Somogy, Vas, Tolna) az orvosi igazolások sem voltak elegendőek az esetek nagy részében. Míg a fővárosban egy szakértői papír az esetek nagy többségében elegendő volt a sikerhez, addig másutt (Nógrád, Hajdú-Bihar) még a több szakértői vélemény is csak az esetek kisebb részében volt elegendő. 

Különösen fájó, hogy az OH olyan megyékben is a legszigorúbb kritériumokat alkalmazta, ahol tudható, hogy nagy számban élnek hátrányos helyzetű családok (pl. Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék), akiknek az egész eljárás nagyon megterhelő lehet, hiszen nem rendelkeznek a kérvényezéshez és a támogató dokumentumok beszerzéséhez szükséges tapasztalatokkal, és a gyermek hatósági eljárás keretében történő szakszolgálati vizsgálata is adott esetben elrettentő lehet – függetlenül attól, hogy a gyakorlatban az szakszerűen zajlik-e vagy sem. Ezzel szemben a fővárosban jóval enyhébben dönt az OH, pedig ott a szülők általában könnyebben veszik a szükséges akadályokat. Jelen formájában az OH megyénként eltérő döntési gyakorlata sajnos alkalmas arra, hogy a hátrányos helyzetű családokat még nehezebb helyzetbe hozza, hiszen így sokuk bele sem vág abba a rendkívül stresszes, még a nagy érdekérvényesítő tapasztalattal rendelkező szülők számára is idegőrlő több hetes procedúrába, ami ezzel az arra rászoruló kisgyermekek túl korai iskolakezdését, a társadalmi különbségek növekedését, az alacsonyabb társadalmi státuszú régiók további lemaradását okozza. 

Nem védhető az OH diszkriminatív gyakorlata azzal, hogy a szakszolgálati vizsgálat egyes esetekben elősegítheti a szükséges elmaradások és fejlesztések feltárását. Az OH iskolaérettségi kérvényezése ugyanis egy olyan hatósági eljárás, amely a szülőt kiszolgáltatott helyzetbe hozza, hiszen a döntés ellen nem lehet érdemben fellebbezni. Az eljárás célja a gyermek iskolaérettségének megállapítása, nem pedig a fejlesztő foglalkozások szükségességének felmérése. Jelen formájában az eljárás rendkívül sok időt és energiát vesz el a szülőktől, gyerekektől és a szakszolgálati munkatársaktól egyaránt. A gyermekek szűrését, az elmaradások és a fejlesztő foglalkozások felmérését más módokon kell megoldani; ehhez másfajta vizsgálatok szükségesek, és más időpontban és módokon kell ezeket megszervezni. Az OH-nak nincs felhatalmazása arra, hogy a gyermekeket a szakszolgálati vizsgálatra küldje az iskolaérettségi eljárás keretében akkor, ha a további egy év óvoda szükségessége a kérelemből és a csatolt dokumentumokból egyértelműen megállapítható. 

Ne feledjük, hogy a szülők sok időt, energiát töltenek azzal, hogy a támogató dokumentumokat beszerezzék, és egyes esetekben ezekért jelentős anyagi terhet is vállalnak. A gyermekeknek pluszteher, hogy újabb és újabb vizsgálatokra hurcolják őket azért, hogy meglegyenek az OH kérvényezéshez a támogató dokumentumok. Méltatlan és megalázó a kérvényező családokkal szemben, hogy az OH a család lakóhelyétől függően egyes esetekben figyelembe sem veszi a szülő kérelmét és a csatolt dokumentumokat, és úgy hoz döntést a szakszolgálati vizsgálatról. Más esetekben pedig a szülő, aki nem tudja, hogy az OH mi alapján hoz döntést, jóval több dokumentumot is beszerez – vállalva az ezzel járó stresszt és anyagi kiadásokat is –, miközben az OH valójában jóval kevesebb csatolt dokumentummal is egyből elfogadta volna a szülői kérelmet. Az eljárás rendkívül családellenes azáltal, hogy bizonytalanságban és kiszolgáltatottságban tartják a szülőket, miközben az OH döntéseinek nincsenek nyilvános kritériumai. Bár a döntés a gyermek egész életére kihatással lehet, fellebbezési lehetőség nincs, csak a bírósági eljárás. 

Jelen formájában az OH kérvényezési folyamat alapvetően nem a gyermekek érdekéről szól. Több esetben a szülők, akiket az OH szakszolgálati vizsgálatra kötelezett annak ellenére, hogy a további egy év óvoda szükségességét többszörösen igazolták csatolt dokumentumokkal, érdeklődtek az OH-nál a döntés okairól. Az ügyintézők következetesen azt a visszajelzést adták a telefonos megkeresések során, hogy az adott megyében az OH döntése felsőbb utasításra szigorúbb. Az iskolaérettségi kérvények elbírálását így alapvetően az OH megyei szintű vezetőségének döntése határozza meg. Az OH vezetősége ismeretlen szempontok szerint állítja be a megyei döntések kritériumait, ezzel terelgetve a hatósági eljárásban kiszolgáltatott családokat.

Az OH döntési kritériumai nemcsak megyénként változnak, hanem időben is. Bár a tavalyi kiértékelésben nem részleteztük a megyei OH döntési kritériumait, az adatok összehasonlításából megállapítható, hogy egyes megyéknél jelentős (legalább 10%-os) változás történt. Ezek olyan nagyok, hogy nem tudhatóak be pusztán véletlen statisztikai ingadozásnak. Mivel az adott megyében a családok társadalmi megoszlása nem változott, az OH döntéseiben bekövetkezett változás csak az OH megváltozott kritériumainak tudható be. A változások nem egyirányúak: volt, ahol jelentősen szigorodott, míg máshol jelentősen enyhült az OH megyei szintű döntése. Az alábbi táblázat mutatja, hogy mely megyékben észleltünk jelentős változást, és az adatok elemzése alapján melyek a legfőbb változások az OH döntési kritériumaiban, amelyek a statisztikailag számottevő különbséget okozták.

Szakszolg. vizsgálat aránya
Megye 2021 2022 Változás A változás fő oka
Hajdú-Bihar 38% 78% +40% Tavaly általában elegendő volt az orvosi vagy 3 szakértői papír és részben akár 1 szakértői vagy óvodai papír is, most már nem.
Pest 24% 45% +21% Tavaly általában elegendő volt az orvosi vagy a szakértői papír, most már csak a 3 szakértői vagy a szakorvosi.
Vas 48% 64% +16% Tavaly általában elegendő volt az orvosi papír, most már bármilyen papír csak részben elegendő.
Győr-Moson-Sopron 50% 34% -16% Idén nagyobb arányban elegendő az orvosi és a szakértői papír.
Zala 56% 36% -20% Idén nagyobb arányban elegendő az orvosi és a szakértői papír, és részben az óvodai is.
Tolna 84% 61% -23% Idén nagyobb arányban elegendő az orvosi és a szakértői papír.

Nem ismeretes, hogy milyen indokok miatt változtak jelentősen az OH döntései ezekben a megyékben. Miért szigorodtak egyes megyékben és miért váltak enyhébbé más megyékben? Mindez elsősorban azt a feltevést támasztja alá, hogy a döntések elsősorban az OH megyei vezetőségének elhatározásától függenek, amelyek évről évre ismeretlen szempontok szerint változhatnak. Az OH nem törekszik arra, hogy a döntések a szülők számára egységes, átlátható, számonkérhető módon történjenek, a döntéseiket nem indokolják. Ha a fővárosban elegendő a kérelmek csupán kis hányadában (17%) a szakszolgálathoz fordulni, akkor méltatlan és diszkriminatív vidéken nagyságrendekkel magasabb arányban feleslegesen szakszolgálati vizsgálatra küldeni a családokat. 

Jelenlegi formájában az iskolaérettségi OH kérvényezés méltán pályázhatna az Értelmetlen Hatósági Eljárás díjra, ha lenne ilyen. A szülők akár fordulhatnának közvetlenül is a pedagógiai szakszolgálatokhoz az iskolaérettség ügyében, és helyben minden további nélkül sokkal hatékonyabban és átláthatóbban el lehetne dönteni, hogy a már rendelkezésre álló papírok elegendőek-e, vagy újabb vizsgálat szükséges. Az OH-ban semmi érdemleges nem történik; az OH közbeékelése csakis arra jó, hogy a hatósági kérvényezés mint intézmény elrettentse a családok egy részét – főleg azokat, akik épp a leginkább támogatásra szorulnának –, és így évente sok-sok ezernyi gyerek lemaradjon a számára fontos plusz egy év óvoda lehetőségéről.

Nem egységes szakszolgálati vizsgálatok

Amennyiben az OH szakszolgálati vizsgálatot rendel el, akkor a szülőnek a járási illetékességű pedagógiai szakszolgálathoz kell vinnie gyermekét iskolaérettségi felmérésre (SNI-s gyermek esetén a megyei szakszolgálathoz). A plusz egy év óvodáról ilyenkor a szakszolgálatban születik döntés – bár jogilag a döntést az OH hozza meg, a gyakorlatban a hivatal sohasem bírálja felül a szakszolgálat javaslatát. 

Az iskolaérettségi felmérés hasonló jellegű vizsgálatot jelent mindenhol, és az esetek túlnyomó többségében a szülők pozitív visszajelzést adtak a szakszolgálat munkájáról. A kérelmek nagy többségét végül elfogadták. Ugyanakkor az eljárás és a döntés nem teljesen egységes országos szinten: vannak jelentős különbségek attól függően, hogy a család épp melyik szakszolgálathoz, annak mely munkatársához kerül. Ezek a különbségek kritikusak lehetnek, mivel a szülő ki van szolgáltatva a szakszolgálatnak, a döntés ellen érdemi fellebbezési lehetőség nincs. 

Amint az alábbi diagramon látszik, az esetek nagy többségében a szakszolgálat részletesen meghallgatja a szülő véleményét arról, hogy miért tartja fontosnak a plusz egy év óvodát. Ez szükséges is, hiszen hatéves kisgyermekek esetében nem lehet futószalagszerűen, a szülő tapasztalatainak és véleményének figyelmen kívül hagyásával pusztán tesztek, vizsgálatok alapján dönteni a gyermek sorsáról. Sajnos azonban az esetek mintegy 11%-ában a szülők arról számoltak be, hogy nem hallgatták meg részletesen a véleményüket, ami jelentősen növelheti a téves döntés esélyét. Szomorú, hogy miközben az országosan általános szakmai eljárásrend szerint a vizsgálatnak része a szülő meghallgatása is, ez mégsem történik meg mindenhol, és a kérdés jogi szabályozatlansága miatt a szülőknek nincs módja ez ügyben panaszt tenni. A problémát vidéken jóval gyakrabban tapasztalták a szülők, mint a fővárosi szakszolgálatoknál.

A szülői visszajelzések statisztikai elemzése azt mutatja, hogy ahol a szakszolgálat szigorúbb eljárásrendet folytat, és nem hallgatja meg részletesen a szülő álláspontját, ott szigorúbb döntések is születnek, és gyakoribbak az elutasítások. Nem biztos, hogy ahol elmaradt a szülő meghallgatása, ott feltétlenül elutasítás történik, de a visszajelzések szerint ezeken a helyeken megnő az elutasítás esélye, ezt mutatja az alábbi ábra.

A szakszolgálatok a vizsgálat után általában közölni szokták javaslatukat a szülővel. Az ábrán azt látjuk, hogy ahol részletesen meghallgatták a szülőket, ott összességében kevesebb elutasítás volt, míg ahol elmaradt a szülő részletes meghallgatása, ott kétszer olyan gyakran tapasztalták a szülők, hogy a szakszolgálat elutasította a plusz egy év óvodai  kérelmet. (Az adatok a szakszolgálaton adott visszajelzéseket mutatják; néha előfordult sajnos az is, hogy a szakszolgálat nem közölte a javaslatát a szülővel, és emiatt a tényleges elutasítási adatok és a két eset közötti számszerű különbség a fentieknél akár nagyobb is lehet.)

Összességében a szakszolgálatok az esetek túlnyomó többségében (90% feletti arányban) támogatták a szülők kérelmét, de a szülők itt is ki voltak téve a diszkriminációnak. Bizonyos szakszolgálatok, illetve egyes szakszolgálati munkatársak (az esetek 11%-ában, főleg vidéken) szigorúbb eljárásrendet követve nem hallgatták meg részletesen a szülőket, és ezekben az esetekben legalább kétszer akkora volt az elutasítás aránya. Bár a konkrét eseteket kívülről nem tudjuk megítélni, a statisztikai adatok alapján azt láthatjuk, hogy ezen esetek egy részében a szülő kérését azért utasították el, mert az adott szakszolgálat vagy szakszolgálati munkatárs másoknál szigorúbb kritériumokat alkalmazott. 

A szülőnek nincs lehetősége befolyásolni, hogy melyik szakszolgálathoz és melyik munkatárshoz kerül, és a vizsgálat szakmai felülvizsgálatát sem kérheti. Egyedül bírósági úton tehet panaszt, de a szülő esélyei a bíróságon meglehetősen csekélyek, mivel a bíróság csak a jogi természetű panaszokat vizsgálja érdemben, a szakszolgálat szakmai munkájának tartalmát és annak szigorúságát nem.

Ha nincs tájékoztatás, nincs esélyegyenlőség sem

Az esélyegyenlőség nemcsak a kérvényezésnél sérül, hanem már előtte is: sok szülőhöz nem jut el a kérvényezéshez szükséges információ. A szülőknek nem pusztán az adminisztratív eljárásrenddel kapcsolatos információk fontosak, hanem az lenne számukra az elsődleges, hogy megértsék, miért lehet fontos a gyermeknek a plusz egy év óvoda, de erről semmiféle szervezett kormányzati tájékoztatás nincs. Ha megnézzük az Oktatási Hivatal tájékoztatóját, akkor abban kizárólag a jogszabályok és adminisztratív teendők ismertetését találjuk, az iskolaérettség pedagógiai szempontjairól, a plusz egy év óvoda  lehetséges indokairól egyetlen szót sem olvashatunk, és arról sincsen szó, hogy kitől kérhetnének ez ügyben segítséget a szülők. 

Korábban a szülőknek volt lehetőségük a pedagógiai szakszolgálatnál iskolaérettségi vizsgálatot kérniük, de ezt a lehetőséget a kormányzat megszüntette. Így az a helyzet állt elő, hogy bár létezik egy országos szakértői hálózat a pedagógiai szakszolgálatoknál, ahol tudnának tanácsot adni és segíteni a szülőknek, ezt a segítségnyújtást adminisztratív módon megakadályozták. Emiatt fellendült a magánúton végezhető vizsgálatok piaca, és a szülő külön fizetség ellenében kaphat személyre szabott tanácsot, de ezt nyilvánvalóan csak a tehetősebbek vehetik igénybe – az esélyegyenlőség sérülése így tehát nyilvánvaló. 

Az óvodának elvileg feladata lenne tájékoztatni a szülőket a plusz egy év óvoda  lehetőségéről, de a gyakorlatban a tájékoztatás nem minden óvodában valósul meg. Amint a lenti ábrán látható, a kérdőíves visszajelzések szerint a szülők 7%-a azt jelezte, hogy az óvodában semmilyen tájékoztatást nem kapott. (Mivel a kérdőívet az OH kérvényezésben részt vevő szülők között vettük fel, ez az arány az összes szülő között vélhetően még magasabb lehet, hiszen aki nem kapott róla tájékoztatást, nagyobb eséllyel nem is kérvényezett, és így a kérdőívet sem töltötte ki.)

De az is óriási probléma, hogy a visszajelzések harmadában a szülők azt jelezték, hogy a tájékoztatás csak a hivatali eljárásrendről szólt, pedig az iskolaérettség pedagógiai szempontjairól való tájékoztatás, beszélgetés lenne a legfontosabb, hiszen a szülőknek meg kellene értenie, hogy milyen esetekben lehet indokolt a plusz egy év óvoda: nemcsak az értelmi fejlődésben lehet a gyerek nem kellően érett az iskolára, hanem az érzelmi, szociális érés terén, vagy a mozgás és a beszédfejlődés terén is. Az iskolaérettség egy rendkívül összetett kérdés – ezt részletesen kifejtjük segédletünkben –, így a szülők csak akkor tudnak megfontolt, a gyermek érdekét előtérbe helyező döntést hozni, ha megfelelő tájékoztatást kapnak a pedagógiai szempontokról, de a visszajelzések szerint ez sokszor elmarad.

Sok óvodában nagyon készségesen segítenek a szülőknek pedagógiai magyarázatokkal és személyre szabott tanácsokkal, megbeszélésekkel, de a fentiek tükrében látható, hogy ez nem általános, nincs országosan megszervezve. A gyakorlatban általában az intézményvezetőn múlik, hogy mennyi energiát fektetnek a szülők tájékoztatásába, amit az óvódapedagógusok pluszfizetség nélkül, önkéntes munkában végeznek, így nem meglepő, hogy nagy különbségek mutatkoznak az egyes óvodák között. A szülők természetesen maguk is utánanézhetnek az iskolaérettség szempontjainak, de a gyakorlatban a személyre szabott óvodai tájékoztatás és támogatás pótolhatatlan ahhoz, hogy a szülő jól tudjon dönteni a plusz egy év óvodában maradás kérdésében. 

A korábbi rendszerhez képest becsléseink szerint az új rendszerben hozzávetőleg tízezer gyermekkel kevesebben élnek a plusz egy év óvoda lehetőségével, és a csökkenés oka elsődlegesen az, hogy a szülők jelentős része nem kap elegendő információt és támogatást a hatósági kérvényezéshez. A bürokratikus eljárásrend és a túl korai határidő együttesen olyan nehézséget teremtenek sok családnak, hogy ha a kérdést nem gondolják kellően át, nem kapnak megfelelő támogatást, akkor nem tudatosul a családban, hogy a gyermek érdekében kérvényezni kellene. Ebben a rendszerben elkerülhetetlen, hogy a hátrányos helyzetű családok nagyobb arányban maradnak le a lehetőségről, pedig nekik még inkább szükségük lenne rá.

Mesterséges káosz a támogató dokumentumok kiadásánál

A szülők kérelmükhöz támogató dokumentumokat is csatolhatnak, melyek alapján az OH azonnal, további vizsgálat nélkül elfogadhatja a szülői kérelmet. A kormányzat azonban itt is káoszt teremtett azzal, hogy ezek kiadását nem szabályozta jogszabállyal, nem tett közzé nyilvános iránymutatást ezen dokumentumok formai és tartalmi követelményeire, nem biztosította a szülők számára, hogy ilyen dokumentumokhoz hozzájussanak, és nem informálta az érintett szakembereket sem. A problémára korábban többször felhívtuk a kormányzat figyelmét, mégsem történt változás, így azt kell feltételeznünk, hogy a káosz szándékos. 

A szülő fordulhat az óvodához támogató dokumentumokért; az óvodák egy része készséges, és amennyiben egyetértenek a szülői kérelemmel, adnak a plusz egy év óvodát támogató írásos véleményt. Sajnos azonban vannak óvodák, ahol ezt megtagadják, valótlanul azt állítva, hogy nem adhatnak ilyen papírt. Sok helyen adnak ugyan valamilyen dokumentumot, például a fejlődési napló másolatát, de ebben nincs konkrét javaslat a plusz egy év óvodára vonatkozóan, így ez csak korlátozottan használható a kérvényezéshez. A szakértőknél (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus, mozgásterepeuta) és orvosoknál, illetve a védőnőknél hasonló a helyzet: egyes helyeken adnak támogató dokumentumot, másutt elutasítják a kérést, egyes helyeken pedig adnak ugyan valamilyen papírt, de abban nincs konkrét javaslat, így az csak korlátozottan használható. A visszajelzések szerint általában nem az adott óvodapedagógus vagy szakember, hanem annak felettese vagy a felettes felettese vagy annak a felettese az, aki a szülők támogatását meggátolja. A megfelelő kormányzati szabályozás hiánya kiváló táptalaja az intézményvezetők és középvezetők önkényeskedésének.  

A probléma általános: amint az alábbi diagramon látható, a kérvényező szülők harmada beleütközött abba a problémába, hogy kért írásos támogató dokumentumot, és bár az adott szakértő vagy óvodapedagógus szóban egyetértett a plusz egy év óvoda szükségességével, mégsem volt hajlandó erről írásos támogató dokumentumot adni. Az esetek negyedében szembesült a szülő azzal, hogy bár kapott ugyan papírt, de ebben konkrét javaslat nem szerepelt, így az csak korlátozottan volt használható a kérvényezésnél.

A dokumentumok utáni rohangálás rendkívül kimerítő a családoknak, és szükségetelenül megterheli a gyermekeket is, akiket szintén értelmetlenül el kell rángatni a vizsgálatokra. Mindez sok családot eltántoríthat a kérvényezéstől, így összességében gyermekellenes az eljárásnak ez a része is. 

A szülők méltán érezhetik igazságtalannak az eljárást, és az adatok ezt alá is támasztják. Az alábbi ábrán látható, hogy akik megtapasztalták a támogató papír iránti kérelmük visszautasítását, azoknál jóval nagyobb arányban rendelt el az OH további szakszolgálati vizsgálatot. Akik kaptak ugyan papírt, de konkrét vélemény nélkül, azoknál is sokkal jobb volt a helyzet. Akik pedig nem ütköztek ilyen problémába, és megkapták a kért támogató papírt, azok nagyobb arányban elkerülték a további szakszolgálati vizsgálatot. A támogató dokumentumok kiállításánál tapasztalható káosz tehát kihat a konkrét eredményekre is.

Ne feledjük, amint azt korábban bemutattuk, a szakszolgálati vizsgálat amellett, hogy további terhet és stresszt jelent a családnak, további bizonytalanságot és rizikót is eredményez, mivel fellebbezési lehetőség nincs, és egyes szakszolgálati munkatársak szigorúbban döntenek, mint mások.

Méltatlan, megalázó, hátborzongató

Bár ez már a harmadik év, amikor az új rendszer szerint működik az OH-kérvényezés, a szülők továbbra is egyöntetűen rossz véleménnyel vannak az eljárásról. A kérvényező szülők 96%-a úgy látja, hogy a plusz egy év óvodáról szóló döntést a szülőnek és az óvodának közösen, helyben kellene meghoznia, és nem az Oktatási Hivatalnak. Ez azt jelenti, hogy azok a szülők is egyöntetűen elutasítják a rendszert, akik egyébként már tudják, hogy kérelmüket elfogadta az Oktatási Hivatal. A szülői társadalom számára egyértelmű, hogy ez a rendszer rossz, és az eljárás nem a szülők és a gyerekek érdekét szolgálja.

A szülői szöveges visszajelzések összefoglalják a problémákat:

  • A rendszer gyermek- és családellenes, hiszen hónapokig tartó, felesleges stresszhelyzetet teremt.
  • Méltatlan, hogy a szülőnek saját gyermekét kimondottan rossz színben kell feltüntetnie.
  • Igazságtalan, mert mindenki látja, hogy az OH másként dönt a lakóhelytől függően, pedig a szülők heteket, hónapokat töltöttek a kérelem és a támogató dokumentumok összeállításával, beszerzésével, melyek gyakran nem kevés pénzbe is kerültek.
  • Megalázó, hogy a szülőket kiszolgáltatott helyzetbe hozzák, és egy olyan eljárásban kell részt venniük, ahol nincsenek nyilvános kritériumok és nincs fellebbezési lehetőség, így szabad teret kaphat az önkény.
  • Az állam beleavatkozik abba a döntésbe, amit a szülőknek és az óvodapedagógusoknak közösen kellene meghozniuk, és az eljárás – melyben a gyermeket nem ismerő személyek hoznak döntést – azt az érzetet kelti a szülőkben, mintha már nem is dönthetnének saját gyermekük ügyében, holott a gyermekért és a döntés következményeiért a szülőnek kell vállania a felelősséget.
  • A hátrányos helyzetű családokat hozza még inkább hátrányos helyzetbe. 

Az alábbiakban néhány érintett szülő szöveges véleményét tesszük közzé a 2022-es kérvényezés tapasztalatairól.

Méltatlannak és megalázónak tartom az egész helyzetet. Órákig fogalmazom az indoklást azon görcsölve, hogy túl rossz színben se tüntessem fel a gyerekem, de közben mégis hiteles legyen a véleményem, majd egy ezirányú szakképzettség nélküli idegen röpke pár perc alatt küld tovább az amúgyis túlterhelt szakszolgálathoz. A többi nem tűr nyomdafestéket.
(Nógrád megye)
Felháborító, hogy egy szülőnek, annak érdekében, hogy maradhasson a gyermeke óvodában, nem elég az óvónővel átbeszélni a helyzetet, hanem igyekezni kell a lehető legrosszabb színben feltüntetni egy idegen (vagy akár több is, hisz nem tudhatjuk, ki olvassa) előtt. Kiemelni a negatív dolgokat és bizonygatni, hogy az én gyermekem bizony ebben meg ebben is jócskán le van maradva, mint a többi, holott lehet, hogy épp csak majd egy évvel fiatalabb, mint a másik gyerek. Szerencsére jól le sikerült húzni a saját gyerekem, ezért egyből elfogadták, de az is biztos, hogy összetépem az összes papírt, nehogy egyszer elolvassa, hiszen annyi a „bűne” csak, hogy augusztusi.
(Budapest)
Dühös és csalódott vagyok. Szakvéleményeket is csatoltam a szülői kérvényemhez, melyekből kiderül, hogy nem iskolaérett a gyermekem. Majd egy iróasztal mögül valaki úgy dönt, hogy mindez nem elég, menjünk bizottság elé. Nonszensz. Nevetséges.
(Komárom-Esztergom megye)
Összességében megalázó, hogy olyanok döntéséért kell hajtani, akik nem is ismerik a gyermekemet, pusztán papírok vagy esetleg egy korlátozott idejű vizsgálat alapján hoznak a gyermekem életét, fejlődését alapjaiban meghatározó döntést. Semmiféle esélyegyenlőség nem biztosított az eltérő anyagi lehetőségű, ezáltal szakértőket megfizetni képes és nem képes családok között.
(Budapest)
Felháborító ez az egész nevetséges eljárási folyamat. A gyerekemet én mint szülő ismerem a legjobban, és különböző szakemberek és óvónő támogatása mellett is szakszolgálatra küldenek, ezzel is leminősítve az én véleményem és a szakemberek munkáját.
(Pest megye)
Hátborzongató látni, hogy a rendszer valóban a „bemeneten szűk”, durván diszkriminatív, hogy a gyerek minél hátrányosabb helyzetből indul, annál kevésbé jusson segítséghez.
(Budapest)
2 év idegeskedés van mögöttünk. A kisfiam olyan oviba jár, amiben van mini csoport is. Természetesen ott kezdte, nyári gyerekként sem nekem, sem az óvodának nem volt kérdés, hogy 4 évig fog oviban járni. Mivel mini csoport is van, csoportváltás nélkül, ugyanazokkal az óvónőkkel járhatta volna végig a 4 évet. Ehelyett mini csoport után csoportot váltott, hogy ha nem engedi majd az OH a plusz egy ovit, ne középsőből kelljen iskolába mennie. Nagyon nagyon nehéz volt meghozni ezt a döntést, nekem is és nagyon nehezen élte meg gyermekem a csoportváltást. Félve töltöttem fel a kérvényt, hogy mi lesz a gyerekemmel, ha iskolába kényszerítik. Sírtam, amikor megjött a helyt adó határozat. Felesleges idegeskedés 2 éve folyamatosan. Átvirrasztott éjszakák. A gyermekem kiemelése a szeretett csoportjából. Mégis miért? Ennek az egész rendszernek semmi értelme. Örülök nagyon, hogy maradhat, de felháborít, hogy hány gyermek kerül éretlenül iskolába, vagy az OH helytelen döntése miatt vagy mert a szülő nem kérvényezi a maradását.
(Csongrád-Csanád megye)
A pozitív elbírálás ellenére nem érzem méltányosnak az eljárást. Szerintem felesleges stressznek teszik ki a szülőket és megbonyolítják a folyamatot. Személy szerint úgy éreztem, hogy azon múlhat a gyerekem sorsa – hogy mennyire lesz sikeres az iskolában, valóban éretten kerül-e iskolába –, hogy jól írom meg a kérelmet. Azt hiszem, hogy azok a szülők, akik gyengék az érdekérvényesítésben, nagy hátránnyal indulnak ebben a folyamatban. Sokan szerintem be se adják a kérelmet, mert nem merik, vagy egyszerűen nem látják át a folyamatot.
(Heves megye)
Nem korrekt, hogy egy hivatal dönt a gyerekek jövőjéről látatlanban. A döntést az óvónőknek és a szülőknek közösen kellene meghoznia, hiszen ők ismerik a legjobban a gyereket. Ez az OH eljárás egy plusz teher most a szülőknek. 10 éves fiamnál 2017-ben még sokkal egyszerűbb volt a folyamat, csak a helyi szakszolgálathoz kellett elvinni egy iskolaérettségi vizsgálatra, ahol a szülő véleményét is figyelembe vették.
(Pest megye)
A Kötelező beiskolázás Facebook közösségnek köszönhetően volt időben részletes és alapos információ a kezemben, amivel tudtam kérdezni és segitséget kérni az óvodából, ahová vittem a tippeket s javaslatokat, amikről az óvónők nem tudtak (aláírás, pecsét, csatolmányok formátuma, statisztikák, stb.). Gratulálok a szervezőknek s a közösségnek, s nagy köszönet és hála, hogy sok gyerek érettebben, fejlettebben kezdheti a sulit egy évvel később! Az OH eljárás korai az év során, sok feszültséget, idegesség okoz a családoknak, sok költséggel s időráfordítással az extra igazolások beszerzése miatt, amit a gyerekekkel tölthettek volna. A szülő és az óvodapedagógusok ismerik a legjobban a gyereket, s ha köztük nincs egyetértés, akkor kell(het) külső szakértői segítség a szakszolgálattól.
(Budapest)
Sok nehezebb helyzetben lévő családhoz nem jut el a tájékoztatás (pl. internet hiánya miatt), vagy nem foglalkoznak a gyermek problémáival, így nem minden kisgyerek kapja meg a megfelelő felkészítést az iskolára. És ez nem csak az ő tanulmányaikat teszi tönkre, hanem az osztálytársaikét is lerontja, hiszen a tanártól figyelmet, időt rabolnak ezek a gyermekek, a társak figyelmét is elterelve, sokszor a saját problémáikat a többikre is kivetítve (másik piszkálása, bántalmazása, stb.).
(Budapest)
Számomra megalázó, hogy egy vadidegen ember előtt teregetem ki a gyermekem „hiányosságait”. Ráadásul nem kevés pénzünkbe került, hogy a megfelelő szakvéleményeket beszerezzük. Holott az óvónő és mi is egyetértettünk azzal, hogy a gyermek még nem iskolaérett.
(Pest megye)
További vélemények
A pedagógiai szakszolgálat vezetője telefonbeszélgetésünkkor előre megmondta úgy, hogy kisfiamat nem ismeri, el fogja küldeni iskolába, mert mindenkinek ezt javasolja. Mikor mondtam, hogy testileg, fizikálisan éretlen és említettem méreteit, azt mondta, kérjek gyermekorvosi igazolást róla és sommás eljárásban meg fogjuk kapni a plusz 1 évet. A gyermekorvos nem adott ilyen jellegű igazolást, így beadtam a kérelmet és teljes eljárás lett belőle. Igy már sajnos az egész kimenetelét tudom előre.
(Zala megye)
Rendkívül megterhelő pszichésen a szülők számára a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a bizonyítási kényszer, a tudat, hogy olyan emberek kezében van a gyermek jövője, akik soha nem látták őt, egyáltalán nem ismerik a gyermek képességeit, készségeit. Sarkosítva akár azt is eldönthetik lassan, hogy minden második fiú asztalos, minden harmadik lány fodrász legyen. Szomorú, hogy idegenek megítélése számít, nem a szülőé.
(Baranya megye)
Minden a szülőn múlik. Aki nem foglalkozik ezzel, lemarad. Aki nem ír részletes összefoglalót, küldik szakszolgálathoz. Ennyire nem támaszkodhat a rendszer a szülő kompetenciáira.
(Csongrád-Csanád megye)
Megyénként nagyon változó, hogy ki kapja meg a plusz 1 évet és ki nem. Olyan emberek hoznak döntést egy gyermek további sorsáról akik nem is ismerik. Hiába érzem én is és az óvoda is hogy nem iskolaerett.
(Bács-Kiskun megye)
Nagyon megalázó, hogy a gyermek hibáit kell kihangsúlyozni egy idegennek, hogy még egy évet az óvodában maradhasson.
(Pest megye)
A korábban működő gyakorlat szerintem jobban működött. Azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei kevésbé tapasztaltak, vagy hátrányos helyzetűek, esetleg tanulatlanok, kevesebb esélyük van arra, hogy szükség esetén ezt a plusz 1 évet kihasználják. A szüleik nem biztos, hogy képesek felismerni az érettlenség tényét, elintézni, beszerezni, megírni a kérvényhez szükséges dokumentumokat.
(Nógrád megye)
Rendkívül stresszes a szülő számára, hogy ki van szolgáltatva a gyereke iskolakazdési idejével kapcsolatban egy hivatalnak. Megalázó, hogy azt bizonygassam, miért is alkalmatlan még a gyerekem. Túlterheli a családokat, a Pedagógiai Szakszolgálatokat ez a felesleges eljárás, végül pedig a sok iskolaéretlen gyerek bejutva az iskolákba kudarcokat szenved el. (Ennek következményét pedig a szülők és a gyerekek viselik, nem pedig az Oktatási Hivatal!!) Nyilván a tanítóknak és az osztálytársaknak se jó. Azonnal meg kellene szüntetni ezt a rendkívül káros és megalázó eljárást. Adják vissza a döntés jogát az érintettek számára!
(Budapest)
Egyáltalán nem értek egyet a döntéssel. A szülői jellemzésből, az óvodapedagógus és fejlesztőpedagógus jellemzéséből egyértelműen kiderül,hogy gyermekem nem iskolaérett. Megkérdőjelezem, hogy olvasták. Az iktatás és az elbírálás között 2 óra sem telt el késő este.
(Hajdú-Bihar megye)
Ez az egész eljárás egy messzemenőkig megalázó procedúra minden szereplő számára. Feleslegesen, idegen emberek (nem is biztos, hogy szakemberek) papírok alapján döntenek gyermekek sorsáról. Embertelen, elfogadhatatlan, mint minden oktatással akpcsolatos döntése ennek a kormánynak.
(Budapest)
Borzalmas az eljárás, felesleges, plusz teher a szülőknek, gyerkeknek, óvodának, szakszolgálatnak egyaránt!
(Komárom-Esztergom megye)
Ez az eljárás mindenkinek teher! A gyermeknek, szülőnek, és az oktatási hivatal munkatársainak is. A szakszolgálat kollégái így is agyon vannak terhelve, nem kellene a vizsgálattal mégn agyobb terhet róni rájuk. Döbbenetesen logikátlan az egész eljárás bevezetése, és fenntartása. Arról nem is beszélve,hogy méltatlan minden érintettel szemben.
(Hajdú-Bihar megye)
Fura volt, hogy bár az óvónő a szeptemberi DIFFER-teszt alapján egyértelműen a maradást javasolta, dec. elején már az iskola mellett érvelt. Egy elejtett megjegyzés alapján ezt a hirtelen véleményváltozást a csoport létszámának tudom be (nagy létszámú csoport, várhatóan jövőre is érkeznek még gyerekek). Olyan érzésem lett, mintha lenne egy szám, hogy hány gyereket kell iskolába küldeni…
(Fejér megye)
Nonszensz ez az eljárás, gyermekek érdekeit egyáltalán nem képviseli, viszont hatalmas plusz teher a szülőknek!
(Budapest)
Nem tartom helyesnek, hogy gyermekemet nem ismerő emberek hozzanak döntést ezzel kapcsolatban. Nem értem, hogy több szakvéleménnyel alátámasztva (amelyekben mind a maradást támogatják), miért küldenek mégis vizsgálatra???
(Pest megye)
Teljesen feleslegesnek tartom az eljárást, főleg úgy hogy ennyi papírmunka/szakszolgálat után nagy valószínűséggel el fogják fogadni a szülői kérelmet. Nem látok egységet az eljárás menetében. Úgy érzem random módon folyik az eljárás.
(Hajdú-Bihar megye)
Nincs egységes szempotnrendszer. Egyesek bemondásra, mások igazolt dolgokra sem kapják meg egyből a +1 évet.
(Pest megye)
Kiszámíthatlan, logikátlan és igazságtalan, lutri az egész.
(Pest megye)
A szülők tapasztalatainak megosztása alapján úgy tűnik, hogyan elbíráló jóindulatú múlik, hiszen valaki csak logopédiai alátámasztó véleménnyel megkapta a plusz 1 évet míg más 4-5 különböző szakember alátámasztására sem. Igazságtalan és szakmaiatlan a rendszer.
(Pest megye)
Felháborítónak tartom, hogy kisfiam intim urológiai problémáját ki kellett fejtenem egy virtuális vadidegennek. Szerintem ez a gyermekek méltóságának a megsértése.
(Győr-Moson-Sopron megye)
Sajnálatos, hogy olyan negatívumokkal ruházza fel az ember a saját gyermeket, ami degradalja saját gyermekét csak azért, hogy még egy évet eltöltson az óvodában. A korábbi rendszer sokkal gyermekközpontúbb volt. Kicsit úgy érzem kenyszerpályán van a szülő, arra kényszerítik, hogy olyan dolgokat írjon gyermekéről ami nem teljes mértékben fedi a valóságot.
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
A mellékelt szakvéleményeket az ügyintéző nem olvasta el. Visszarendelt ugyanahhoz a pedagógiai szakszolgálathoz, amelynek decemberi szakvéleményét nem tekintette elégségesnek.
(Pest megye)
Borzasztó a rendszer és nem értem 5 profi vélemény után miért is kell egy vizsgálat
(Budapest)
Szerintem csak a szerencsén múlik, hogy ki az ügyintéző. Rengeteget idegeskedtünk emiatt az egész miatt és felháborítónak tartom, hogy egy valaki aki nem is ismeri a gyereket ő dönti el. Bár egy szavunk sem lehet mert kB 4 óra alatt elfogadást kaptunk, de úgy érzem ez tényleg csak a szerencsén múlt.
(Győr-Moson-Sopron megye)
Az eljárás indokolatlan töbletterhet tesz a családokra, szakemberekre, hivatalokra. Rengeteg kisgyereket tesz ki felesleges stressznek (egyébként nem szükséges plusz vizsgálatok, fejlesztések), sokan túl korán kezdik az iskolát emiatt, ill. sokan kerülnek nem feltétlenül megalapozottan BTMN/SNI kategóriába. Ezeknek a negatív hatásait csak évek múlva fogjuk látni, de az már most látható, hogy az eljárás igazságtalan, kiszámíthatatlan és tovább növeli az esélyegyenlőtlenséget.
(Pest megye)
Az egész eljárás borzasztó megalázó, és szörnyű, hogy ennyi stresszt és aggodalmat kell megélnie a szülőknek csak azért, hogy a gyereke iskolai élete – ami egy egész életre befolyásolhatja a tanuláshoz és az iskolához valló hozzáállását, és a jövője szempontjából is meghatározó lehet-, zökkenőmentesebben indulhasson, főleg mivel az oktatási rendszer is úgy rossz ahogy van, sajnálatos módon! Felháborító, hogy nem a gyerekek érdekeit tartják szem előtt! Köszönöm az itteni segítséget!
(Budapest)
A jelenlegi procedúra senkinek sem jó. A kérelem csatolmányában, a szakvélemények egyikén mindenképp legyen rajta a +1 év oviba maradás javaslat.
(Pest megye)
Szakmaiatlan, igazságtalan, függ a megyétől, ügyintézőtől, kiadott utasításoktól. Felháborító,hogy van aki pár sort ír és maradhat, mert szerencséje van, más időt energiát fektet az ügybe és figyelembe se veszik a kérvényt.
(Hajdú-Bihar megye)
Továbbra is átláthatatlan. 2 éve a fiunk jóval problémásabb eset volt, őt szakszolgálathoz küldték, hetekig bizonytalanságban tartva minket. Most szó szerint pár óra alatt a küldték az elfogadó határozatot. Ez minimum fura, ennyi idő alatt el se olvasták szvsz. Persze jó a pozitív döntés, de ez így akkor is véleményes. Dühítő ez az egész, mert a szülő továbbra se tudja, mi alapján döntenek.
(Hajdú-Bihar megye)
Jobb lenne meghagyni ezt a döntést a szülők és az óvodának, hiszen ők akik a gyerekekkel vannak!
(Győr-Moson-Sopron megye)
Sajnos az OH-nál aki meghozta a döntést, miszerint a szakszolgálathoz kell menni vizsgálatra, megindokolni a döntését nem tudta (telefonon történő beszélgetésben). Miért nem kapta meg a plusz 1 évet? Válasz az volt, azért mert nincs papír arról, hogy beteg a gyerek. Felháborító, hogy nem hozzáértők döntenek!
(Csongrád-Csanád megye)
Felesleges köröket futunk ahelyett, hogy az óvónők dönthetnének erről.
(Budapest)
Bonyolult felesleges eljárás. Vadidegen emberek 1 kérvény alapján döntenek a gyermek sorsáról esetleg egy 2 órás szakszolgálati vizsgálaton ami édes kevés szerintem
(Vas megye)
Az egész eljárás személytelen. Az oktatási hivatal döntése nem a gyerek képességei alapján történik. Rossz az egész eljárás. A szakszolgálatnál sem ismerik a gyereket…
(Budapest)
Az óvoda nálunk nem volt támogató a további egy évben, mert a gyerek valóban okos, ügyes, de mivel nem alszik 2,5 éves kora óta, elhozom 3 éve minden délben. 11-12 órát alszik, ezért reggel csak 9 körül érünk be. Így a napi 3 óra ott tartózkodásból nem derül ki, hogy a gyerek anyás nagyon, hogy a délutáni külön órákat nem igen bírja, hamar fárad. Illetve nálunk azt sem vették figyelembe, hogy kiscsoportos kora óta a tanév 80%-át betegen itthon tölti, jó lenne, ha egy kicsit emiatt is erősödne.
(Budapest)
Nem tartom igazságosnak, hogy a fiam nem kapta meg egyből a további egy év óvodai tartozkodást, hiszen számos szempont felsorolásra került, amelyek alapján egyértelműen nem iskolaérett.
(Budapest)
Óvodapedagógusként és két gyermekes anyukaként is felháborítónak tartom ezt a törvényt. A mai magyar iskolarendszerben egy gyermeket sem engednék 6 évesen iskolába. Ez ismerős tanítónők, gyógypedagógusok, gyerekorvosok véleménye is, amit tapasztaltam.
(Budapest)
A korábbi rendszernek kellene működnie jelenleg is.
(Tolna megye)
Értelmetlen a törvény. A kérelmek 90 %át jóváhagyják. A szakszolgalatban a további 90%t szintén. Feleslegesen idegeskednek a szülők. Ugyanugy a szülő és az ovodapedagigus dönt valojában. Az oktatásinhivatalban munkát ad ez a törvény de teljesen értelmetlen. FELHÁBORITO, BOSSZANTO H 2022-BEN ITT TARTUNK…. Megkérdőjelezi a rendszer a magán gyógypedagógiai intézmények iskolaérettségi vizsgálatának létjogosultsàgàt.
(Budapest)
Felesleges stressz a szülőknek. A szülők és az óvodapedagógusok ismerik a legjobban a gyermeket, nem pedig egy ismeretlen, független szerv.
(Budapest)
Korábbi szakértői véleményt adtam be. Le volt többek között az is írva, hogy közel 3 éve járunk fejlesztésre heti 3x. Ennek ellenére szakértő elé megyünk megint. 2019-ben 1 hónap leforgása alatt 3 szerv vizsgálta, tesztelte a gyereket. Nem adtak SNI s státuszt, mondván még kicsi hozzá, majd a logopédia. Logopédiáról egy papírom sincs miszerint ott vagyunk már közel 3 éve!
(Bács-Kiskun megye)
AZ eljárás nagyon stresszes, de a csoport segítsége fantasztikus.
(Budapest)
Dühítő, bosszantó, elkeserítő ez az egész eljárás.
(Budapest)
Bár a szülő és az óvónők látják a mindennapokban a gyermek viselkedését, hozzáállását, ezért jó volt a régi rendszer. De számomra megnyugtató, hogy a szakszolgálatnál többek között pszichológus is felméri a gyermeket, mivel nálunk nincs óvodapszichológus.
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Az óvodából szórnák ki a gyerekeket akár iskola érett akár nem! Nyűg nekik a nagyobb gyermek! Sajnos a környezetemben más óvodába is ez a tapasztalat!
(Baranya megye)
A szakszolgálattól kirendelt fejlesztőpedagógus jár fejleszteni az óvodánkba, így ő mérte fel lányunkat, velünk egyeztetve végig támogatta döntésünket, és az általa készített szakvéleményt tudtuk így beadni. Csodálatos ember! Nekünk pedig szerencsénk volt, mert ha ő nincs, nem vagyok benne biztos, hogy sikerült volna elérni az 1 év óvodában maradást ebben a rendszerben. Igazságtalan rendszer, ahol gyakran a szerencse is számít.
(Budapest)
Szerintem sajnos az oktatási hivatalban el sem olvasták sem a szakvéleményeket, sem a szülői kérvényt. Felhábirítónak tartom, hogy plusz köröket futattnak a szülőkkel!
(Pest megye)
Nem tartom jó ötletnek, hogy idegenek bírálják el gyermekeim óvodában maradását és mindehhez azon emberek véleményét csatoljam, akik korábban hozzáértő módon dönthettek gyermekemről. Ahelyett, hogy véleményüket csatolom, konkrétan nekik kellene dönteniük, hisz ők ismerik személyre szabottan az adott gyermeket, természetesen a szülővel egyeztetve, az adott gyermek logopédusa, gyógypedgógusa, óvónője.
(Vas megye)
Az eljárás maga gyorsan és zökkenőmentesen lezajlott, a törvényi oldalával viszont nagyon nem értek egyet.
(Csongrád-Csanád megye)
Magán úton iskolaérettségi vizsgálat: pszichológus+pedagógus. Ezekhez 5x kellett elmenni: szülői pszichológiai anamnézis, gyerek pszichológiai vizsgálat, gyerek pedagógiai vizsgálat, pedagógiai tapasztalat/eredmény megbeszélése a szülővel, pszichológiai tapasztalat/eredmény megbeszélése a szülővel. Ez a folyamat kb 1.5 hónap alatt ment végig. A szakvélemény szerint +1 év javasolt.
(Budapest)
Teljesen kiszámíthatatlan a döntés az OH részéről. Van aki a semmire elfogadó végzést kapott más pedig nyomós indokokkal is teljes eljárásra lett küldve.
(Pest megye)
Örülnék, ha ezt a oktatási hivatalos eljarast kihagyhattuk volna, jobb lenne ha eltörölnék es ugy mint regen a szulok es az ovodapedagogusok donthessek ez ugyben! 6 eves gyerekek nem valoak iskolaba még, tul korai es kesz!
(Budapest)
Stresszes, megalázó, fölösleges a rendszer. A beiskolázás elsősorban a szülő, másodsorban az óvodapedagógus kompetenciája kellene, hogy legyen, hiszen ők ismerik valójában a gyereket.
(Budapest)
Nagyon sajnálom, hogy sok szülőt kizár a rendszer a hivatali eljárás és az óvodai támogatás hiánya miatt. Ha ez így marad jövőre is, komolyabb támogatói apparátust kell kiépíteni, hogy senkit ne érjen ezek miatt hátrány, mert ez így kirekesztő.
(Budapest)
Ahogyan minden más is, már ez is csak a pénzről szól :
(Pest megye)
Már 2 gyermekkel vagyunk túl ezen a procedurán. Az első évben előzetes szakvéleményünk volt így nem kellett kérvényezni, ebben az évben volt előzetesen szakvéleményünk azonban a konkrét javaslat nem szerepelt, csak a gyógypedagógus említette az egyik pontnál, hogy lemaradásai 1 év alatt nem behozhatóak. Egyébként maga az eljárás eléggé stresszes, szerintem semmi értelme, véleményem szerint a legtöbb óvodapedagógus felteszi a kezét, hogy ez nem az ő dolga, esetünkben kaptam egy pedagógiai jellemzést a két óvónő aláírásával, amit végül nem is csatoltam, mert néhol ellentmondásos volt a szakértői véleménnyel. Az oktatási hivatal részéről nagyon gyors az eljárás, mi aznapi beadással este negyed 10-kor kaptuk a választ, viszont nem tudni hogy milyen szempontok alapján döntenek. Szakszolgálatok részéről nagy támogatást érzek a szülők felé. A Facebook csoport egy hatalmas segítség volt, rengeteg hiteles információ hangzik el, nagyon nagy köszönet érte!
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Az egész rendszer egy felesleges probléma mindenkinek. Egy vadidegen miért tudná jobban, hogy érett-e a gyermekem, mint az aki pl. minden nap találkozik vele?
(Pest megye)
Nagyon úgy tűnik, hogy csak az ügyintéző kedvén múlik az elbírálás kimenetele.
(Pest megye)
A helyi szakszolgálat nem igazán együttműködő.
(Hajdú-Bihar megye)
Az eljárás hátterében nem a gyermekek képességeinek szakmai felmérését látom. Sokkal inkább azt, hogy az óvodákban kevés a férőhely és a pedagógus.
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Maga a kérelmezés létezése fölösleges adminisztrációkat idéz elő és valójában teljesen szükségtelen. Ha már eleve szakember javasolja a fejlesztést, maradást, érthetetlen számunka, hogy mi szüksége van erre az egész kényszerfolyamatra.
(Pest megye)
A mi esetünkben fel sem merült, hogy kiadják a fejlődési naplót, csak a pedagógiai véleményt, melyben nem írták le, hogy javasolják a gyermek további egy év maradását. Véleményem szerint el sem olvassák a kérelmeket. Túl gyorsan jött a válasz egy alapos „vizsgálathoz”.
(Hajdú-Bihar megye)
Nálunk az az érzésem hogy férőhely hiány miatt nyomják tovább a nagycsoportosokat az iskolába, akár érett, akár nem
(Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Érdekesnek tartom hogy felülbíràljàk a pszichiàter véleményét aki azt írta, hogy kell neki a plussz egy év.
(Fejér megye)
Gyerekneurologiai vizsgálatot kértünk az amúgy panaszmentes gyerekünk kapcsán, mivel a csopprtban olvasatuk hogy sokat számit egy ilyen lelet. Az orvos együttműködő volt és azt gondolom hogy ez is sokat jelentett a sima ügymenet tekintetében.
(Fejér megye)
Kiszolgáltatott helyzetbe hozza a szülőt és gyermeket, sajnálatos.
(Csongrád-Csanád megye)
Hiányolom, hogy az OH végzésben nem indokolják, hogy miért lett teljes eljárást
(Budapest)
Szomorúnak tarzom a plusz kört mert sem az anyànak sem a gyereknek nem tesz jót, nagyon nem értem miért nem indokolnak egyébként, amikor tovább küldenek.
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bosszantó az egész eljárás. Január 4-èn adtam le a papírokat ügyfélkapun keresztül. Január 7-èn nekem kellett telefonálni,hogy miért nem kaptam még értesítést. Az OH munkatársa azt mondta majd kapok, kérdésemre hogy milyen döntés született azt mondta,hogy szakszolgálathoz küldenek minket.
(Pest megye)
Ez az egész eljárás felesleges túráztatása a szülőknek és gyerekeknek egyaránt.
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Sajnos következetlen, egyértelmű kritérium rendszer nélküli döntéshozatali folyamatot tapasztaltam területenkénti jelentős eltérésekkel a kérvények elbírálásakor.
(Hajdú-Bihar megye)
Túl korai ez a benyújtási időpont.
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kész cirkusz az egész eljárás… A szülőnek szuverén jogának kellene lennie, hogy eldöntse: az 5,5, – vagy akár a 8 éves gyerekét ülteti be az első osztályba. Az iskolát nem lehet lekésni…
(Veszprém megye)
Ha most nem lettem volna rákényszerítve, hogy én ássam beel magam a folyamatokba, akkor bár az óvoda javasolta volna az egy pusz évet, de megoldás nem születik a problémára. Melegedőnek jó lett volna az oviban maradni, így viszont konkrét szakemberhez fordultam a problémával és nem csak hogy oviban maradunk, de el is indult a fejlesztés úgy, hogy magam kijártam…
(Győr-Moson-Sopron megye)
Óvodavezető segítsége nélkül nem tudtam volna kitölteni
(Fejér megye)
Hatalmas segítséget és kitűnő ötleteket, tanácsokat kaptam itt a Szülöi Hang oldalon, illetve a Kötelező beiskolázás szülői facebook csoportban! Köszönöm a Szülői Hang támogatást és hogy szívén viseli gyermekeink sorsát!
(Budapest)
Méltánytalan. Csupa rosszat összeírni az egyébként értelmes gyerekemről, akinek csak annyi a vétke, hogy nyáron született és magyar oktatási rendszerhez éretlen. Ezt el tudjuk mi, szülők és az ovi is dönteni.
(Budapest)
Minél több támogató domkumentumot igyekezzen mindenki beszerezni, ahol javasolják a +1 év óvodai nevelést.
(Pest megye)
Egy újabb nevetséges, bürokratikus, felesleges vízfej ez az egész.
(Budapest)
Sok idegességet okoz a szülőknek ez az eljárásrend.
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ennek a rendszernek cseppet se a gyermek az első!
(Győr-Moson-Sopron megye)
Véleményem szerint el sem olvasták a kérelmünket. Sem az óvónők ajánlását, sem az àltalam felhozott èrveket nem vették figyelembe.
(Csongrád-Csanád megye)
Egyáltalán nem értek egyet ezzel a rendszerrel. Én mint szülő tudom a legjobban hogy milyen a gyermekem illetve iskolaérett e. Az óvodában van 5 éves szintfelmérő amin ha a gyermek gyengén teljesít úgy is elküldik fejlesztésre ami szerintem önmagában is arra ad okot hogy a gyerek le van maradva, tehát …. 6 évesen még nem lesz iskola érett. Az pedig, hogy papírok alapján dönt valaki, aki még csak egy mondatot sem beszélt a gyerekemmel szerintem teljesen nonszensz. Mint az is hogy egyik ügyintéző fele annyi dokumentummal megadja a + 1 évet míg a másik 3-4 x annyival sem. Elképesztő ez a rendszer így.
(Hajdú-Bihar megye)
Érzésem szerint az 1 napos átfutási idő azt sugallja, hogy a csatolt dokumentumokat el sem olvasták. Azt sem értem, hogy nekem mint szülőnek miért kell külön bizonygatnom, hogy a gyermekem még nem érett sz iskolakezdésre, ha több szakértő is ezt állítja, amit írásba is adtak. Értetlenül állok a teljes eljárási döntés előtt.
(Hajdú-Bihar megye)
Nem tartom egységesnek az eljárást, megyénkent teljesen eltérő végzés ugyanolyan feltételek mellett.
(Heves megye)
Teljesen fölöslegesen terhelik túl a pedagógiai szakszolgálatot azzal, hogy sok olyan esetet is újravizsgálnak, ahol már van pedagógiai szakmai vélemény.
(Hajdú-Bihar megye)
Éretlemtlen az egész. Az óvónők munkáját-véleményét épp úgy, mint a szülőét figyelembe sem veszik, még ha egyezik is sem. Szakszolgálat felmérését sem veszik figyelembe. Feleslegesnek tartom az egész herce-hurcát, plusz munka mindenkinek, plusz kör a szülőnek, nem beszélve arról, hogy a gyereket is ki kell tenni felesleges vizsgálatoknak, teszteknek… A szülőnek és az óvodai pedagógusnak kellene dönteni, akik napi szinten a gyerekkel vannak, foglalkoznak és ismerik. Ha a kettő véleménye eltér, akkor szakszolgálat véleményének kikérését aláírom. De amikor mindenki véleménye egyezik és még ennek ellenére is teljes eljárást folytatnak, nem értem… Szakszolgálat bírálja felül önmagát a szülő és pedagógus véleményét pedig figyelembe se veszik. Ez így, ahogy van értelmetlen!!!
(Heves megye)
Sokat segített amit itt leírtak a szülők, sok esetet elolvastam. Köszönet a csoport létrehozásáért.
(Tolna megye)
Felesleges tortúra mindenkinek.
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szülői oldalról ennek az eljárásnak semmi értelme! Az oktatási hivatal – tapasztalatok alapján – mondhatni random fogadja el a kérvényeket vagy kér teljes eljárást. Ennyi erővel már eleve a szakszolgálathoz is irányithatná a szülőket, megspórolva egy felesleges és igazából teljesen kihagyható procedúrát, mint ez a kérelmezés. Ez az egész egy felesleges, bürokratikus eljárás. A szülőnek és az óvodának közös kellene meghoznia ezt a döntést, hogy adott esetben a 6 éves gyermek iskolaérett-e vagy sem.
(Vas megye)
Nem értek egyet azzal, hogy egy idegen ember döntse el, hogy mi jó a gyermeknek. Egy olyan ember, aki nem ismeri a gyermeket. Még akkor sem, ha esetleg szakmailag meg tudja ítélni a hiányosságokat.
(Győr-Moson-Sopron megye)
Kizárólag a szülőnek kellene döntenie az iskolaérettségről.
(Zala megye)
Sajnos azt tapasztaltuk, hogy Debrecenben szinte mindenkit szakszolgálatra küldtek, akármilyen papír volt, akármennyire megalapozott volt a kérvény. Egy szülőről/gyerekről se tudnak több óvodában sem, aki megkapta volna a egyből a plusz 1 évet. Felháborító ez a megkülönböztetés és hogy esély sincs rá hogy egyből megkapja bárki is.
(Hajdú-Bihar megye)
Abszolút logikátlan ki kapja meg és ki nem!
(Bács-Kiskun megye)
Véleményem szerint a szakszolgálatnak ki kellene járni az oviba heti többször. Az összes gyereknek fejlesztő foglalkozásokat tartani (tsmt, alapozó, logopédia stb), kiscsoportos formában. Logopédia és egyéb szűrést minden csoportban kellene végezni. Hamarabb kiderülne ha valahol megkésett a gyerek. És az Iskola érettséget áprilisban kellene nézni. Mert addig sokat fejlődik a gyerek.
(Zala megye)
Hihetetlenül csalódott vagyok hogy egy olyan fejlesztő logopédiai papírunk van amit a szakszolgálat pecsételt és írt alá, mégis felülvizsgálják a fiamat. Vicc, jó lenne már a régi rendszert visszahozni mert ez nem ér semmit.
(Fejér megye)
Sajnálatos egy rendszer, hogy hiába megírtam a véleményemet a gyermekemről, a pedagógiai vélemény is alátámasztotta a hiányoságokat. Ez egy hivatalnoknak mégsem elég, mert nincs jó napja éppen, és mégis szakszolgálathoz kell menni.
(Veszprém megye)
Dühítő, hogy a szülő talpraesettségén, csökönyösségén múlik sokszor, hogy egy gyerek sorsa hogyan alakul. Ha nem rágja az óvónő, illetve a szakemberek fülét, nem történik semmi, vagy bizonytalan, hogy mi történik. A mi óvódánkra ez nem vonatkozik, úgy érzem, más óvodánkban megtörténhet ez.
(Budapest)
Iszonyatosan idegőrlő egy olyan dologért küzdeni, aminek automatikusan járnia kellene. Egyszerűen nonszensz egy épphogy 6. életévét betöltött gyermeket iskolapadba kényszeríteni. Vagy, ha már ezt teszik, akkor igenis kellene 0. osztály, amolyan átmenetként.
(Budapest)
Mind az óvodapedagógus, mind a logopédus, nem beszélve a szülői meglátására, ami egybe csengett a szakemberekével, semmibe vették.
(Bács-Kiskun megye)
Az elbírálás szempontjai nem világosak és nem egységesek.
(Budapest)
Saját óvónők képzetlen ebben a témában fogalma sincs az eljárásrendről, sem a szükséges teendőkŕől, határidőkről. Semmilyen segítséget nem nyujtott.
(Győr-Moson-Sopron megye)
Az eljárás a vicc kategóriát súrolja. Hasraütésszerűen döntenek.
(Pest megye)
Felháborító ez a felesleges kör, rengeteg felesleges szorongástól és feszültségtől óvná meg a családokat a döntéshozó, ha ez a korábbi rendszer szerint működhetne. De ugye itt nem ez a lényeg. Sajnos sok olyan gyerek kerül ezáltal iskolaéretlenül iskolába, így a gyerek, az osztály és a tanár is nehéz helyzetbe kerül.
(Pest megye)
Nincs egységes szempontrendszer, mi alapján kapja meg valaki a plusz egy évet és mikor kell szakértői bizottsághoz fordulni.
(Pest megye)
Hihetetlen mennyit hazudoznak a hivatalokban. Hitegetnek, hogy kész a papir és megkapom majd. Aztán hetekkel később egy semmimondó cetlit adnak ki, nagy betükkel feliratozva, hogy igazolás a szülő kérésére. Nagy szakvélemény. Felesleges papírgyüjtés a semmire. Idegenek kényének, kedvének vagyunk kiszolgáltatva, pedig egy gyerek jövője a tét.
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Véleményem szerint a szülőnek, az óvodának és a szakszolgálatnak EGYÜTTESEN kellene döntenie a gyermek iskolaérettségéről.
(Budapest)
A véleményem, hogy letojják a szakemberek és szülők véleményét, nálunk legalábbis Hajdú-Biharban! Mert ha még az óvónénik véleményét nem is veszik figyelembe.., de hogy egy szakvéleményt is semmibe vesznek!!!, azért ez elég bicskanyitogató! Olyanok döntenek a gyerekeink sorsáról, akiknek vajmi fogalmuk sincs semmiről, lehet még gyereke se volt soha! És ilyen embereknek adunk hatalmat, döntés jogot! Én hadd tudjam már, hogy milyen a gyermekem és az oviban az óvónénik, akik a második anyukájuk a gyermekünknek! Sokkal jobb volt, mikor még elfogadták a korábbi rendszert!
(Hajdú-Bihar megye)
A nem magánúton megkeresett, hanem az intézményhez tartozó szakemberek véleménye egy esetben sem tartalmaz(hat)ta az egyértelmű 1 év halasztásra vonatkozó javaslatot.
(Budapest)
Ez egy elhibázott rendszer, mert csak a szülő és az óvoda látja, hogy szükség van-e még maradásra. Pedagógiai szakszolgalathoz küldeni minden 2.gyereket nemcsak értelmetlen tortúra és stressz mindenkinek, de egy világjárvány közepén még veszélyezteti a gyerekek egészségét is.
(Hajdú-Bihar megye)
Nincs szükség erre az eljárásra. Megkaptuk most ennél a gyermeknél, támogató volt mindenki ugyanakkor, szakszolgálat, óvoda, fejlesztők.
(Pest megye)
Ha most nem lettem volna rákényszerítve, hogy én ássam beel magam a folyamatokba, akkor bár az óvoda javasolta volna az egy pusz évet, de megoldás nem születik a problémára. Melegedőnek jó lett volna az oviban maradni, így viszont konkrét szakemberhez fordultam a problémával és nem csak hogy oviban maradunk, de el is indult a fejlesztés úgy, hogy magam kijártam…
(Győr-Moson-Sopron megye)
Nem értem minek kell túráztatni magunkat az online kérvényezéssel, mikor úgysem hisznek nekünk és be kell menni a gyerekkel vizsgálatra. Azon felül az teljesen logikátlan, hogy mire mondanak egyből maradást és mire nem. Szerintem ezt nem egy idegennek kellene eldönteni, hanem a szülőnek és az óvónőnek. Felesleges köröket futtatnak a szülőkkel és a gyerekekkel is. És azt sem tudom, hogy mi alapján ítélik meg, hogy kinek kell szakszolgálatra menni és kinek nem. Ez a rendszer úgy ahogy van rossz mindenkinek.
(Pest megye)
Olvasva a hozzászólásokat, ügyintézői szubjektivitást tükröznek a határozatok. Aki rögtön másnap megkapja a választ ott olyan érzésem van, mint akik el sem olvasták a kérvényt.
(Pest megye)
Szerintem az egész egy lutri, sajnos.
(Budapest)
Köszönöm a rengeteg információt a Facebook csoportban!
(Budapest)
Az előző két évbeli óvónője semmit nem adott ki róla, hiába kértük, csak szóban biztosított a támogatásáról. Jelenlegi óvónői mindenben támogatnak minket, de az óvodában felsőbb utasításra nem adhatják ki az Óvodai nyomon követési/fejlődési napló-t és az ott készült Iskolai érettségi teszteket. Mi igen-nem kivonatot kaptunk, aminek a végén „még nem vált alkalmassá, tovább egy évi óvodai nevelését javasoljuk” a két óvónő és az intézményvezető aláírásával.
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
A kérvény beadása után nagyon gyorsan jött a válasz a teljes eljárásról. Annyira gyorsan, hogy ennyi idő alatt el sem lehet olvasni a csatolt dokumentumokat.
(Hajdú-Bihar megye)
Mivel nekünk elfogadták a kérvényt, így csak minimális stresszel járt az ügymenet. A nagyobb gyermekemnél lényegesen könnyebb volt az ovival közösen meghozni a végleges döntést. A Facebook csoport hihetetlen nagy segítséget jelentet nekem és abban is szerencsénk volt, hogy mindenkitől támogató segítséget kaptam. Igaz az óvónénink szerint akár megkezdhette volna gyermekem az iskolát, elfogadta az érveimet és a többi szakember véleményét és maximálisan támogatott első véleménye ellenére.
(Budapest)
Mi minden évben vagy új csoportba, vagy új óvónőhöz kerültünk, így a mostaniak sem tudtak véleményt mondani. A gyermekemnek mondták, hogy iskolába kellene mennie, mert nagyon okos, de mikor én kértem fogadó órát, hogy beszéljünk róla, arra hivatkoztak, hogy még nem ismerik, nem tudják mi lenne a jó neki. Nagyon rossz érzés a hibáit keresni, és hangsúlyozni. Szerencsére előzetesen voltunk a szakszolgálatnál, ahol tényleg kedvesek és segítőkészek voltak, ráírták, hogy javasolják a plusz 1 évet, de nem volt egyértelmű, hogy így kód nélkül is egyenes ág a maradás, vagy akár elutasítást is kaphattunk volna…
(Veszprém megye)
Nekünk gyorsan jött a válasz, 5-kor iktatták és este 9-kor megjött a határozat. Ettől függetlenül felesleges stresszként éltük meg és nem az OH feladata ezt eldönteni.
(Pest megye)
Igen tragikusnak tartom az eljárást. Nem csatoltam a gyermekorvos véleményét, mert tudom, hogy nem veszik figyelembe itt HB megyében. Nem csatoltam az óvodáét, mert van benne minimális eltérés és nincs benne, hogy nem javasolja az iskolakezdést 2022. 09 hótól, így itt nem veszik figyelembe. A logopédus gyógypedagógus részletes jellemzést írt, ill a klinikai gyermek szakpszichológus is, melyben konkrétan szerepel a varázsmondat+ 2022. szeptembertől a gyermek beiskolázását nem javaslom.. de ez is karcsú, mert itt csak a szakorvos véleményét olvassák el.
(Hajdú-Bihar megye)
Nálunk a logopédus és a fejlesztő is támogatta a plusz 1 év ovit is, de a javaslatba, amit kaphattunk nem írhatták bele ezt a mondatot, pedig bele akarták. Az óvónéniknél szeŕencsére lehetett.
(Pest megye)
Elég volna ha a Nevelési Tanácsadó dönthetne. Nem kellene fölösleges köröket futni.
(Heves megye)
Nekünk az óvónő év elején megkérdezte mit szeretnénk, aztán decemberig nagyon sok minden derült ki/változott, ami miatt mi, szülők döntöttünk úgy, hogy inkább maradjon oviban. A pedagógus támogatott minket, mert bár nagyon értelmes a gyerek, de szociálisan és érzelmileg nem áll készen az iskolára. Szeptemberben az oviban készítettek egy felmérést, abban gyakorlatilag az időérzékelésének fejlesztésén kívül nem volt más “probléma”.
(Pest megye)
Szerintem a megoldás valahol „középen” van. Nagy stressz a szülőknek a kérelmezés, majd a döntésre várás, szakszolgálat esetén a vizsgálat, DE, így legalább kiderül, ha a gyereknek fejlesztésre van szüksége. Sajnos manapság sem a védőnőknek, sem az orvosoknak nincs idejük/energiájuk ilyen irányban megfigyelni a gyerekeket. Tudok olyan esetről,hogy a gyereket kizárólag azért tartották még 1 évet az oviban, mert a „jó” tanítónéni akkor kezdett ismét 1. osztályt tanítani.
(Pest megye)
Óvoda habár futólag a kezdeményezésemre támogatta a halasztást, de nem szorgalmazta, nem ajánlották fel a segítséget, információt sem adtak. az általam megadott támpontokat is alkalmazták, ugyanis hiába vigyáznak gyermekemre napi szinten, fogalmuk nincs a gyermekem adottságairól valójában. Ellentmondásosak az információk, milyen beadványokat érdemes beszerezni. Folyamatokról részletesebb infók, útmutatás kellene már középsőcsoport idején, hogy a szülő időben meg tudja kezdeni a beszerzést a bizonyos dokumentumokból.
(Budapest)
Ha az óvoda már az ősszel együttműködő lett volna a szülőkkel, megúszhattuk volna ezt a procedúrát.
(Baranya megye)
Nem fogadják el a magán iskola érettségi vizsgálat eredményét. Sehol. Külön felhívták rá a figyelmemet.
(Tolna megye)
Megalázónak tartom, hogy egy beadott kérelemben kell megírni a gyermekek fejlettségének a hiányát, problémáit, nehézségeit. Jobb lenne, hogyha a szülő és az óvodapedagógus dönthetne az iskolaérettségről. Nálunk az óvoda minden esetben megkéri az iskolaérettségi vizsgálatot. A Szakszolgálattól ki van rendelve az óvodába egy fejlesztő pedagógus, aki az óvodában el tudja végezni a vizsgálatot, és ha szükséges, kiadja az OH dokumentumot a +1 évről.
(Budapest)
A Facebook csoport nélkül nem hiszem, hogy sikerült volna. Köszönöm szépen ezúton is.
(Budapest)
Felesleges bürokrácia az új szabályozás
(Pest megye)
Nagyon boldog vagyok amiért szakszolgálati vizsgálat nélkül, csupán a kérvény alapján megadtak az engedélyt óvodában maradasra, de ez az egész eljárás önmagában egy borzalom. Teljesen felesleges és dilettáns lépés.
(Pest megye)
A beadástól számított 24 órán belül megjött az elfogadó válasz, melynek nagyon örülök. Ellenben a rákészülés, az egész eljárás akkora stresszt okozott, akkora tétje volt, hogy félve nyomtam meg a beküld gombot is. A szülőtársaimmal és az óvónőkkel egymás gyerekeiért is izgultunk/izgulunk és sajnálom, hogy ennyi embert mozgósítani kellett, akiktől igazolást kértem, felesleges munkát adva nekik azért, mert a lehető legbiztosabbra szerettem volna menni.
(Baranya megye)
Nem értem, miért küldött az OH szakszolgálathoz, amikor maga a szakszolgálat (ugyan az) indokolta a maradást és ez csatolva is lett!
(Pest megye)
Logikátlan döntések. Nincs konkrét meghatározás mit csatoljon a szülő és hogyan. Mi az, amit elfogadnak és miért. Az óvodákat kötelezni kellene a segítségnyújtásra. Aki ismeri a gyermeket a szülő és a pedagógus nekik kell ezt a döntést meghozni. Ha indokolt ők eddig is küldték a gyermekeket szakszolgálathoz.
(Pest megye)
Óvodavezető bármiféle segítségnyújtástól elzárkózott, sőt ovonéninkre neheztel amiért adott véleményt, a pecsétet nem engedte használni. Védőnőnél az 5 éves státus nem sikerült az ikreknek, egyetértett velem a kérelem beadásában de írásban nem volt hajlandó nyilatkozni. Mióta a csoport tagja vagyok több dolgot tudtam mint az ovodapedagogusok pl: az új törvényről nem tudták, felvilágosítást nem tudtak adni, ebben a Facebook csoportban tájékoztattak mindenről!
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Továbbra is támogatnám hogy a szülő és óvoda döntsön a további egy év óvodai maradásról.
(Komárom-Esztergom megye)
Megalázó, papírok utan rohangálas volt az egész.
(Pest megye)
Végtelenül felháborít, hogy ennyi javaslattal, szakszolgálati véleménnyel, orvosi papírokkal is szakszolgálathoz irányítanak újra vissza. Valamint az, hogy nem egységes országos szinten az elbírálás, máshol egy óvodapedagógusi vagy logopédusi papírral megkapják a +1 évet.
(Hajdú-Bihar megye)
Szerintem egy 6 éves gyereket nem kéne kitenni annyi vizsgálatnak egy idegen szem ellőtt. Szerintem az ovonénik és a szülő tudja mi a legjobb a gyereknek. A kulcsszó: gyerek. Köszönöm!
(Budapest)
Macerás, fölösleges körök futtatása. Végül a szakszolgálatnál megkaptuk a +1 évet.
(Pest megye)
Szakszolgálatnál folyamatban van a BTMN felülvizsgálatunk, amelyben jelezve van a figyelemzavar, beszédfogyatékossag. Mégis visszautaltak minket, így ugyanoda visszamegyunk egy felesleges vizsgálatra.
(Budapest)
Azoknak az embereknek kellene döntést hozni, akik ismerik a gyereket. A szakszolgálat egy adott pillanatban látja és méri fel a gyerek képességeit, egyéni helyzetben, ezek a momentumok nem minden esetben adnak reális képet a gyerek aktuális képességeiről.
(Csongrád-Csanád megye)
Egy idegen ember nem dönthet a gyermek neveléséről. A régi rendszer jobb volt.
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tényleg fölöslegesnek tartom ezt az eljárást. Hiszen az oktatási hivatal munkatársai nélkül is meg lehet hozni ezt a döntést.
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Abszolút méltatlannak tartom, hogy idegen emberek döntsenek a gyerekem sorsáról. Kizárólag a szülőknek és a pedagógusoknak szabadna erről dönteni.
(Pest megye)
Köszönöm a csoport segítségét, nagyon hasznos amikor a szülők magukra vannak hagyva egy hivatallal szemben. Köszönöm.
(Budapest)
2021 szeptemberben szoltam hogy kérjük ha lehetseges ezt az érettségi vizsgálatot, ert mint szülő nem voltan tisztaban a gyerek képességeivel,2 ev alatt nemsokat kapott a volt óvodájában, ezért váltottunk, itt is el akartak küldeni iskolaba hogy o érett a sulira, de meg epp idejeben lett kerve igaz utolag a vizsgalat, es jol ereztem mint szülő hogy kell a plusz egy év megis kaptuk meg decemberben amikor voltunk a szakszolgalatnal.
(Hajdú-Bihar megye)
Szerencse, hogy az óvodának nincs érdemi beleszólása az ügybe, mert nálunk pusztán azért javasolták az Iskola megkezdését, hogy megszabaduljanak a BTM-es gyermekemtől!!!! A szakszolgálat más véleményen volt…
(Pest megye)
Az óvoda szerint menni kellene iskolába. Nem adtak írásos véleményt. Intézzem ahogy tudom. Pszichológushoz fordultam, aki velem értett egyet. Sajnálom de az óvodán azt érzem hogy darab-darab menjen hogy tudjon jönni a következő. Nem gondol bele hogy milyen fontos döntés ez a gyerek jövőjének szempontjából.
(Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Felháborítónak tartom hogy el vették a szülő illetve az ovóda döntési lehetőségét. Ők látják mennyire érett a gyermek az iskolára. Bár az én egyéni véleményem, hogy egy 6 éves gyermeknek nem biztos hogy iskolába kellene mennie. Picik és hamar elfáradtak. 7 évre tenném az iskolakezdést.
(Pest megye)
Megalázó, szakmaiatlan, kegyetlen. Felesleges idő és pénz pocsékolás. Stresszes
(Hajdú-Bihar megye)
Szakszolgálati logopédustól kaptam nem hivatalos véleményt (emailben), amelyben részletesen leírja, mi a probléma a gyermekemmel, de ez nem fejléces szakszolgálatos aláírt dokumentum volt, mivel ilyet a vezető nem engedett kiállítani
(Keszthely)
. Szó szerint idéztem a kérelemben a logopédus véleményét, úgy tűnt, esetünkben ez elég volt az OH-nak.
(Zala megye)
A gyermeket közvetlenül ismerő szülő és óvodapedagógus kompetens dönteni, véleménykülönbség esetén kelljen szakszolgálathoz fordulni, az Oktatási Hivata procedúrája felesleges és sokaknak kivitelezhetetlen bürokrácia.
(Bács-Kiskun megye)
Sajnos az eljárás sok stresszel, idegeskedéssel jár. Nem egyértelmű, hogy milyen dokumentumot milyen súllyal számítanak az eljárás során.
(Fejér megye)
Ha hasznos tanácsokat kap a szülő a szükséges fejlesztèsre vonatkozóan,akkor van èrtelme a vizsgálatnak. De dönteni a szülőnek ès az ovinak kellene. Az OH/szakszolgálat tàmogassa a szülőt a döntèsben, segítsen tanáccsal, fejlesztèssel, szakember ajánlàssal.
(Pest megye)
Egyenlőtlen esélyek az elbírálás során. Személytelen az egész, nem az ember,a gyermek van a középpontban a döntés során.
(Csongrád-Csanád megye)
A gyermek SNI-s, de ezt nem használtuk föl a szakvéleményben, mivel akkor előfordulhat, hogy nem az iskolaérettlenségnek tudják be a fent említett problémákat, hanem a fejlődési sajátosságának.
(Budapest)
Felháborító ez a rendszer, remélem hamarosan belátják, hogy ennek így semmi értelme!
(Bács-Kiskun megye)
Véleményem szerint a kérelmek elbírálása nem szakmai alapon, nem egységes szabályok, nem követhető szempontrendszer szerint történik. Ennek valóságos célja a kiszámíthatatlanság, a szülők bizonytalanságban tartása is lehet. Ez elkeserítő számomra! Szomorú továbbá az is, hogy nem elegendő az óvodapedagógus és a szülő egyértelmű véleménye az óvodában maradáshoz, annak ellenére küldték szakszolgálati vizsgálatra. Amit ugyan a jelen helyzetben feleslegesnek, de összességében nagyon hasznosnak tartottam, mert egyértelművé tette a meglévő hiányosságokat, visszajelzést ad a szülőnek illetve az óvónőnek a további fejlesztésekhez.
(Baranya megye)
Az óvónők nagyon kedvesek és együttműködők voltak. A fejlődési naplót azért nem csatoltam a kérvényhez, mert az alapján elutasították volna a kérelmem, ugyanis a kognitív képességei az iskolaérettséget támasztják alá.
(Komárom-Esztergom megye)
Felháborítónak tartom a rengeteg tortúrát, hogy bizonygassam idegen el előtt a kislányom készségeit, amit néha neki is végig kellett hallgatni a körülmények miatt. Csak az óvoda és a szülő dönthetné el az közös fejlesztési évek alapján, hogy érett-e a kislányom vagy sem az iskolára, a tanulás élménnyel teli legyen számára ne kudarcok sorozata.
(Tolna megye)
Szomorú ez az eljárás, rengeteg feladat és stressz a szülőnek illetve a gyereknek a sok plusz vizsgálat miatt. Szintén aránytalan, hogy nem következetes döntés születik, attól függ ki melyik megyében, melyik ügyintézőhöz kerül.
(Pest megye)
Felesleges idegeskedés és sok idő a szülőknek, felesleges munka a szakszolgálatoknak.
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sem a szülőnek, sem az óvodának, legkevésbé az OH-nak kivülállóként, nem kéne önállóan döntenie. Hiányolom a rendszerből azokat a komplex és konkrét felméréseket, melyek nem felszínesen, kizárólag az iskola érettségre fókuszálnak, hanem mélyebben, többször, megfelelő időtartam alatt vizsgálják a gyermekek idegrendszeri-, valamint mozgásfejlődését és fejlettségét egyaránt, akár több lépésben. Ezek eredményét szülőkkel és pedagógusokkal közösen elemezve kellene, hogy döntés szülessen és ne csak az iskolakezdés előtti évben fejlesszék a gyermekeket célirányosan, henam akár már középső csoportban. Ezzel megelőzhető lenne a sok bizonytalan szülői kérelem. Sajnos nyilvánvaló, hogy nincs elegendő erőforrás, de talán egy támogatott döntés, könnyítené a folyamatot és valóban a gyermekekre helyezné a hangsúlyt.
(Pest megye)
Felháborító és szomorú, hogy így működik most ez a rendszer, de ami az OH esetében kiemelendő, az a gyors válaszuk, pár óra alatt jóváhagyták a kérelmünket.
(Baranya megye)
Túl körülményes az egész eljárás. Én személy szerint a gyermek iskola érettségi vizsgálatát már októberben kértem a budapesti szakszolgálattól, de elutasítást kaptam. Azzal az indokkal, hogy majd a Oktatási Hivatal eldönti. A gyermek koraszülött és BTMN-es.
(Pest megye)
A döntés nagymértékben attól függ, hogy milyen ügyintézőhöz, és melyik megyébe kerül a beadvány.
(Pest megye)
Az elbírálás alapját nem értem, viszont a szakszolgálat hozzáállásarendkívül hatékony és precíz volt.
(Baranya megye)
Tapasztalatom szerint sajnos teljesen random az egész eljárás.
(Tolna megye)
Őszintén csalódott vagyok, mert nagyobb gyermekemnél meg dönthetünk mi az óvodával megbeszélve, esetleg pedagógiai szakszolgálat vagy óvodai fejlesztőket bevonva, hogy az adott gyermeknek hosszútávon mi lenne a jó. Most egy két papír alapján olyan ember dönt aki nem is ismeri a gyerekeket.
(Pest megye)
A mi óvodánk rendkívül tájékozatlan volt, az óvónők sem tudtak semmit a lehetőségekről, de az igazgatónő sem volt tájékozott, olyan információkat kaptam hogy nincs jogom halasztást kérni mert túlkoros a gyerek és nincs SNI státuszunk sem. Megdöbbentő volt nagyon, nekem kellett konkrétan felvilágosítanom őket, nem értem hogy az óvoda vezető nem tájékoztatta őket vagy ő maga sem tudott semmit vagy ez volt a cél hogy nehogy maradjon valaki. Nagyot csalódtam bennünk, a fiam is ebbe a csoportba járt, maradt is plusz 1 évet ő is, konkrétan 7 éve ismerem őket, és ilyen hozzáállás. Nagyon mérges vagyok rájuk.
(Pest megye)
Nem transzparens, hasonló esetek teljesen más elbírálás alá kerülnek, túlságosan számít az „emberi tényező”
(Komárom-Esztergom megye)
Túl bonyolult! Körülményes. Nagyon nagy teher a szülőnek. És amint látom az óvodának is.
(Pest megye)
Véleményem szerint a pedagógiai szakszolgálati vizsgálat szakmailag kifogásolhatatlan volt. Erre a vizsgálatra az összes nagycsoportos gyermeknek szüksége lenne.
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
A szakszolgálatnál nagyon kedvesek voltak, úgy éreztem valóban odafigyelnek arra amiket elmondtam. Tanácsot is kaptam tőlük, miszerint a gyermekemnek TSMT tornára lenne szüksége. Viszont: a döntésükről nem adtak tájékoztatást és nagyon zavart, hogy a gyermekem előtt kellett elmondanom a véleményemet.
(Pest megye)
Véleményem szerint az Oktatási Hivatalnak kikellene adnia egy központi felmérést, tesztet, amit az óvónők meg csinálnának a gyerekekkel , amíből kiderülne, hogy a gyermek alkalmas e az iskolára. Nem kellene kitenni a családokat ennek a bizonytalanságnak és stressznek.
(Bács-Kiskun megye)
Az óvónők nagyon sokat segítettek teljes mértékben rajuk hagyatkoztam, egyedül nem hiszem hogy ezt így össze tudtam volns rakni szerintem nekik kene eldönteni a gyerekekről hogy érettek-e az iskolába.
(Zala megye)
Szakértő tud érdemi visszajelzést adni. Az óvoda nem végzett iskolaérettségi felmérést. A szülőnek kellett ezt mérlegelni, de ehhez minden szempontot nem ismertünk.
(Budapest)
Bár egyértelmű, hogy gyermekem nem iskolaérett, mégis azt éreztem, hogy az óvoda iskolába küldené, mert 6,5 éves lesz szeptemberben. Csak a kora miatt.
(Budapest)
Mindenkivel szemben méltatlan, hogy az embernek kulcsolni kell, hogy karácsony környékén plusz időt szakítsanak és szakvéleményt írjanak. Minden szakvélemény sok plusz kört jelentett, úgy is, hogy szinte mindenki rendkívül segítőkész volt!
(Pest megye)
Az OH-nak sokkal jobban összhangban kellene lenniük (értem ez alatt a területileg eltérő döntéseket), függetlenül attól, hogy az ország melyik részén lakik az adott gyermek.
(Pest megye)
Azt gondoltam a beküdött szakvélemények alapján megkapjuk az egy évet, mert a tiszta beszéd elengedhetetlen, h meg tudjon tanulni a kisfiam olvasni!
(Tolna megye)
Elég sok felesleges stresszt okozott, hogy így kellett kérvényezni az óvódában maradást. Nagyon sok idő és energia kellett ahhoz, hogy feltérképezzük az eljárást, tájékozódjunk, és beszerezzük a szükségesnek gondolt papírokat.
(Budapest)
A mi tapasztalatunk, hogy mindenre kell a pecsét és aláírás illetve a konkrét mondat hogy javasolják a gyermek óvodában tartását. Nem elég körülírni és részletezni.
(Pest megye)
A szakszolgálat részeről pozitív volt a hozzáállás.
(Pest megye)
A szakszolgálati vizsgálatot én, mint szülő kértem, hogy mire be kellett adni a kérelmet az Oktatási Hivatalhoz, addigra meg legyen a szakvélemény. A szakszolgálatnál csak pozitív élmény ért minket, a gyerek érdekeit vették figyelembe. Járunk oda fejlesztésre is, csak a legjobbakat tudom mondani róluk
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Teljesen kiszámíthatatlan a rendszer, semmilyen logika nincs benne.
(Pest megye)
Azzal nincs probléma szerintem, hogy külsős szakembereket vonnak be a döntési folyamatba. Csak úgy tudnám inkább elfogadni, hogy a szülők-óvodapedagógusok mellé rendelve, az óvodai felmérést kiegészítve és nem azt megkerülve, illetve fölé helyezve történne a felmérés (ha egyáltalán szükséges), a gyereket kiemelve az ismerős közegből, biztonságos környezetből.
(Bács-Kiskun megye)
Sajnálom és elszomorít, hogy nem dönthetek önállóan mint szülő. A gyermekem számára az iskola kudarc élmény lenne.
(Csongrád-Csanád megye)
Rettentően stresszes a rendszer, kiszolgáltatva érzem magam. Rossz azt ecsetleni, minél jobban alátamasztav miért nem alkalmas még a gyermekem egy év múlva az iskola kezdésre. Az óvodaérettség “vizsgálata”, a szülői felelősség a helyes döntésben több hónapnyi fókuszt igényelt a családunktól. Már a halasztás indokoltságának vizsgálata is rengeteg előzetes felmérést, információcserét igényelt, ami idő- és pénzigényes, a kérvény beadása az átgondolt szülői indoklással, szerintünk megfelelő alátámasztó igazolásokkal további egy hét volt. Mivel testvérrel gyeden vagyok, ez ha nehezen is, de belefért, de gyerek és munka mellett szerintem ennyi gondolat, felmérés, egyeztetés, különóra szinte lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a nagy kör után visszaérkeztünk a kezdetekhez: a gyereknek a pedagógus privát véleménye szerint kellene a további év az oviban.
(Pest megye)
Csalódott vagyok. Nem veszik figyelembe a beadott dokumentumokat.
(Budapest)
Mindenhol a segítséget ès a támogatást tapasztaltam.
(Pest megye)
Nem értek egyet az egész eljárással, plusz lelki terhet jelent szülőnek-gyereknek egyaránt. Emellett elvárják, hogy mindenki jártas legyen az egész procedúrában, legyen hozzá internetelérése, megfelelő eszközei otthon és informatikai tudása (ld. dokumentumok feltöltése, scannelése, tömörítése stb).
(Hajdú-Bihar megye)
Az óvoda felajánlotta, hogy további, részletes indoklást állít ki. Mivel hatalmas létszám hiánnyal küzdenek, nem kértük ezt, hogy ne okozzunk több órás plusz munkát az egyébként is kimerült óvónőknek. Az eljárás kapcsán aggályom egyrészről a csoportban olvasott területi megosztottság, értem ez alatt, hogy megyénként igen ellentmondó eredménye lehet ugyan azon kérelemnek. E mellett pedig felháborítónak tartom, hogy egyidőben zajlik az eljárás az iskolai bemutatkozó lehetőségekkel, azaz lemaradunk róluk, hiszen azt sem tudjuk, muszáj-e iskolát kezdenünk. Továbbá például az az iskola, melyet egyelőre szimpatikusnak tartunk, októberben indított játékos felkészítő foglalkozást az ovisoknak, melyről élből lemaradtunk volna, ha rákényszerítenek, hogy iskolát kezdjünk. A szakszolgálati ügyintéző kedves volt, az eljárás során igyekeztek barátságos légkört biztosítani.
(Csongrád-Csanád megye)
Azt gondolom, hogy a rendszer alapvetően jóindulatú, viszont egy hivatalban nem szakemberek, hanem ügyintézők dolgoznak és sok esetben nem tudnak dönteni az esetleges nem egyértelmű “tényállások” miatt. Egy laikus ember pedig nem járatos kérvények összerakásában, ezért azt gondolom, hogy a rendszer az esélyegyenlőséget nem biztosítja kellőképpen.
(Pest megye)
Az adott játékszabályoknak megfelelően papírokat gyűjtöttem a gyerekről és a legtöbb helyen elmondtam, hogy komoly indokot nem látok a maradásra, de egy 6 éves gyermeknek nem való a magyar iskolarendszer, találjanak valami indokot a maradásra, az OH úgyis csak papírok alapján dönt. Ha elég erős papírok vannak, nem hívják be a gyereket a szakszolgálatba. Továbbá az utolsó pillanatokban nyújtottam be a kérelmet, arra számítva, hogy a végén már csak annak adnak időpontot, akinek nagyon kevés vagy privát, tehát nem orvosi vizsgálati papírt mellékel a szülő.
(Pest megye)
Nagyon kiszolgáltatott érzés volt, hogy nem lehet erről szabadon dönteni szülőként. Nem tudtam, hogy amit beadunk, az elegendő indoklás lesz-e? Októberben több értelme lett volna az egyébként hasznos szakszolgálati vizsgálatnak (és van ahol a gyakorlat is ez) és aztán utánkövetésnek, mint januárban döntés előtt.
(Pest megye)
Az egyik óvónő támogató volt, ő régebbről ismerte a gyermeket, a másik viszont értetlen, pedig csak fél éve ismerte a gyermeket, vagy roszhiszemű vagy ostoba volt.
(Budapest)
Pszichológustól szerettem volna szakvéleményt csatolni, melyben kifejti az introvertált viselkedést stb. De mind elutasító volt!
(Pest megye)
Ezt a döntést a szülőnek kellene meghoznia, egy felmérés nem tudja kimutatni a gyerek iskolaérettségi szintjét. De nagyon segítőkészek voltak!
(Pest megye)
Az OH szakszoli teljes vizsgálatra küldöt minket ott január 18-án azt mondták nem mondhatnak semmit maj értesítenek at OH ból. Ma január25-én megkaptuk hogy maradhat +1évet. Ezt mind kihagyhattuk volna ha figyelembe veszik a szakszolis fejlesztő logópédus véleményt és az ovodait.
(Fejér megye)
Az óvónőnek többször jeleztem,hogy szeretném a fejlődési napló másolatát,de azt mondták a logopédusi vizsgálat eredmenyének másolata elég. Elpostáztam a kérelmet, 2nap múlva megkaptam az óvónőtől a másolatot, de ugye akkor már késő volt. Lehetemm volna akaratosabb is,de nem akartam összetűzésbe keveredni az óvónővel.
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
A gyerekek és a szülők is elég stresszesen élik meg ezt az utat, és azt, hogy a gyermeket mutogatni kell mindenkinek, hogy bizonygassa azt amit a szülő lát és érez a gyermekével kapcsolatban, az felháborító.
(Tolna megye)
Teljesen feleslegesen terhelik le az egyébként is terhelt ellátó rendszert ezekkel a vizsgálatokkal
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Elég macerásnak tűnik a folyamat. Alátámasztottuk több véleménnyel a kérvényt, mégis továbbküldtek vizsgálatra. A vizsgálaton a hölgy kedves volt, mondta, hogy általában támogatják a szülőket. Ez esetben viszont teljesen felesleges rabolni mind a szülők, mint a szakszolgálat idejét.
(Budapest)
Mi megkaptuk a plusz 1 évet, de szerintem nagyon nem helyes, hogy egy vadidegen dönti el nálunk pl 50percben hogy iskolaérett e a gyerek vagy sem. Az egy dolog hogy okos a feladatokat jól megcsinálja. De lelki állapotáról semmit nem tudnak.
(Bács-Kiskun megye)
Szakszolgálaton nagyon kedves, támogató volt a hölgy
(Vas megye)
Feleslegesen stresszes, rendkívül sok idő és energia, a gyermek felé pedig magyarázkodás jellemzi a sok vizsgálódás miatt
(Komárom-Esztergom megye)
Az óvodától végül ugyan kaptunk véleményt, de csak hosszas könyörgés után, alapvetően egyáltalán nem voltak támogatóak. Szeptemberben voltunk szakszolgálati felmérésen is az óvoda kérésére, de ott is rossz tapasztalataink voltak, egyáltalán nem támogatták a kérésünket. Az ő véleményükre hivatkozva az óvoda még jobban elzárkózótt a segitségnyújtástól. Szerencsére a gyerekorvos, védőnő, pszichológus, gyógypedagógus, konduktor támogattak minket, igy sikerült elkerülni, hogy újra a szakszolgálathoz kerüljünk. Hatalmas stresszt jelentett ez az eljárás, mindenképpen változtatásra van szükség!
(Fejér megye)
Igazából sem az óvonő, sem a védőnő nem javasolta a plusz egy évet, de kérésemre mindketten támogattak, és adtak írásos állásfoglalást, konkrétan leírva a javaslatot a plusz évre.
(Zala megye)
A gyereket nagyon stresszelte ez a vizsgálat. Azt mondta a végén, hogy ezt nagyon utálta végig csinálni. Az első vizsgálatról sírva jött ki (pedig nagyon kedvesek voltak a szakszolgálat dolgozói). A gyerek ezt nem tudja úgy megélni, hogy szükséges, mert ez a szabály, egyszerűen kényelmetlenül és feszengve érezte magát végig.
(Fejér megye)
A szülőkön kívül az óvónők ismerik még jól a gyermeket, így nekik lenne több joguk a döntésben.
(Békés megye)

 

Rossz is, alaptörvény-ellenes is

Az iskolaérettségi törvény nemcsak rossz, mint ahogy azt a szülők is első kézből tapasztalják, hanem egyben alaptörvény-ellenes is. Ezt tavaly háromszorosan is kimondták, először az ombudsman, majd kétszer az Alkotmánybíróság. A kormányzat azonban érdemben nem módosított a törvényeken ezek hatására sem, csak kamu-módosításokkal tömködték be a jogi hézagokat, amelyekkel gyakorlatilag semmiben vették az érintett szülőket. 

  • Az ombudsman alaptörvény-ellenesnek minősítette a túl korai határidőt, hiszen az iskolai beiratkozás csak áprilisban van, bőven elég lenne addigra dönteni a plusz egy év óvodával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy ebben a korban a gyerekek nagyon gyorsan változhatnak. A kormányzat ezután január 15-ről január 18-ra módosította a határidőt, ami nevetséges (3 nap haladék) és természetesen semmit sem old meg. 
  • Az Alkotmánybíróság kifogásolta, hogy sok szülő elmulaszthatja a kérelmezést, vagy nem megfelelően adja be, mert lehet, hogy nem rendelkezik ehhez megfelelő ismeretekkel, tapasztalattal. Különösen nagy probléma lehet ez a hátrányos helyzetű régiókban. A kormányzat ennek hatására lehetővé tette, hogy a gyámhatoság is bedhassa a kérelmet. Ez a gyakorlatban egyáltalán nem oldja meg a problémát, hiszen a gyámhatóság általában nem rendelkezik információval a gyerekek iskolaérettségével kapcsolatban, és a hátrányos helyzetű családok a legkevésbé sem akarnak a gyámhatósággal érintkezni. 
  • Az Alkotmánybíróság azt is kifogásolta, hogy megszüntették az SNI-s gyerekek 1+1 egy év óvodára vonatkozó kedvezményét, melyet ritka, de szükséges esetben a szakértői bizottság engedélyezhetett. Milyen alapon bírálja felül a kormányzat a szakértőket? Az érintettek – akik jellemzően valamilyen betegség következtében lassabban fejlődnek és külön támogatásra szorulnának – csak egy mondatot kaptak a jogszabályban, hogy kapjanak plusz fejlesztést, de emögött valós tartalom, tényleges pluszforrások egyáltalán nem állnak. 

Miközben a kormányzat szeret a szülői jogok védelmezőjeként tetszelegni, a gyakorlatban ezekre fittyet hány a gyermekek sorsát nagyban befolyásoló iskolaérettségi eljárással kapcsolatban. A törvény bevezetésekor azt az ígéretet tették, hogy a tapasztalatok ismeretében felülvizsgálhatják a rendelkezéseket, de a gyakorlatban még a legkisebb részletben sem módosítottak, holott a problémákat részletesen ismertettük. Külön kértük például, hogy a koraszülötteknél az orvosok által igazolt tervezett születési időpontot vegyék alapul az iskolakezdésnél, hiszen jelenleg a koraszülötteket is diszkriminálja a rendszer: a fogantatástól számítva kevesebb idejük maradhat az iskolakezdésig, ha pont a koraszülés miatt tölti be a gyermek a 7. életévét augusztus 31-ig, és így elveszti a jogosultságát a plusz egy év óvoda kérelmezésére, de a kormányzat még a koraszülöttek jogos igényeire sem volt tekintettel.

Mélyre nyúló problémák

Bár sok szülő most szembesült az értelmetlenül túltolt központosítással, amikor arctalan hivatalokban jogosultak dönteni olyan pedagógiai kérdésekben, ahol egyértelműen helyi döntésre lenne szükség, valójában ez egyáltalán nem új jelenség a közoktatásban: a központosítás a tíz évvel ezelőtt elfogadott köznevelési törvénnyel indult, amikor egy példátlanul centralizált közoktatási rendszer jött létre országunkban, az intézmények és pedagógusok autonómiáját jelentősen korlátozták, ami jelentős minőségromlást eredményezett, amiről itt írtunk részletesen.

Azért vált szükségessé a plusz egy év óvoda adminisztratív megnehezítése, mert a hatalmas országos pedagógushiány következtében egyre nehezebb biztosítani a szükséges számú óvodai férőhelyet. Az óvodapedagógusok és segítőik gyalázatosan rossz anyagi és szakmai megbecsülésben részesülnek, és emiatt sokan elhagyják a pályát, fiatalok pedig alig jönnek. A kormányzat ahelyett, hogy méltó módon megbecsülné az óvodapedagógusokat, inkább adminisztratív módszerekkel operál. Hiába tesznek meg mindent az óvodapedagógusok, ha túl kevesen vannak, az óvodák minősége elkerülhetetlenül romlik. A kormányzat 2020-tól azt is bevezette, hogy már csak 8 és 12 óra között kell diplomás óvodapedagógusnak lennie a gyerekekkel, így megkönnyítve azt, hogy csoportonként már csak egy óvodapedagógus legyen elegendő a kettő helyett – a maradék időben semmilyen képesítést nem írtak elő azok számára, akik az óvodában gyerekeinket nevelik. Mindez elkerülhetetlenül az óvodai nevelés színvonalának drámai romlásához vezet, pedig a gyermekek fejlődése szempontjából az óvodai évek kiemelkedően fontosak. Az óvodák kivéreztetéséről itt írtunk részletesen.

Valamennyiünk közös felelőssége, hogy felemeljünk szavunkat a közoktatás lezüllesztése ellen! Kapja meg valamennyi pedagógus a méltó anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsülést! Ez az egyedüli mód, hogy gyermekeinknek megadjuk az őket megillető minőségi nevelést és oktatást. Ezért emeljük fel hangunkat a Szószóló a gyerekekért akcióban, és ezért támogatjuk a pedagógussztrájkot is.

További információk a felmérésről
A felmérésben azok a szülők vettek részt, akik érintettek voltak a további egy év óvoda iránti OH kérvényezési eljárásban. A legtöbb kitöltő a Kötelező beiskolázás Facebook csoport tagjaként vett részt a felmérésben. A felmérés nem tekinthető országosan reprezentatívnak, de a nagy számú résztvevő révén jelzi az országos problémákat és trendeket. A valóságban az arányok néhány százalékkal rosszabbak lehetnek a statisztikai összefoglalóban jelzetteknél, mivel a kitöltők között nagyobb arányban vannak olyanok, akik tudatosabban utánanéztek a témának. Az adatfelvételre 2021. december 28-tól (ekkor nyílt meg az OH kérelmezési felülete) 2022. február 15-ig került sor két anonim online kérdőív segítségével. Az első kérdőívet az OH válaszának kézhezvétele után töltötték ki a szülők, melyből kiderült, hogy a szakszolgálat egyből elfogadta-e a kérelmet vagy szakszolgálati vizsgálatot rendelt el. A második kérdőívet a szakszolgálati vizsgálat után töltötték ki a szülők, akinél ezt elrendelték. Az első kérdőívre 1346, a második kérdőívre 665 válasz érkezett a kiértékelés lezárásáig. Az első kérdőív válaszainak megoszlása az alábbi. Az óvoda fenntartója: Önkormányzat 79%, Egyház 9%, Magán/alapítvány 10%, a többinél nem volt megadva. Településtípus: Budapest 26%, Nagyváros (100 000 lakos felett) 17%, Város 39%, Község/falu 16%, a többinél nem volt megadva. Megye: Bács-Kiskun 4%, Baranya 3%, Békés 1%, Borsod-Abaúj-Zemplén 4%, Budapest 21%, Csongrád-Csanád 4%, Fejér 3%, Győr-Moson-Sopron 5%, Hajdú-Bihar 6%, Heves 3%, Jász-Nagykun-Szolnok 2%, Komárom-Esztergom 3%, Nógrád 1%, Pest 22%, Somogy 1%, Szabolcs-Szatmár-Bereg 4%, Tolna 2%, Vas 3%, Veszprém 2%, Zala 2%, a többinél nem volt megadva.


A Szülői Hang Közösséget az oktatási kérdések iránt érdeklődő önkéntes szülők hozták létre. Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő témákban. Ha szeretne értesülni híreinkről, akcióinkról, iratkozzon fel hírlevelünkre.

A Szülői Hang segítő közösséget épít és kiáll gyermekeink érdekeiért. Csapatunk azon dolgozik, hogy szülőként megértsük a közoktatás rendszerszintű problémáit és azok társadalmi hátterét, lássuk, hogy van jobb alternatíva és kihangosítsuk a szülői véleményeket. A Szülői Hang a CKP (Civil Közoktatási Platform) és az EPA (European Parents’ Association - Európai Szülők Szövetsége) tagja.
Hasonlóan más érdekvédelmi szervezetekhez, a mi működésünkhöz is szükségesek erőforrások, amihez nagy szükségünk van az önkéntes felajánlásokra: csak így tudunk függetlenek maradni és tovább tevékenykedni gyermekeink érdekében. Tegyél Te is közös ügyünk érdekében! Sok kicsi sokra megy: ha egyetértesz céljainkkal, kérjük, támogasd munkánkat akár kisebb összegű rendszeres vagy alkalmankénti adománnyal!
Támogatom a Szülői Hangot!
Maradjunk kapcsolatban! Hírlevél feliratkozás:



Az email címeket bizalmasan kezeljük, értesítéseinkről bármikor leiratkozhat. Részletes adatvédelmi tájékoztató itt.

  Megosztás

Szülői Hang