Pedagógushiány: ismerd meg szülői jogaidat, hogy képviselhesd gyermeked jogait!

Ha egy oktatási intézmény nem tudja biztosítani a megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógust, sérül gyerekeink Alaptörvényben rögzített oktatáshoz való joga. Szülőként a mi felelősségünk képviselni érdekeiket és jogaikat; ennek első lépése, hogy tisztán lássuk, mikor beszélhetünk jogsérelemről.

A gyermekeink oktatásával kapcsolatos adatok megismerhetőségével kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivataltól (NAIH) kértünk állásfoglalást (teljes terjedelemben: 1. rész, 2. rész) a lehetőségekről, melyeket az alábbiakban foglalunk össze.

Közös érdekünk, hogy az oktatási intézményeink működésének dokumentálása valósághű és átlátható legyen, szülőként pontos ismereteink legyenek, a felmerülő problémákat pedig hatékonyan, a gyerekek érdekeit szem előtt tartva kezeljük. Ennek eléréséhez több olyan lehetőségünk is van, amelyek nem igényelnek nagy erőfeszítést és jogi jártasságot, és bár nem jelentenek csodaszert, sokat segíthetnek abban, hogy a jogsértések megszűnjenek. 

A pedagógus végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok megismerése

Szülőként jogosultak vagyunk megismerni a gyermekünkkel foglalkozó pedagógus végzettségének és szakképzettségének adatait, melyek a 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) alapján közérdekből nyilvános adatok. Továbbá a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. § (3a) szerint „Az iskolai közzétételi lista (…) tartalmazza a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét”.

A NAIH szakmai álláspontja szerint a végzettségre, képzettségre vonatkozó adatok közérdekből nyilvános adatok, amelyeket a közfeladatot ellátó szervnek, jelen esetben az oktatási intézménynek illetőleg a tankerületnek, mint munkáltatónak – vagy a szakképzési centrumnak, egyháznak, alapítványnak, működési, fenntartói formától függően – kérésre megismerhetővé kell tennie. Ez vonatkozik a helyettesítést végző pedagógusokra is, még akkor is, ha másik intézmény a munkáltatójuk. A NAIH ide vonatkozó szakmai álláspontja itt olvasható. 

A pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei 2023-ig a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 33/A-O. §-ban és a rendelet 6. mellékletében vannak rögzítve, 2024-től a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 8-27. § és a rendelet 2. melléklete hatályos, szakképzésnél a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 134. §-ban (alternatív oktatási intézményekben eltérhetnek a követelmények). A követelmények éppúgy érvényesek helyettesítés esetén is! Fontos, hogy meggyőződjünk arról, hogy a gyermekünkkel foglalkozó pedagógus rendelkezik-e a megfelelő szakképzettséggel, hiszen ez gyerekeink érdeke, ez az egyik feltétele annak, hogy eredményes legyen oktatói munkája. 

A fejlesztésre szoruló, sajátos nevelési igényű vagy más problémákkal küzdő gyerekeknek joga van arra, hogy speciális igényeiknek figyelembevételével megfelelő képzettségű szakember (fejlesztő- vagy gyógypedagógus) foglalkozzon velük a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC. törvény, 3. § (6)) értelmében; a tanulók jogait a 47. § részletezi.

Fontos tudni, hogy a szülői adatkérés nem az adott pedagógus ellen irányul, hanem épp a pedagógusok, szülők és gyermekek közös érdekét szolgálja. Amikor a pedagógushiányt közösen felfedjük, akkor ezzel egyúttal a pedagógusok nagyobb anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsülésére ösztönözzük az oktatáspolitikáért felelős kormányzatot. 

A helyettesítésre vonatkozó adatok megismerése

A pedagógushiány kezelése egyre nagyobb nehézségeket okoz, a szaktanári órák sorozatos elmaradása esetén hátrányba kerülnek a gyerekek, tanuláshoz való joguk sérül. A hatályos törvény értelmében szakszerű helyettesítést (tanóraként elkönyvelt foglalkozást) csak a megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógus végezhet; ha a pedagógus nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel, akkor a foglalkozás csak nem szakszerű helyettesítésként (felügyeletként) dokumentálható. 

Szülőként jogunk van megtudni, hogy helyettesítés esetén ki volt a helyettesítő pedagógus, és a helyettesítés szakszerűként (tanórai foglalkozás) vagy nem szakszerűként (felügyelet) lett-e dokumentálva. Az iskolák jellemzően a KRÉTA rendszert használják a nyilvántartásra; szülőként az Információk – Tanórák menüpont alatt hozzáférhetünk a helyettesítő pedagógus adataihoz és megnézhetjük, hogy a foglalkozásként tanóra (szakszerű helyettesítés) vagy felügyelet (nem szakszerű helyettesítés) lett-e megadva. Amennyiben a szülő számára nem áll rendelkezésre az információ, adatkéréssel kikérhetik azt intézménytől. 

A NAIH szakmai álláspontja szerint a szülők a 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésére hivatkozhatnak a sikeres adatigénylés érdekében, és jogosultak megismerni a helyettesítő pedagógusok személyét, végzettségét, szakképzettségét, illetve azt is, hogy a helyettesítés szakszerűként (tanítási óra) került-e dokumentálásra. Ha egy adott pedagógus vonatkozásában kérik a szülők az adatot – mivel személyes adatról van szó, – az adat, mint közérdekből nyilvános személyes adat megismerhető a 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdése alapján. A NAIH ide vonatkozó szakmai álláspontja itt olvasható.

Természetesen az is jogsértő, ha a dokumentáció nem valósághű, és tanórai foglalkozásként dokumentálja a valóságban nem szakszerűen, nem megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus által megtartott órát helyettesítés esetén.

Az adatkérés benyújtása és további lépések

A fenti adatokat az intézményeknek a szülők kérésére a törvényben rögzített 15 napos határidőn belül meg kell küldeniük; a szülői kéréshez használhatjuk a mintalevelet, melyet igény szerint módosíthatunk. Az adatigénylés segítségével megtudhatjuk, hogy a hivatalos dokumentáció szerint a gyermek jogai sérülnek-e, amennyiben az iskola nem tud megfelelő szakképzettségű pedagógust biztosítani az oktatási tevékenységhez.

Ha az intézmény a határidőn belül nem közli a kért adatokat, fordulhatunk a NAIH-hoz (elérhetőségeik megtalálhatóak honlapjukon). Ahogy azt a szülők számára készült állásfoglalásukban kifejtik: amennyiben a köznevelési intézmény vagy a fenntartó visszautasítja az adatigénylés teljesítését, vagy nem hozzák az adatokat nyilvánosságra a honlapjukon, a szülők a Hatóság eljárását kezdeményezhetik az Infotv. 52. § (1) bekezdése alapján. A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet, ha jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A Hatóság eljárása ingyenes, és az adatigénylők számára egyszerűbb, mert a Hatóság egy mediációra épülő eljárásban maga deríti fel a tényállást, tisztázza a körülményeket, a szükséges bizonyítást hivatalból lefolytatja. Az adatigénylők továbbá bírósághoz is fordulhatnak a Hatóság eljárása után vagy helyett az Infotv. 31. §-a értelmében. Ez azonban egy kötöttebb és költségesebb jogorvoslati forma, az egyetlen előnye az, hogy az ítélet állami kényszerrel kikényszeríthető.

Amennyiben felmerül a lehetőség, hogy hivatalosan szakszerű tanórai foglalkozásként van könyvelve a ténylegesen nem szakszerű – és ezáltal a gyermek jogait sértő – helyettesítés, vagy a hivatalos dokumentáció nem tükrözi a valóságot, akkor érdemes naplót vezetni arról, hogy gyermekünk elmondása alapján a kérdéses tantárgyból az adott napon mely pedagógus tart órát, és a gyermek beszámolója alapján az óra megtartása szakszerűnek tekinthető-e. (Nyilvánvaló, hogy a testnevelő tanár által megtartott kémiaóra, az énektanár által megtartott nyelvóra, a matekóra helyetti mesenézés nem tekinthető szakszerű helyettesítésnek, de érdemes tudni azt is, hogy az sem minősül szakszerű helyettesítésnek, ha a szakos helyettesítő tanár érdemben nem tart órát, csak önállóan megoldandó feladatot oszt ki a gyerekeknek.) Célszerű, ha a naplót az osztályból minél több család vezeti, így az adatok a tisztánlátás érdekében összevethetők. 

Amennyiben az intézményből kikért adatok is bizonyítják, hogy a gyermekkel nem megfelelő képzettségű pedagógus foglalkozik, vagy kiderül, hogy a hivatalos dokumentációban nem a valóságnak megfelelő adatokat rögzítettek, érdemes panaszt tennünk az intézményvezetőnél. Ha ez nem vezet eredményre, fordulhatunk a fenntartóhoz. Nagyobb az esélyünk az előrelépésre akkor, ha panaszainkat a hivatalos adatkérés adataival, illetve a családok által naplózott adatokkal is alá tudjuk támasztani. 

Ha az intézményvezetőnél, illetve a fenntartónál tett írásos panaszra nem érkezik érdemi válasz, lehetőségünk van jogi úton további lépéseket tenni az intézmény fenntartójával szemben. Ebben az esetben tudunk segíteni abban, hogy jogi segítséget és jogi képviselőt találjanak a szülők (kapcsolat: info@szuloihang.hu).

Megköszönjük, ha a sikeres vagy akár sikertelen adatkérésről visszajelzést kapunk (info@szuloihang.hu), hiszen összegyűjtve és anonim módon megosztva a tapasztalatokat hatékonyabban tudunk segíteni egymásnak.

A pedagógushiány következtében a gyermekünket érő jogsérelem miatt lehetőség van panaszt tenni az ombudsmannál is. A panaszt benyújthatjuk elektronikusan is, az ügyindítás itt érhető el, és a bejelentés csupán pár percet vesz igénybe egy rövid űrlap kitöltésével. Bár az ombudsmannál tett panaszbejelentéstől nem várható gyors és érdemi segítség, mégis érdemes élni ezzel a lehetőséggel is, mert ezáltal a jogsérelem hivatalosan is dokumentálva lesz. Amennyiben ezt sokan megtesszük, az ombudsmannak hivatalos eljárás keretében kötelessége eljárnia a kormánynál, ami hosszú távon segíthet minden tanulónak.

További lépések: a pedagógushiánnyal kapcsolatos további cselekvési lehetőséggel kapcsolatban ajánljuk 12 pontos összefoglalónkat.

A pedagógushiány valamennyiünket érintő súlyos országos probléma, amelyért az oktatáspolitika a felelős. Éljünk az elérhető lehetőségeinkkel, ne hagyjuk szó nélkül a gyermekeinket érintő jogsérelmeket! Fogjunk össze szülőként, pedagógusként! 

Előrelépést csak széleskörű együttműködéssel, tudatossággal és kitartással érhetünk el. A Szülői Hang privát csoportjában támogatjuk egymást, segítünk megválaszolni a kérdéseket; csatlakozz itt.

Mintalevél

Az alábbi levélmintát használhatjuk az intézménynak vagy a fenntartónak küldött adatigénylésnél. (A fentartó állami iskola esetén a tankerület, szakképzés esetén a szakképzési centrum, egyházi intézmény esetén az egyház, magánintézmény esetén az alapítvány vagy egyesület, óvoda esetén jellemzően az önkormányzat.) Természetesen csak azokat az adatokat szükséges kikérnünk az intézménytől, amelyekhez egyébként nem férünk hozzá, és amivel kapcsolatban a problémák felmerültek. 

A törvény szerint a válaszadásra 15 nap áll rendelkezésre és a szülők számára ingyenes. A levélminta igény szerint módosítható; a sárgán jelölt szövegrésznél a nem kívánt részt törölhetjük. A levélminta szerkeszthető Word formátumban itt érhető el.

Pedagógusok együttműködése

Tisztelettel kérjük a pedagógusokat: segítsenek abban, hogy a hivatalos könyvelésbe (általában a KRÉTÁ-ba) a valóságnak megfelelő adatok kerüljenek. Ez azt jelenti, hogy csakis akkor kerüljön tanóra a könyvelésbe, ha valóban az adott tárgyhoz szükséges szakképzettséggel rendelkező pedagógus tartotta, és a tanóra valóban szakszerűen meg lett tartva.

Éppúgy igaz ez a rövid betegségek esetén tartott helyettesítésekre mint a hosszabb távú helyettesítésekre vagy a normál órákra. Amennyiben a pedagógus nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel, akkor az óra csak mint gyermekfelügyelet (nem szakszerű helyettesítés) lehet beírva a jogszabályok szerint. Nem megoldás az, ha az órát tanóraként könyveljük és a leírásnál beírjuk, hogy gyermekfelügyelet történt.

A valósághű könyvelés közös érdekünk, hiszen ellenkező esetben a kormányzat számára láthatatlanná válik a probléma a hivatalos statisztikákban, és így nem is várhatjuk, hogy a helyzet javulna. Nem a mi hibánk pedagógusként, ha a kormányzat nem biztosít elegendő pedagógust; ha szükséges, folyamodjunk jogsegélyért, ha retorziótól tartanánk a valóságosnak megfelelő könyvelés miatt. A gyermekek és a társadalom közös érdeke, hogy a pedagógushiány megjelenjen a statisztikákban és ezáltal reménykedhessünk a megoldásban.

Amennyiben az igazgató utasításai lehetetlenné teszik a valósághű könyvelést, kérjük segítsenek tudatosítani a szülőkben a jogaikat – ahogy ebben a tájékoztatóban bemutattuk -, hogy a szülők felemelhessék szavukat a gyermekeiket ért jogsértések ellen.

További lehetőségek

Az alábbi, szintén nagyon fontos lehetőségekre is szeretnénk felhívni a figyelmet.

• A Szószóló akcióban lehetőségünk van anonim módon szöveges formában megosztani másokkal az általunk tapasztalt problémákat; a szöveges tapasztalatok az ország térképére kerülnek járási szinten, így az anonimitás garantált. Csak pár perc, hogy részt vegyünk a Szülői Hang online felületenén, és ezáltal mások is megismerhetik, hogy a lakóhelyük környékén milyen problémákkal, jogsértésekkel találkozhatnak a gyerekek, szülők és pedagógusok. Fontos ilyen módon is hallatni a hangunkat, hiszen sokan nem értik még a problémákat és azok súlyát: az akció fontos lépés a társadalmi tudatosításság növelélében.
• Jogsérelem esetén lehetőségünk van az ombudsmanhoz is fordulni. Fordulhatunk az Alavető jogok biztosához, ügyindítás itt. Elegendő az általunk tapasztalt jogsérelmeket néhány mondatban leírni, ez csupán pár percet vesz igénybe. Gyors reakcióra és megoldásra nem számíthatunk, mégis jó, ha élünk ezzel a lehetőséggel, mert ezáltal a probémánk hivatalosan is dokumentálásra kerül. Gondoljuk meg: ha szülőként nem dokumentáljuk a gyermeket ért jogsértést, akkor nem is számíthatunk megoldásra hosszabb távon sem. Ha elég sok bejelentés érkezik, akkor az ombudsman köteles vizsgálatot indítani és a kormányzat felé eljárni. Az ombudsmani bejelentés miatt nem érhet hátrány senkit sem. Fordulhatunk az Oktatási Jogok Bizotáshoz is.
• További érdekvédelmi tippjeink itt olvashatóak.

 

  Megosztás