#jobbatérdemelnek

Anna, 4 gyermek nagymamája

Dóri 8. osztályos, gimnáziumba készül. Ezt eldöntötte már 7.-ben, és megbeszélte a szüleivel is. Dóri maximalista, zavarja, ha 4-esnél rosszabb jegyet kap, pedig néha előfordul. Dóri a reál tárgyakat nem nagyon szereti, de sokat és eredményesen tanul, éppen a gimnáziumi felvételi miatt. Dóra kreatív képességei az írásban nyilvánultak meg. Szeret írni, kisebb írásai az iskolaújságban már meg is jelentek. Az a vágya, hogy író legyen. De az is lehet, hogy magyar-angol szakos tanár lesz.

Petícióval tiltakozunk a kompetenciamérések osztályzattal való értékelése és a középiskolai felvételibe való beszámítása ellen. Ezzel tovább stresszelik a gyerekeket és megnehezítik a gimnáziumokba való bejutást! A kompetenciamérések osztályzása igazságtalan, ezeket nem a tanulók, hanem az iskolák és az egész oktatási rendszer mérésére fejlesztették ki, és nem illeszkednek szorosan az iskolai tananyaghoz.

Bea, édesanya

Áron és Gergő barátok, mert együtt fociznak a falu csapatának utánpótlás csoportjában kicsi koruk óta. Együtt jártak óvodába is, és iskolába is, hiszen a faluban mindegyikből egy van. Áron szülei informatikus-közgazdász házaspár, akik a gyereket járatják egyéb szakkörökre is, zenélni és sakkozni. Gergő a focin kívül sehova nem jár, mert az anyukájának, aki takarít egy közeli üzemben, nincs pénze arra, hogy neki és a 4 testvérének különórákat fizessen. A helyi iskolában nincs minden tantárgyhoz szaktanár, és a vegyes családi hátterű osztályokban a legkülönbözőbb tanulmányi eredményű gyerekek járnak együtt.

Barbara, 2 gyermek édesanyja

7. év vége felé érkezett az osztályunkba egy szorgalmas új gyerek, de sok mindenben le volt maradva. Kiderült, hogy az előző iskolájában nagyon sok dolgot nem tanultak, amit a mi gyerekeink igen. Az előző iskolájában nem volt matematika tanár 2 évig, sem fizika, kémia, és nyelvtanból is hiányosságai voltak. Az áprilisi komptenciateszet, amit váratlanul le is osztályoztak, még az előző iskolájában írta meg. Nagyon rossz eredménye lett. Az új iskolában két tanár is sokat foglalkozott vele, és a 7. év végi jegyei meglepően szépek lettek. Kiderült, hogy egészen jó képességű! Nyáron folytatta a gyakorlást, majd 8.-ban is, mivel a korábbi évek lemaradását is ebben az időszakban kellett bepótolnia. A központi felvételik jól sikerültek neki, így reménykedni kezdett, hogy sikerülhet bejutnia, végre fellélegzett, hogy talán fel fogják venni gimnáziumba! Eltökélt szándéka volt, hogy egyetemre menjen.

Katalin, 4 gyermek édesanyja

Albertben tizenéves kora elején alakult ki az a kisebbrendűségi érzés, amitől később sem tudott teljesen megszabadulni. A családban körülötte mindenki nagyszerű és tehetséges volt. Hozzájuk képest Albert kifejezetten lassú észjárásúnak tűnt, nem volt jó tanuló. Erre később így emlékezett: „Nagyon buta gyerek lehettem. Velem szinte semmi sem történt. Az iskolában állandóan csak magoltam. A könyveket gyűlöltem. Senki sem tanított arra, hogyan éljek. Senki sem mutatta meg, milyen csodálatos dolog tanulni, megérteni a körülöttünk lévő világot, alkotni valamit.”

Vera, 5 gyermek édesanyja

Elsőre talán ártalmatlannak tűnhet, hogy az állami iskolafenntartó minimális ponthatár „ajánlás” vezetett be a gimnáziumi központi írásbeli vizsgáknál, de gondoljunk csak bele a következményekbe! Ami idén még csak ajánlás, az hamarosan kötelező lesz, és előbb-utóbb az összes gimnáziumnál elvárhatják a központi írásbeli vizsgát. Az eredmény: jóval kevesebb gimnáziumi férőhely marad, és rengeteg gyereket akaratuk ellenére a szakképzésbe terelnek, a megmaradó gimnáziumi helyeken pedig még nagyobb lesz a túljelentkezés.

Petícióval tiltakozunk a mesterséges minimális ponthatár ellen, melynek sok gyerek nem tud megfelelni. Gimnáziumi osztályok szűnhetnek meg, sokakat akarata ellenére a szakképzésbe terelhetnek.

Barbara, 2 gyermek édesanyja

Eddig is túl sok múlt a középiskolai írásbeli felvételi vizsgákon, a stressz eddig is hatalmas volt, de most a kormány még egy lapáttal rátett: idén az állami gimnáziumok a fenntartó nyomására sok helyen bevezettek egy minimális ponthatárt úgy, hogy azt várhatóan sok gyerek nem tudja teljesíteni. Aki ezt a minimumot nem éri el, az egyből elbukik, és akkor sem kerülhet be a választott iskolába, ha a korábbi pontszámítás alapján, a tanulmányi eredmény és a szóbeli vizsga figyelembevételével bekerült volna. Így próbál a kormány minél több gyereket a szakképzésbe terelni.

Kati, 4 gyermek édesanyja

Ne kényszerítsék a gyerekeket idő előtt a szakmájuk kiválasztására! Akiknek 14 éves korukban még nincs határozott elképzelésük, azok választhassák a gimnáziumi képzést, ahol megszerezhetik az általános műveltséget, és elég, ha 18 éves korukban döntenek a továbbtanulásról. De a kormányzat most egy olyan új, mesterséges ponthatárt vezetne be az állami gimnáziumok felvételi eljárásában, amivel sok gyereket kiszorítanának a gimnáziumból és a szakképzésbe terelnék őket.

Anna, 4 gyermek nagymamája

Az állami gimnáziumokban bevezettek egy ajánlott ponthatárt az írásbeli felvételin, így ennek az egyszeri felvételinek a súlya és a siker esetlegessége tovább nőtt. Ez egyelőre csak „ajánlás”, de már így is több gimnázium bevezette, és látszik, hogy ettől az adminisztratív korlátozástól hamarosan több gimnáziumi osztály megszűnhet.

Bea, édesanya

Az állami gimnáziumoknak olyan központi „ajánlást” adtak, hogy ha egy gimnázium kéri a központi írásbelin való részvételt, akkor csak azokat vehetik fel, akik ezen elérnek egy minimális pontszámot. Ezzel csökkentik a gimnáziumi férőhelyek számát, és így több gyerek akarata ellenére a szakképzésbe szorul.

György, 3 gyermek édesapja

Az állami gimnáziumokban bevezettek egy ajánlott ponthatárt az írásbeli felvételin, így ennek az egyszeri felvételinek a súlya és a siker esetlegessége tovább nőtt. Ez egyelőre hivatalosan csak „ajánlás”, de már így is több gimnázium kényszerűségből bevezette. Ha nem szólalunk fel ellene, akkor az adminisztratív korlátozás miatt hamarosan sok gimnáziumi osztályt meg fognak szüntetni!