• A Szülői Hang Közösség petícióval és fényképes üzenetekkel tiltakozik a gimnáziumi felvételi eljárásban bevezetett új korlátozás ellen, mellyel az állami gimnáziumok egy részében a január 18-iki írásbelin elért központi minimálpontszámhoz kötik a felvételt.
  • A kormányzat azt tervezi, hogy a gimnáziumi képzés arányát 40%-ról 30%-ra, vagy még ennél is alacsonyabbra szorítja, vagyis minden 4. gimnáziumi férőhelyet, vagy még annál is többet megszüntetnek; ennek a stratégiának lehet része a korlátozás, amely önmagában nézve értelmetlen és idegen a jelenlegi felvételi eljárásrendtől.
  • Bár a szakképzés 2020-as átalakítása után a szakképzés vonzereje növekedett, az elmúlt években a gimnáziumi képzés részaránya mégsem csökken, sőt enyhe növekedést mutat; ez magyarázhatja, hogy a kormányzat most adminisztratív eszközökkel próbálja átterelni a diákokat a gimnázium helyett a szakképzésbe.

A Szülői Hang Közösség tiltakozik az idei gimnáziumi felvételi rendszerben bevezetett korlátozás ellen, melynek következtében gimnáziumi osztályok szűnhetnek meg az állami fenntartású intézményekben! 

Az állami fenntartású gimnáziumoknak olyan központi „ajánlást” adtak, hogy ha egy gimnázium kéri a központi írásbelin való részvételt (idén január 18-án), akkor csak azokat veheti fel, akik a központi felvételin elérnek egy minimális pontszámot. A minimális pontszámok olyan magasak, hogy a felvételizők jelentős része nem tudja ezeket elérni (például négy évfolyamos képzés esetében 50 pont, a nyelvi előkészítő esetében 60 pont, a hat évfolyamos képzéseknél 70 pont). Ezzel a gyakorlatban sok felvételizőt elve kizárnak, csökken a gimnáziumi férőhelyek száma, és így több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorul. 

Bár hivatalosan csak „ajánlás”, a fenntartó elvárásának az iskolák sokszor nem mernek ellenszegülni. A ponthatár több iskola felvételi feltételei között megjelent ott, ahol a tankerület erre utasította a gimnáziumot; míg más intézményekben még nem vezették be, de várhatóan a jövőben még több gimnáziumban írják ezt elő, ha nem vonják vissza az intézkedést, melynek révén sok gyerek akkor sem tud bekerülni az írásbelit kérő gimnáziumba, ha a korábbi számítási módszerrel (általános iskolai és a központi írásbeli eredményeinek és az esetleges szóbelinek az összege alapján) bekerült volna.

A Szülői Hang petícióval tiltakozik az intézkedés ellen, legfontosabb üzeneteinkre pedig közösségünk tagjai fényképes formában is felhívják a figyelmet.


Az újabb korlátozás miatt a túlzottan stresszes és esetleges írásbeli szerepe tovább nő. Sok családnak már most is saját költségen kell felkészíteni a gyermeket a sikeres felvételire, az újabb intézkedés miatt pedig az eleve nagy esélyegyenlőtlenség tovább romlik.

A családokat és iskolákat sújtó bizonytalanság nagyobb lett, a kormány egy nehezebb központi felvételi feladatsorral akár jogszabálymódosítás nélkül is még erőteljesebben kényszerítheti a tanulókat a szakképzés felé. Pedig sok tanuló 14 éves korában még nem tudja eldönteni, milyen szakmát választana. 

Petíciónkban a tiltakozók szövegesen is kifejtették véleményüket, az alábbiakban néhány jellemző véleményt közlünk; további több száz vélemény olvasható a petíció oldalán

Az én fiam intenzíven sportol, van célja, van elképzelése, ami csak gimnázium mellett kivitelezhető. A szakiskolák, és technikumok a gyakorlati oktatások miatt nem jöhetnek számításba nála, mert akkor fel kell adnia az álmát, és ilyen szinten nem folytathatja a sportot. Ezzel az intézkedéssel egy közepes tanulónak esélye sem lesz a gimnáziumba bekerülni.

Szülő, Pest megye

Hatosztályos gimnáziumba a lányom 60 pontos felvételit írt 2017-ben. Kitűnő tanuló volt, kitűnőre érettségizett. 95 százalék angol emelt érettségit, 92 százalék történelem emelt szintű érettségit tett. 480 felvételi ponttal jutott be jogi egyetemre. Az új követelmények alapján nem jutna be gimnáziumba. Tiltakozom a 70 pont minimum ponthatár ellen.

Szülő, pedagógus, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A szakképzésben nincsenek szaktanárok. 14 éves gyermekemmel még nem tudjuk eldönteni, hogy milyen szakma lenne neki megfelelő.

Szülő, Pest megye

Levélben fejeztük ki tiltakozásunkat a kormányzatnál, melyre Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke válaszolt. Felvetéseinkre nem kaptunk érdemi választ, nem tudtuk meg, mi értelme van a központi írásbeli vizsgákra minimális pontszámot meghatározni, különösen, hogy ez a vizsga opcionális elem a felvételi eljárásban. A kormányzati válasz a gyerekek képességeire hivatkozik, holott a felvételi eredményekben egyáltalán nem csak a képességek tükröződnek, hanem a közoktatás hiányosságai is, többek között a kritikus mértékű országos pedagógushiány. A teljes levelezés itt olvasható.

Vajon miért kívánja a kormányzat korlátozni a gimnáziumokba bejutók számát? A kérdés megértéséhez ábrázoltuk a gimnáziumban tanulók részarányát az elmúlt években az Oktatási Hivatal nyilvános adatai alapján. Az alábbi ábrán a gimnazista tanulók aránya látható a 9. évfolyamon tanulók körében, összesen és külön-külön a 4/5, 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzésre. (Az ábra a felvételt nyertek száma alapján készült, a csekély számú tanuló, aki közben módosítja a képzési típust itt nincs figyelembe véve.) 

Az látszik, hogy a gimnazisták arányában 2010 óta először növekedés látszik, ami aztán 2020-ig tetőzik. Ezután csökkenés látható, ami az új szakképzési rendszernek tudható be: részben a technikumban bevezetett ösztöndíj, részben a technikumi képzésből könnyített felsőfokú továbbtanulási lehetőség és más reformok hatására többen választották a szakképzést. Az elmúlt években viszont megállt a csökkenés, ismét ha lassan is, de emelkedni kezdett a gimnáziumi tanulók aránya mind a 4/5, mind a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzésen.

Az alábbi ábrán a 9. évfolyamra jelentkezők első helyen megjelölt jelentkezési szándéka látható; a gimnáziumi képzést első helyen megjelölők arányát ábrázoltuk. Ezen az ábrán viszont az elmúlt években folyamatos csökkenés tapasztalható.

Azt látjuk tehát, hogy az elmúlt években a kormányzati intézkedések hatására kevesebben választják első helyen a gimnáziumot, de ennek ellenére a gimnáziumba felvettek aránya nem csökken, hanem kis mértékben nő. Vagyis azoknak a tanulóknak egy kis része, akiket vélhetően felvettek volna gimnáziumba is, inkább a szakképzést (technikumot) választja, viszont helyettük vannak más jelentkezők, akiket a gimnáziumok felvesznek. 

A kormányzat most olyan módon igyekszik beavatkozni, hogy a gimnáziumban továbbtanulók számát csökkentsék. Miután a tanulók egy kis részét át tudták csábítani a technikumokba, olyan szabályozást igyekeznek ráerőltetni a gimnáziumokra (ezek közül is az állami fenntartásúakra), amitől a szakképzésben tanulók számaránya növelhető a gimnáziumi képzés rovására. 

A kormányzati célkitűzés az, hogy a szakképzés aránya a mostani 60%-ról legalább 70%-ra emelkedjen, ami a gimnáziumi képzés arányában 40%-ról 30%-ra való csökkenést jelentene, vagyis a kormányzati tervek szerint 4-ből legalább 1 gimnáziumi férőhely megszűnne. Ilyen drasztikus csökkenést a gimnáziumi képzésben csak adminisztratív korlátozásokkal lehet elérni. 

A most bevezetett „ajánlásnak” önmagában nem lenne értelme, hiszen értelmetlen korlátozást bevezetni egy opcionális vizsgára, amit csak a gimnáziumok egy részében követelnek meg. A mostani kormányzati korlátozó intézkedés úgy értelmezhető, mint egy hosszabb távú stratégia eleme, melyben egyre erőteljesebb adminisztratív intézkedésekkel irányítják a tanulókat a gimnáziumokból a szakképzésbe. 

Pedig ez a terelés már eddig is erőteljes volt. Az általános iskolai pályaorientációs foglalkozásokon jellemző, hogy inkább a szakképzést preferálják a gimnáziummal szemben. A nyolcadikosoknak szervezett online pályaorientációs vizsgálat során a kérdőívre adott válaszok alapján a rendszer jellemzően inkább a szakképzést ajánlja, és a legtöbb esetben a tanulók nem kapnak megfelelő támogatást a vizsgálat eredményének értelmezéséhez, amivel árnyalni lehetne az online rendszer szakképzést preferáló válaszait.

Méltatlannak érezzük, hogy a nyolcadikosokat a tanulmányi ösztöndíj rövidtávú ígéretével is a szakképzésbe igyekeznek csábítani, holott a gimnáziumi tanulmányok során jellemzően szélesebb körű általános műveltségre tehetnek szert, rugalmasabban tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, és az ország érdeke is a magasabb fokú, nagyobb tudást nyújtó képzési formák támogatása lenne. 

A gimnáziumi bejutás korlátozása különösen súlyosan érinti a vidéki, kisebb településeken élő diákokat, számukra ugyanis kisebb a választék a technikumokból, így ők nagyobb eséllyel kényszerülhetnek olyan szakképzési intézménybe, amely nem az érdeklődési körükbe vág. Különösen hátrányt szenvednek a nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű diákok is, akiknek jobban tudnak érvényesülni a gimnáziumban, hiszen a pályaalkalmassági követelmények miatt sokan nem tudnak a szakképzésben részt venni. A kormányzati szigorítás miatt be nem kerülő tanulók még próbálkozhatnak a rendkívüli felvételi eljárás keretében, bár ennek eredménye esetleges. 

Követeléseink: 

  1. Ne alkalmazzák a központi írásbeli felvételi eredményekre a Klebelsberg Központ által „ajánlott” minimális ponthatárt már az idei felvételi folyamat során sem!
  2. Ne vezessenek be később se olyan adminisztratív korlátozásokat, melyekkel a tanulókat mesterségesen a gimnáziumból a szakképzésbe terelik! 
  3. Javítsák a közoktatás minőségét: szüntessék meg az országos pedagógushiányt, és támogassák a módszertani reformokat! 
  4. A pályaorientációs foglalkozásokat és a pályaorientációs vizsgálatot tervezzék újra a számos kritikai visszajelzés figyelembevételével oly módon, hogy a gimnáziumi továbbtanulás is ugyanolyan súlyt kapjon, mint a szakképzés! 
  5. Legyen összehangolt ösztöndíjrendszer a technikumi és gimnáziumi képzésben résztvevőknek! 
  6. A kormányzat hozza nyilvánosságra a felvételi eljárásra, a szakképzésre és gimnáziumokra vonatkozó terveit!
  7. Folytassanak érdemi társadalmi párbeszédet a tervekről!

Ne legyen kényszer a szakképzés, támogassa a kormány a gimnáziumokat is! Teremtsék meg széles körben a minőségi gimnáziumi képzés és szakképzés feltételeit, hogy minden gyerek a számára leginkább megfelelőt választhassa - szabadon!

  Megosztás

A Szülői Hang segítő közösséget épít és kiáll gyermekeink érdekeiért. Csapatunk azon dolgozik, hogy szülőként megértsük a közoktatás rendszerszintű problémáit és azok társadalmi hátterét, lássuk, hogy van jobb alternatíva és kihangosítsuk a szülői véleményeket. A Szülői Hang a CKP (Civil Közoktatási Platform) és az EPA (European Parents’ Association - Európai Szülők Szövetsége) tagja.
Hasonlóan más érdekvédelmi szervezetekhez, a mi működésünkhöz is szükségesek erőforrások, amihez nagy szükségünk van az önkéntes felajánlásokra: csak így tudunk függetlenek maradni és tovább tevékenykedni gyermekeink érdekében. Tegyél Te is közös ügyünk érdekében! Sok kicsi sokra megy: ha egyetértesz céljainkkal, kérjük, támogasd munkánkat akár kisebb összegű rendszeres vagy alkalmankénti adománnyal, vagy látogass el adományboltunkba!
Támogatom a Szülői Hangot!
Maradjunk kapcsolatban! Hírlevél feliratkozás:



Az email címeket bizalmasan kezeljük, értesítéseinkről bármikor leiratkozhat. Részletes adatvédelmi tájékoztató itt.