A jelenlegi kormány megszüntette a tankönyvpiacot, és az elmúlt öt évben fokozatosan kivonta az iskolákból a tanárok által kedvelt és szívesen használt nem állami kiadású tankönyveket.

Mivel a tankönyvek korábban kiadott engedélyei öt évre szóltak, 2019-től szinte mindegyik nem állami kiadású tankönyv iskolai rendelhetősége megszűnik a közismereti tárgyak esetében.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a jelenlegi kormány nem hajlandó tárgyalni a tankönyvekről. A tankönyvekkel kapcsolatban néhány visszatérő, szakmailag nem megalapozott állítást ismételgetnek, melyeket az alábbiakban cáfolunk.

Nem is biztos, hogy olcsó

A tankönyvpiac államosítása óta folyamatosan mondják, hogy az intézkedés célja az volt, hogy a tankönyvek OLCSÓBBAK legyenek.

De az állam miért nem JOBB tankönyveket akar?

Nem ezt szeretné mindenki, akinek fontos az oktatás?

A tankönyvek árát 2014 előtt is állami árkorlát szabályozta, a kiadók közti verseny miatt pedig ezt az árkorlátot sem érték el soha a kiadványok árai.

Az állami fejlesztések miatt a tankönyvek a társadalom számára egyáltalán nem lettek olcsóbbak! Az állam az Unió által a közoktatás fejlesztésére biztosított pénzből sok milliárd forintot költött el a kritikán aluli könyvek kifejlesztésére, propagálására, látszattovábbképzések és konferenciák tartására. Ehelyett ha az állam meghagyja a tankönyvkiadásban a piaci versenyt és a magánkiadókra bízza a fejlesztést, akkor ahogy korábban is, a magánkiadók saját költségre jobb könyveket fejlesztettek volna, és az állam az uniós forrásokat hasznosabb célra is fordíthatta volna.

Ingyenes, de minek?

A kormány szívesen dicsekszik azzal, hogy a tanulók többsége ma már ingyen kapja a könyvet. Valójában a rászorulók és a három- vagy többgyermekesek 2012-ig is ingyen kaptak könyvet. 2013 óta a leggazdagabbak is, a kormány tehát az arra rá nem szorulókat támogatja, miközben a hátrányos helyzetű tanulók oktatásának, továbbtanulásának támogatására nincs elegendő keret.

Ráadásul az ingyenkönyv valójában KÖLCSÖNKÖNYV. Azt év végén vissza kell adni, ezért nem lehet benne a lényeget kiemelni, jegyzetelni, és több éven át (pl. felvételire való készüléshez) sem lehet használni. Ha pedig a visszaadáskor már annyira elhasználódott, hogy már nem adható tovább, akkor a szülőnek ki kell fizetnie. Így úgy vesz könyvet a következő évfolyam egy tanulójának, hogy az ő gyermeke egész évben koszos, gyűrött, sérült könyvet használt. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a használt kölcsönkönyvet többsége rossz állapotú.

A Szülői Hang Közösség által kezdeményezett szülői felmérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy a szülők a tankönyvek minőségét tekintik elsődlegesnek.  A 2017-ben végzett felmérések is jelezték, hogy a szülők az ingyenességnél sokkal fontosabbnak tartják a könyvek minőségét.

Egyenkönyvek, egyengondolkodás?

A kormány évfolyamonként és tantárgyanként két könyv használatát engedélyezi. Arra hivatkozik, hogy így a tanulók számára nem okoz problémát az iskolaváltás.

Év közben azonban nagyon kevés gyerek vált iskolát. Ennél sokkal nagyobb, minden gyereket érintő kérdés az egyénre szabott oktatás! Minden szülő, akinek egynél több gyermeke van, tudja, hogy a gyerekek nem egyformák, gyakran nagyon különböző módon fejlődnek, más bánásmódot igényelnek.

Közülük is azoknak lenne a legnagyobb szükségük egyéni módszerek és nekik megfelelő, a sajátosságaikat tekintetbe vevő tankönyvek használatára, akik a legmesszebb állnak az átlagtól: a hátrányos helyzetűeknek, és a különleges tehetségűeknek. Az állami egyentankönyvek egyikükre sincsenek tekintettel.

A tanári szabadság korlátozása

Amíg még volt kínálat, a tankönyv kiválasztása ugyan valóban felelősséggel járt a tanárok számára, de ennél sokkal fontosabb, hogy a tanári munka szabadságát, a taneszköz, a módszerek kiválasztásának szabadságát is jelentette.

A korábban használt tankönyvek, tankönyvcsaládok mögött nagyon sok és nagyon értékes szellemi munka volt. Részben az, amellyel a szerzők és a kiadók megalkották, részben annak a rengeteg tanárnak a munkája, akik az évek során végiggondolták a tartalmukat, megoldották a bennük található feladatokat, kidolgozták hozzá a saját tanmeneteiket és óraterveiket. A tanárok tehát nem egyszerűen a könyvekhez ragaszkodtak, hanem annak a munkának az eredményeihez és értékéhez is, amit maguk fektettek bele a tankönyvek használatakor.

Az a kormány, amelyik egyszerűen a szemétre akar vágni ennyi szellemi erőfeszítést és tartalmat, az végtelenül lenézi és semmibe veszi ezeknek az embereknek a munkáját.

Vásároljunk tankönyvet szabadon!

A Szülői Hang Közösség tiltakozik a tankönyvkiadás állami monopolizálása ellen. Hallassuk a hangunkat! Tiltakozásul a minőségi oktatást jelképező könyv szimbólumot helyezünk el országunk térképén. Csatlakozzon Ön is!


 

Bár a nem állami tankönyvek iskolai rendelhetősége megszűnt, a kiadók továbbra is kiadják ezeket a könyveket mint tanulást segítő kiadványokat, melyeket a szülők önkéntesen megvásárolhatnak, és a tanárok használhatnak. Keressük meg gyermekeink tanárait, kérdezzük meg, melyik könyvet használnák legszívesebben, fogjunk össze szülőtársainkkal, és vegyük meg a választott könyveket magunk!

A Szülői Hang Közösség szülői aktivista programjának keretében részletes tájékoztatást adunk a szülői könyvvásárlás lépéseiről, és igyekszünk választ adni a felmerülő kérdésekre.


 

További háttérinformáció a tankönyvhelyzetről

Az alábbi hivatkozások segítségével tovább tájékozódhat.

  Megosztás

Szülői Hang