A kormányzat eredetileg azt foglalta törvénye, hogy a pedagógusbérek a minimálbérrel arányban fognak. Amikor azonban ezt a törvényt a gyakorlatban is alkalmazni kellett volna, azonnal felrúgták az ígéretet, és 2014 óta befagyasztották az ún. vetítési alapot, melynek alapján a pedagógusbéreket számítjuk, így még most is a 2014-es minimálbérhez igazodik a pedagógus bértábla. Így 2014 óta folyamatosan nő a különbség a kormányzat által eredetileg beígért minimálbérhez igazodó és a ténylegesen alkalmazott befagyasztott vetítési alap szerint számított bérek között. 

Mekkora pénzt vont ki a kormányzat ezáltal a közoktatásból? Az alábbiakban egy becslést adunk erre a nyilvánosan rendelkezésre álló adatok alapján. Az alábbi számítás csupán nagyságrendi becslésre, és nem pontos számításra törekszik. A becslés során inkább alábecsüljük az összeget, a tényleges pénzkivonás a számítottnál akár jelentősen nagyobb is lehet. Becslésünkben a következőket vettük figyelembe. 

  • A pedagógusok végzettségéről (középfok, alapfok vagy felsőfok) [1] szolgáltat intézménytípusonként adatokat. Ezeket összevetve az KSH által közölt intézménytípusonkénti pedagógusszám adataival [3], a pedagógusbér szempontjából alsó becslésként a következő végzettségi eloszlást alkalmaztuk: középfok 10%, főiskola 50%, egyetem 40%. 
  • A pedagógusok életkor szerinti eloszlását [2] adatai alapján számoltuk. A pedagógusok számát [3] adja meg.
  • Az életkor alapján a munkaviszonyban eltöltött évekre úgy adtunk alsó becslést, hogy a végzettség utáni minden 5 évből 4-et feltételeztünk pedagógus munkaviszonyban. A pedagógusok nagy többsége a végzettség után folyamatosan munkaviszonyban van, kivétel ez alól a nők esetében a gyermekekkel otthon eltöltött idő, így azt feltételezzük, hogy a valóságban a munkaviszonyban eltöltött évek száma ennél ténylegesen nagyobb. 
  • A pályakezdő pedagógus az első két évben gyakornok, majd pedagógus I. fokozatba lép át, később pedagógus II, majd mester- és kutatópedagógus fokozatba léphet lehet. A pedagógus II. és mesterpedagógus fokozatban levők számáról az államtitkár közlése szerint [4] azt tudjuk, hogy 2019-re elérte az 55 ezret illetve a kb. 9900-at. Modellünkben azt feltételeztük, hogy ez a szám 2013 és 2019 között évről évre folyamatosan nőtt, majd 2019 után nem változott. Ezt is alsó becslésnek tekintjük, a valóságban a számok nagyobbak lehetnek. A kutatópedagógusok száma pontosabban nem ismert, de [5] alapján alsó becslésként azt feltételeztük, hogy 2019-ig évente 20-szal nő a számuk. Az adott minősítési fokozatba tartozókat az adott minősítéshez tartozó minimális munkaviszonyban eltöltött idő figyelembevételével életkorban a [2] szerinti korfa alapján egyenletesen osztottuk el. 
  • A Köznevelési Törvény [6] 7. melléklete szerinti pedagógus bértáblával számoltunk, mely változatlan a vizsgált időszakban. 
  • A pedagógusilletményalap meghatározása az adott évben az aug. 31-ig törvényben rögzítettek [7] szerint a vetítési alap százalékában a következőképpen alakul a végzettségtől függően:
Év20142015201620172018201920202021
Középfok118.5118.9119.3119.6120120120120
Főiskola157.8163.3168.9174.5180180180180
Egyetem172.9179.6186.4193.2200200200200
  • Amennyiben a pedagógusbér nem éri el a garantált bérminimumot, azt ki kell egészíteni. A garantált bérminimumot [8] tartalmazza. 
  • A törvényi rendelkezések szerint 2022-ben 10% bérpótlák jár. 
  • Az egyszerűsített modellben külön nem vettük figyelembe a szakképzésben dolgozók külön béremelését, mely az összesített számolásban nem jelentős, hiszen a szakképzésben sem volt jelentősnek mondható béremelés, és csak a vizsgált időszak végén, 2020-tól aktuális.
  • A bruttó béren felül munkáltatói járulákként szakképzési hozzájárulást (1,5%) és szociális hozzájárulási adót [9] kell fizetni. Ezekre 50%-os kedvezményt vettünk minden esetben figyelembe, bár a valóságban nem mindenki jogosult erre a kedvezményre, így ez is alsó becslésnek tekinthető. 
  • Az összesített pedagógusbéreket az infláció [10] figyelembevételével a 2021-es árszinvonalra számoltuk át.

A fenti feltételezések mellett a 2014-2021 közötti időszakban kiszámoltuk az eredetileg ígért, minimálbérhez igazított fizetések és a 2014-es szinten befagyasztott vetítési alap szerint számolt fizetések összegét. A kettő közötti különbség a központi költségvetésben legalább 1600 milliárd forint, ez pedagógusonként több mint 9 millió forintnak felel meg – ennyit vont ki a kormányzat a gyerekek oktatására szánt pénzből az eredetileg méltányosnak tartott pedagógusbérekhez képest. 

A számítás csupán a pedagógusbérekre szorítkozik, így nem vesz figyelembe számos egyéb szintén költséget, így például az alábbiakat.

  • A pedagógus munkát segítők (asszisztensek, karbantartók, stb.) méltatlanul alacsony bérét.
  • A be nem töltött státuszok elmaradt kiadásait. 
  • A pedagógiai szempontból szükséges, de a kormányzat által nem támogatott pedagógus státuszokat, mint például a hiányzó fejlesztő- gyógypedagógus, pszichológus, pedagógiai asszisztens, pszichológus és egyéb státuszokat.
  • A ki nem fizetett túlmunkát.
  • A pedagógiai munka minőségét célzó egyéb szükséges kiadásokat, mint pl. szakmai továbbképzés, kutatás. 
  • Tanítási eszközök beszerzése, bővítése.
  • Az oktatási intézmények ingatlanjainak szükséges fejlesztése.

Ha ezeket is figyelembe vennénk, a gyermekeink oktatásából kivont pénz becsült összege még jelentősebb lenne. 

Soha ne feledjük: a gyermekeink oktatására fordított pénz sokszorosan megtérülhet. Szülőként elvárjuk, hogy az általunk befizetett adóból minőségi közoktatást biztosísanak gyermekeinknek. Ehhez szükséges feltétel, hogy a pedagógusok méltó és hosszú távon is kiszámítható bért kapjanak!

Hivatkozások

[1] A közoktatás indikátorrendszere,  Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, 2019, 

https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2020/01/A_kozoktatas_indikatorrendszere_2019.pdf

[2] Zárótanulmány az emberierőforrásszűkösségekről a magyar közoktatásban, Kutatási Zárójelentés, T-Tudok, 2022, https://t-tudok.hu/files/2/kutatasi_zarojelentes_t-tudok_magyar_210x297mm.pdf

[3] A köznevelési és a szakképző intézményekben alkalmazott pedagógusok és oktatók feladatonként, Központi Statisztikai Hivatal, 2022, https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0003.html

[4] Rétvári szerint sikeres a pedagógus-életpályamodell, HVG, 2019,  https://hvg.hu/itthon/20190309_Otvenotezer_tanar_szerezte_meg_a_pedagogus_II_fokozatot 

[5] Nem tolonganak a minősítésért, Magyar Hírlap, 2017 https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Nem_tolonganak__a_minositesert

[6] 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről https://njt.hu/jogszabaly/2011-190-00-00.70 

[7] 26/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, https://njt.hu/jogszabaly/2013-326-20-22.34 

[8] Minimálbér, közfoglalkoztatotti bérminimum, garantált bérminimum, Központi Statisztikai Hivatal, 2022, https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0069.html 

[9] Szociális Hozzájárulási Adó, NAV, 2022 https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/adokulcsok_jarulekmertekek/szocialis_hozzajarulasi_ado [10] A fogyasztóiár-index fogyasztási főcsoportok szerint és a nyugdíjas fogyasztóiár-index, Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0002.html

  Megosztás

Szülői Hang