Kipereltük a Belügy eltitkolt adatait: a szülők többsége nem támogatja a kompetenciamérés beszámítását

• Szülői közösségünk beperelte a Belügyminisztériumot, mert nem volt hajlandó kiadni az idén januárban a KRÉTA rendszeren keresztül 1,6 millió szülőnek kiküldött kérdőív eredményét, holott ezek közérdekű adatok.
• A bíróság minden pontban a Szülői Hangnak adott igazat a Belügyminisztériummal szemben, a Belügyminisztérium végül közzétette a kért adatokat.
• Kiderült, hogy a kormányzat annak ellenére erőlteti a kompetenciamérések értékelését és a középiskolai felvételibe való beszámítását, hogy a válaszadó szülők többsége, a középiskolás gyerekek szüleinek kétharmada ellenzi azt és összességében az 1,6 millió kiértesített szülőnek csupán 2%-a adott kifejezetten támogató választ.

2025 januárban a Belügyminisztérium több mint 1,6 millió szülőnek küldött értesítést a KRÉTA rendszeren keresztül, melyben egy online kérdőív kitöltésére kérték, azonban a kérdőív eredményeit eltitkolták. Hiába kérte ki szülői közösségünk közérdekű adatigényléssel a felmérés eredményeit, ezt a Belügyminisztérium elutasította. A közoktatásról szóló szülői konzultáció eredményeinek eltitkolása véleményünk szerint nemcsak inkorrekt és gyáva lépés, hanem jogellenes is, mivel közérdekű adatokról van szó. Szülői közösségünk ezért beperelte a Belügyminisztériumot.

A per során a Belügyminisztérium azt az abszurd álláspontot képviselte, hogy ellehetetlenülne a minisztériumi döntéshozatal, ha átadnák nekünk a felmérés eredményeit. Ezzel azonban nem tudták meggyőzni a bíróságot, amely minden pontban a Szülői Hang kérelmének adott igazat, és kötelezte a Belügyminisztériumot az adatok nyilvánosságra hozatalára, valamint 406 ezer forint perköltség megfizetésére. A részletes bírósági ítélet itt olvasható. Közösségünk hálásan köszöni a Magyar Helsinki Bizottság jogi képviseletét.

A Belügyminisztérium az Új köznevelés folyóiratban tett eleget a bíróság által előírt adatközlésnek. Az alábbiakban ennek alapján ismertetjük a felmérés legfontosabb eredményeit.

A felmérés kulcskérdése a kompetenciamérések beszámítására vonatkozott:

Az alábbi ábrán láthatóak a számszerű eredmények: a válaszadók 55 százaléka elutasítja a kompetenciamérés eredményeinek beszámítását.

Az elutasítottság még nagyobb a középiskolás tanulók szülei esetében, és itt az ő véleményük számít elsődlegesen, hiszen az általános iskola alsó tagozatában a szülők még nem találkoztak a kompetenciamérésekkel, és a felső tagozatban a szülők még nem élték át a középiskolai felvételi stresszét. Vagyis a válaszadó szülők közül azok, akiknek konkrét tapasztalatuk is van a felmerülő kérdésekről, kétharmad részben (67%) elutasították a kompetenciamérések eredményének beszámítását. Annak ellenére mutatnak egyértelmű elutasítást az adatok a kitöltők körében, hogy a kérdésfeltevés manipulatív volt és inkább a kompetenciamérések beszámításának kormányzati tervét sugalmazta. A kérdésfeltevés ugyanis kifejezetten a beszámítás mellett érvelt (az objektivitásra való utalással), és a várható problémákról, hátrányokról egy szót sem szólt, erről a kormányzat más alkalmakkor sem beszélt. Szintén manipulatív, hogy a második válaszopciót úgy fogalmazták meg, hogy „a jelenlegi eljárás megfelelő”, hiszen a felvételivel kapcsolatos problémák közismertek. A kormányzati sugalmazás ellenére azonban a válaszadók egyértelmű nemet mondtak.

A kormányzati elképzelések alacsony támogatottságát a résztvevők alacsony száma is jelzi. A Belügyminisztérium kifejezetten kérte több mint 1,6 millió szülő részvételét a KRÉTA rendszeren keresztül küldött értesítésben. Ahogy az alábbi ábrán látszik, az összes kiértesített szülőnek csupán 2%-a adott kifejezetten támogató választ a kompetenciamérések értékelésével kapcsolatban, így annak szülői támogatottsága minimális. A szülők túlnyomó többsége inkább nem adott választ vagy nem vett részt a felmérésben, és ez nem véletlen. A kérdések ugyanis nem a szülők által tapasztalt elsődleges problémákra vonatkoztak (mint például a pedagógushiány, a túlterheltség, az elavult tananyag), a kormányzat munkájára nem lehetett érdemi visszajelzést adni, és a szülőket az elmúlt évek során immár negyedik alkalommal bombázták olyan kérdőívvel, aminek a kérdései több esetben megtévesztőek és erősen sugalmazzák a kormányzat által elvárt manipulatív választ (korábban írtunk a 2022-es, 2023-as és 2024-es manipulatív kérdőívekről). A szülők jelentős része nem bízik az oktatási kormányzatban és nem hisz a kérdőíves felmérés hitelességében.

A szülők hiába adtak negatív visszajelzést a kompetenciamérés beszámításával kapcsolatban, a Belügyminisztérium a bíróságon elmondta, hogy ebből azt a feladatot határozták meg, hogy tovább kommunikálni szükséges, hogy a kompetenciamérés figyelembevételének lehetősége a felvételi eljárások során „növeli a felvételi eljárás objektivitását”. Vagyis inkább tovább erőltették az elképzelésüket a szülői visszajelzések ellenében is.

A kérdőív kitöltésének határideje február 16-án járt le, február 18-ára pedig már el is készült a rendeletmódosítás tervezete a kompetenciamérések értékeléséről. A Szülői Hang petíciója, és a széleskörű felháborodás miatt végül ezeket a terveket az idén még központilag nem vezették be, de a kormányzat nem vette le a napirendről az elképzeléseit, amelyek akár a következő tanévben bevezetésre kerülhetnek.

Ha a kormányzat továbbra is ragaszkodik a szülők által elutasított elképzeléshez, azzal újabb terhet és stresszt helyez a gyerekekre. A kompetenciaméréseket eredetileg az iskolák és az oktatási rendszer általános értékelésére, és nem a gyerekek egyéni teljesítményének mérésére vezették be. A gyerekek számára frusztrációt jelent az értékelés, hiszen ezek a tesztek nem a szorosan vett tananyaghoz kapcsolódnak, így azokra nem is tudnak könnyen felkészülni. A felvételibe való beszámítás pedig tovább rombolná az esélyegyenlőséget, és minden bizonnyal megnehezítené a gimnáziumokba való bekerülést. Emlékezzünk rá, hogy a kormány nyilatkozata szerint a gimnáziumi helyek számát drasztikusan csökkenteni kívánják, a gimnáziumi képzést a jelenlegi 40%-ról 30%-ra, vagy akár 20%-ra kívánják visszaszorítani, így a kompetenciamérések belengetett beszámítása minden bizonnyal súlyos terheket és korlátozásokat jelent a gyerekek és a családok számára.

A kiperelt adatok alapján fény derült arra is, hogy a szülők többsége elutasította az állami iskolai rangsort is. Az ezzel kapcsolatos kérdés így hangzott:

A válaszadók 54%-a elutasította a kormányzati elképzelést, ahogy az alábbi diagramon látszik.

A negatív szülői vélemények ebben az esetben sem akadályozták meg a kormányzatot abban, hogy végrehajtsa az elképzelését, ami minden bizonnyal már a kérdőív kiküldése során is eldöntött tény volt. Szűk egy hónappal a kérdőív lezárása után meg is jelent az egyik kormányközeli hírportálon az az állami iskolai rangsor, amihez az Oktatási Hivatalon keresztül az állami olyan adatszolgáltatással adott segítséget, ami mások számára nem elérhető. A kormányzat itt súlyos szerepzavarról tett tanúbizonyságot: az állam feladata nem az, hogy értékelje és rangsorolja az iskolákat és ezzel még jobban felerősítse azokat a különbségeket, amik nagyrészt épp a hibás kormányzati döntések és mulasztások miatt alakultak ki. Ehelyett inkább az lenne a kormányzat feladata, hogy megoldásokat adjon a közoktatás rendszerszintű válságára és biztosítsa a minőségi közoktatás személyi, tárgyi és szakmai feltételeit az ország összes iskolájában.

Ha a kormányzatot valóban érdekelné a szülők véleménye, akkor figyelembe venné a szülői visszajelzéseket. Az olyan rendszerszintű tervezett beavatkozások esetében, mint például a kompetenciamérések beszámítása az értékelésbe és a felvételibe, az lenne a korrekt kormányzati eljárás, hogy a szakértői egyeztetések és az érintettek bevonása után közzétennék a részletes tervezetet, melyből kiderülnek az intézkedések célja, és a felmerülő problémák valamint a lehetséges előnyök és hátrányok nyilvánosan meg lennének vitatva – ezek után lenne értelme a szülők véleményét kikérni.

A jelenlegi kormánytól távol áll ez a fajta korrektség. A most kiperelt adatok is megmutatták, hogy a KRÉTA rendszeren kiküldött szülői kérdőívek nem a valódi, érdemi párbeszédet szolgálják, hanem a kormányzati elképzelések erőszakos ráerőltetését a szülői társadalomra. A kompetenciamérések értékelése és felvételibe való beszámítása káros hatású, de a kérdőívezéssel és a kormány számára kellemetlen adatok eltitkolásával a kormány úgy próbálta volna beállítani, mintha a szülők véleményének figyelembevételével akarnák meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek épp a gyerekek és a családok érdekeivel ellentétesek.

A kompetenciamérések értékelése és a felvételibe való beszámítása várhatóan tovább növeli a már most is hatalmas, gyerekeket szorongató stresszt a középfokú felvételi eljárás során. Sok család már most is erőn felül áldoz arra, hogy külön fizetős tanfolyamokon készíttesse fel gyermekét a középiskolai felvételire; aki pedig ezt nem engedheti meg magának, ott a gyerekek lemaradhatnak, ami fájdalom a családnak és egyben hatalmas veszteség az ország jövője szempontjából. Azzal, hogy a kompetenciaméréseket is be akarják számítani, még tovább növelik a nyomást a családokon, még több fizetős tanfolyamra lesz szükség, hogy a gyerekeket már ne csak a felvételi vizsgára, hanem a kompetenciamérésekre is felkészítsék. Ezáltal a kormány a gyakorlatban a szülői társadalomra hárítja át a közoktatás felelősségét és részben a költségeit is. A gimnáziumi férőhelyek tervezett csökkentése szintén kormányzati spórolásnak tekinthető, melynek révén a gyerekek egy részét akaratuk ellenére a szakképzésbe terelhetik. A kormány a társadalmi szempontból hasznos megoldások helyett inkább hárít és elrejti szándékait, a valódi párbeszéd helyett inkább manipulálja a társadalmat.

Szülőként úgy tudunk kiállni a manipulatív kommunikációt folytató kormányzattal szemben, ha hallatjuk a hangunkat – ezt szolgálja tiltakozó petíciónk is -, kiállunk a még meglevő jogaink mellett, és az országgyűlési választások során is olyan kormányt választunk, amely számára a gyermekek érdeke és a közoktatás nemcsak a szavak szintjén, hanem a tettekben is fontos.

  Megosztás