Státusztörvény: érdemi egyeztetés nélkül, a szülői szempontok figyelmen kívül hagyásával nyújtották be a törvénytervezetet
- Cáfoljuk a kormányzat állítását, miszerint a pedagógusok jogállásáról szóló státusztörvényt „több hónapos átfogó egyeztetést követően” nyújtották be.
- A tervezett teljesítményértékelési rendszer számos visszaélésre ad lehetőséget.
- Ebben a formában a státusztörvény megszavazása – különösen az ígért béremelés nélkül -, több ezer kiváló pedagógus felmondásához vezet, mérhetetlen károkat okozva ezzel a magyar gyerekeknek.
A Szülői Hang Közösség cáfolja a kormányzat állítását, miszerint a pedagógusok jogállásáról szóló státusztörvényt „több hónapos átfogó egyeztetést követően” nyújtották be. Közösségünk a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját három hónappal korábban írásban eljuttatta a Belügyminisztériumhoz, erre azonban nem érkezett válasz, mint ahogy a CKP-n keresztül küldött személyes egyeztetési meghívóra sem. A szülői szempontoknál a benyújtott törvénytervezetben az eredetihez képest csupán apró megfogalmazásbeli változtatások találhatóak, érdemi előrelépés nincs. A kormányzat félrevezetően hivatkozik arra, hogy a törvénytervezetet szülői konzultáció előzte meg, ugyanis az őszi online szülői konzultáció kérdései – melybe propagandakérdés is került – nem kapcsolódnak a benyújtott törvényjavaslathoz.
Továbbra is tiltakozunk az ellen, hogy a törvényjavaslat szerint a nevelőtestület elveszíti döntési jogkörét a pedagógiai programmal, az éves munkatervvel és a szervezeti és működési szabályzattal (SZMSZ) kapcsolatban. A szövegben ugyan szerepel, hogy a nevelőtestületet az igazgatónak be kell vonni, de a jogszabály lehetőséget ad az igazgatónak és a fenntartónak, hogy a nevelőtestület ellenében is elfogadja ezeket a dokumentumokat. Így megtörténhet, hogy a spórolás jegyében kiveszik a szülők és pedagógusok által is fontosnak tartott rendezvényeket, foglalkozásokat, támogatásokat. Félelmünk jogos, a kormányzati spórolás jeleit nap mint nap tapasztalhatjuk.
A tervezett teljesítményértékelési rendszer számos visszaélésre ad lehetőséget, hiszen az érdemi pedagógiai munka sokszor nem mérhető objektív mércével. Egy jól működő intézményben a pedagógusok csapatmunkában dolgoznak, ezzel szemben a tervezett rendszer mindenképpen kijelöli a pedagógusok negyedét, mint alulteljesítők – ők nem kaphatnak többletbért – akkor is, ha egyébként a nagy részük kiválóan, csapatban dolgozik. Ezáltal a tervezett rendszer szétbomlaszthatja a jól működő pedagógusközösségeket és bérfeszültségeket hozhat létre, ami negatívan hat a gyerekekre is.
A Belügyminiszter arra hivatkozik, hogy a pedagógusok maguk kérték a kérdőíves felmérésben a teljesítmény alapú bérezést, holott a kérdőív kitöltésének időpontjában a részletek még nem voltak ismertek. Ennek fényében továbbra is azt javasoljuk, hogy a teljesítményértékelési rendszer bevezetése legyen opcionális, a nevelőtestületek által választható, és alkalmazni lehessen másfajta teljesítményértékelési rendszereket is, hiszen nem valószínű, hogy ugyanaz a rendszer mindenhol működőképes. A pedagógusok motivációját jelentősen javítani lehetne, ha maguk dönthetnének arról, hogy milyen ösztönzőket tartanak jónak.
A tanulók fegyelmi eljárásánál a törvénytervezet továbbra is megszünteti a nevelőtestület döntési jogkörét, és elveszi a szülők fellebbezési eljárásának a lehetőségét. A bírósági út a gyakorlatban irreális. A törvénytervezet nem részletezi ugyan a döntési mechanizmust, de lehetőséget ad arra, hogy ezt akár a helyi szabályzatban a szülők számára hátrányosan szabályozzák úgy, hogy a nevelőtestületnek ne legyen érdemi döntései joga. Mindez megkönnyíti azt, hogy a fegyelmi ügyek esetében ne pedagógiai megoldást keressen az intézmény, hanem könnyebben eltávolíthassák a problémás tanulókat – ez nem szolgálja a gyerekek érdekeit.
A törvénytervezet zöld utat ad az óraadók számának jelentős növeléséhez. Bár a Belügyminiszter szerint a „mobilitás megkönnyítése céljából akár 50% lehet az óraadók aránya”, a törvénytervezet ezt nem korlátozza, amikor úgy fogalmaz: „az állami fenntartású intézményben a fenntartó engedélyével az óraadók létszáma az ötven százalékot meghaladhatja”. Mindez káros a gyerekekre nézve, hiszen nekik állandóságra van szükségük, míg a nagy számú óraadó miatt inkább állandóan cserélődő pedagógusokra számíthatunk.
Miközben a törvénytervezet a pedagógusok számára hátrányos, az immár több mint egy éve ígért jelentős béremelés bevezetési időpontjáról a kormányzat hallgat. A pedagógusok méltó bérezése kiemelt nemzeti ügy, ami nem függhet az EU-s forrásoktól. Ebben a formában a státusztörvény megszavazása – különösen az ígért béremelés nélkül -, több ezer kiváló pedagógus felmondásához vezet, mérhetetlen károkat okozva ezzel a magyar gyerekeknek.
A státusztörvény szülők számára várható következményeiről itt írtunk részletesebben.
A Szülői Hang Közösséget az oktatási kérdések iránt érdeklődő önkéntes szülők hozták létre. Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő témákban. Ha szeretne értesülni híreinkről, akcióinkról, iratkozzon fel hírlevelünkre vagy csatlakozzon csoportunkhoz.