Bár elsőre vonzónak tűnhet az elképzelés, hogy a többet és jobban dolgozó pedagógusok nagyobb fizetést kapjanak, a konkrét javaslat kapcsán sok probléma merül fel, melyek közvetlenül hatnak a gyerekekre is, és fennáll a veszély, hogy a rendszer ronthatja a magyar közoktatás minőségét. 

A Szülői Hang Közösség a felmerülő problémákra szeretné felhívni a figyelmet és egyben javaslatokat is megfogalmazunk.

  • A rendszer kiváló pedagógusokat is a jutalom megvonásával büntethet. Ha a nevelőtestületbe a pedagógusok túlnyomó többsége kiválóan teljesít, a pontrendszer akkor is kijelöli az alulteljesítő pedagógusokat. Nekik jobban megérheti más intézménybe elmenni, ahol elismerik munkáját és ugyanolyan teljesítménnyel akár a legjobban elismertek közé kerülhetnek. Ezáltal egy eddig összetartó, példamutatóan együttműködő nevelőtestület is széteshet.
  • A diákok érdemjegyeit is torzíthatja. Mivel az osztályzatok alakulása is szerepet kap a fizetések alakulásában, előfordulhat, hogy az osztályzatok aszerint módosulhatnak, hogy a pontrendszerben épp miként éri meg jobban: ha a pontrendszerben megéri a tavalyi átlaghoz képest javítani, a gyerekek érdemjegyeit felkerekíthetik. De ha adott esetben a pedagógus pontrendszerben nem érdemes túl jó jegyet adni, hogy a következő években könnyebb legyen ahhoz képest javítani, az érdemjegyeket lefelé kerekíthetik a későbbi eredményesség érdekében. Ezzel az érdemjegyek torzulhatnak, nem a gyerekek valós teljesítményét tükrözik.
  • A látványos teljesítményt jobban díjazza a rendszer, mint az érdemi pedagógiai munkát. A pedagógus tanórán kívüli programok szervezésével is pontokat gyűjt, az órai pedagógiai problémák megoldása azonban jóval kevésbé látványos, nehezen mérhető és a pontrendszerben is kevésbé jelenik meg. Az igazgatónak, illetve helyetteseinek és a munkaközösség vezetőknek ritkán van elegendő idejük és lehetőségük a pedagógusok szakmai, emberi erőfeszítéseinek részletes követésére. Könnyen lehet, hogy a gyerekek és a családok is megérzik, hogy egy-egy programon való részvételt, mint könnyen látható eredményt a pedagógus érezhetően jobban támogat a várható fizetésemelés miatt, míg más nagyon is fontos, ám kevésbé látványos tevékenységekre nem marad sem idő, sem energia.
  • A kompetenciamérések eredményei manipulálhatóak. A rendszer nagy súllyal veszi figyelembe a kompetenciamérések eredményét, ami könnyen befolyásolható és értelmét veszítheti, ha kifejezetten ezekre a tesztekre készítik fel előre a gyerekeket, vagy ha a gyengébben teljesítő tanulók hiányoznak a kompetenciamérés idején. 
  • Az igazgatók érdemi kontroll nélkül teljhatalmat kapnak. Az egész rendszer az igazgatóra és az ő személyes döntéseire épül. Nincs beépítve visszajelzés a pedagógusok részéről az igazgatók felé, ők a pedagógusok felé nem elszámoltathatóak. A pedagógus szakmai önállósága sérül, ha az igazgató nem a pedagógussal összhangban értékeli a pedagógiai munkáját. Sok esetben kívülről, a nevelőtestület véleményezése, beleegyezése nélkül neveznek ki igazgatókat, akik nem tudják maguk mögött a helyi közösség bizalmát. Amikor a nevelőtestület  bizalmát nem bíró igazgató válik felelőssé a fizetések meghatározásáért, növekedhet az igazgató és a pedagógusok közötti szakmai vagy akár személyes ellentét, ami akár a pedagógusok felmondásához vezethet. 
  • A túlórázás továbbra sem kifizetődő. A pontrendszer a túlmunkát is a teljesítményértékelés részének teszi, amiből arra lehet következtetni, hogy a túlmunkára alapozó rendszer továbbra sem tervez fizetni érte, és ezt az esetleges jutalom sem pótolja. Ha a túlmunka kevésbé éri meg anyagilag, akkor érthető, hogy a pedagógusok kevesebb időt, energiát fordítanak a szükséges helyettesítések elvégzésére. 
  • Nem alkalmazkodik  az év közben felmerülő igényekhez. Minden gyerekközösségben előfordul, hogy váratlanul felmerülő szempontok, esetleges problémák miatt változtatni kell az előzetes terveken, másra terelődik a figyelem. A pedagógus teljesítményértékelés éves ciklusa nem ad mozgásteret, nem alkalmazkodik az évközi változásokhoz, és emiatt az aktuálisan felmerülő problémákra nem jut kellő idő, figyelem. 
  • A nehézségekkel küzdő gyerekek támogatása sérülhet. Az általános pedagógushiány miatt a pedagógusokon nagyon nagy a teher, és szinte lehetetlen minden feladatot jól elvégezni. A pontrendszer nem fektet elég nagy hangsúlyt a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel való külön foglalkozásra (pl. a BTMN, SNI, hátrányos helyzetű vagy lemaradó tanulókkal való foglalkozásra); bár ez is szerepel a pontrendszerben, a kapható pontok nem túl magasak ahhoz képest, hogy mekkora munkát jelent ez a feladat, ha azt a pedagógus lelkiismerettel végzi. Emiatt pont azokra juthat kevesebb figyelem, akiknek leginkább szükségük van rá, hiszen más tevékenységekkel akár jóval könnyebben megszerezheti a pedagógus ugyanezeket a pontokat. 
  • A szubjektív szempontok alkalmasak a kritikus vélemények elhallgattatására. A pontrendszer részei olyan kritériumok, mint a “kulturált, a közszolgálati feladatellátásnak megfelelő viselkedés” vagy “az intézmény jó hírének erősítése a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben”.  Ezek személyes visszaélésre és feszültségkeltésre nyithatnak lehetőséget és alkalmasak a kritikai vélemény elnyomására. Ahol nem lehet őszintén kimondani a problémákat, mert akár pénzmegvonás járhat érte, ott a megoldások sem születnek meg. 
  • Bérfeszültség. Míg azzal mindenki egyetért, hogy a minőségi munkáért jutalom járhat, jelenleg a pedagógusok anyagi, erkölcsi és szakmai megbecsültsége kirívóan rossz. Mindeközben a pedagógushiány megbénítja a rendszert, hatalmas a túlterheltség. Ebben a helyzetben egy ilyen teljesítményértékelő rendszer bevezetése a pedagógusok közötti konfliktusokhoz, frusztrációkhoz vezethet, ami tovább rombolja az együttműködést, ez mindenkinek – beleértve diákot, szülőt – rossz. 
  • Túl nagy bürokrácia. Összességében nagyon sok energiát és időt igényel, mindez ismét a szakmai munkától, a gyerekektől veszi el az időt. 
  • A tankerület és a minisztérium túlhatalma. Az értékelést a tankerület vezetője hagyja jóvá, ezzel a pedagógust egy munkáját közvetlenül nem ismerő tankerületi vezető kerül döntési helyzetbe, akár személyes és nem szakmai alapon. Ez a külső befolyásolási lehetőség kiszolgáltatottá teszi a pedagógusokat. Miközben a rendszer túlhatalmat biztosít az igazgatók, tankerületi vezetők, ezáltal a minisztérium számára, a rendszerből hiányzik az elszámoltathatóság és számonkérhetőség a vezetők felé. Ha pedig a vezetők nem elszámoltathatók, akkor a rendszer teret ad a hatalmi visszaéléseknek, ami rombolja a közoktatás színvonalát, a pedagógusok kiégéséhez és felmondásához vezethet.

A fentiekre tekintettel a következőket javasoljuk.

  • Az intézmények saját hatáskörben, a pedagógusok véleménye alapján dönthessenek a teljesítményértékelő rendszerről és annak bevezetéséről. Mivel a rendszer célja az intézményen belüli differenciálás, ezt akkor érdemes bevezetni, ha az intézmény dolgozói ezt valóban szeretnék. Az intézményi differenciálásra sok más módszer is kidolgozható, de akár az is elképzelhető, hogy egy intézmény dolgozói inkább úgy döntenek, hogy nem differenciálnak. Adjuk meg a szabadságot az egyes intézményeknek, hogy az ott dolgozók maguk dönthessenek. Ezáltal jobban lehet alkalmazkodni a helyi közösségek igényeihez, és többféle tapasztalatot is szerezhetünk. 
  • Az igazgatói kinevezéseknél szükséges visszaállítani a pedagógusok és a szülők véleményezési jogát, hiszen mindegyik félnek fontos az, hogy a szakmailag megbecsült vezető egyetértésben vezesse az oktatási intézményeket, és kialakulhasson a bizalmi légkör, ami bármifajta teljesítményértékelés alapfeltétele. 
  • A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének része kell, hogy legyen az igazgató, a tankerület (fenntartó) és a minisztérium pedagógusok általi értékelésének is, hiszen a folyamatos visszajelzés elkerülhetetlen a bizalmi légkör és a hatékony működés biztosításához. Természetesen az értékeléseknek kell, hogy legyen következménye!

A pedagógus teljesítményértékelési rendszer az egész magyar közoktatás minőségére és így gyermekeink jövőjére is nagy hatással lehet, ezért fontos, hogy a pedagógusok és szülők részéről felmerülő szakmai problémákra érdemi válaszok szülessenek. Egy alternatív teljesítményértékelési megközelítésről a Civil Közoktatási Platform írt.

A kapcsolódó törvénymódosításról itt írtunk részletesebben, ahol a minisztériumnak is elküldhető tiltakozó mintalevél is megtalálható. Cselekedjünk közösen!

 

A Szülői Hang Közösséget az oktatási kérdések iránt érdeklődő önkéntes szülők hozták létre. Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő témákban. Ha szeretne értesülni híreinkről, akcióinkról, iratkozzon fel hírlevelünkre vagy csatlakozzon csoportunkhoz.

  Megosztás