• Közzétesszük a Pulzus Kutató és a Szülői Hang együttműködésében készült országos reprezentatív felmérés eredményeit
  • Miután a kormányzat elutasítja a szakmai párbeszédet, mind a kormányzat, mind a közoktatás jobbításáért tevékenykedő pedagógus-, diák- és szülői szervezetek a közvéleményhez fordulnak; ebben a folyamatos harcban győztesek nincsenek, a valódi vesztesek pedig a gyerekek.
  • A kormányzat nem tudta kellően meggyőzni a társadalmat a saját elképzeléseiről, és a civilek sem tudták még érdemben bevonni a társadalom szélesebb rétegeit és tudatosítani a következményeket. 

Miként vélekednek a szülők és a társadalom a pedagógusok jogállását megváltoztató nyári törvénymódosításokról? Erre ad választ országos reprezentatív felmérésünk, mely a Pulzus Kutató és a Szülői Hang együttműködésében készült. 

A közoktatás világában két teljesen ellentétes világnézettel találkozik és két teljesen különböző univerzumban él a magyar társadalom. Mind a kormányzat, mind a közoktatás jobbításáért tevékenykedő pedagógus-, diák- és szülői szervezetek a közvéleményhez fordulnak. Felmérésünk választ ad arra, hogy a két fél milyen mértékben tudta meggyőzni a magyar lakosságot. 

A jelenlegi kormányzat számára kudarcot jelent a közoktatás ügye, hiszen:

  • az elmúlt tizenhárom év kormányzása olyan kritikus mértékű pedagógushiányhoz vezetett, hogy a szülők és nagyszülők, akiknek van iskolába/óvodába járó gyermekük már 36%-ban jelezték az idei (2023/24-es) tanévben, hogy gyermekükkel nem megfelelő végzettségű pedagógus foglalkozik, ami súlyos országos válságot mutat;
  • a kormányzat által megoldásként szánt státusztörvény támogatottsága alacsony; a teljes lakosságból mindössze 19% vár ettől minőségi javulást, de még a kormánypárti szavazók közül is csak 39% a javulást várók aránya, miközben a kérdésben sokan bizonytalanok vagy semlegesek;
  • a kormánypárt saját szavazói között is nagy az elégedetlenség és sokan ellenzik a kormányzati politika két sarokpontját, a pedagógusok béremelésének az EU támogatásokhoz kötését (a kormánypárti szavazók 38%-a ellenzi), és a közoktatás – a témához nem értő – belügyminiszter irányítása alá rendelését (ezt a kormánypárti szavazók 31%-a ellenzi).

A közoktatás jobbítása mellett kiálló pedagógus-, diák- és szülői szervezetek számára alapvető kihívást jelentenek a következők:

  • az „érdektelenségi nagykoalíció”: a lakosság csupán fele (52%-a) érzi úgy, hogy hatással lesz rá a státusztörvény, holott ez a közoktatás alapjait érinti, és a közoktatás működése hosszabb távon kivétel nélkül valamennyiünkre hat; e tekintetben csak kisebb különbség érzékelhető párthovatartozás szerint (kormánypártiaknál 47%, ellenzékieknél 59% érzi magát érintettnek);
  • a közoktatás ügye annyira átpolitizált, hogy még az olyan objektív problémát, mint hogy saját gyermekünknél a pedagógusoknak van-e megfelelő szakképzettsége, a kormánypárti beállítódottságú szavazók jóval kevesebben érzékelik (25%), mint az ellenzékiek (47%), vagyis ebben a kérdésben is a pártpreferencia erősebben érvényesül, mint az iskolától és a gyermektől érkező visszajelzések, a valós tapasztalat; a kormánypárti szavazóknak fele (52%) ugyan látja a problémákat, de mégsem a kormányt teszi felelőssé;
  • a közoktatás problémáival való személyes érintettség csak kis mértékben növeli a szülők megértését és a kormányzat felé támasztott elvárásait; ebben szerepet játszhat, hogy az iskolákban és óvodákban nagyon kevés a kommunikáció a pedagógusok és a szülők között a közoktatás problémáit illetően; a lakosság 27%-a látja ugyan a problémákat, de ezekért nem a jelenlegi oktatásirányítást, hanem valaki/valami mást tart felelősnek (a pedagógusokat, a korábbi kormányokat vagy egyáltalán nem lát felelőst).

A felmérés eredményei honlapunkon olvashatóak; a részletes eredményekből kiemeljük a 12 legfontosabb társadalmi tanulságot, amelyeket adatokkal és diagramokkal támasztunk alá. 

A kormányzat és a civilek közötti folyamatos harcban győztesek nincsenek, a valódi vesztesek pedig a gyerekek. Az adatok alapján levonjuk a tanulságokat, amelyek segíthetnek bennünket civileket abban, hogy elősegítsük a pozitív változást. Tegyünk azért, hogy növeljük a minőségi közoktatás ügyének társadalmi támogatottságát; a közoktatásban legyen végre a szakmaiság az elsődleges!

Az 1500 fős mintanagyságú adatfelvétel 2023. szeptember 11-25. között történt a Pulzus Kutatási Rendszer Android és Apple okostelefonos alkalmazása segítségével a 18 év feletti lakosság körében. Az eredmények országosan reprezentatívak nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és politikai hovatartozás szerint.

A Szülői Hang segítő közösséget épít és kiáll gyermekeink érdekeiért. Csapatunk azon dolgozik, hogy szülőként megértsük a közoktatás rendszerszintű problémáit és azok társadalmi hátterét, lássuk, hogy van jobb alternatíva és kihangosítsuk a szülői véleményeket. A Szülői Hang a CKP (Civil Közoktatási Platform) és az EPA (European Parents’ Association - Európai Szülők Szövetsége) tagja.
Hasonlóan más érdekvédelmi szervezetekhez, a mi működésünkhöz is szükségesek erőforrások, amihez nagy szükségünk van az önkéntes felajánlásokra: csak így tudunk függetlenek maradni és tovább tevékenykedni gyermekeink érdekében. Tegyél Te is közös ügyünk érdekében! Sok kicsi sokra megy: ha egyetértesz céljainkkal, kérjük, támogasd munkánkat akár kisebb összegű rendszeres vagy alkalmankénti adománnyal!
Támogatom a Szülői Hangot!
Maradjunk kapcsolatban! Hírlevél feliratkozás:



Az email címeket bizalmasan kezeljük, értesítéseinkről bármikor leiratkozhat. Részletes adatvédelmi tájékoztató itt.

  Megosztás

Szülői Hang