• Az írásbeli érettségi megtartása hozzájárulna a járvány terjesztéséhez, ezért javasoljuk a személyes megjelenést igénylő vizsgaesemények számának jelentős csökkentését.
  • A megoldás részeként a tanuló munkája alapján kapjon megajánlott érettségi osztályzatot, így vizsgára csak azokban az esetekben kerülne sor, amikor megajánlott jegy nem lehetséges vagy a tanuló nem fogadja azt el.
  • Tovább lehetne enyhíteni a felvételizők nehéz helyzetét azzal, ha idén a szokásosnál több tanuló kezdhetné meg tanulmányait a felsőoktatásban, ezáltal nem szorulnának ki azok, akik a járvány által támasztott nehézségek miatt hátrányba kerültek.

A köznevelési államtitkár javaslata szerint az írásbeli érettségit idén is megtartanák, csupán a szóbeli és gyakorlati vizsgáktól tekintenének el. Szülőként aggódunk a tanulók, pedagógusok és az érintett családok biztonsága miatt. Álláspontunk szerint a jelenlegi helyzetben az írásbeli érettségi megtartása több mint 70 ezer tanuló esetén hozzájárulna a járvány terjesztéséhez. A diákok és pedagógusok tömeges utazásához a legtöbben a tömegközlekedést vennék igénybe, a zárt térben órákat egymás mellett töltő vizsgázóknak és vizsgáztatóknak pedig még megfelelő védőfelszerelés viselése esetén is aránytalanul nagy kockázatot kellene vállalniuk akkor, amikor az ország életében az otthonmaradás, a személyes találkozások teljes kerülése a követendő magatartás.  Ezért javasoljuk a személyes megjelenést igénylő vizsgaesemények számának jelentős csökkentését.

Az érettségi követelményeknél figyelembe kell venni azt is, hogy a tanulók most óriási terhelésnek vannak kitéve: úgy kell készülniük, hogy ehhez sok helyen nincsenek meg sem a technikai feltételek, sem a támogató családi, iskolai háttér, a digitális munkarend nem működik mindenhol megfelelően, a tanulók nem mindenütt kapják meg az egyénre szabott segítséget. Emellett óriási mentális teher is nehezedik rájuk, hiszen ki vannak szakítva a közösségből, sokszor a családjuk is létbizonytalansággal küszködik, így képtelen támogató hátteret biztosítani a felkészüléshez. Ebben a rendhagyó és embert próbáló helyzetben nem elvárható, hogy ugyanolyan írásbeli vizsgán adjanak számot tudásukról, mint ahogyan az vészhelyzet nélkül történne. Az esélyegyenlőséget is sérti, hogy ilyen feltételek mellett a felvételinél hátrányt szenvednek azok a tanulók, akiknél a hirtelen bevezetett digitális munkarend nehézségeket okozott.    

A megoldás részeként a tanuló munkája alapján kapjon megajánlott érettségi osztályzatot (akár több év végi jegyből számítva). Mivel az érettségi vizsgán elért eredmény elsősorban a felvételi szempontjából fontos, legalább azokból a tantárgyakból kapjon megajánlott jegyet, amelyek számára nem részei az egyetemi felvételinek. Lehetséges azonban megajánlott jegy a jól teljesítő tanulóknak a felvételi tárgyakból is. Vizsgára csak azokban az esetekben kerülne sor, amikor megajánlott jegy nem lehetséges vagy a tanuló nem fogadja azt el. A vizsgánál meg kell vizsgálni a későbbre halasztott időpont lehetőségét, akár a tanuló számára választhatóan. Egy vizsgaidőpont már csak azért sem alkalmazható, mert elképzelhető, hogy egyes tanulók éppen házi karanténban vannak. Ha vizsgára kerül sor, a tanulók lehetőleg a lakóhelyükhöz legközelebbi oktatási intézményben vizsgázhassanak. A megoldás részleteinek kidolgozásához szükséges a szakmai szervezetek bevonása.

Tovább lehetne enyhíteni a felvételizők nehéz helyzetét azzal, ha idén a szokásosnál több tanuló kezdhetné meg tanulmányait a felsőoktatásban a lehetőségek függvényében, ezáltal nem szorulnának ki azok, akik a járvány által támasztott nehézségek miatt hátrányba kerültek. Minél többen kezdhetik meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, annál kevésbé kell támaszkodni az érettségire a szelektálásban. Az ország érdeke is azt kívánja, hogy akik helytállnak a későbbi tanulmányokban, azok kapják meg a továbbtanulási esélyt. Ez összhangban van Palkovics László miniszter elképzeléseivel is, aki a nyelvvizsga-követelmény ideiglenes felfüggesztése kapcsán arról beszélt, hogy „a felgyorsuló gazdaságnak több diplomásra lesz szüksége”. A felsőoktatás kapuinak szélesebbre nyitása nem csupán az érettségi vizsga nehézségei miatt fontos, hanem a járvány következményeire való felkészülés és az ország jövője szempontjából is.

A XXI. század a kreativitás és a rugalmasság készségeit igényli; ennek jegyében mutassuk meg a diákoknak, mutassuk meg gyermekeinknek, akik a jövő társadalmát alkotják majd, hogy a felnőtt társadalom tud új, emberséges és kreatív módokat találni vészhelyzet idején is!

  Megosztás

A Szülői Hang Közösséget az oktatási kérdések iránt érdeklődő önkéntes szülők hozták létre. Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő témákban. Ha szeretne értesülni híreinkről, akcióinkról, iratkozzon fel hírlevelünkre.