Sok gyerek elbúcsúzhat sportálmaitól a kormányzat testnevelési szigorítása miatt

• A Szülői Hang petíciójára érkező beszámolók alapján lesújtóak a tapasztalatok a testnevelési szigorítás következményeiről.
• Még súlyosabb lett a túlterheltség, így sok család választás elé kerül: a gyermeknek vagy a sportolással kapcsolatos álmait kell feladnia, vagy a továbbtanulási esélyei romlanak, mert a szigorítás miatt a kettő együtt már nem megy.
• A KSH adatai alapján látható, hogy a délutáni iskolai sportolás elsorvasztásával a Fidesz-kormányzat évtizedes stratégiáját viszi tovább; a szigorítás révén tovább spórol a gyerekeken.

Lesújtóak a szülői tapasztalatok a testnevelési szigorítás következményeiről, miután a kormány egy törvénymódosítással megszüntette annak a lehetőségét, hogy a heti öt testnevelésórából kettőről mentesülhessenek azok, akik rendszeres délutáni sportfoglalkozáson vesznek részt. Az új törvény szerint [27. § (11)] egyedül a versenysportolók kapnak kivételt, ők továbbra is igénybe vehetik a kedvezményt, de ők is csak akkor, amikor a testnevelésóra a nulladik, első vagy utolsó órára esik, vagyis csak akkor, ha a testnevelésóra előtt vagy után nincs más tanóra.

A törvénymódosítás ellen a Szülői Hang Közösség petícióval tiltakozik, aggályainkat még a jogszabály elfogadása előtt elküldtük a kormányzatnak és az országgyűlési képviselőknek. A magas óraszámok miatt a gyerekek egyébként is túlterheltek, ezért kiemelten fontos a heti két testnevelésóra kedvezmény azoknak, akik rendszeres délutáni sportfoglalkozásokon is részt vesznek.

A kormányzat a törvénymódosítást először azzal az abszurd indoklással próbálta védeni, hogy így akarják javítani a gyerekek fittségét, holott nyilvánvaló, hogy a fittségi adatok nem a rendszeres délutáni sportolók miatt gyengék, hanem épp azért, mert túl kevesen választják a rendszeres sportot, amit épp a most megvonásra került kedvezmény volt hivatott ösztönözni. Később arra hivatkoztak, hogy a kedvezménnyel a gyerekek visszaéltek és érdemi sportolás nélkül is felmentették magukat két tornaóra alól. Természetesen minden rendszert ki lehet játszani, de a kormányzatnak lett volna számos más eszköze is, amivel a visszaélések száma csökkenthető lett volna. A jelenlegi kormány ahelyett, hogy a délutáni sportoláson részt vevő gyerekek érdekeit védte volna, inkább úgy döntött, hogy a rendszerrel trükköző kisebbség miatt a tisztességes többséget bünteti.

Közösségünk összegyűjtötte a szigorítás tapasztalatait, melyeket a petícióhoz csatlakozók küldtek be szöveges vélemények formájában. Az összes vélemény itt olvasható, az alábbiakban kiemeljük a legfontosabbakat.

Hiányzó alapfeltételek, működésképtelen mindennapos testnevelés

Úgy kényszerítenek most gyerekeket további két testnevelésórára, hogy a kormány nem biztosítja a mindennapos testnevelés feltételeit! A beszámolókból világosan látszik: országosan nincs elegendő tornaterem, sokszor több osztályt zsúfolnak össze egy terembe, de van, hogy a folyosón vagy a lépcsőházban tartják a tornaórát, esetleg a városban sétálnak testnevelés címszó alatt, máshol elméleti testnevelést tartanak tanóra formájában, és az is előfordul, hogy nem történik semmi: a gyerekek azt csinálnak, amit akarnak, vagy filmet néznek. Sokszor előfordul az is, hogy az iskola nem tudja biztosítani a jogszabályban előírt napi egy testnevelésórát, hanem egyes napokon dupla testnevelésórát tartanak, míg más napokon egyet sem.

Miközben a kormányzat visszaélésre hivatkozik, valójában maga a kormányzat követ el visszaélést azzal, hogy úgy írja elő a gyerekeknek a mindennapos testnevelésben való részvételt, hogy közben nem teremtették meg az immár 12 éve bevezetett rendszer feltételeit. A feltételek hiánya miatt sokszor értelmetlen foglalkozásokon kell részt venniük a gyerekeknek, több esetben még a balesetveszély is felmerül.

A rendszer bevezetésekor, a 2012/13-as tanévben is túl kevés volt a tornaterem, a KSH adatai szerint a 2023/24-es tanévig az ezer tanulóra jutó tornatermek számát mindössze csak 16%-al tudta megnövelni a Fidesz-kormány (4,3-ről 5-re), miközben a testnevelésórák számát ennél sokkal jelentősebben emelték, jellemzően heti 3-ról 5-re emelkedett a heti óraszám, ami több mint 60%-os növekedést jelent. Nemcsak a tornatermek száma marad el nagyságrendekkel az igényektől, hanem a személyi feltételek sincsenek meg: olyan nagy a hiány testnevelőtanárból, hogy a kormányzat kényszerűségből lehetővé tette (401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet, 132. §), hogy akár pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező edzők is taníthassanak testnevelést az iskolákban, de vannak iskolák, ahol még így sem sikerül megfelelő tanárt biztosítani.

Túlterhelt gyerekek, lemondás a rendszeres délutáni sportról

Túl azon, hogy a gyerekeknek eleve túlságosan nagy az óraterhelése, a helyzetet tovább rontja, hogy a tornatermi kapacitások miatt a testnevelésórák sokszor lehetetlen időpontokban, a hetedik vagy akár a nyolcadik órában, esetleg a nulladik órában vannak, és emiatt a gyerekeknek túl sokáig kell bennmaradni vagy túl korán kell kelniük. Aki emellett rendszeresen sportol, és közben a tanulmányaiban is szeretne megfelelni az elvárásoknak, annak gyakorlatilag nem marad ideje pihenni, gyereknek lenni.

Az átgondolatlan és hibás döntés következményei a gyerekeket és a szülőket terhelik, napi szinten okoznak szenvedést, a rendszer a gyerekeket kizsigereli. Sok család választás elé kerül: a gyermeknek vagy a sportolási álmait kell feladnia, vagy a továbbtanulási esélyei romlanak, mert a kormányzati szigorítás miatt a kettő együtt nem már megy.

A kormányzat döntése értelmében a versenysportolók – ha korlátozottan is –, de élhetnek a heti két óra kedvezménnyel, míg a nem versenyszerűen sportolók ezt nem tehetik meg. Sok gyereknek épp a nem versenyszerű, örömteli részvétel lenne a legjobb választás; sok család inkább elkerülné a versenysport által jelentett stresszt, és a versenysportolás magasabb költségeit sem mindenki engedheti meg magának. Ahogy a szöveges visszajelzésekből is kitűnik, több sportág, vagy éppen a tánc esetében nincs is reális lehetőség a versenyzői igazolás kiállítására, pedig a gyerekek örömteli, intenzív testmozgást végeznek. A kormányzat inkább a versenysportok mögötti profitérdekeket támogatta a gyerekek érdekei helyett azzal, hogy a versenysportot előnyben részesítette a nem versenyszerű sporttal szemben.

A túlterheltség következtében több család kénytelen inkább lemondani a gyermek által szeretett rendszeres délutáni testmozgási lehetőségről, ezeken az alkalmakon a jövőben kevesebb gyerek vesz majd részt. A kisebb sportegyesületek és a délutáni iskolai sportkörök egy része így ellehetetlenülhet és megszűnhet, emiatt szűkülnek a választási lehetőségek, ennek következtében pedig várhatóan még kevesebb gyerek fog rendszeresen sportolni.

A délutáni iskolai sportolás elsorvasztása

Naivitás lenne azt gondolni, hogy a kormányzati szigorítás káros következményei pusztán szakmai hibából, vagy figyelmetlenségből származnának. Az alábbi ábrán a KSH adatai alapján ábrázoltuk az iskolai sportkörökben és iskolai sportegyesületekben részt vevők összesített számát. Bár az adatokban már 2010 előtt is csökkenő tendenciát látunk, a csökkenés a Fidesz új köznevelési törvénye (2011), majd a mindennapos testnevelés 2012/13-as bevezetése óta vált drámai mértékűvé. 2010 és 2020 között megfeleződött a délutáni iskolai sportkörökben és sportegyesületekben résztvevő diákok száma!

Itt tehát egy tudatos kormányzati stratégia folytatását és kiteljesedését láthatjuk: nyilvánvaló, hogy az iskolai sportkörökben és sportegyesületekben való részvétel tovább fog csökkenni, miután a kormányzat eltörölte a részvételt segítő és motiváló kedvezményt. A Fidesz-kormányzat a mindennapos délelőtti testnevelést, mint kényszerű és kötelező egyenmegoldást részesíti előnyben, és emellett a tehetősebb, jellemzően magasabb státuszú családok által igénybe vehető versenysport számára ad kedvezményt, ugyanakkor a délutáni, nem versenyszerű sportválasztékot elsorvasztja, pedig sok család számára épp ezek a lehetőségek jelentenék a leginkább reális, sok mozgást és örömet jelentő alternatívát.

A délutáni sportválaszték csökkentése révén a kormányzat spórolhat a gyerekeken: kevesebb délutáni sportfoglalkozást kell állami támogatásban részesíteni, kevesebb délutáni edzőre és testneveléstanárra van szükség, egy részük átirányítható a délelőtti mindennapos testnevelésre, és a felszabaduló délutáni tornatermi kapacitást a tankerületek bérbe adhatják, plusz bevételre téve szert.

Miután az elmúlt években a gyalázatosan rossz anyagi, erkölcsi és szakmai megbecsültség miatt rengeteg pedagógus elhagyta a pályát és a fiatalok alig jönnek, az iskolák jelentős része gyakorlatilag túlélő üzemmódban működik, olyan nagy a pedagógushiány. Ez azt jelenti, hogy a nem kötelező feladatoktól, foglalkozásoktól megszabadulnak, a pluszfoglalkozások választéka csökken, csak hogy a kötelező tanórákat meg lehessen tartani, és legyen valaki, aki bemegy az órákra, még ha nincs is megfelelő szakképzettsége. A státusztörvény következtében immár a pedagógusok nem fix bértábla alapján kapják a fizetésüket, hanem a tankerületek maguk gazdálkodják ki a pedagógusok bérét. Ez azt eredményezi, hogy minél több többletfeladatot megszüntet a tankerület, annál nagyobb bért tud ajánlani a pedagógusoknak, erre pedig nagy szükség van a drámai pedagógushiány közepette. A délutáni sportválaszték lecsökkentése lehetőséget ad a kormányzatnak arra, hogy a közoktatást továbbra is alulfinanszírozza, és a forrásokat az iskolák minimál-szintű működtetésére csoportosítsa át.

Azt üzenjük a mindennapos testnevelést propagáló miniszterelnöknek, hogy ha még nem tudta volna: a gyerekek nem egyformák! Nem lehet a sportválaszték elsorvasztásával és a kötelező egyenfoglalkozások gyerekekre kényszerítésével egészségtudatos és boldog gyerekeket nevelni! Főleg nem úgy, ha még a feltételek biztosításához szükséges minimális forrásokat és fejlesztéseket is kispórolják.

Közösségünk továbbra is azért küzd, hogy a gyerekek számára megteremtsünk a minőségi közoktatás feltételeit, hiszen ez gyermekeink és az ország érdeke.

A Szülői Hang segítő közösséget épít és kiáll gyermekeink érdekeiért. Csapatunk azon dolgozik, hogy szülőként megértsük a közoktatás rendszerszintű problémáit és azok társadalmi hátterét, lássuk, hogy van jobb alternatíva és kihangosítsuk a szülői véleményeket. A Szülői Hang a CKP (Civil Közoktatási Platform) és az EPA (European Parents’ Association - Európai Szülők Szövetsége) tagja.
Hasonlóan más érdekvédelmi szervezetekhez, a mi működésünkhöz is szükségesek erőforrások, amihez nagy szükségünk van az önkéntes felajánlásokra: csak így tudunk függetlenek maradni és tovább tevékenykedni gyermekeink érdekében. Tegyél Te is közös ügyünk érdekében! Sok kicsi sokra megy: ha egyetértesz céljainkkal, kérjük, támogasd munkánkat akár kisebb összegű rendszeres vagy alkalmankénti adománnyal, vagy látogass el adományboltunkba!

+ További info a Szülői Hang tevékenységéről

Közösségünk aktív segítséget nyújt a mindennapi problémákban, emellett kitartással, összefogással és a szülő-pedagógus együttműködés jobbításával előrelépünk az országos ügyekben is. Segítő anyagokat, állásfoglalásokat és felméréseket teszünk közzé, hogy felépítsük a közoktatás ügye mögötti társadalmi támogatottságot. 2016-os indulásunk óta a következő platformokat építettük fel:

Közösségi csoport	Segítő, érdekvédő csoport, ahol feltehetjük kérdéseinket, megoszthatjuk véleményünket. Támogatjuk egymást szülőként és pedagógusként, és közösen állunk ki érdekeink mellett.
Facebook oldal	Nyilvános facebook oldalunkon tudatosíjuk a gyermekeink jövőjét veszélyeztető társadalmi problémákat, kiállunk a szülőket és gyermekeink jövőjét, a magyar társadalmat érintő fontos közügyek érdekében, és közzétesszük a szülők számára hasznos információkat, tudnivalókat.
Honlap	Honlapunkon elérhetőek online akcióink, információs anyagaink, állásfoglalásaink, felméréseink eredményei.
Hírlevél	Email hírlevelünk röviden hírt ad aktuális akcióinkról, felhívásainkról, tudnivalókról, állásfoglalásainkról.
Instagram	Instagram oldalunkon is közreadjuk a szülőket érintő legfontosabb aktuális híreinket.
Szülői szókimondó	A Szülői Szókimondó teret ad a véleménynyilvánításra és személyes párbeszédre, vitára; itt a másképp gondolkodók álláspontját is megismerhetjük.
Szószóló a közoktatásért	A Szószóló online felületén biztonságos, anonim módon tesszük közzé a közoktatásban szerzett személyes tapasztalatokat és problémákat, hogy ezeket mindenki megismerje.
Szülői tudásbázis	A Szülői tudásbázisban a közoktatással kapcsolatos, szülők számára hasznos tudnivalókat gyűjtjük.
Plusz egy év óvoda	Közösségi csoportunk gyakorlati segítséget nyújt abban, hogy minden érintett szülő tudatosan dönthessen a további egy év óvoda kérvényezésével kapcsolatban és szakmai támogatással vezeti végig a családokat a gyakran stresszes folyamaton.
Média	Médiamegjelenések: képviseljük a szülői érdekeket a sajtóban és teret adunk a szülői megszólalásoknak.
Petíció	Petíciók: segítünk kihangosítani a szülői véleményeket és képviselni a gyerekek jogait és érdekeit.
Szakember-adatbázis	Szakemberek adatbázisa: segítünk a szülőknek és a szakembereknek, vállalkozásoknak, szervezeteknek, hogy egymásra találjanak.

Maradjunk kapcsolatban! Hírlevél feliratkozás:



Az email címeket bizalmasan kezeljük, értesítéseinkről bármikor leiratkozhat. Részletes adatvédelmi tájékoztató itt.

  Megosztás