Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter,
Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere,
Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár,
Dr. Gloviczki Zoltán elnök, Oktatási Hivatal,
Brassói Sándor köznevelési elnökhelyettes, Oktatási Hivatal
részére

Tisztelt Gulyás Gergely Miniszter Úr!
Tisztelt Dr. Kásler Miklós Miniszter Úr!
Tisztelt Dr. Maruzsa Zoltán Államtitkár Úr!
Tisztelt Dr. Gloviczki Zoltán Elnök Úr!
Tisztelt Brassói Sándor Elnökhelyettes Úr!

A Szülői Hang Közösség több ezer, az iskolaérettség új szabályozásában érintett szülő visszajelzése alapján konstruktív észrevételeket szeretne tenni a végrehajtási rendelkezések kapcsán, miközben továbbra is fenntartjuk véleményünket, hogy a törvény alapjaiban is átdolgozásra szorul. Az alábbiakban öt olyan kérést, javaslatot szeretnénk felvetni, ami a januári hivatali kérvényezést közvetlenül érinti, és ezért azonnali cselekvést tesz szükségessé még a január 31.-i határidő előtt.

1. Tegyék nyilvánosan is egyértelművé, hogy az óvoda a szülő kérésére köteles kiadni mind a fejlődési napló kivonatát, mind az óvodapedagógus írásos véleményét.

Indoklás: A kormány hivatalos tájékoztatásában szerepel, hogy az Oktatási Hivatal egyebek mellett figyelembe veszi a fejlődési napló kivonatát és az óvodapedagógus írásos véleményét is, amennyiben ezeket a szülő csatolja. A gyakorlatban azonban számos helyről érkezett olyan szülői visszajelzés, hogy a kívánt dokumentumokat a szülők kérése ellenére az óvoda nem készítette el. Sajnos gyakori az a tapasztalat, hogy maga az óvodapedagógus ugyan kiállítana írásos véleményt, de ezt felsőbb utasításra nem teszi meg. Fontos lehet az óvodapedagógus írásos véleménye, hiszen szakemberként a kérdést sokszor egyértelműbben és szakszerűbben meg tudja fogalmazni, mint a szülő. A fejlődési napló önmagában gyakran nem ad elég segítséget ebben a kérdésben. A szakember írásos véleménye mind a hivatali eljárás, mind az esetleges bírósági fellebbezés során segítene, hiszen egyértelmű helyzetet teremt. A jelenlegi gyakorlat országosan nem egységes, és így csak tovább fokozza azt az esélyegyenlőtlenséget, amit a szakszolgálatok korábbi nem egységes működése már eleve létrehozott.

2. Engedélyezzék, hogy az SNI-s gyerekek a szakértői bizottság javaslatára 8 éves korukig is maradhassanak az óvodában, ahogy eddig.

Az SNI-s gyermekek esetében a korábbi gyakorlat szerint lehetőség volt arra, hogy a szakértők írásos kérésére a gyermek 8 éves koráig is óvodában maradhasson. Az érintett gyermekek sajátos igényeire tekintettel fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség a továbbiakban is megmaradjon; a kormányzat sem adott érdemi indokot a gyermekek számára fontos rendelkezés eltörlésére. Természetes igény, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek szokásostól eltérő igényeit támogassuk, hiszen ezeknek a gyermekeknek sokszor óvodai, és nem iskolai körülmények között történő fejlesztésre van szükségük ebben az életkorban. Emberségünk azt kívánja, hogy az SNI-s gyermekek számára a többiekhez képest rugalmasabbak legyenek a kritériumok, és figyelembe vehessük a gyermekek érdekét képviselő szülők és szakértők véleményét.

3. Tegyék lehetővé, hogy a szakszolgálatok például SNI vagy BTMN gyanú esetén január 31. után is szakvéleményben javasolhassák a további egy év óvodai nevelést, és az ilyen szakvélemények alapján külön hivatali eljárás nélkül engedélyezzék a további egy év óvodai nevelést.

Indoklás: Bár az új szabályozás értelmében a szülők közvetlenül már nem fordulhatnak iskolaérettségi vizsgálat céljából a pedagógiai szakszolgálatokhoz, a szakszolgálatok január 31. után is fogadnak gyermekeket például SNI vagy BTMN gyanú esetén. Előfordulhat, hogy a szakértő a gyermek vizsgálata közben megállapítja, hogy a gyermek további egy év óvodai nevelése indokolt akkor is, ha esetleg a szülő ezt korábban nem kezdeményezte, vagy a szülő kérését a hivatal nem méltányolta. Ilyen esetekben a gyermek érdeke azt kívánja, hogy a szabályozás ne tiltsa meg a szakértő által megállapított helyzet írásos dokumentációját, és a szabályozás tegye lehetővé az írásos szakértői vélemény érdemi figyelembevételét. Úgy véljük, alaptörvény ellenes az a törvényi szabályozás, ami adminisztratív eszközökkel akadályozza meg a gyermek szakértő által megállapított jogos igényének érvényre juttatását.

4. Tisztázzák a jogi helyzetet, és tegyék lehetővé, hogy a gyermek megváltozott állapota miatt a szülő akkor is beírathassa az iskolába a gyermekét, ha korábban a szakszolgálattól vagy az Oktatási Hivataltól kapott engedélyt a halasztásra.

Indoklás: Jelenleg nem egyértelmű a jogi szabályozás abban a tekintetben, hogy a további egy év óvodai nevelésre vonatkozó kérés engedélyezése kötelező érvényű-e. Álláspontunk szerint szükséges a szülők számára fenntartani a lehetőséget az iskolába való beiratkozásra akkor is, ha esetleg korábban szülői kérésre a szakszolgálat vagy az Oktatási Hivatal halasztási engedélyt adott. A gyermekek ebben a korban gyorsan változhatnak, és előfordulhat, hogy korábban még a halasztás tűnt a legjobb megoldásnak, de időközben egyes esetekben kiderülhet, hogy mégis az iskolai beiratkozás szolgálná a gyermek érdekét. A szülő a januári kérvényezés alatt még bizonytalan lehet, és elképzelhető, hogy az Oktatási Hivatal a szakszolgálat nélkül dönt, majd kiderülhet, hogy a korábban szakértő bevonása nélkül született döntés felülvizsgálatra szorul. Az is indokolhatja a hat éves beiratkozást, hogy a szakszolgálati vizsgálatok jelentős része idén hamarabb, még ősszel készült, és a vizsgálat óta az iskolai beiratkozásig a gyermek megváltozhat. Azokban az esetekben, amikor a gyermek az iskolaérettség határán van, idővel változhat az optimális döntés, így e tekintetben a rugalmasság a gyermek érdekeit szolgálja.

5. Tegyék nyilvánossá az Oktatási Hivatal iskolaérettségi döntéseinek kritériumait.

Indoklás: A szülők számára megalázó az a helyzet, amelyben ismeretlen személyek hoznak lényegi döntést gyermekük sorsáról úgy, hogy a döntés kritériumairól nem áll rendelkezésre érdemi információ. A kormányzat mindeddig csupán olyan általánosságokat közölt, hogy a „gyermek érdekében” születik a döntés, és aki a felmentést korábban megkapta volna, az ezután is meg fogja. Szükségesnek tartjuk a részletes kritériumrendszer nyilvánosságra hozását, hiszen csak így biztosítható a döntések átláthatósága és az esélyegyenlőség. A szülők csak a részletes kritériumrendszer ismeretében tudják, milyen módon kellene megírniuk indoklásukat és milyen dokumentumokat szükséges csatolniuk. Amennyiben a kritériumok továbbra is titkosak maradnak, úgy felmerül az a gyanú, hogy az Oktatási Hivatal a döntéseket egyes esetekben nem a gyermek valós érdekei alapján, hanem a helyi óvodai és iskolai férőhelyszámok optimalizálása szempontjából hozza meg, amit elfogadhatatlannak tartunk. Ezt a gyanút erősíti az, hogy Gulyás Gergely Miniszter Úr a december 12.-i Kormányinfón maga jelentette be, hogy Budapesten és Pest megyében a férőhelyek számát is figyelembe kell vennie az Oktatási Hivatalnak a döntéseiben.

A fentiek azokat a szempontokat összegzik, amelyek a januári kérvényezés kapcsán felmerültek, és amelyek tekintetében azonnali döntésre van szükség. Bízunk a kormányzat gyors reagálásában és kéréseink méltányolásában.

Kérjük a kormányzatot, hogy aktívan segítse elő az érintett szülők tájékoztatását a megváltozott szabályozásról. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az óvodák nem minden esetben tájékoztatják a szülőket alaposan, és a kérvényezéshez szükséges információk nem minden esetben jutnak el az érintett szülőkhöz. Különösen lényeges ez a hátrányos helyzetű régiókban; itt a tájékoztatáson túl fontos az is, hogy az óvodák a kérvényezésben is aktív szerepet vállaljanak és átvegyék a szülők feladatait, hiszen egy hátrányos helyzetű család aligha tud élni az online kérvényezés lehetőségével.

Természetesen a fentiek mellett az új szabályozással kapcsolatban számos egyéb vélemény és tapasztalat is megfogalmazódott már eddig is. Egyetértünk Gulyás Gergely Miniszter Úrral abban, hogy az új szabályozás felülvizsgálatra szorulhat. Álláspontunk változatlan abban, hogy az Oktatási Hivatal alkalmatlan iskolaérettségi döntések meghozatalára, hiszen ehhez a gyermek személyes, mélyreható ismerete szükséges. Elvárjuk, hogy a kormányzat adjon módot a szabályozás érdemi módosítására az érintett szakmai szervezetek bevonásával és a szülői visszajelzések figyelembe vételével.

Tisztelettel:

Szülői Hang Közösség

[sajtóközlemény]

  Megosztás