Kedves Olvasó!

A Szülői Hang online kampányában több millió közösségi médiás megjelenés segégével eljuttatjuk üzeneteinket szülőtársainkhoz, és még a választások előtt szembesítjük a magyar szülőket a közoktatás rendszerszintű problémáival és a mögöttes kormányzati felelősséggel.

Mi lesz, ha az iskola továbbra is képtelen megragadni a gyerekek figyelmét?

Az iskolákban sokszor úgy bánnak a gyerekekkel, mintha el lehetne zárni őket a változó világtól. A gyerek megélése már általános iskolában az lesz, hogy a tanár hülye, mert olyan dolgokról beszél neki, amik számára érdektelenek, vagy ellentétesek a tapasztalataival. Pedagógiai szempontból óriási a kihívás, de nagyon fontos, hogy az iskola és a pedagógusok ne idejétmúlt módszertannal közelítsenek a gyerekekhez. Néhány haladó szellemiségű iskolában talán van esélye a gyereknek arra, hogy olyan tanárokkal is találkozzon, akik képesek hasznosítható tudást adni és fontos készségeket fejleszteni, de ilyenből sajnos kevés van.

Ezért mire egy diák megszabadul az addigra rabságnak érzett iskolából, utál mindent, ami elvárásként nehezedne rá. Mire 18 évesen felnőttként tekintene rájuk a társadalom, addigra elfáradnak és elfásulnak, hiszen 12 éven keresztül csak túléltek. Túl kellett élniük a poroszos oktatás megaláztatásait, a folyamatos feszültséget, a nehéz iskolatáskát a sosem használt könyvekkel, az értelmetlen mennyiségű és tartalmú tananyagot, amit lapáttal próbáltak beléjük nyomni, a tornaterem nélküli testnevelés órát, az összetett mondat életben használhatatlan, egyetemi szintű elemzéseit, az unalmas tanévnyitó beszédeket, a fenyegetéseket, a kezeletlen bántalmazásokat, a hatalmi szóval félresöpört lelki sérüléseket, és azt, hogy 12 éven keresztül semmibe vették a szükségleteiket, a kérdéseiket, a bánatukat, egyáltalán: az emberi méltóságukat.

Vajon jár egy gyereknek is az, amire minden felnőtt igényt tart: a fesztelen jókedvre, a kételyei megfogalmazására, hogy komolyan vegyék, hogy tiszteletben tartsák testi és lelki jóllétét, hogy jelezhesse, ha valamit nem ért, és hogy elismerjék, ha meghaladta a tegnapi önmagát? Elismeri és támogatja ezeknek az igényeknek a figyelembevételét a magyar iskola?

A jelenlegi kormány miután 2010-ben hatalomra került, az első dolga volt, hogy központosította az oktatást, és elvették az iskolák és a pedagógusok önállóságát. Megnövelték a központilag előírt tananyag mennyiségét úgy, hogy a tanároknak alig hagytak beleszólást abba, hogy mit és hogyan tanítsanak.

A fiatalok közül alig akad valaki, aki tanárnak akarna menni, de ezen aligha csodálkozhatunk. A fizetés olyan alacsony, hogy még a kormány által annyira hangoztatott emelés után is csak a diplomás átlagbér 80%-át éri el, miközben jóval többet dolgoztatják őket, mint Európa más országaiban. De legalább akkora baj, hogy meg van kötve a kezük! Ha a tanárok nem tudnak önálló, kreatív munkát végezni, akkor miért csodálkozunk, ha a gyerekek számára sem kreatív és örömteli a magyar iskola?

Segíts, hogy online kampányunkban több millió közösségi médiás megjelenéssel még a választások előtt felhívjuk a magyar szülők figyelmét a közoktatás súlyos problémáira, és ezzel elősegítsük a változást! Oszd meg bejegyzésünket, kommentben írd meg véleményed, és támogasd munkánkat és az üzenetek terjesztését rendszeres adománnyal, mert sok kicsi sokra megy!

Melkvi Bea
Önkéntes
Szülői Hang Közösség