Kedves Olvasó!

Hiába próbálja a kormányzat hatalmas sikerként beállítani, az még nem jelent megoldást a pedagógushiányra, ha a pedagógusok átlagos bérét a diplomás átlagbérek 72%-ára emelik. Tudja meg mindenki, hogy még ha teljesülnek is a kormányrendelet ígéretei, akkor is jóval kevesebbet fognak keresni a pedagógusok más diplomásokhoz képest!

Bár a kormányzat büszkén hirdeti, hogy a pedagógusok 2024. január 1-től milyen jelentős béremelésben részesülnek, de gondoljunk bele: tényleg annak kellene örülni, hogy azok a pedagógusok, akik gyermekeinket oktatják, nevelik és remélhetőleg minél több gyereket a diploma felé irányítanak, ők maguk továbbra is jóval kevesebbet keresnek, mint a többi diplomás, és a diplomás átlagbérnek mindössze 72%-át kapják átlagosan? Nem inkább szégyenkeznünk kellene amiatt, hogy a korábbi években a magyar társadalom olyan mértékben hagyta elértéktelenedni a pedagógusok bérét, hogy már ahhoz is jelentősnek mondott béremelést kell végrehajtani, hogy a meglehetősen szerény 72%-ot elérjük?

Az elmúlt években a helyzet olyan mértékben tarthatatlanná vált, hogy évente 4-5 ezer pedagógus hagyta el választott hivatását, és helyettük legtöbbször csak nyugdíjasokat vagy részmunkaidős óraadókat találtak. Sok esetben épp a legelhivatottabb, legkiválóbb pedagógusok mentek el, a pályán maradókra pedig ezzel még nagyobb teher hárul, és ez végső soron gyermekeinken csattant, hiszen így nem kaphatják meg az őket megillető minőségi oktatást, amin jövőjük, és egyben országunk közös jövője múlik.

A jelenlegi kormányzat azt az ígéretet tette, hogy a 2024-es és 2025-ös emelésekkel a pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagbérek 80%-át; ezt EU-s források bevonásával garantálják 2030-ig. Nézzük ezt egy pályaválasztás előtt álló érettségiző fiatal szemszögéből: ha a pedagóguspályát választja, akkor épp 2030 után kellene munkába állnia, amikor már a diplomás átlagbérek 80%-a sem lesz garantált, és a pedagógusbérek várhatóan ugyanolyan gyorsan elveszítik értéküket, mint ahogy 2013 után is, amikor a jelenlegi kormányzat korábbi ígéretét megszegve mégsem emelte a minimálbérrel összhangban a pedagógusbéreket. Most már ígéret sincs arra, hogy a pedagógusbérek hosszabb távon is megtartják értéküket akkor is, amikor nem fog jönni ehhez EU-s támogatás. Ez kevés a pedagóguspálya vonzóvá tételéhez.

A pedagógushiány már most is drámai mértékű és a helyzet várhatóan tovább romlik. A megoldásához sokkal többre lenne szükség:

• A pedagógusbérek legyenek versenyképesek a diplomás bérekkel, a pedagógus átlagbér érje el a diplomás bérek legalább 90%-át!
• Garantálják a pedagógusbérek értékállóságát az EU támogatásoktól függetlenül: ez nemzeti érdek!
• Biztosítsák a pedagógusok számára a minőségi munkavégzéséhez szükséges feltételeket és autonómiát.

A szülők gyakran elégedetlenek a pedagógusok munkájával, de tudni kell, hogy sok esetben emögött rendszerhibák vannak: a túlterheltség miatt nincs idő a gyerekekkel egyénileg foglalkozni, túl kevés a segítő szakember, túl nagy és elavult a kötelező tananyag, és a híresen rossz anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsültség miatt nagyon kevés fiatal megy pedagógusnak. A pedagógusok sokszor jóval többet dolgoznak, mint heti 40 óra, és a jelenlegi béremeléssel együtt most egy olyan teljesítmény alapú bérezést is bevezettek, ami az igazgatótól kiszolgáltatottá teszi őket, hiszen az igazgató még akár csökkentheti is az „alulteljesítőnek” minősített pedagógusok bérét.

Megoldást csak akkor remélhetünk, ha nem dőlünk be a kormányzati sikerpropagandának, és szülőként sem maradunk csendben a gyermekeinket sújtó problémák láttán, hanem kiállunk a pedagógusok valódi megbecsülése és a közoktatás gyermekközpontú, szakmai alapon történő megújítása mellett.

Miklós György
Önkéntes, alapító
Szülői Hang Közösség