Tisztelt Maruzsa Zoltán Államtitkár Úr!
Tisztelt Balatoni Katalin Miniszterelnöki Biztos Asszony!

Szülői közösségünk egyetért abban, hogy fontos lehetőséget teremteni arra, hogy a szülők visszajelzést adjanak a pedagógusok munkájáról. Ugyanakkor az idén bevezetett kérdőíves rendszert problematikusnak tartjuk, és az alábbiakban részletezett alternatív megoldásokat javasoljuk. Ha a kérdőív fő konklúziója az, hogy „a szülők 4,54-es átlaggal lényegében jelesre értékelték a tanítókat és a tanárokat”, akkor ez inkább azt jelzi, hogy ez a felmérés nem mutatta meg a valós problémákat és nem adott kellő segítséget a kétségtelenül meglevő problémák felszínre hozására és a jobbítási lehetőségek megtalálására. A felmérést ebben a formában inkább nevetségesnek és egyben elkeserítőnek látjuk, mintsem egy szakmailag megalapozott párbeszédnek.

Egy kérdőíves visszajelzés hatékonysága attól függ, hogy az érintettek olyan módon kapnak-e visszajelzést, hogy abból kiderül, hogy milyen problémát jeleznek, és az elősegíti-e a konstruktív megoldások keresését. A kérdőívben nem volt lehetőség a problémák szöveges kifejtésére, az előre megadott válasz-opciók statisztikai összesítése pedig félrevezető lehet, főleg, hogy egyes kérdések nem egyértelműek, több esetben a kérdés egyszerre több dologra is utalt, és a szöveges kifejtés hiányában nem lehet beazonosítani, hogy az önkéntes válaszadáson alapuló, nem reprezentatív szülői válaszok milyen megfontolások alapján születtek. Nem segítette a szükséges bizalom megteremtését az, hogy a kérdőív kihirdetésével együtt a kormányzat nem adott érdemi tájékoztatást arról, hogy mi a felmérés célja és az eredmények hogyan lesznek felhasználva.

Az iskolákban jellemzően kevés az érdemi kommunikációs lehetőség a szülők és a pedagógusok között, ezért sok a félreértés és gyakran feszültségek, frusztrációk terhelik a szülő-pedagógus kapcsolatot. Sok esetben a szülői visszajelzés félreértésen alapulhat, lehet, hogy a szülő olyan dolgokért hibáztatja a pedagógust, aminek országos, rendszerszintű okai vannak. A pedagógusok elviekben egyet szoktak érteni abban, hogy a szülőkkel való kapcsolattartás fontos, ugyanakkor általános tapasztalat, hogy a hatalmas túlterheltség miatt erre kevés energiájuk, idejük marad. Ha a felmérés nem mutatja ki az általánosan tapasztalható bajokat, akkor vélhetően a inkább a felmérés módszertanában keresendő a probléma, és az eredmények nem értelmezhetők úgy, hogy a szülők általánosságban elégedettek lennének.

Javaslataink:

1. Javasoljuk, hogy a jövőben kizárólag szöveges visszajelzések legyenek. Ezek alapján kiszűrhetők a félreértések és értelmezhetővé válik az érdemi szülői tapasztalat, míg a pontozáson alapuló válaszok félrevezetőek lehetnek.
2. Javasoljuk, hogy biztosítsák a szükséges erőforrásokat ahhoz, hogy a szöveges eredményeket az iskola feldolgozza, és azokra érdemi párbeszéd formájában - akár online, akár személyes találkozások keretében - a pedagógusok válaszolhassanak.
3. Javasoljuk, hogy ne csak a pedagógusok, hanem a kormányzat munkájára is adhassanak visszajelzést a szülők. Az országos szintű lényeges problémákat ugyanis sem ebben, sem a korábbi kérdőívekben nem volt lehetőség jelezni.

Problémásnak látjuk azt is, hogy a szülői visszajelzések a pedagógus teljesítményértékelési rendszeren keresztül (TÉR) befolyásolhatják a pedagógusok bérezését. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szülői visszajelzések nem közvetlenül számítanak bele a TÉR pontozásába, de indirekt módon az igazgatói vélemények alakításán keresztül a szülői vélemények is szerepet játszhatnak és így hatással lehet a fizetésekre. Ennek az lehet az eredménye, hogy egyes esetekben a szülő-pedagógus kapcsolat nemhogy javulna, hanem inkább romolhat, miután a pedagógus kiszolgáltatottnak érezheti magát és úgy érezheti, hogy nem a valós teljesítménye alapján, hanem adott esetben akár félreértéseken keresztül értékelik.

Általános probléma, hogy a pedagógus teljesítményértékelési rendszer az igazgató kompetenciája, miközben az igazgatót a tankerületen keresztül felülről nevezik ki a pedagógusok, szülők, diákok érdemi bevonása nélkül. Így nem alakul ki az igazgató irányában az a fajta bizalom az iskolai, óvodai közösségek részéről, ami a TÉR végrehajtásához elengedhetetlen lenne.

Bár a cégek is gyakran alkalmaznak teljesítményértékelési rendszereket, ugyanakkor a jó céges teljesítményértékelési rendszerek kétirányúak: a beosztott is véleményezheti a felettes munkáját, ez viszont a jelenlegi iskolai, óvodai értékelési rendszerekből hiányzik. A pedagógusok kiszolgáltatottsága negatívan hathat a helyi közösségekre. Javasoljuk ezért a jelenlegi TÉR teljes átdolgozását a releváns szakmai, érdekvédelmi szervezetek bevonásával.

Tisztelettel: Szülői Hang Közösség

Szakemberek és vállalkozások a gyerekek jövőjéért: használd adatbázisunkat, ha valamilyen szolgáltatást keresel vagy kínálsz! • Adatbázisunkban megtalálható többek között: • Valentin-Gyurics Nikoletta szociálpedagógus, mediátor, coach • Egészségreform • Rapid Education Kft. • Terényi Andrea - Kapcsolatteremtő nevelés • Khan Academy • Törp torna • A regisztráció ingyenes.