Kedves Olvasó!

Az idei tanévben a Belügyminisztérium bevezette, hogy az általános iskolákban a szülők a tanév végéhez közeledve a KRÉTA rendszeren keresztül kérdőívekkel értékelhetik a pedagógusok munkáját. A szülői visszajelzés elvileg hasznos is lehetne a pedagógusok számára, de úgy néz ki, hogy a most bevezetett kérdőívek mögött nincs kidolgozott rendszer, és így akár többet árthat, mint amennyit segít.

Egy kérdőíves visszajelzés hatékonysága attól függ, hogy az érintettek olyan módon kapnak-e visszajelzést, hogy abból kiderül, hogy milyen problémát jeleznek, és az elősegíti-e konstruktív megoldások keresését. Félő, hogy sok iskolában nem ez a helyzet, a kérdőívben ugyanis nem volt lehetőség a problémák részletesebb szöveges kifejtésére, az előre megadott válasz-opciók statisztikai összesítése pedig akár félrevezető lehet, főleg, hogy egyes kérdések nem egyértelműek, több esetben a kérdés egyszerre több dologra is utalt.

Az iskolákban nagyon kevés az érdemi kommunikációs lehetőség a szülők és a pedagógusok között, ezért sok a félreértés és gyakran feszültségek, frusztrációk terhelik a szülő-pedagógus kapcsolatot. Lehet, hogy az egyik esetben a szülő értékes visszajelzést tudna adni a pedagógusnak, de a véleményét nem tudja érdemben kifejteni a kérdőívben. Míg más esetben a szülői visszajelzés félreértésen alapulhat, lehet, hogy a szülő olyan dolgokért hibáztatja a pedagógust, aminek országos, rendszerszintű okai vannak. Sok szülő nem tudja, hogy az elavult tananyag, a pedagógushiány vagy a hatalmas túlterheltség mögött milyen kormányzati mulasztások rejlenek, és előfordul, hogy a szülők nem értik, hogy miért kellene más módszereket alkalmaznia a tanárnak, mint évtizedekkel korábban. A félreértések és a rosszul felépített kérdőíves rendszer tovább ronthatják a most sem túl jó pedagógus-szülő kapcsolatot. Nagyon fontos, hogy a szülő és pedagógus között kialakítandó párbeszéd a bizalom légkörét támogassa, azonban ez a felmérés inkább ez ellen hathat.

Az is rontja a helyzetet, hogy az igazgatók akár a pedagógusok teljesítményértékelése során is figyelembe vehetik a szülői visszajelzéseket, ami így befolyásolhatja a pedagógusok fizetését. A teljesítményértékelési rendszer eleve kiszolgáltatottá teszi a pedagógusokat a felülről kinevezett igazgatóknak, mivel az több ponton meglehetősen szubjektív és nem az érdemi pedagógiai munkát méri. Bár a szülői értékelést nem kötelező a teljesítménybérezésben is figyelembe venni, az igazgatónak van erre lehetősége, és ezzel a bizonytalan vagy félreértelmezett szülői értékelés csak újabb frusztrációt gerjeszthet. Ráadásul ez visszaélésre is adhat lehetőséget, mivel csak az igazgató és az adott tanár látja az értékelést, ami a visszaélés megvalósulása nélkül is egy káros, hangulatromboló tényező.

Pedig lenne más mód is. Ha szöveges visszajelzéseket gyűjtene a kérdőív, akkor jobban kiderülne, milyen problémákat tapasztalnak a szülők. Ha a felmérést akár online, akár személyes beszélgetések követnék, akkor lenne lehetőség a problémák kibeszélésére, egymás szempontjainak jobb megismerésére és a bizalom erősítésére.

Akár szülői, akár pedagógus oldalról is kezdeményezhetőek ilyen beszélgetések - akár más programokkal összekötve, akár szülői értekezletek keretében -, amik sokat segíthetnek a bizalomra épülő, konstruktív légkör megteremtésében. Szülőként és pedagógusként közösen neveljük a gyerekeket; sokkal több párbeszédre és szorosabb együttműködésre lenne szükség, hogy jobban megismerjük egymás nehézségeit. Ehhez hasznos segítség:

• a Szülői tudásbázisban konkrét tippeket, javaslatokat adunk a szülő-pedagógus kapcsolat jobbítására;
• csatlakozz segítő és érdekvédő privát csoportunkhoz, ahol lehetőség van a konstruktív párbeszédre a szülők és a pedagógusok között.

Miklós György
Önkéntes, alapító
Szülői Hang Közösség