A mindennapos testnevelésnél csak arra kérdeznek rá, hogy ezt az iskola megszervezi-e – ami egyébként törvényi kötelesség –, de arra már nem, hogy adottak-e hozzá a feltételek. Rákérdeznek arra, hogy a gyerek szeret-e iskolába járni, de úgy, hogy nincsen átmenet, csak igen vagy nem válasz lehetséges. Van kérdés arról, hogy a gyerek kap-e figyelmet a tanítótól; ha erre a kérdésre valóban szeretnének választ kapni, akkor nem októberben tennék fel az elsősök szüleinek, hanem később.

Rákérdeznek arra is, hogy a szülői kapcsolattartásra a Krétát használjuk-e, vagy valamilyen más felületet. A Belügyminisztérium az elmúlt években is szigorított, és már minden iskola számára kötelező a Kréta használata. A kérdőívben a BM adatot gyűjt arról, hogy milyen széles körben használnak a pedagógusok más felületet a szülőkkel való kapcsolattartásra, ami magában hordozza annak a veszélyét, hogy a BM a jövőben akár szigorúbban korlátozhatja a Krétát megkerülő kommunikációt. A Kréta használatával a Belügyminisztérium ellenőrizni tudja, hogy a pedagógusok és a szülők mit mondanak egymásnak, és kiszűrheti a központilag nem kívánatos tartalmakat, amivel egyúttal rombolhatja a szülők és pedagógusok közötti bizalom kiépülését.