Tisztelt dr. Pintér Sándor Miniszter Úr!
Tisztelt Szalay-Bobrovniczky Kristóf Miniszter Úr!
Tisztelt Dr. Maruzsa Zoltán Államtitkár Úr!
Tisztelt Dr. Balatoni Katalin Helyettes Államtitkár Asszony!

A kormány által beterjesztett és júniusban rendkívüli eljárásban elfogadott törvénymódosítás szerint 55 életévüket betöltött katonák vezényelhetők az iskolákba, és a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni (2023. évi LII. törvény 4. § (6), (7)). A törvénymódosítás más állami szervhez, illetve gazdasági társasághoz is lehetővé teszi a katonák vezénylését, azonban az iskolák esetében gyermekekről van szó, a döntés az ő életüket közvetlenül befolyásolja.

Szülői közösségünk számára a törvénymódosítás megdöbbenést váltott ki! Az iskolákban képzett, tapasztalt, munkájukat önként, szívesen végző pedagógusokra és segítőkre van szükség, nem kivezényelt katonákra. Ha egy katona megfelelő képzettséggel rendelkezik, akkor eddig is megtehette, hogy a honvédségtől leszerelve másokkal azonos feltételekkel pedagógus munkakörbe jelentkezzen, ehhez nincs szükség törvénymódosításra. A kormányzat érdemi magyarázatot nem adott az új jogszabályhoz.

Kérdéseink:

1. Miért volt szükség a törvénymódosításra?
2. Miért gondolják úgy, hogy egy 55. életévét betöltött katona lenne a leginkább megfelelő személy egy iskolai munkakörbe?
3. Milyen szempontok alapján döntenek a katonai felettesek arról, hogy kit vezényelnek iskolába?
4. Hogyan választják ki a tankerületet és az iskolát, ahová katonákat vezényelnek?
5. Terveznek-e jogszabályi felső korlátot bevezetni az iskolánként kivezényelt katonák számára? Jelenleg nincs ilyen korlát, így akár azt is megengedi a jogszabály, hogy a tantestület több mint fele kivezényelt katonákból álljon.
6. Milyen módon vállal személyes felelősséget a szülők felé a kivezénylésről döntő katonai vezető?
7. Amennyiben az iskolai munkára alkalmatlan katona iskolába történő kivezénylése következtében a gyermek testileg, lelkileg vagy tanulmányaiban sérül, milyen módon kezdeményezheti a szülő a kivezénylésről döntő katonai vezető jogi felelősségre vonását?
8. A technikumokba és szakképző iskolákba is terveznek katonákat kivezényelni?
9. Milyen hosszú időre tervezik kivezényelni a katonákat az iskolákba?
10. A kormányzat korábban cáfolta, hogy általánosságban pedagógushiány lenne. Ha a kormányzat szerint nincs az iskolákban munkaerőhiány, akkor miért szükséges és miként lehetséges katonákat odavezényelni?
11. Önök szerint tud-e minőségi pedagógiai munkát végezni egy olyan személy, aki erre nem önként, saját elhatározásából jelentkezik, hanem a katonai vezénylés során a felettesei erre kényszerítik?
12. Az elkövetkező években hozzávetőleg hány katonát kívánnak kivezényelni az iskolákba, és mely iskolák számíthatnak katonák odavezénylésére?
13. Milyen munkakörben kívánják foglalkoztatni a kivezényelt katonákat?
14. Vannak olyan személyek, akik alkalmatlanok bármiféle iskolai munkára, végzettségtől és átképzéstől függetlenül. Mi történik akkor, ha egy ilyen személyt vezényelnek ki az iskolába, tekintettel arra, hogy a törvény szerint a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni?
15. A törvény szerint a tankerületi központ szükség esetén gondoskodik a képzés biztosításáról, a képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat. Milyen munkakört tud betölteni az iskolában az a katona a képzés ideje alatt, aki nem rendelkezik megfelelő végzettséggel?
16. Ha a kivezényelt katona nem tudja teljesíteni a képzés során támasztott követelményeket, akkor milyen jogszabály alapján lehet eltávolítani az iskolából?
17. A törvény következménye, hogy a tankerületnek akkor is a kivezényelt katonát kell alkalmaznia, ha ugyanarra a munkakörre lenne tapasztaltabb és alkalmasabb más jelentkező is, mivel a törvény előírja a kivezényelt katona foglalkoztatását, miközben másokra ilyen foglalkoztatási kényszer nincs. Hogyan szolgálja a gyermekek érdekét az, hogy egy iskolai munkakört nem az arra legalkalmasabb, legtöbb tapasztalattal és képzettséggel rendelkező jelentkező tölthet be, hanem egy ismeretlen szempontok szerint kivezényelt katona?
18. A törvény következményeként előállhat olyan helyzet, hogy egy kiváló szakmai munkát végző pedagógus vagy más segítő szerződését nem hosszabbítja meg a tankerület azért, mert helyette egy kivezényelt katonát kell foglalkoztatnia. Tervez-e a kormányzat tenni bármit azért, hogy ezt a helyzetet elkerülje?
19. Mely jogszabály szabályozza az iskolákba kivezényelt katonák jogait és kötelességeit tekintve, hogy a törvénymódosítás szerint a kivezényelt katonák hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvédek, akikre nem vonatkoznak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony 2023. évi LII. törvény szerinti előírásai?
20. Míg az iskolákban alkalmazott pedagógusokra és más segítőkre három hónapos próbaidő kikötését írja elő a törvény, ez a kivezényelt katonákra nem vonatkozik. Miként fogja kezelni így a tankerület azokat az eseteket, ahol - végzettségtől függetlenül - az első három hónapban egyértelművé válik, hogy a kivezényelt katona alkalmatlan az iskolai munkakör betöltésére és a minőségi pedagógiai munkára?
21. Fegyelmi vétség esetén mit tesz a tankerület, tekintve, hogy a fegyelmi vétségeket és azok következményeit a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében szabályozó jogszabály a kivezényelt katonákra nem érvényes?
22. A pedagógusok előmeneteli rendszerének (gyakornok, pedagógus I, pedagógus II, mesterpedagógus, kutatótanár státuszok) előírásai a kivezényelt pedagógus munkakörben dolgozó katonákra is vonatkozik? Az újonnan kivezényelt 55 életévét betöltött katona gyakornokként fog kezdeni?
23. A pedagógusok teljesítményértékelési rendszere a kivezényelt katonákra is vonatkozik? Az igazgató általi évenkénti teljesítményértékelés az ő fizetésüket is ugyanúgy befolyásolja, mint a pedagógusok esetében?
24. Mi indokolja, hogy egy kivezényelt katona akár kevesebb munka és kötelezettség mellett, kevesebb tapasztalattal és felelősséggel másfajta díjazásban részesüljön hasonló munkakörben, mint pedagógus kollégái?
25. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetén a jogszabály előírja a büntetlen előéletet, azonban a katonák esetében a 137/2024. kormányrendelet 7. § (5) bekezdése szerint a büntetlen előélettől bizonyos esetekben el lehet tekinteni. Tervez-e a kormányzat jogi garanciát adni arra, hogy büntetett előéletű személy ne dolgozhasson iskolában?
26. A kivezényelt katonának adhat utasítást annak katonai felettese is az iskola igazgatója mellett? Kit kell előnyben részesítenie a katonának, ha ellentétes utasítást kap a katonai felettesétől és az iskola igazgatójától?
27. A honvédségnél általános elvárás a feltétlen engedelmesség, míg a gyerekekkel való foglalkozás során nem erre, hanem rugalmasságra és empátiára van szükség, ami a honvédségnél kevésbé jellemző. Önök szerint az az 55. életévét betöltött katona, aki vélhetően több évtizede parancsokat kapott és adott, megfelelő szemlélet sajátított el a gyerekekkel való oktató-nevelő foglalkozáshoz?
28. A gyermekek sérülhetnek akkor, ha a honvédségnél általános, parancsokra, büntetésekre és engedelmességre alapuló szemlélettel bánnak velük. Milyen segítséget tervez nyújtani a kormányzat azoknak a gyerekeknek, akik a katonai szemlélet iskolai megjelenése következtében bármilyen szempontból megsérülnek?
29. Egyenruhát fog-e viselni az iskolába kivezényelt katona?
30. Lehet-e az iskolába kivezényelt katonánál fegyver?
31. Amennyiben az iskolába kivezényelt katona egyenruhát visel illetve fegyverrel rendelkezik, ez a gyermekekben félelmet, szorongást válthat ki. Hogyan tervezik kezelni a gyermekek félelmét és szorongását?
32. Milyen módon fogja tartani a szülőkkel a kapcsolatot a kivezényelt katona, és hogyan tervezik a katonákat felkészíteni a szülőkkel való együttműködésre?
33. Hogyan tervezik felkészíteni a kivezényelt katonákat a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekkel való szakszerű bánásmódra?
34. Hogyan tervezik felkészíteni a kivezényelt katonákat a kisebbségek kultúrájának tiszteletben tartására és kisebbségekhez tartozókkal gyerekekkel és családokkal való emberséges és hatékony együttműködésre?
35. Probléma esetén milyen módon fordulhat a szülő a kivezényelt személy katonai feletteséhez?
36. Hogyan tervezik felkészíteni a kivezényelt személyek katonai feletteseit a szülőkkel való együttműködésre?
37. Milyen jogszabály vonatkozik a katonai felettes szülőkkel való kapcsolattartására és a szülői panaszok kezelésére?
38. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény szükségességét azzal indokolták, hogy egységes jogszabály vonatkozzon mindenkire, aki a közoktatásban dolgozik; mégis a törvény hatályba lépését követően néhány hónappal olyan új jogszabályt hoztak, amely révén az iskolába katonák vezényelhetőek úgy, hogy rájuk nem vonatkozik ugyanez a jogszabály. Miért tették ezt?
39. A miniszterelnök rendszeresen hangsúlyozza, hogy országunk a békére törekszik, ugyanakkor a kivezényelt katonák iskolai jelenléte a gyerekeket arra neveli, hogy országunk háborúra készül. Ha a kormány valóban a békére törekszik, akkor miért kívánja a kormány ezzel ellentétesen háborúra nevelni a gyerekeket az iskolákban?
40. Miért volt szükség arra, hogy ezt a jogszabálymódosítást rendkívüli eljárásban, közvetlenül a választások után a törvénymódosítás benyújtását követő napon egyből meg is szavaztassák az országgyűléssel, kizárva ezzel bármilyen érdemi társadalmi párbeszédet?

Szülői közösségünk tiltakozik a törvénymódosítás ellen, és követeljük annak visszavonását!

Szakemberek és vállalkozások a gyerekek jövőjéért: használd adatbázisunkat, ha valamilyen szolgáltatást keresel vagy kínálsz! • Adatbázisunkban megtalálható többek között: • Gyógypedagógiai fejlesztés, tanulási nehézségek, iskolára felkészítés, autizmus tetápia • Albert Éva - veszteségfeldolgozás • Pálinkásné Szászi Edina - egyéni coaching • Belláné Tóth Erika szociálpedagógus, kamasz és felnőtt coach, pályatanácsadó • AzsuzsA, a magyartanár • Alternatív coaching • A regisztráció ingyenes.