Kedves Olvasó!

Milyen okok állhatnak amögött, hogy a kormányzat szigorít a testnevelésben és egy törvénymódosítással el kívánja venni a rendszeres sportolóknak járó heti 2 testnevelésóra-kedvezményt? Ahogy azzal az elmúlt hetekben többször foglalkoztunk, ezáltal a rendszeres sportolókat büntetnék, ezzel nőne a már eleve rettenetesen magas óraterhelésük; várhatóan kevesebben választanák a délutáni sportfoglalkozásokat, aminek következményeként elsősorban a kisebb sportegyesületek és a délutáni iskolai sportkörök kerülnek veszélybe, sok közülük meg is szűnhet. De mi lehet mindezzel a kormányzat célja?

A törvénytervezethez a kormányzat indoklást nem fűzött, közösségünk megkeresésére a kormányzati illetékesek nem reagáltak. Sajtóérdeklődésre a helyettes államtitkár a gyerekek gyenge fittségi állapotára hivatkozott, ami abszurd és félrevezető, hiszen a gyerekek fittségi állapotát épp a több sportolással lehetne javítani; a kormány felelőssége lenne, hogy további ösztönzőket adjanak, javítsák a tárgyi és személyi feltételeket és átlátható stratégiát dolgozzanak ki. Mindezek helyett épp a sportolást motiváló kedvezményt vonják meg.

Miután a minisztérium a fittségi adatok romlását hozta fel indokként, közösségünk közérdekű adatigénylést nyújtott be a Belügyminisztériumhoz, hogy megismerjük ezeket az adatokat. A minisztérium a válaszában a bárki által megismerhető Netfit felmérések adatain kívül nem tudott konkrétumot adni, és elismerte, hogy nem rendelkeznek olyan adattal, ami alátámasztaná a rendszeres sportolókat érintő kedvezmények tervezett megvonását – valójában tehát nem léteznek olyan adatok, amelyek a Belügyminisztérium tervezett törvénymódosítását indokolnák; a fittségi adatokból ez nem olvasható ki. A fittségi adatok kismértékű romlása a koronavírus előtti állapothoz képest minden bizonnyal kapcsolatba hozható azzal, hogy az elmúlt években nőtt a testnevelőtanár-hiány.

Míg a törvénymódosítás alkalmatlan gyermekek fittségének javítására, alkalmas lehet a spórolásra. Az elmúlt évek hibás kormányzati döntései és a pedagógusok gyalázatosan rossz megbecsültsége következtében már olyan nagy a hiány testnevelőtanárból, hogy a kormányzat kényszerűségből lehetővé tette (401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet, 132. §), hogy akár pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező edzők is taníthassanak testnevelést az iskolákban, de vannak iskolák, ahol még így sem sikerült megfelelő tanárt biztosítani. Bár időközben némileg növelték a pedagógusbért, a pályaelhagyó pedagógusok ettől általában nem jöttek vissza tanítani. Miközben túl kevés a testnevelőtanár, sok iskolában most még vannak ingyenesen elérhető délutáni iskolai sportkörök: a Belügyminisztérium 2022-es szülői konzultációjában 60% jelezte, hogy van ilyen lehetőség az iskolában. A tervezett törvénymódosítás következtében ezek száma csökkenhet, ezáltal a kormányzat spórolni tud a gyerekek sportolásán, a sportköröket vezető tanárokat és edzőket pedig részben át tudják terelni a hiányzó iskolai testnevelőtanári pozíciókba.

A tervezett törvénymódosítás így a gyerekek sportolási választékának csökkenéséhez vezet, és a mindennapi testnevelést mint kényszerű egyenmegoldást erőlteti mindenkire, ráadásul úgy, hogy az iskolák 70%-ában ehhez nincs elegendő tornaterem. Pedig a testmozgásban különösen fontos lenne, hogy a gyerekek maguk választhassanak, és a nekik legtöbb örömet nyújtó sportágat űzhessék. Ahol megszűnnek az iskolai sportkörök és a kisebb sportegyesületek, ott a verseny-orientált nagyobb sportegyesületek maradnak egyedüli opcióként a délutáni sportolásra, ez viszont sok családnak nem megfelelő vagy nem megoldható, túl drága.

A testnevelőtanár-hiányt inkább a pedagógusok jobb erkölcsi és anyagi megbecsülésével és a feltételek jobbításával lehet megoldani! Ahol nincs elegendő testnevelőtanár illetve tornaterem, ott a gyermekek fittsége úgy is javítható lenne, ha a mindennapi testnevelés erőltetése helyett legalább csökkentett óraszámban, akár heti 3-4 órában biztosítja az iskola a feltételeket; a gyermekek elleni bűn lenne ehelyett spórolni és ellehetetleníteni az iskolai sportkörök és kisebb sportegyesületek egy részét.

A törvénytervezet jelenleg a Törvényalkotási Bizottság előtt van, az Országgyűlés hamarosan szavazhat. Most még tehetsz az ügy érdekében: hívd fel ismerőseid figyelmét is petíciónkra, és írj az országgyűlési képviselődnek, hogy ne támogassák a törvénytervezetet!

Miklós György
Önkéntes, alapító
Szülői Hang Közösség