Kedves Olvasó!

Szeretnék megosztani egy érdekes eredményt a Szülői Hang és a Pulzus Kutató közös országos reprezentatív felméréséből. Megkérdeztük, hogy az emberek mit gondolnak a nyáron elfogadott státusztörvény legfontosabb elemeiről, és azt az eredményt kaptuk, hogy a többség ezeket inkább elutasítja ezeket:

• A státusztörvény lehetővé teszi, hogy a pedagógusokat bizonyos feltételekkel központi utasításra áthelyezzék a tankerület másik intézményébe, hogy így próbálják csökkenteni a pedagógushiányt egyes iskolákban.
• Akár felső éves egyetemistát is alkalmazhatnak pedagógus státuszban.
• Az igazgatói teljesítményértékelés során az intézmény vezetője dönt évente a pedagógusok teljesítményéről, és a bért is ennek alapján állapítják meg.
• A törvény értelmében az igazgatónak lehetősége lehet a pedagógusok ellen fegyelmi eljárás alapján fizetéscsökkentést alkalmazni büntetésként.

Az eredmények az alábbi ábrán láthatóak. A válaszadók többsége ellenzi a státusztörvény főbb elemeit. A jogszabály a pedagógushiány rövidtávú, tűzoltásszerű kezelését célozza. Az eredmények szerint a lakosság kb. harmada tud egyetérteni ezekkel, minden bizonnyal reménykedve abban, hogy ezáltal a konkrét helyzetek és a pedagógushiány jobban kezelhető. Ugyanakkor ezek az intézkedések elriaszthatják a pedagógusokat, kevésbé vonzóvá teszik a pályát, hiszen ki akarna úgy dolgozni, hogy közben ki van szolgáltatva az igazgató önkényes döntéseinek, és a fenntartó akár át is helyezheti egy másik intézménybe? Az egyetemistáknak pedig könnyen elmehet a kedve a pedagógus hivatástól, ha megfelelő mentorálás nélkül, tapasztalatlanul bedobják őket a mélyvízbe.

A státusztörvény főbb elemeinek elfogadottsága

De van itt egy érdekes dolog. Ha nem megyünk bele a részletekbe, és úgy tesszük fel a kérdést, hogy a státusztörvény hatására várhatóan hogyan fog változni a közoktatás minősége, akkor ugyanazok a válaszadók kevésbé voltak elutasítóak. Itt láthatóak az eredmények.

Hogyan fog alakulni a magyar közoktatás minősége a pedagógusokat érintő törvénymódosítások elfogadása következtében?

Miközben a részletes kérdéseknél 57-64% elutasító volt és nem értett egyet, összességében csak 48% jelezte, hogy minőségi romlást vár a törvénytől. De a támogatóknál is hasonló jelenség látható: a részletes kérdéseknél 27%-32% volt támogató, de összességében csak 19% vár javulást a törvénytől. Sokan (25%) nem várnak érdemi változást.

Vajon miért lehet az, hogy összességében mi, a magyar társadalom tagjai a részletes kérdések kapcsán többségében látjuk a problémákat, de mégis nagy általánosságban elfogadóbbak vagyunk a kormány törévnymódosításával kapcsolatban? Nem értjük eléggé, hogy miről szól a törvény? Bízunk a kormányban és próbálunk reménykedni, hátha mégis segít? Nem gondoljuk, hogy a törvénymódosításnak hatása lesz életünkre?

Érdemes elgondolkodni ezeken a kérdéseken: miért elfogadóbb a magyar társadalom a státusztörvénnyel általánosságban, mint annak részleteivel kapcsolatban? Közösségi csoportunkban is közzétettük ezeket az adatokat, ha el szeretnéd mondani véleményedet, itt megteheted. (Ha még nem vagy tagja közösségi Facebook csoportunknak, előbb csatlakozz!)

A statisztikai adatok segítenek feltárni a közvélemény gondolkodását. Alapvető probléma, hogy a magyar társadalom jelentős része nem még látja tisztán a közoktatás problémáinak súlyát - valamennyien tudunk ebben segíteni, ha többet beszélünk a konkrét problémákról saját köreinkben.

A felmérés részletes eredményei itt olvashatóak. Az eredmények kapcsán videós beszélgetéseink megnézhetőek a Szabad Vonalzó és a Klikk TV oldalán.

Szamít a véleményed: hallasd a hangod a Pulzus közvéleménykutató mobiltelefonos alkalmazásában is, hogy ehhez hasonló fontos és érdekes felmérésekben vehess részt! Letölthető Android és iPhone telefonokra:

   

Miklós György
Önkéntes, alapító
Szülői Hang Közösség