Az egész felnőtt-társadalom közös szégyene, hogy a gyermekeinkkel foglalkozó, értük felelősséget vállaló pedagógusok kezdő alapbére a szakmunkás minimálbérnek felel meg. A jelenlegi pedagógusbérek nem fedezik a megélhetés költségeit, így senki ne lepődjön meg, hogy a közoktatás színvonala folyamatosan romlik, nincs elég pedagógus, aki a gyermekeinket oktassa, nevelje. Valamennyiünk felelőssége, hogy felhívjuk a figyelmet a közoktatás súlyos problémáira, és kiálljunk gyermekeink mellett!

Nincs kibúvó: az alacsony színvonalú közoktatás valamennyiünket érint, akár pedagógusként, akár szülőként. Nem kerülhetjük el, hogy előbb vagy utóbb szembesüljünk a kritikus mértékű pedagógushiánnyal, az elavult oktatási módszerekkel és a túlterheltséggel. Gyermekeink csak együtt tehetik sikeressé a jövő Magyarországát, ezért is fontos, hogy nemcsak saját gyermekünknek, hanem mostani és jövőbeli barátainak, társainak is biztosítanunk kell a méltó, minőségi oktatást. Ha ez nem sikerül, akkor súlyos társadalmi és gazdasági bajok várnak valamennyiünkre. 

A március 16-án induló pedagógussztrájk gyerekeink érdekét szolgálja. A kormányzat minden lehetséges módon igyekezett ezt ellehetetleníteni, de a pedagógusok még a polgári engedetlenséget is vállalták és országos mozgalmat indítottak, hogy kiálljanak az alaptörvényben is rögzített sztrájkjoguk mellett. Most szülőként is támogatatjuk a közös küzdelmet. Ne a kellemetlenséget lássuk benne, hanem a lehetőséget, hogy felhívjuk a kormányzat és valamennyi felelős honfitársunk figyelmét a magyar közoktatás súlyos válságára. Szülői felhívásunk itt olvasható; az alábbiakban a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adunk válaszokat.

Bajban van-e a magyar közoktatás?

Milyen problémák sújtják a magyar közoktatást?
Kiemelkedő probléma a pedagógushiány, ami a pedagógusok gyalázatosan rossz anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsülése következtében állt elő, és a helyzet évről évre romlik. De éppúgy sújtja a gyerekeket és pedagógusokat egyebek mellett a túlterheltség, az elavult tananyag és az elavult oktatási módszerek, a pedagógusok és intézmények önállóságának megszüntetése, a hátrányos helyzetűek és tanulási, egészségügyi nehézségekkel küszködők nem kielégítő támogatása. A problémákról számtalan cikk és tanulmány született, de emellett azt javasoljuk, hogy tájékozódjon első kézből az érintett pedagógusoktól és szülőktől. A Szószóló a gyermekekért online akciónkban személyes véleményeket olvashat a magyar közoktatás rendszerszintű problémáiról, és megnézheti, hogy lakóhelye környezetében milyen problémákkal szembesülnek gyerekeink – ugyanitt részt is vehet és megírhatja saját tapasztalatait is.
El tudnál képzelni egy tanárok nélküli országot?
Ajánljuk a közoktatás válságát bemutató rövidfilmet, amiből megérthető, miért sztrájkolnak a pedagógusok. Érdemes megnézni ezt az őszinte reklámot és noÁr videóját is.
A diákok sorra nyerik a díjakat a nemzetközi tanulmányi versenyeken, akkor mi a baj, és miért problémáznak egyes pedagógusok?
Örvendetes, hogy a magyar diákok rendszeresen jól szerepelnek a nemzetközi tanulmányi versenyeken. Tudni kell azonban, hogy a kiemelkedő eredmények túlnyomó részben egy szűk körből kerülnek ki, jellemzően a nagyvárosi elitgimnáziumok tanulói érik el ezeket. A magyar közoktatás erősen szelektív; a legjobbak nemzetközi viszonylatban is jól teljesítenek, de sajnos a magyar közoktatás minősége ettől még összességében nem lesz jó. A diákok átlagos teljesítménye országosan nemzetközi összehasonlításban gyenge, és a hátrányos régiókból érkező gyerekeknek kevés az esélyük a felzárkózásra és felemelkedésre, pedig épp ez lenne a közoktatás egyik fontos feladata. A diákversenyekre való hivatkozás elfedi a valódi problémákat, miközben szomorú tény az is, hogy a legjobban teljesítő diákjaink gyakran külföldön folytatják tanulmányaikat, és többnyire nem is jönnek haza, külföldön alapítanak családot.
Miért panaszkodnak állandóan a pedagógus-szakszervezetek, miközben épülnek és szépülnek az óvodák és iskolák?
Mindenki örül, ha egy új iskolát vagy óvodát átadnak vagy felújítanak, ilyenből azonban országos szinten nem túl sok történt. Összességében az épületek állaga nem túl jó, de nem ez az elsődleges probléma, hanem inkább az, hogy nincs elegendő szakképzett pedagógus. Ezen pedig csak jelentős béremeléssel lehet változtatni, hiszen már most is olyan nagy a pedagógushiány, hogy csak a még pályán levők megfeszített túlmunkája miatt működik a rendszer. Az oktatás minősége, gyermekeink jövője elsősorban a pedagógusokon múlik, az országosan drámai mértékű pedagógushiányt nem ellensúlyozza egy-egy épület átadása vagy felújítása.
Nem is hallani a pedagógusok által hangoztatott problémákról, miért kell akkor sztrájkolni?
Akinek személyes tapasztalata van a pedagógusok munkájáról, az mindennap tapasztalja az elkeserítő helyzetet, a problémák százait, a gyerekeket emiatt ért hátrányokat. Az állami propaganda elhallgatja a közoktatás valós, rendszerszintű problémáit. Sokszor még a szülők sem értesülnek gyerekeik pedagógusaitól, hogy milyen nehézségekkel küzdenek, és milyen alacsony a bérük, hiszen a meglevő fórumok (pl. szülői értekezlet) nem alkalmasak arra, hogy ezek a kérdések felmerüljenek. Aki követi a valós híradásokat, értesülhet a közoktatás válságáról és a tarthatatlanul alacsony pedagógusbérekről. Sajnálatos, hogy a pedagógusok közül csak kevesen mernek nyilvánosan felszólalni a retorzióktól való félelem miatt. Ha többet szeretnénk tudni a közoktatás valós helyzetéről, vegyük fel a kapcsolatot a gyakorló pedagógusokkal személyesen! A Szószóló a gyermekekért akcióban pedig lehetőséget nyújtunk pedagógusoknak és szülőknek egyaránt, hogy anonim módon közzétegyék a közoktatás rendszerszintű problémáival kapcsolatos véleményüket, tapasztalataikat, így itt is tájékozódhatunk.
Igaz-e, hogy a pedagógushiány nem országos, hanem pusztán „helyi léptékű jelenség”?
A szakemberhiány már évek óta nagyon súlyos, országos probléma, ezt pontosan tudja valamennyi gyakorló pedagógus, akinek rendkívül sok pluszmunkát jelentenek a helyettesítések. A kormányzat azonban érdemi lépések helyett inkább letagadja a problémát, nem tesznek közzé részletes adatokat. Néhány éve azzal próbálták elbagatellizálni a bajokat, hogy a pedagógushiány nem is országos, hanem „helyi léptékű jelenség”. Az Európai Bizottság által készíttetett idei felmérés szerint azonban az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és idegennyelv-tanár. Bár igény lenne iskolapszichológusra, ifjúság- és családvédelmi felelősre, szociálpedagógusra, az iskolák több mint felében nincs erre státusz. A pedagógushiány megoldásához azonnali lépésre van szükség, hiszen gyermekeink nem tudnak várni, most van szükségük a minőségi oktatásra.
Más országokhoz képest nálunk összességében több a pedagógus a gyerekek számához viszonyítva, akkor miért beszélünk pedagógushiányról?
A kormányzat gyakran hangoztatja, hogy nálunk országos összesítésben viszonylag magas a pedagógusok száma a gyerekek számához képest. Azt azonban elfelejtik hozzátenni, hogy ennek elsődleges oka az, hogy nagy számban működnek az országban kisiskolák, ahol alacsonyak az osztálylétszámok, és emiatt javul az országos összesítés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne pedagógushiány. A szükséges pedagógusok száma nem a gyerekek számától, hanem az osztályok számától függ, a kisiskolák miatt pedig nálunk nagyobb az osztályok száma. A pedagógushiány immár válságos mértéket öltött, de a kormányzat inkább letagadja ezt, és olyan statisztikákat közöl, melyek elfedik a valós helyzetet.
Ha olyan nagy a pedagógushiány, akkor miért nem maradnak el a tanórák?
A kormányzat mindent megtesz azért, hogy a pedagógushiányt elfedje a szülők elől. Hiába az egyre romló helyzet (lásd például itt és itt és itt), a probléma az esetek többségében nem úgy jelentkezik, hogy a tanórák elmaradnak, hanem más módokon.
  • Az osztálylétszámok sok iskolában nagyon magasak, gyakran még a törvényben rögzített maximumot is meghaladják;
  • A csoportbontások sokszor nem kivitelezhetőek;
  • A pedagógusoknak túl vannak terhelve: irreálisan magasak az óraszámaik, és gyakran kötelezik őket plusz helyettesítésekre;
  • A szerződéses jogviszonyban levő óraadók száma egyre nő, és egyre növelik az általuk ellátható órakeretet, miközben ők nem a nevelőtestület tagjai, és nem tudnak ellátni sok egyéb feladatot (pl. tanórán kívüli programok, ügyelet), melyek így a többiekre hárulnak;
  • Egyre több az intézmények között utazó pedagógus, aki valójában nem tartozik szorosan az intézményhez;
  • Egyre több pedagógus megfelelő szakos képesítés nélkül tanít olyan tantárgyat, amely nem szakja, vagy olyan évfolyamon, amelyhez nincs képesítése;
  • Országosan hiányoznak a fejlesztő- és gyógypedagógusok, pszichológusok, szociális segítők a rendszerből;
  • Elmaradnak a tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások;
  • Egyre többször alkalmaznak a pedagóguspályára alkalmatlan személyeket, de jobb híján nem lehet őket elküldeni;
  • Nyugdíjasokat alkalmaznak;
  • Nagyon nagy a fluktuáció, a pedagógusok jönnek-mennek, így a gyerekek érzelmi kötődése nem tud kialakulni;
  • Eközben a kormányzat is lazít a feltételeken, és nem követeli meg a megfelelő végzettséget, például az óvodákban már csak 8 és 12 óra között követelmény, hogy diplomás óvodapedagógus legyen a gyerekekkel. Előfordul, hogy egyetemistákkal pótolják a kieső pedagógusokat.
Ezekkel az intézkedésekkel valójában csak a szőnyeg alá söprik a problémát, de nem oldják meg: még így is előfordul, hogy tanórák maradnak el, mert nem tudnak biztosítani pedagógust egyes tanórákhoz, természetesen mindezek miatt jelentősen romlik az oktatás minősége. A helyzet már most is tarthatatlan, és a továbbiakban sem számíthatunk sok jóra, hiszen a szakma elöregedett, fiatalok pedig nem jönnek. Azonnali, érdemi intézkedésekre van szükség.
Ha működnek az iskolák és az óvodák, akkor hol itt a probléma?
Attól, hogy van hova bevinni a gyerekeket reggel, és van honnan elhozni délután, még nem mondhatjuk azt, hogy jól működik a közoktatás. A közoktatás problémái nem azonnal, hanem hosszú távon jelentkeznek. A magyar iskolarendszer nemzetközi összehasonlításban rossz teljesítményű, de ezt nem azonnal, egyik napról a másikra érzékeljük, hanem hosszabb távon, például: gyermekünk nem tudja kibontakoztatni képességeit, lemaradhat és nem tud lépést tartani, elidegenedik az iskolától, és érdektelenné válik a tanulás iránt, rossz osztályzatokat szerez, nem jól teljesít, nem tudja megszerezni az általa kívánt képesítést, nem boldogul az életben. Pedig számtalan lehetőség lenne, hogy a közoktatást jobbá tegyük, és ezáltal gyermekünk életminősége javuljon. Ehhez azonban szükséges, hogy szülőként odafigyeljünk a közoktatásra, és ne elégedjünk meg a középszerű minőséggel. Gyakran a helyi problémák mögött a pedagógusszakma botrányosan rossz anyagi és erkölcsi megbecsültsége és a szakmaiatlan oktatásirányítás áll. Ha jót akarunk gyerekeinknek, akkor ismerjük meg a pedagógusok problémáit, és álljunk ki értük!
 

Miért sztrájkolnak a pedagógusok?

Mik a pedagógusok sztrájkkövetelései?
A pedagógus szakszervezetek január 31-ére figyelmeztető, március 16-ra pedig egész napos sztrájkot hirdettek. Követeléseik:
  • A jelenlegi megalázóan alacsony bérüket, amely az alapvető megélhetési költségeket sem fedezi, emeljék fel 45%-kal;
  • A pedagógusokat segítő munkakörökben (pl. iskolatitkár) is arányosan nőjön a fizetés; A pedagógusok munkaterhelése csökkenjen úgy, hogy ne kelljen heti 40 óránál jelentősen többet dolgozniuk;
  • A kormány találjon megoldást arra, hogy az oltatlan pedagógusokat ne kelljen elbocsátani. Bár összességében nagyon kevesen vannak ilyenek, sok intézményben nincs mód a kieső pedagógusokat pótolni.
Bővebben ezekről lásd alább; a hivatalos sztrájkkövetelések itt olvashatóak.
Miért panaszkodnak a pedagógusok a fizetésükre, mikor épp most kaptak emelést?
A pedagógusok idén kb. 9%, tavaly 10% emelést kaptak (bár nem alapbér-emelés, hanem csupán pótlék formájában). De a pedagógusfizetések még ezzel az emeléssel is messze elmaradnak attól, amit a kormányzat egyszer már megígért és törvénybe foglalt: 2011-ban a pedagógusok azt az ígéretet kapták, hogy a bérük a minimálbérrel együtt nő. Ezt az ígéretet a kormányzat egyből megszegte, 2014-ben befagyasztotta a pedagógusbérek számítási alapját, miközben a minimálbér azóta kb. a kétszeresére nőtt. A kormányzat a korábbi ígéretek felrúgásával számításaink szerint összesen több mint 1600 milliárd forintot sórolt a pedagógusbéreken, ez pedagógusonként több mint 9 millió forintot jelent. A pedagógusbérek elértéktelenedtek, már az alapvető megélhetésre sem elegendőek. Ezen a kormányzat jelenlegi 9%-os ajánlata nem változtat érdemben, az ajánlatot a közoktatásban dolgozók elutasítják. Jelenleg a pedagógusok keresete jóval kisebb, mint a hasonló végzettséggel más munkakörökben kapható bér.
Másnak is alacsony a fizetése, akkor miért pont a pedagógusoknak növeljék a bérét?
A pedagógusok bére annyira alacsony, hogy a közoktatás működőképessége is veszélyben van: fiatalok alig jönnek, miközben sokan elhagyják a pályát vagy nyugdíjba mennek. Önmagában az is közös szégyenünk, hogy a pedagógusok a létminimum peremére kerületek, de itt sajnos ennél többről van szó: ha nincs azonnali, jelentős béremelés, akkor nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket, és ezzel visszavonhatatlanul elvesszük a gyermekek boldogulásának, méltó fejlődésének, az ország felemelkedésének lehetőségét. Azt pedig ne felejtsük el, hogy a jövő dolgozóinak a tudása, életszínvonala a ma iskolájában dől el!
Mekkora jelenleg a pedagógusok kezdő fizetése?
Egy diplomás pedagógus kezdő bruttó alapbére 260 ezer forint, bérpótlékokkal ez kiegészülhet bruttó 312 ezer forintra, ami nettó 207 ezer forintnak felel meg. Ez az alapvető megélhetési költségeket (lakhatás, rezsi, élelem) is csak nehézkesen fedezi, és jóval kevesebb, mint amit más, hasonlóan diplomás végzettséget igénylő szakmában keresni lehet.
Miért nem kalkulálják a pedagógusok a bérhez a nyári fizetett szünidőt?
A pedagógusok elleni hergelésnek köszönhetően sokaknak irreális elképzeléseik vannak a pedagógusok szünidejéről. A nyári szünetük valójában jóval rövidebb, mint a gyerekeknek, mivel sok egyéb feladat van az osztálytermi tanításon túl is, mint pl. adminisztráció, konferenciák, tantervek és tanulási segédeszközök elkészítése, vizsgáztatás és felkészítés, táboroztatás. A fizetett szabadság nemcsak a pedagógusoknak, hanem mindenki másnak jár, miközben a pedagógusok nem dönthetnek saját maguk arról, mikor veszik ki a szabadságukat. Összességében a pedagógusmunka jóval megterhelőbb szellemileg és fizikailag is, mint sok más foglalkozás.
Miért nem számolják bele a pedagógusok azt, hogy kevesebbet kell dolgozniuk?
Tévedés, hogy a pedagógusok kevesebbet dolgoznának. A tanítással töltött idő mellett (ami nemzetközi összehasonlításban nálunk különösen magas) az órákra készülni kell, dolgozatokat kell javítani, adminisztrálni stb. Összességében a pedagógusok többet dolgoznak, mint az elvárható heti 40 óra. Egy friss felmérés szerint ha ezt a többletmunkát fizetésre váltanánk, akkor az összességében évi 35 milliárd forintnak felelne meg, amit természetesen nem kapnak meg a pedagógusok. A pedagógusmunka rendkívül felelősségteljes és megterhelő mind fizikailag, mind szellemileg, miközben legdrágább kincseinket, a gyermekeinket bízzuk rájuk, elvárva tőlük a maximális teljesítményt szakmailag és emberileg is.
Hogyan kaphatnának a pedagógusok nagyobb béremelést, amikor az ország költségvetése most csak ennyit enged meg?
Az oktatásba fektetett pénz hosszú távon sokszorosan megtérül; ha a kormányzat most kispórolja a gyermekeinkkel foglalkozók fizetését, akkor néhány év múlva komoly társadalmi és gazdasági bajokra számíthatunk. A közoktatás finanszírozása összességében attól függ, hogy a jelenlegi kormányzat mennyire tartja fontosnak. Nem azért nem becsüli meg a kormányzat a pedagógusokat, mert erre nincs pénzügyi keret, hanem azért, mert nem tulajdonít kellő fontosságot az oktatásnak. Hasonlóan, az Oktatási Minisztériumot sem azért szüntették meg, mert nem volt rá pénz, hanem azért, mert nem tartották szükségesnek, hogy ezért a területért külön tárca feleljen.
Ahelyett, hogy a saját bérük miatt panaszkodnak, miért nem a gyerekekkel foglalkoznak a pedagógusok?
A pedagógusok azt követelik, hogy a bérük elegendő legyen a tisztes megélhetéshez. Jelenleg olyan alacsony a pedagógusbér, hogy a fiatalok közül alig akad, aki a pedagóguspályán szeretne elhelyezkedni, miközben sokan elhagyják a hivatást vagy nyugdíjba mennek. Ha nincs érdemi béremelés, akkor nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket, ez ilyen egyszerű. Már ma is egyre több helyen csak megfelelő képesítés nélküli dolgozókat tudnak alkalmazni az iskolák. Amikor a pedagógusok magasabb bért követelnek, akkor a szülők és gyerekek érdekeiért is kiállnak.
Igaz, hogy a pedagógus-szakszervezeteket a baloldal a választási kampányban „dróton rángatja és politikai akciókra veszi rá”?
A megalázóan alacsony pedagógusbérek ellen a pedagógus-szakszervezetek évek óta tiltakoznak. A pedagógusok nemcsak saját magukért állnak ki, hanem egyúttal a szülők és a gyermekek érdekeiért is. A kormányzat nem tud érdemi választ adni arra, hogy miért nem ad a pedagógusoknak tisztességes bért, és miért fordulhat elő az, hogy sokuk alapbére a szakmunkás bérminimum értékével egyezik meg, vagy annál csak kevéssel több. Természetesen nem a baloldal rángatja a szakszervezetek dróton, hanem inkább arról van szó, hogy amikor a kormányzat nem tud értelmes szakmai válaszokat adni, a szokásos politikai karaktergyilkosság eszközével él.
Miért nem rendezik a pedagógus-szakszervezetek inkább tárgyalásos úton a nézeteltéréseiket a kormánnyal?
A pedagógus-szakszervezetek és szakmai szervezetek évek óta számtalan alkalommal jelezték a problémákat a kormányzatnak, mindhiába. A jelenlegi kormányzat láthatóan inkább spórolni szeretne a gyerekek oktatásán, és 2014 óta nem változtatta meg a pedagógus bértábla számítási alapját. A közoktatáson rövid távon lehet ugyan spórolni, de nem érdemes, mert hosszú távon ennek súlyos negatív következményei lesznek, és az árat az egész magyar társadalom fizeti meg kamatostul. Jelenleg a kormányzat nem ad szakmai válaszokat a felvetett problémákra, a kormányzat jövőre vonatkozó tervei nem ismertek, nincsen nyilvános oktatási program. A hatalom már évek óta elutasítja a szakmai párbeszédet, a döntések az érintettek feje felett, egyeztetések nélkül születnek, nincs olyan szakmai érdekegyeztető fórum, ahol az oktatás központi problémái és az azokra adható válaszok érdemben megvitathatók lennének. Ilyen körülmények között nem marad más eszköz, mint a sztrájk. Fontos, hogy szülőként lássuk: a pedagógusok sztrájkja a gyermekek, a szülők és az ország hosszú távú érdekeit szolgálja.
Miért pont most, a választási kampányban kell sztrájkolni?
A pedagógus-szakszervezetek sok éve hangoztatják a béremelés szükségességét, érdemi választ nem kaptak. A jelenlegi sztrájk is már évek óta szerveződik, a kormányzatnak bőven lett volna ideje szakmai választ adnia, de nem tették. A járványhelyzet hosszú ideig nem adott alkalmat a sztrájkra, de a követelések régóta ismertek voltak. A sztrájk ugyan a választási kampánytól függetlenül is aktuális, ugyanakkor az ország szempontjából is nagyon fontos, hogy a választás kapcsán átgondoljuk: szükséges-e változtatni a közoktatás működésén. Ezen múlik gyermekeink jövője, így a választás során az egyik legfontosabb kérdés épp az, hogy miképpen tudjuk nekik a lehető legtöbbet és legjobbat megadni, miként teremthetjük meg a minőségi, versenyképes és esélyteremtő oktatás feltételeit. Az ő jövőjük érdekükben is lépjünk fel, és őket szem előtt tartva felelősen döntsünk a választáson az ország sorsáról.
A kormányzat megígérte, hogy jövőre lesz majd egy nagyobb béremelés, akkor miért kell most sztrájkolni?
A jelenlegi kormányzat 2011-ban is megígérte, hogy a pedagógusbérek megtartják az értéküket, és a mindenkori minimálbérhez lesznek rögzítve – mindezt törvénybe is foglalták –, de ezt az ígéretüket megszegték, mielőtt az életbe lépett volna, és a pedagógus-bértábla alapja immár nyolc éve be van fagyasztva. Ezek után hogyan hihetnének egy konkrétumok nélküli üres ígéretnek? Nem az üres szavak, hanem a tettek beszélnek. Sokat elmond és nyilván nem véletlen az is, hogy az esetleges béremelés feltételeiről semmit nem lehet tudni, így ha lenne is béremelés, akkor várható, hogy az össze lenne kapcsolva a munkafeltételek romlásával, többletmunkával, és kérdéses, hogy egy esetleges emelés tartós lenne-e. Jelenlegi formában a kormányzat üres ígéretei hiteltelenek. A béremelés pedig most szükséges, nem várhatunk tovább, mert évről évre pedagógusok ezrei hagyják el a pályát, és ők aligha fognak visszajönni.
Miért kezdtek a pedagógusok polgári engedetlenségbe?
Miután a január 31-i 2 órás figyelmeztető sztrájk után a kormány rendelettel írta felül a bíróság döntését a pedagógussztrájk alatti elégséges szolgáltatásról, a pedagógusok polgári engedetlenségbe kezdtek. A sztrájk alapjog, és a bíróság is kimondta, hogy a pedagógusok jogosultak sztrájkolni úgy is, hogy nem biztosítanak mindenkinek gyermekfelügyeletet, hiszen a sztrájk lényege éppen az, hogy azt a társadalom is erőteljesen érzékelje. A kormányzat a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva írta felül a bíróság végzését, és írta elő, hogy a pedagógusoknak a sztrájk alatt is legalább 50%-ban el kell látniuk az oktató és nevelő munkát, és kötelesek mindenkinek legalább gyermekfelügyeletet biztosítani, holott ezek a rendelkezések nem kapcsolódnak a járványhelyzethez, és egyértelműen a pedagógusok alaptörvényben rögzített sztrájkjogának a korlátozását eredményezik. A polgári engedetlenségi mozgalomról Törley Katalin beszél részletesebben. Újabb és újabb iskolák tanárai tagadják meg a munkát egy-egy napra a sztrájkjog védelmében. Szülői közösségek szolidaritásukat fejezik ki. A polgári engedetlenségben több mint 300 intézmény 6000 pedagógusa vett részt, a térképes lista itt található.
 

Miért támogassuk szülőként a pedagógussztrájkot?

Számít-e, hogy szülőként támogatjuk-e a pedagógussztrájkot?
Igen, nagyon sokat! A pedagógusok csak akkor érhetik el céljaikat, ha a szülői társadalom is támogatja őket. Megbecsültségük pedig egyben azt is jelenti, hogy gyerekeink jobb minőségű oktatásban részesülnek. Vegyük észre, hogy céljaink szülőként és pedagógusként közösek! Sajnos a kormányzat épp azért tudta eddig a pedagógusok bérét alacsonyan tartani, mert a társadalom nem figyelt erre eléggé oda; ha a felnőtt-társadalom spórol a pedagógusokon, akkor valójában saját gyermekeink jövőjét lehetetleníti el. Ne dugjuk homokba a fejünket: beszéljünk a problémákról, keressük a kapcsolatot a pedagógusokkal, és beszéljünk szülőtársainkkal is! Támogassuk a pedagógusokat, kezdeményezzünk szülői támogató nyilatkozatot és írjuk alá minél többen, és írjuk alá a petíciót!
Ha elégedetlen vagyok gyermekeim tanáraival, akkor miért támogassam a sztrájkjukat?
Sok oka lehet annak, hogy miért nem kap gyermekünk jó minőségű oktatást egy konkrét iskolában. Elképzelhető, hogy a tanár túlterhelt, és nem jut elegendő ideje és energiája minden tanulóra. Lehet, hogy túl nagy a csoport- vagy osztálylétszám, vagy az adott esetben más szakemberre is szükség lenne (pl. pedagógiai asszisztens, fejlesztőpedagógus, pszichológus, szociális munkás), de ilyen nem áll rendelkezésre. Lehet, hogy a probléma a központilag előírt túl nagy mennyiségű és sokszor nem korszerű tananyaggal van, vagy a túl nagy óraszámmal. Lehet, hogy a tanár saját maga más módszerrel tanítana inkább, de ehhez nem kap támogatást az intézménytől vagy a tankerülettől. Lehet, hogy a tanárnak nincs is megfelelő képesítése, de a nagy tanárhiány miatt a vezetőség kényszerűségből őt alkalmazza. És sajnos előfordul az is, hogy a tanár nem alkalmas pedagógusnak, de szintén a tanárhiány miatt nem volt más opció. A problémák jelentős többségét lehetne orvosolni, ha lenne rá kormányzati szándék. Amíg a pedagógusok nem kapnak méltó anyagi megbecsülést, és sokan gyakorlatilag éhbérért dolgoznak, addig ne lepődjünk meg, ha helyi szinten sokasodnak a problémák. Minőség munka nem várható el megélhetési gondokkal küzdő pedagógusoktól! Sok szülő kifogásolja az elavult pedagógiai hozzáállást és módszereket, de az új pedagógiához fejlődésre nyitott, lelkes, önfejlesztő és bátor pedagógusok kellenek, amit nagyban elő tudna segíti a versenyképes bérezés. Ha elégedetlenek vagyunk gyermekünk tanáraival, akkor is támogassuk a sztrájkot, hiszen épp a jogos bérkövetelések és a kapcsolódó szakmai alapú előrelépés teheti lehetővé, hogy mindezek a problémák megoldódjanak.
Szülőként támogatnám a pedagógussztrájkot, de inkább nem szólalok meg, mert nem akarok politizálni – érthető, nem?
Szülőként, pedagógusként elsősorban a gyerek érdekeit nézzük, a gyermekek jövőjét pedig nagyban befolyásolja, hogy minőségi oktatást kap-e. Sajnos jelenleg Magyarországon a közoktatás színvonala összességében gyenge, és ennek elsődleges oka az, hogy a pedagógusok anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsülése soha nem látott mélységben van. A szakma elöregedett, sokan elhagyják a pályát, fiatalok pedig ilyen feltételek mellett alig jönnek, így a helyzet évről évre egyre rosszabb. A negatív folyamatok önmagukat erősítik, a még maradó pedagógusokra egyre nagyobb teher hárul, így még valószínűbb, hogy ők is hamarosan elmennek. Mindezek ellenére a kormányzat mégsem tesz érdemben semmit, a problémákat letagadják, és még a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel sem tárgyalnak; a tervek, megoldások nem ismertek. A helyzet nem fog magától megoldódni, csak akkor remélhetünk javulást, ha kiállunk a gyermekek érdekei mellett. A pedagógusok egyedül nem tudják megoldani a problémákat. Csak akkor lesz előrelépés, ha szülőként támogatjuk a pedagógusok kiállását. Ne dugjuk homokba a fejünket! A probléma valós, a helyzet kritikus. A közoktatás bajai hosszú távon jelentkeznek; attól, hogy még van, aki vigyázzon a gyerekekre az iskolákban, óvodákban, a közoktatás minősége még nem lesz jó. Ha felszólalunk a közoktatás problémái miatt, akkor az ország egyik legfontosabb közügyét képviseljük! Lehet, hogy nem lesz azonnal előrelépés, mégis a szülők kiállása, a probléma tudatosítása az, ami a folyamatot megfordíthatja. Szomorú, hogy sokan önmagukat becsapva, a “nem politizálok” jelszavával még saját gyermekeik érdekei mellett sem mernek kiállni, holott ez az egyik legfontosabb szülői kötelesség, amit semmilyen párt- vagy hatalmi érdek nem írhat felül. A sztrájk támogatásában nincs félnivalónk. Egyénileg keveset tehetünk, de a sztrájk – és hasonló tiltakozó akciók – lépésről lépésre előre vihetnek bennünket, és beindíthatják a pozitív folyamatokat. A változás a fejekben kezdődik. Ne hárítsuk el a felelősséget: rajtunk is múlik, hogy a gyermekeink jövőjét veszélyeztető problémákra tudjuk-e irányítani a kormányzat és a társadalom figyelmét!
Miközben a szomszédunkban háború zajlik, a gyerekeknek a sztrájk helyett inkább nyugalomra lenne szüksége, nem?
A most zajló háború borzalmai is figyelmeztetnek felelősségünkre: tennünk kell azért, hogy gyermekeink számára jobb, emberségesebb világot teremtsünk! Valamennyien hozzájárulhatunk ahhoz, hogy megteremtsük a béke és a fenntartható fejlődés feltételeit. Úgy gondoljuk, hogy éppen a mindenki számára elérhető minőségi oktatás hozhatja el a vágyott békét és előrelépést. A jó oktatási rendszer feladatai közé tartozik, hogy a gyerekek megismerjék a világot, megtanulják a konstruktív problémamegoldás és együttműködés módjait, jól kommunikáljanak, kezelni tudják a konfliktusokat, ki tudják bontakoztatni a tehetségüket, kapcsolatba léphessenek a művészetekkel, elsajátítsák a másokkal való együttérzés képességét, és megértőek legyenek a másfajta kultúrák és gondolkodásmódok felé. Ha megtanítjuk gyermekeinket az önállóságra és a kritikus gondolkodásra, ha képessé válnak ugyanazt a kérdést sokféle szemszögből is megvizsgálni és mélyrehatóan megvitatni, ha a demokráciára neveljük őket, akkor elkerülhetjük, hogy áldozatul essenek a háborús manipulációnak, és a mostaninál fejlettebb, megértőbb társadalmat építhetünk. A mai magyar oktatási rendszer erre alkalmatlan, és épp ezért segítjük elő a béke ügyét is azzal, hogy kiállunk a közoktatás jobbítása mellett. Nincs jövő és béke minőségi oktatás nélkül; nincs minőségi oktatás pedagógussztrájk és szülői kiállás nélkül. Szülői felhívásunk itt olvasható.
Bízhatunk-e az ombudsman által javasolt más véleménynyilvánítási formákban?
Az ombudsman a sztrájk támogatásáról próbálja lebeszélni a szülőket, holott neki épp a sztrájkoló pedagógusok és a támogató szülők jogainak biztosítása lenne a feladata. Ő a véleménynyilvánítás más formáit javasolja; ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy természetesen a közoktatás problémáit jelezhetjük az ombudsmannak is, és elképzelhető, hogy igazat is ad nekünk, de érdemi változásra aligha számíthatunk. Még akkor sem, ha minden jogi utat kihasználunk, valószínűleg előbb fog leérettségizni óvodás gyermekünk, minthogy ezek a jogi utak eredményre vezetnének. (Lásd például a rossz iskolaérettségi törvényt, ahol az ombudsman és az Alkotmánybíróság is igazat adott a szülői panaszoknak, a kormányzat mégis letudta az ügyet kamu törvénymódosításokkal.) Az ombudsman sztrájkot akadályozó felhívásáról a Helsinki Bizottsági is írt, és beadvány mintát is készített. Immár több mint egy évtizede folyamatosan érkeznek a szakmai és érdekvédelmi szervezetek oktatással kapcsolatos problémajelzései és javaslatai a kormányzathoz, de ezekre érdemi válasz nincs; a kormányzat a demonstrációkra sem reagál (mint például a 2016-os széleskörű utcai tiltakozások sem hoztak eredményt). A kormányzat ugyanis nem szakmai, hanem elsősorban gazdasági és politika szempontok szerint hozza meg a döntéseit.
 

Hogyan zajlik a pedagógussztrájk?

Mikor lesz a pedagógussztrájk?
Március 16-ától határozatlan ideig. Az egyes intézmények sztrájbizottságai maguk dönthetnek arról, hogy hány napot sztrájkolnak és milyen időbeosztásban. A kormányrendelet korlátozásai miatt általában váltakozva lesznek sztrájknapok és tanítással töltött napok.
Ki szervezi a sztrájkot?
Miként fogok értesülni arról, hogy a gyermekem iskolájában lesz-e sztrájk?
Ahol a pedagógusok sztrájkolnak, ott az intézményvezető kötelessége erről értesíteni a szülőket. A sztrájkbizottság előzetesen közli az intézményvezetővel, hogy várhatóan hányan és kik fognak sztrájkolni, majd ezután az intézményvezető a törvényi előírások és a szükséges elégséges szolgáltatás figyelembe vételével döntést hoz arról, hogy elmarad-e a sztrájk időtartama alatt az oktatás, és ebben az esetben milyen formában biztosítanak felügyeletet. Az intézményvezető előzetesen felmérheti, hogy a szülők közül hányan kérnek gyermekfelügyeletet. Ettől függetlenül nem hivatalosan szülőként is érdeklődhetünk a pedagógusoknál, illetve a sztrájkoló pedagógusok is értesíthetik a szülőket.
Hogyan korlátozza a kormányrendelet a sztrájkolókat?
A kormányzat – méltatlan módon a járványhelyzetre hivatkozva – kormányrendeletben korlátozta a pedagógusok alaptörvényben rögzített sztrájkjogát annak ellenére, hogy a korlátozásokat a bíróság is elutasította. A korlátozások értelmében a tanórák 50%-át sztrájk alatt is meg kell tartani, ezt úgy igyekeznek betartani a pedagógusok, hogy sok helyen váltakozva egyes napokon nem tanítanak, míg más napokon tanítanak. Az érettségizőknek meg kell tartani az órákat, és az SNI-s tanulók esetén is korlátozták a munkabeszüntetést. Az intézményeknek biztosítaniuk kell a gyermekfelügyeletet. A méltatlan korlátozások ellen a pedagógusok polgári engedetlenségi mozgalommal tiltakoztak. Mivel a pedagógusok sztrájkjogát nagyban korlátozták, ezért még fontosabb, hogy szülőként támogassuk a pedagógusok tiltakozását. Vegyük fel a kapcsolatot a helyi sztrájkbizottsággal, hogy megbeszéljük, hogy szülőként hogyan tudunk leghatékonyabban segítséget nyújtani a munkabeszüntetésben.
Megakadályozhatja az igazgató a pedagógussztrájkot?
Nem, a sztrájk munkavállalói jog, függetlenül attól, hogy a munkavállaló tagja-e a szakszervezeteknek, vagy nem. Az igazgató nem akadályozhatja meg a munkavállalók sztrájkját; aki ilyet tapasztal, az tiltakozzon a jogsértés ellen, és jelentse az esetet a pedagógus-szakszervezeteknek, hogy megtehessék a jogi lépéseket. Akár egyetlenegy pedagógus is sztrájkolhat egyedül is. A sztrájkolókat nem érheti retorzió.
Kérheti-e az igazgató az oktatáshoz való jogra hivatkozva, hogy a szülő ne tartsa otthon a gyermekét a sztrájk alatt?
Nem. Amennyiben a sztrájk miatt elmarad az oktatás, akkor a szülő igazolás nélkül is otthon tarthatja a gyermekét. Ha van sztrájk, de helyettesítésekkel megoldják, hogy ne maradjon el az oktatás, akkor is dönthet úgy a szülő, hogy otthon tartja gyermekét, de ebben az esetben szülői igazolás szükséges a szülő által igazolható napok terhére. Sem a szülőt, sem a gyermeket, sem a pedagógust nem érheti retorzió azért, mert a szülő él a jogával, és igazoltan otthon tartja gyermekét. Több intézményben a kormányzat megfenyegette az intézményvezetőt, hogy az oktatáshoz való jogra hivatkozva beszéljék le a szülőket arról, hogy otthon tartsák gyermeküket, de ez jogszerűtlen. Ha a sztrájkoló pedagógusok a gyermekek otthontartását kérik, miközben az intézményvezető arra buzdítja a szülőket, hogy ne tartsák otthon a gyermeküket, akkor szülőként magunknak kell felelős döntést hozni, figyelembe véve a gyermek érdekeit. Segíthet, ha egyeztetünk szülőtársainkkal. Vegyük figyelembe, hogy az oktatási rendszer súlyos válságban van, és ha ez ellen nem tiltakozunk szülőként és pedagógusként egyaránt, akkor a gyermekek érdekei sérülnek, jövője veszélybe kerül. A sztrájk alapjog.
Hogyan próbálja a kormányzat központilag ellehetetleníteni a sztrájkolók helyzetét?
A sztrájk alapjog. Mégis, a kormányzat igyekszik ellehetetleníteni a sztrájkot. A tankerületek szóban utasítják az intézményvezetőket, hogy gátolják a sztrájk szervezését. Az eszközök közé tartozik a törvény által nem előírt határidők megkövetelése, a törvényben rögzítettnél nagyobb mértékű bérelvonás, a pluszmunkával való fenyegetés, a törvény által nem alátámasztott plusz feltételek egyoldalú előírása, a szülőkkel való kapcsolattartás meggátolása – ezekről bővebb információ itt. Fontos tudatosítani, hogy a sztrájkolók nemcsak saját érdekükben, hanem a gyerekek és az ország érdekében is tiltakoznak. Ne engedjünk a megfélemlítésnek, a jogsértéseket jelentsük a szakszervezeteknek. Segíthetjük a pedagógusokat, ha szülőként felvesszük a kapcsolatot a sztrájkbizottsággal, hiszen minél többen fogunk össze, annál kevésbé hat a megfélemlítés.
Szülőként miért kapok az igazgatótól és a pedagógusoktól ellentmondó információkat a sztrájkkal kapcsolatban?
Egyes intézményekben az igazgató a sztrájk támogatásáról lebeszélő üzeneteket küld a szülőknek, miközben a sztrájkoló pedagógusok a sztrájk támogatására kérik a szülőket, akár úgy, hogy tartsák otthon gyermeküket. Bár a sztrájk az alaptörvényben rögzített jog, a kormányzat minden eszközt megragad ahhoz, hogy a sztrájkolókat elbizonytalanítsa, lebeszélje. Sok helyen az igazgatókat szóban kérték feletteseik, hogy próbálják meg lebeszélni a pedagógusokat és a szülőket a sztrájk támogatásáról. Emiatt egyes helyeken elhangzanak fenyegetések, mint pl. a pedagógusok bérének megvonása a sztrájk időtartamán túl, vagy a sztrájk miatt elmaradt órák kötelező pótlása a nyári szünetben (holott a jogszabály szerint a nyári szünetben nem lehet pótórákat sem tartani, és az elmaradt órák pótlására is csak abban a kivételes esetben van szükség, ha a követelmények másképp nem teljesíthetőek). Tudnunk kell, hogy sem a pedagógust, sem a szülőt nem érheti diszkrimináció a sztrájk támogatása miatt. Ha jogsértést tapasztalunk, jelentsük a sztrájkbizottságnak vagy a pedagógus szakszervezeteknek. Ha az iskolában csak gyermekfelügyelet van, akkor a szülő külön igazolás nélkül is otthon tarthatja gyermekét, hogy ezzel támogassa a sztrájkot. Ha az oktatás nem marad el, akkor is dönthet úgy a szülő, hogy nem viszi iskolába, óvodába gyermekét, de ekkor a hiányzást igazolni kell, ami történhet a házirendben rögzített, szülő által igazolható napok terhére, ha erre van lehetőség.
Igaz-e, hogy a sztrájk alatt is minden nap az órák legalább felét, napi legalább 3 órát meg kell tartani?
Nem igaz. A vonatkozó kormányrendeletben van ugyan egy olyan követelmény, hogy a sztrájk alatt is meg kell tartani az órák felét, ezt a rendelkezést szégyenletes módon a járványkezelésre hivatkozva hozták meg, holott semmi köze a járványhoz. De az nincs meghatározva, hogy naponta kell megtartani az órák felét. Így a rendelet lehetőséget ad arra, hogy egy több napos sztrájk esetén például az egyik nap megtartsák az órákat, egy másik nap pedig nem. Több intézményben a sztrájkolók úgy készülnek, hogy március 16-18 között egyáltalán nem tartják meg az órákat, majd egy héttel később elvileg sztrájkolnak, de az órákat megtartják, és ez is megfelel a kormányrendeletnek. Több intézményben az igazgató arra hivatkozva várja el, hogy a szülők ne tartsák otthon a gyermeküket, hogy a tanórák felét meg kell tartani, különben pót tanítási napot kell szervezni. Ez nem jogszerű, mert nincs olyan rendelkezés, ami előírná, hogy egy adott napra vonatkozóan is meg kellene tartani az órák felét, és általában különben sem kell pótnapot tartani az elmaradt órák miatt, legfeljebb csak akkor, ha a tantervi követelmények különben egyáltalán nem teljesíthetőek.
Miért hivatkozik az igazgató nem létező jogszabályokra?
Több esetben az intézményvezető különféle szabályokra hivatkozva próbálja rábeszélni a szülőket arra, hogy ne tartsák otthon a gyermeküket, sokszor azonban nem létező szabályokra hivatkoznak, vagy a létező szabályokat nem megfelelően idézik. Gyakran az igazgatók is kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, ugyanis őket is felülről kényszerítik, a kormányzat az igazgatókat akarja bevonni, hogy ellehetetlenítsék a sztrájkot. Tudnunk kell, hogy amennyiben a sztrájk alatt nincs tanítás, akkor a szülők akár igazolás nélkül is otthon tarthatják gyermeküket, a tankötelezettség ugyanis csak az oktatásra vonatkozik, nincs olyan jogszabály, ami kötelezné a szülőket arra, hogy a gyermekfelügyeletre bevigyék a gyermeket. Ha van tanítás, akkor a szülőnek a házirendben meghatározott keretig lehetősége van igazolnia a hiányzást, és ezzel a jogával élhet sztrájk esetén is, nincs olyan jogszabály, ami ezt korlátozná. Amennyiben az igazgató valamilyen állítólagos szabály alapján korlátozná a szülők jogát, hogy otthon tartsák gyermeküket, akkor érdemes visszakérdezni, hogy az intézményvezető milyen jogszabályra hivatkozik. Nézzük meg az adott jogszabály szövegét, a törvények az intereneten is elérhetőek egy gyors kereséssel. A sztrájk alapjog, és a gyerekek érdekét szolgálja, ha ugyanis nem tiltakozunk, akkor nem javul az oktatás válságos helyzete.
Dönthet-e az igazgató arról, hogy a sztrájkoló pedagógusokat nem sztrájkolók helyettesítsék, és megtartsák az órát?
Igen, de csak abban az esetben, ha kevés sztrájkoló van az intézményben. Ettől még a sztrájk megvalósul, bár ebben az esetben a gyerekek nem maradhatnak otthon igazolás nélkül. Azonban ha az intézményben nagyobb számú sztrájkoló van, akkor az igazgatónak be kell jelentenie, hogy az intézményben a sztrájk miatt elmaradnak az órák, és erről értesítenie kell a szülőket. Az igazgató vagy az intézmény fenntartója nem akadályozhatja meg a sztrájkot. Ha a sztrájk miatt nincs oktatás az intézményben, akkor a szülő otthon tarthatja a gyermekét igazolás nélkül is (az igazgató előzetesen felmérheti, hogy hányan tervezik bevinni a gyermeküket). Javasoljuk, hogy ilyenkor szülőként – amennyiben megtehetjük – éljünk a lehetőséggel, és tartsuk otthon a gyermeket, hogy ezzel támogassuk a sztrájkot és megkönnyítsük a gyermekfelügyeletet.
A sztrájk ideje alatt tartsuk otthon a gyermekünket?
Amennyiben a sztrájk miatt elmaradnak gyermekünk tanítási órái és csak gyermekfelügyelet lesz, akkor külön igazolás nélkül otthon tarthatjuk a gyermeket. Ebben az esetben ha megtehetjük, ne küldjük iskolába gyermekünket. Ezzel segítjük a sztrájkoló pedagógusait, és megkönnyítjük az iskolai gyermekfelügyeletet, és egyúttal a támogatásunkat is kifejezzük. Ha tehetjük és szükséges, akkor szülőként segítsük egymást is a gyermekfelügyelettel. Ha az intézményben van sztrájk, de az oktatás nem marad el teljesen, akkor csak szülői igazolással lehet otthon maradni. Elképzelhető, hogy ilyenkor a sztrájkoló pedagógusok kérik a szülőket, hogy ne vigyék be gyermeküket, miközben az intézményvezető épp ellenkezőleg, azt kéri a szülőktől, hogy ne tartsák otthon a gyermeket. Ha a szülőnek az iskola házirendje szerint van még igazolható napja, akkor joga van eldönteni, hogy engedi-e iskolába, óvodába a gyermeket vagy nem. Érdemes ilyenkor felvenni a kapcsolatot szülőtársainkkal is, és az adott helyzet ismeretében gondoljuk át: mekkora problémát jelent a gyermeknek, ha az adott napon kimarad az oktatásból, illetve mennyit segíti a sztrájkoló pedagógusok jogos tiltakozását gyermekünk otthonmaradása. Nincsenek ezekre a helyzetekre univerzális válaszok, ilyenkor szülőként saját magunknak kell felelős döntést hozni arról, hogy miként szolgáljuk leginkább gyermekünk érdekét. A hiányzások igazolásával további információ található a Helsinki Bizottság oldalán.
Honnan tudhatom, hogy külön szülői igazolás nélkül otthon tarthatom a gyermeket a sztrájk ideje alatt?
Az intézményvezetőnek kötelessége értesíteni a szülőket arról, hogy elmarad az oktatás vagy óvodai foglalkozás a sztrájk ideje alatt. Ha csak gyermekfelügyelet lesz, akkor a szülő külön igazolás nélkül otthon tarthatja gyermekét, hiszen az iskolába, óvodába járás kötelezettsége csak az oktatási órákra és foglalkozásokra vonatkozik, gyermekfelügyeletre nem köteles bevinni a szülő a gyermekét. Az intézményvezető nem alkalmazhat retorziót azért, mert a gyermek nem megy be a gyermekfelügyeletre. Ha azonban az intézményvezető nem értesítette a szülőket arról, hogy a sztrájk ideje alatt gyermekfelügyelet lesz, akkor a gyermek nem maradhat távol igazolás nélkül. Ugyanez a helyzet akkor, ha az intézményen belül van sztrájk, de gyermekünk órái meg lesznek tartva, ebben az esetben sem nem maradhat távol igazolás nélkül. Ha kétség merül fel, akkor az intézményvezető véleménye a mérvadó, ugyanakkor az intézményvezetőnek is be kell tartania a jogszabályokat és nem akadályozhatja meg a pedagógusokat a sztrájkban (függetlenül a sztrájkolók számától). Amennyiben az intézményvezető értesíti a szülőket a sztrájkról, akkor az egyes pedagógusok ezt nem bírálhatják felül és nem rendelhetik be a gyerekeket.
A sztrájk alatt a nem sztrájkoló pedagógusok berendelhetik a gyerekeket és tarthatnak órát?
Nem, amennyiben az intézményvezető kihirdette, hogy a sztrájk miatt elmaradnak a tanórák, foglalkozások, akkor ezt egyes pedagógusok nem bírálhatják felül és nem rendelhetik be a gyerekeket tanórákra, foglalkozásokra, még akkor sem, ha ők maguk nem támogatják a sztrájkot.
Ha jogsértést tapasztalok, kihez fordulhatok?
Szülőként jogsértés esetén javasoljuk, hogy keressük meg a pedagógus sztrájkbizottság vezetőjét, és beszéljük meg az esetet vele. Fordulhatunk az intézményvezetőhöz is, szükség esetén a fenntartó képviselőjéhez. Reméljük, hogy a problémákat meg lehet helyi szinten oldani. Amennyiben nem, akkor jelezzük a jogsértéseket a sztrájkot szervező szakszervezeteknek (PSZ: psz@pedagogusok.hu, PDSZ: pdsz@t-online.hu) is, vagy a Helsinki Bizottságnak (jogisegitseg@helsinki.hu). Tudatosítsuk, hogy a sztrájk alapjog, a sztrájkot sem az intézményvezető, sem a fenntartó nem akadályozhatja meg. Sztrájkolni akár egyedül is lehet, és nem szükséges hozzá szakszervezeti tagság. A sztrájkolót nem érheti retorzió, így nem lehet pluszmunkára kötelezni, és a sztrájk időtartamán túl további fizetésmegvonás sem lehet jogszerű. Ha jogsértést taptasztalunk, akkor a lehetőségekhez mérten igyekezzünk kiállni magunkért és egymásért.
Hogyan tudom támogatni a sztrájkoló pedagógusokat?
Vegyük fel a kapcsolatot a sztrájkoló pedagógusokkal, és egyeztessünk, hogy szükségük van-e bármilyen támogatásra, segítségre, együttműködésre. A pedagógusok sztrájkbizottsága is felveheti a kapcsolatot a szülőkkel. Kezdeményezzünk szülői támogató nyilatkozatot és írjuk alá minél többen, és írjuk alá a petíciót!
A pedagógusok közül csak szakszervezeti tagok sztrájkolhatnak?
Nem, a sztrájk alapvető munkavállalói jog, abban bármely pedagógus részt vehet, függetlenül attól, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek. A sztrájknak nincs minimális létszáma, akár egy fő is alakíthat sztrájkbizottságot, és sztrájkolhat.
Csak az állami fenntartású intézményekben sztrájkolnak a pedagógusok?
Nem, az egyházi vagy magánfenntartású intézményekben is van lehetőség a sztrájkra.
Kell később plusz órákat beiktatni a sztrájk miatt elmaradt órák miatt?
Általában nem, mivel a törvény szerint erre csak akkor van szükség, ha az elmaradt órák miatt a követelmények másként nem teljesíthetőek. Általában néhány kimaradt nap még plusz órák beiktatása nélkül sem veszélyezteti a követelmények teljesítését, gondoljunk pl. a járvány miatt elmaradt tanórákra, melyeket túlnyomórészt nem pótoltattak be. Egyes intézményekben az intézményvezető fenyegetőzik a plusz órákkal, de sokszor ezek pusztán fenyegetőzések maradnak. Ilyenkor rákérdezhetünk az intézményvezetőnél, hogy miért kellene a sztrájk miatt elmaradt órákat bepótolni, ha a pótlás a betegség vagy tanárhiány miatti hiányzásoknál sem szokott megtörténni. Ne feledjük, hogy arra is lehetőség van, hogy a tananyag egy kis része átcsússzon a következő tanévre, a gyakorlatban ez is sokszor meg szokott történni sztrájk nélkül is. Ha mégis sor kerülne plusz órák beiktatására, az csak a tanéven belül tartható meg, a nyári szünet emiatt nem rövidíthető. A plusz órák csak amiatt rendelhetők el, ha a tantervi követelmények teljesülése valóban nem oldható meg másképpen; a plusz órák beiktatása nem alkalmazható retorzióként a sztrájk ellen vagy a gyermekek otthon tartása ellen. A plusz órákkal való fenyegetőzések kapcsán érdemes elgondolkodnunk azon, hogy vajon mi a nagyobb gond: az, ha netán – ritka esetben – mégis beváltják a fenyegetőzést és emiatt néhány plusz tanórája lesz a gyermeknek, vagy ha a plusz óráktól való félelmünkben kussban maradunk és nem tiltakozunk a gyermekeinket napi szinten hátrányosan érintő olyan alapvető rendszerszintű problémák ellen, mint például a kritikus mértékű pedagógushiány?
Meddig tart a sztrájk?
A szakszervezetek határozatlan idejű sztrájkot hirdettek. Az egyes intézményekben a helyi sztrájkbizottságok maguk dönthetnek arról, hogy hány sztrájknapot vállalnak, és milyen időbeosztásban. Több intézményben azt tervezik, hogy felváltva 3 oktatás nélküli sztrájknapot tartanak, amit legalább ugyanennyi oktatással töltött nap követ, de lehetséges más időbeosztás is. Az egyes intézmények sztrájkbizottságai maguk dönthetnek arról, hogy vállalnak-e újabb sztrájknapokat. Természetesen a sztrájknak vége van akkor, ha a kormányzat teljesíti a sztrájkolók követeléseit.
Van értelme a sztrájknak akkor is, ha nem követi azonnali kézzelfogható béremelés?
Igen, a sztrájk akkor is fontos, ha nem hoz azonnali eredményt. A sztrájkolók demonstrálják a probléma súlyosságát, és ezzel nyomást gyakorolnak a kormányra, de lehet, hogy ez nem azonnal, hanem a későbbiekben hozza meg az eredményt. Az is fontos, hogy a sztrájk felhívja a szülők és az egész társadalom figyelmét a közoktatásban tapasztalható súlyos bajokra. Csak akkor remélhetünk előrelépést, ha a problémákat a társadalom is megérti, és elvárja a kormányzat felelősségvállalását és a megoldást. A problémák tudatosítása és a pedagógusok, szülők bevonása a társadalmi párbeszédbe nagyon fontos előfeltétele a pozitív változás beindításának, függetlenül attól, hogy a sztrájk hoz-e azonnali eredményt. Fontos, hogy megtanuljunk hatékonyabban együttműködni, közös érdekeinkért kiállni, és egymást jobban megérteni a véleménykülönbségek ellenére. Ne egyetlen látványos akciótól várjunk eredményt, hanem a következetes, kitartó munkától, az egymásra épülő kisebb lépésektől, a személyes felelősségvállalástól és az összefogástól.
Kapnak-e a sztrájkoló pedagógusok bért a sztrájk ideje alatt?
Nem, a sztrájkban részt vevő pedagógusoknak nem jár bér a sztrájk idejére. A sztrájkolók azt kérték, hogy a kieső bért a kormány fordítsa jótékony célra, és támogassa a háború elől menekülőket. A pedagógusok nemcsak önmagukért, hanem a gyermekekért és értünk szülőként is kiállnak. Közösek az érdekeink, támogassuk őket!
Nem kellene a sztrájkolás helyett inkább a gyerekekkel foglalkozni?
A pedagógusok épp azt szeretnék, hogy a bérezés, valamint a körülmények, szakmai feltételek tegyék lehetővé a gyerekekkel való eredményes foglalkozást. Az elmúlt években a pedagógus-, szülői és diákszervezetek számtalanszor felhívták a figyelmet a problémákra, érdemi lépés a kormány részéről mégsem történt. Ezért szükséges a sztrájk: még ha némi kimaradást és kellemetlenséget okoz is a sztrájk napján, akkor is elengedhetetlenül szükséges és fontos felhívni a kormányzat és a társadalom figyelmét a helyzet tarthatatlanságára. Támogassuk a pedagógussztrájkot, és ezzel nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők és gyermekek érdekei mellett is kiállunk!
 

Mit, hol, hogyan?

A pedagógusok hol kaphatnak segítséget a sztrájk megszervezésében és lebonyolításában?
A sztrájk szervezői a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ők tudnak segítséget nyújtani a sztrájk megszervezésével, lebonyolításával és az esetleges jogsértésekkel kapcsolatban. Minden munkavállaló sztrájkolhat függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e, hiszen a sztrájk munkavállalói jog. További információ a PSZ és a PDSZ oldalán, lásd továbbá a gyakori kérdések és válaszok összefoglalóját.
Hol olvasható a sztrájkkal kapcsolatos szülői felhívás?
A Szülői Hang Közösség felhívása itt olvasható. Szülőként is támogassuk a sztrájkot: vegyük fel a kapcsolatot a sztrájkoló pedagógusokkal, és ha elmarad az oktatás a sztrájk miatt, akkor lehetőség szerint ne küldjük iskolába, óvodába gyermekünket, szükség esetén segítsünk szülőtársainknak is. Beszélgessünk a többi szülővel, hiszen sokan nem értik, hogy a közoktatás mindennapi problémáinak gyökere a pedagógusok gyalázatos anyagi és szakmai megbecsülése és a kormányzat hibás szakmai döntéseinek sorozata. Kezdeményezzünk szülői támogató nyilatkozatot és írjuk alá minél többen, és írjuk alá a petíciót is. Csak összefogással érhetünk el előrelépést a rendszerszintű problémákkal szemben. Fontos ügyről van szó, gyermekeink jövője múlik rajta!
Hogyan támogathatom szülőként a pedagógussztrájkot?
Kezdeményezzünk szülői támogató nyilatkozatot és írjuk alá minél többen! Írjuk alá a petíciót is! Vegyük fel a kapcsolatot a sztrájkoló pedagógusokkal! Amennyiben gyermekünk iskolájában a sztrájk miatt nincs tanítás, akkor ha meg tudjuk oldani, tartsuk otthon gyermekünket! Ha hasznosnak ítéljük meg és van rá lehetőségünk, akkor szülői igazolással akkor is otthon tarthatjuk a gyermeket, ha az intézményben nem marad el az oktatás. Segítsünk egymásnak a gyermekfelügyeletben, fogjunk össze a helyi iskola szintjén szülőtársainkkal és a sztrájkoló pedagógusokkal, tartsunk támogató demonstrációt! Beszéljünk a közoktatás rendszerszintű problémáiról minden lehetséges fórumon (például itt: Szószóló a gyermekekért) online és személyes találkozások során! Lépjünk ki a szokásos keretekből, magyarázzuk el szülőtársainknak, hogy miért fontos a gyökeres változás a közoktatásban! Kövessük a közoktatásért küzdő pedagógus-, szülői és diákszervezetek munkáját, segítsük működésüket! Gondolkozzunk, kommunikáljunk és cselekedjünk, hiszen gyermekeink jövője rajtunk is múlik! Szülői felhívásunk itt olvasható.
Hogyan támogathatom anyagilag a tiltakozó pedagógusokat?
Azok a tiltakozó pedagógusok, akik a sztrájk vagy a polgári engedetlenség miatt nem dolgoznak, természetesen nem kapnak erre az időre fizetést sem. Nemcsak magukért, hanem a gyerekekért és a szülőkért is kiállnak! Támogassuk őket anyagilag is. A Tanítanék mozgalom gyűjtést szervezett az érdekükben, mely itt támogatható.
Hogyan támogassuk szülőként a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusokat?
Elképzelhető, hogy egyes intézményekben egyes pedagógusok túllépnek a kormányrendelet által megszabott kereteken, és tudatos polgári engedetlenség keretében megtagadják a munkát. Ezt személyes elhatározásból önként vállalva tehetik, tiltakozva az ellen, hogy a kormányrendelet szükségtelenül korlátozta az alaptörvényben rögzített sztrájkjogot. Vegyük fel a kapcsolatot a polgári engedetlenségben részt vevőkkel, ha segíteni szeretnénk nekik. Segítséget jelenthet, ha – akár a szülő által igazolható napok terhére – otthon tartjuk a gyermeket, így vállalva szolidaritást a polgári elégedetlenségben részt vevőkkel, és így csökkentve terheiket. Személyes felelősséget vállaló szülői mérlegelést igényel, hogy részt veszünk-e ebben a gyermek érdekét szem előtt tartva. Támogathatjuk a pedagógusokat más módon is, mint például azzal, hogy kezdeményezünk egy szülői támogató nyilatkozatot amit minél többen aláírunk.
Szülőként hol oszthatom meg a sztrájkkal kapcsolatos tapasztalataimat?
A szülői tapasztalatokat Facebook oldalunkon várjuk. Véleményünket, tapasztalatainkat elmondhatjuk helyben is a pedagógusoknak, hiszen a támogató vélemények őket is segíthetik, erősíthetik. Amennyiben jogsértést tapasztalunk, azt is beszéljük meg helyben a sztrájkoló pedagógusokkal, szükség esetén jelentsük a pedagógus szakszervezeteknek.
Hogyan nyilváníthatok véleményt a közoktatás rendszerszintű problémáiról?
A közoktatás minőségén múlik gyermekeink jövője! Beszéljünk a problémákról minden lehetséges személyes és online fórumon, mert a problémák tudatosítása az első lépés a megoldás felé. A sztrájk fontos feladata – a kormányzatra gyakorolt nyomás mellett – a közvélemény, az érintett szülők tájékoztatása. Támogassuk a sztrájkot, és ezzel is véleményt mondunk! Kezdeményezzünk szülői támogató nyilatkozatot és írjuk alá minél többen! Emellett a Szószóló a gyermekekért online akcióban anonim módon szülőként és pedagógusként is elmondhatjuk a rendszerszintű problémákkal kapcsolatos véleményünket, tapasztalatunkat, és megismerhetjük a lakóhelyünkhöz közeli többi véleményt is. Ezen túl keressük a kapcsolatot a pedagógus-, diák- és szülői szervezetekkel, és támogassuk őket, hiszen leghatékonyabban közös erővel, összefogással nyilváníthatunk véleményt.
Melyek azok közoktatás jobbításán dolgozó pedagógus-, szülői és diákszervezetek, amelyek munkáját érdemes követni és támogatni?
Egyénileg korlátozottak a lehetőségeink, de közösen mindent elérhetnénk. Fogjunk össze, hogy közösen képviselhessük a gyermekek érdekeit, és jobbá tehessük a közoktatást. Ajánljuk a következő szervezeteket: Pedagógusok Szakszervezete (honlap, Facebook), Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (honlap, Facebook), Szülői Hang Közösség (honlap, Facebook), Szülői Összefogás Közösség (Facebook), ADOM Diákmozgalom (honlap, Facebook), Civil Közoktatási Platform (honlap, Facebook).
Miben bízhatunk?
Az összefogás erejében. Egyenként külön-külön tehetetlenek vagyunk a közoktatás rendszerszintű problémáival szemben, melyek gyökere a kormányzati spórolás és a szakmaiatlan, gazdasági és hatalompolitikai érdekek mentén működő, a pedagógiai szempontokat figyelmen kívül hagyó oktatásirányítás. De közösen mindent elérhetünk, ha felismerjük, hogy nemcsak saját családunkért, hanem egymásért is felelősséggel tartozunk. Gondolkodjunk hosszú távon, ne dugjuk homokba a fejünket, ne hagyjuk magunkat megtéveszteni a propagandával, és nézzünk a dolgok mélyére! Keressük a kapcsolatot szülőtársainkkal és a pedagógusokkal még akkor is, ha egyes kérdésekben nem értünk mindenben egyet. Ha megtanulunk együttműködni, ha megtanulunk a másként gondolkodókkal is összefogni a közös cél érdekében, akkor felelős kiállásunkkal nem pusztán példát mutatunk, de jobbá is tehetjük gyermekeink életét.
 

A Szülői Hang Közösséget az oktatási kérdések iránt érdeklődő önkéntes szülők hozták létre. Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő témákban. Ha szeretne értesülni híreinkről, akcióinkról, iratkozzon fel hírlevelünkre.

[Korábbi verzió a január 31-iki sztrájkhoz]

  Megosztás