Mekkora a túlterheltség az iskolákban? – Szószóló a gyerekekért

Szülői Hang 2021-09-16 Mekkora a túlterheltség az iskolákban? – Szószóló a gyerekekért2021-09-22T06:54:52+01:00

Eddig 3901 csatlakozó, 2509 szöveges vélemény.

Az alábbiakban néhány idézetet emelünk ki a beérkezett válaszokból, melyek a Facebookon kép formájában megoszthatóak. Ne feledjük: sokan nem látják vagy nem értik, milyen nagy a baj. Tudja meg mindenki, mitől szenved a közoktatás, mitől szenvednek a gyerekek!

25 éve vagyok óvodapedagógus. Elkeserítő az, amit az elmúlt években tapasztalok a munkám során. Abban a kerületben, ahol dolgozom, magas az óvodapedagógushiány. Sajnos az óvodánkban is van hiányzó szakember. Túlórapénz nélkül, erőnkön felül dolgozunk. Évről-évre egyre több az SNI-s gyermek, egy csoportban 4-5 fő. A segítség, a személyi/tárgyi feltételek nem megfelelőek. Sok az adminisztráció. A kevés fizetés, sok-sok többletmunka mellett elvárják tőlünk, hogy minősüljünk, tanfelügyeletre készüljünk, végezzük az önértékeléseket, teljesítményértékelést, és 7 évente saját pénzből újítsuk meg a diplománkat. Mindez nem jár fizetésemeléssel, csak egy nevetséges nettó pár ezer forint bérnöveléssel. Nagyon rossz az irány, ahova tartunk. Tennünk kell valamit!!!

Pedagógus, Budapest XI. kerület

Pénzhiány: nemhogy oktatási eszközt nem kapunk, hiány van vécépapírból, zsebkendőből, szalvétából, tisztító szerből stb. A megbecsültség nulla, persze mindent vállalj el szimplán jóindulatból. Maximum egy vállveregetést kapsz érte. Nem mellesleg a sok plusz feladat miatt alig marad minőségi idő, amit a gyermekek fejlesztésével lehet tölteni. Az egyetlen motiváció a gyerekek boldogsága.

Pedagógus, Budapest XIV. kerület

Az óvodában sajátos nevelési igényű gyermekem fejlesztéseit nem vagy csak elenyésző mértékben tudják biztosítani. A helyzet tarthatatlan, mert hiába az integrált nevelés, ha a szakszolgálatok által javasolt terápiákat és fejlesztéseket egyidejűleg nem tudják intézményesen biztosítani. Ezzel még nagyobb terhet helyeznek a szülőkre, mert többnyire önköltségen kell átvállalják az amúgy szakvéleményben előírt és államilag támogatott fejlesztések biztosítását.

Szülő, Hajdú-Bihar megye

Számomra elszomorító, hogy akiktől a legnagyobb tudást kapjuk életünk folyamán, nincsenek megbecsülve, lealacsonyító, nevetséges összeget kapnak az egyik legnagyobb felelősségű munkáért. Ezen változtatni kell!

Diák, Budapest XVIII. kerület

Semmi nem ösztönzi arra a fiatalokat, hogy ezt a hivatást válasszák. Akik pedig MÉG kitartanak, azok sem sokáig fognak maradni, mert a pályakezdőknek ez egy csalódás. Nem tudnak megélni, haladni az életben. Rengeteg az olyan gyermek, akik mellé kellene a pedagógiai asszisztens, a megfelelő fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, akikből szintén hiány van. A minősítést pedig miért is csináljuk? Miért is éri ez meg nekünk? Kicsit furcsa, hogy ilyenekről beszélgetünk, miközben lassan kb. az utcáról behívhatunk bárkit, hogy a gyermekeinket felügyelje. Mert kb. itt tartunk. Gyermekmegőrző válik az óvodából.

Pedagógus, Csongrád-Csanád megye

Szülőként és pedagógusként is maximálisan elégedetlen vagyok! Felháborító, ahogy bánnak velünk! Szemétdombra való tankönyvek, irreális elvárások, túlzott stressz jellemzik a gyerekek mindennapjait. Megalázó éhbérért cserébe önként és dalolva vegyük a portfolióírást, minősítést a nyakunkba, dolgozzunk egyre nehezebb körülmények között a rengeteg SNI-s, BTMN-es, magatartási problémás, neveletlen gyerekkel, miközben folyamatos emberhiánnyal küzdünk. Nem tudom, van-e még egy ország, ahol ennyire nem számítanak a pedagógusok és a gyerekek érdekei!

Szülő, pedagógus, Győr-Moson-Sopron megye

Emberhiánnyal küzdenek. Az oviban a csoportunkban azok, akik 4. éve járnak, már a 8. pedagógust fogyasztják. Ráadásul frekventált helyen, metróhoz közel van az óvoda, nem a közlekedés a gond. A diplomások oldaláról megértem, hogy ez a helyzet, főleg a covidos időszakban, én sem csinálnám ezt ennyiért, de a gyerekek isszák meg a levét. Megalázóan alacsony a konyhai és adminisztratív dolgozók, karbantartók bére is.

Szülő, Budapest XI. kerület

Rengeteg felesleges tantárgyam van még mindig végzős létemre, ritkán végzek négy óra előtt, és az út hazafele meg még egy óra. 5-kor otthon vagyok, és ezután sincs pihenés, ugyanis rengeteget kell készülni másnapra. A legtöbb követelmény felesleges, helyette tanulhatnánk értelmesebb dolgokat is, amiket tudunk használni a való életben. A tanárokon azt látom, hogy a kimerültség mellett próbálnak igyekezni, felkészíteni. Egy szó mint száz, az oktatás egy nagy trágya, a cél az, hogy robotként jöjjünk ki az iskolából.

Diák, Jász-Nagykun-Szolnok megye

Szülőként és szakemberként (óvodapszichológusként, ill. gyermekvédelemben dolgozó pszichológusként) is sok tapasztalatot szereztem az elmúlt évek során, és siralmasnak látom a helyzetet: alacsony bérek, szakemberhiány, kiégett vagy kiégés felé tartó pedagógusok és más szakemberek. Ez a kötelező beiskolázás csak újabb szögeket vert az amúgy is halódó közoktatás koporsójába. A gyerek ebben a rendszerben nem érték, csak áldozat.

Szülő, pedagógus, Csongrád-Csanád megye

Nagyon sok óra elmarad a tanárhiány miatt, sokszor helyettesítés sincs. A tananyag unalmas, túl sok. Rengeteg órájuk van a diákoknak. Képtelenség ennyit egy helyben ülni és tanulni. 30-32 fős osztályokban (alsó tagozaton főként) nem megoldható a személyes figyelem, és azt is figyelembe kell venni, hogy most már minden osztályban vannak SNI- és BTMN-es tanulók. A pedagógus nem tud figyelni sem rájuk, sem a többi diákra. Ez egyenlő a hideg integrációval. A gyógypedagógusok és a fejlesztőpedagógusok olyan ritkák, mint a fehér holló. A szakszolgálatoknak esélyük sincs ellátni az iskolákat. A gyerekek stresszelnek az iskolában, egyre több a pszichés zavarral küzdő serdülő.

Szülő, pedagógus, Pest megye

3 év alatt 3-szor lett új óvónőnk és szintén 3-szor új dadusunk. A gyerekek már az első alkalommal is sokat sírtak, az újabb váltásokat többen közülük elutasítással fogadták. Ezáltal nyilvánvalóan passzívabbak a foglalkozásokon, így kevésbé is fejlődnek. Rossz közérzetük kihathat ellenállóképességükre, és későbbi szociális aktivitásukra is. És mi még szerencsésnek mondhatjuk magunkat egy szem állandó nevelőnkkel.

Szülő, Pest megye

Tanórákon nem tanulnak szinte semmit, a gyerek azért kel fel korán, hogy 5-6 órát unatkozzon, amit az osztály magaviseletére fognak, de valójában azt látom, a pedagógushiány miatt - tisztelet a kivételnek - olyanok is tanítanak, akik sem a gyerekekhez, sem a tantárgyaikhoz nem értenek, csak megőrzik a diákokat napi pár órában. A rengeteg leckét hazaadják, én sokszor napi 3-4 órában magyarázom, ellenőrzöm azokat. A gyerek sokszor még este nyolckor is tanul, fáradt, motiválatlan. A tananyag csupa ostobaság, nem olyasmi, aminek hasznát veszik, csak feleslegesen leterheli őket. Önálló véleménynek helye nincs, a házi feladatokat és a dolgozatokat hazafias és családbarát szellemben kell megoldaniuk (bármit jelentsen is ez). Dühösek és elkeseredettek vagyunk, évről évre rosszabb a helyzet...

Szülő, Budapest IV. kerület

Rendkívül negatív véleményem van. 27 éve vagyok óvónő. A megbecsülésünk egyre rosszabb. Semmi hála, semmi köszönet. Ha nem lennének a pótlékok, nem lenne 200.000 a fizetésem. A továbbképzéseket saját pénzből finanszírozom évek óta. Ráadásul jövőre tanfelügyeleti ellenőrzés. Egyre jobban hajlok arra, hogy elhagyom a pályát. A hivatástudat már kevés.

Pedagógus, Budapest XIV. kerület

Nálunk 4 alsós osztályra 4 tanító néni jut. Egyikünk most beteg lett, ezen a héten 37 tanórát tartottam meg. Ebben nincs napközi sem, a felső tagozatra is betanítunk, mert sok szakos hiányzik. Anyagi és erkölcs megbecsülés nélkül hosszútávon ez nem vállalható.

Pedagógus, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Középsős gyermekem csoportja már a 4. óvónőt "fogyasztja“. Vagy visszamentek nyugdíjba, vagy máshova mentek dolgozni, mert a bérükből nem tudták fizetni az albérletet. Volt olyan csoport, ahol egész évben helyettesítésekkel oldották meg a másik óvónő hiányát. Tudok több olyan óvópedagógust, aki másodállásban a Sparban, ruhaboltban dolgozik. Fejlesztőpedagógusból is hiány van. Egyik barátnőm tanítónő, imádta, mindig az akart lenni, de GYES után a fizetés miatt nem megy vissza... nem tudná fenntartani a családját.

Szülő, Budapest X. kerület

Egy frissen végzett pedagógus apjaként írok. Rengeteg ajánlással, egyetemi oktatói ajánlattal és egy elit-iskolai szakgyakorlattal a lányom inkább elment rétest sütni, mert el akarja kezdeni az életét. És akinek itt az elhivatottság hiánya jut eszébe, az írja meg, hogyan tudna Budapesten életet kezdeni 120eFt-ért. Jobb konzervatív kvázi Orbán fanként írom, hogy az oktatásügy a Fidesz kormány szégyene. A pedagógusok jóindulatával, elkötelezettségével és szervezetlenségével való visszaélés és/vagy totális inkompetencia. Egyik sem túl hízelgő. Szégyelljék magukat ezért!!!

Szülő, Komárom-Esztergom megye

Közel 40 éve óvónő vagyok, 2 éve vezető! Lehet, hogy a kollégák közül elítélnek, de nagyon várom a nyugdíjas éveket! Miért? Elfáradtam, a sok adminisztráció, a rengeteg papírmunka elvette az összes energiámat! Készülök mindennap a foglalkozásokra, plusz itt a vezetői munka, a felelősség! Óvónőhiánnyal küzdök évek óta! Valami megváltozott sajnos nem jó irányban, ez a helyzet elszomorító! Régen a gyerek volt az első, ma a papír a fontos, leadni, beadni, küldeni, gép előtt ülni, nem munkaidőben, hanem otthon, késő éjjelig, vagy hajnalban, kinek melyik szimpatikusabb! Most így él az óvónő, tanár, tanító és még sorolhatnám!! Minden kollégának kitartást kívánok!

Pedagógus, Somogy megye

Ott a portfólió :( Elveszi az időt a tanítástól, készüléstől, javítástól, programszervezéstől és persze a családtól. Mit minősít? Ki tud jobban hazudni? Ki lódít nagyobbakat? Kollégák, akik megcsinálták azt mondták, ne aggódjak, a papír nagyon sokat elbír! Szóval? Mi értelme? Ha a minősítő kollégák tanítanának minősítés helyett, már egyből nem lenne akkora a tanárhiány. Tavaly visszaléptem, most meg kellene csinálnom... valahogy. És ha nem? Kirúgnak? Hát... keressenek helyettem valakit! Egy töri és egy tesi szakost keres az iskolánk augusztus óta. Minden nap helyettesítek. 21 év tanítás után úgy érzem, nagyon közel állok a pályaelhagyáshoz... pedig tanítani nagyon szeretek! Mondom: TANÍTANI!

Pedagógus, Budapest IV. kerület

A kislányomnak 1 óvónénije van 1 hónapja. A másik óvónőnek át kellett vennie egy másik csoportot, ott ő is egyedül van. Már nagyon fáradtak, egyedül foglalkoznak egész nap 23-25 kisgyerekkel.

Szülő, Vas megye

Iszonyatos nyomás alatt dolgoznak a pedagógusok és a gyerekek is, sok gyerek van egy osztályban. Első osztályos a fiam, túl sok órájuk van, közösségépítésre esélyük sincs, a gyerek iszonyatosan fáradtan jön haza és előfordul, hogy még van leckéje. A gyerekek értékelésének rendszere rémes, egyáltalán nincs ideje a pedagógusoknak megismerni a gyereket, igazodni az egyéniségéhez, pedig ebben a poroszos rendszerben esélytelen. A gyerek akkor jó, ha egyforma. :( Hogy kivel vagy mivel? Hát azzal, amilyennek egy gyereknek lennie kellene. Hogy ez így értelmezhetetlen? Az nem baj, a pedagógusnak kötelessége egyformára faragni mindet... Tehetetlenül nézzük ezt a párommal, pedig szeretnénk, ha a mi gyerekeink már nem teljesítménykényszerben nőnének fel, ha a sikert a boldogság jelentené és nem a teljesítmény.

Szülő, Budapest XVIII. kerület

Óvodapedagógusként dolgozom egy vidéki óvodában. Súlyos emberhiánnyal küzdünk. Egy csoportban csak egy óvónő, dajka van. Többségnek kis gyermeke van otthon. Ezért ha lebetegszik a gyerkőc, kiesünk a munkából. Akkor ki tud bemenni a csoportba, ki tud délután altatni? Ha összevonjuk a csoportokat, alig férünk el a csoportszobákban. A mai viszonylatban BTMN-es és SNI-s gyermekekkel leterhelt 25-26 fős gyermeklétszám esetében kevés egy pedagógus. Mivel egy óvónő van a csoportokban, megnőnek az adminisztrációs terhek, ami a gyermekektől veszi el a drága időt. Leterheltek, kizsigereltek vagyunk. A megbecsülés, és anyagi biztonság hiánya már csak hab a tortán!

Pedagógus, Pest megye

Gyógypedagógusként mindennap azon fáradozunk, hogy a hátránnyal induló gyermekek is minél önállóbbak legyenek, a képességeiket, készségeiket a legteljesebb módon kiaknázó tanulók, majd felnőttek lehessenek. Támogatjuk a sérült gyermekeket, a családjukat, befogadó pedagógusaikat. Az irántuk érzett felelősség, hűség és a hivatástudat tart minket a pályán, és úgy érzem, hogy ezt teljesen kihasználják, mert működtetjük a gépezetet. Sokszor gyermekeink játékaival, saját fizetésünkön vásárolt gyurmával, krepp papírral, fejlesztőeszközökkel, könyvekkel, saját laptoppal és még hosszasan sorolhatnám, mivel végezzük a munkánkat. Az adminisztrációs teher olyan nagy, hogy elveszi az időt és az energiát a gyerekekkel végzett munkáról. Hiszem, hogy egyszer a mi gyönyörű, szeretett hiányszakmánk is megkapja a méltó társadalmi és anyagi elismerést.

Pedagógus, Bács-Kiskun megye

Óvoda: szerencsémre 2 nagyon rugalmas gyerkőccel csináltuk végig az ovit, kb. 10 óvónénit „fogyasztottunk” el... pályamódosítás, magán óvodákba történő elvándorlás miatt. No comment...

Szülő, Pest megye

A nyelvoktatás olyan elavult, hogy semmit nem ér, több év nyelvtanulás után sem tudnak a gyerekek megszólalni, miközben sokan már felirat nélkül is értik az angol nyelvű filmeket. Az egész egy katasztrófa, csak arra várok, hogy mikor tudom elvinni a gyereket egy nem államiba....

Szülő, Budapest XXI. kerület

Szakszolgálatnál dolgozom, mint logopédus. Sok kollégámmal szemben "csak" két intézményt kell ellátnom. Így is aránytalanul sok az ellátásra szoruló gyermek, a szűréseken csak nő a várólista hossza, miközben a kollégák és a szülők verik az asztalt, hogy lássak el mindenkit. Ez nyilván a munkám minőségének a rovására megy, nem beszélve arról, hogy nevetségesen alacsony fizetés mellett számtalan különórát kell vállalnom, hogy fizetni tudjam az albérletem, megélhetésem. Az adminisztráció aránytalanul sok időt vesz el. Új eszközöket évek óta nem kaptunk. A város, ahol dolgozom még két teljes állású logopédust elbírna, de erre nincs keret biztosítva. De ha lenne, akkor sem biztos, hogy jönne jelentkező, egy betöltetlen állást másfél évig hirdettünk. Ha nem szeretném szenvedélyesen a szakmám, talán már nem lennék a pályán, de nem azért tanultam 8 évet, hogy mindezt a semmibe eldobjam (pedig párszor már megfordult a fejemben).

Pedagógus, Pest megye

Gyermekvédelemmel is foglalkozó dolgozóként pedig látom, hogy itt is rendszerhibával van dolgunk. Az agyonszabályozott, agyonadminisztrált rendszer nem tud idejében, hathatós segítséget nyújtani. Az elvesztegetett idő pedig gyerekek, családok életét teszi végérvényesen tönkre. A szakemberek hiánya pedig itt még nagyobb, mint az oktatásban, csak erről aztán végképp nem beszélünk, így hát nincs is probléma. A szociális dolgozók a tanároknál is kevesebbet keresnek, többet adminisztrálnak. Aki tud, menekül, aki itt marad a pályán talán még tud elhivatott lenni egy darabig, de ilyen körülmények között inkább szeretne segédmunkás lenni, akkor jobban keresne, és felelőssége se lenne akkora.

Pedagógus, Budapest X. kerület

Az önkormányzati óvodánkban 4 év alatt 4 új óvónő volt a gyermekem csoportjában. Folytonos a cserélődés, aminek elsődleges oka a nevetséges bérezés. A gyereknek ez a folytonos változás nem jó, nyilván. A kitartó óvónőknek szintén nem jó, mert duplázniuk kell, egész nap egyedül 25-30 gyerekkel, idegesek, nyúzottak, kiégnek. Ami a gyereknek megint nem jó!

Szülő, Budapest III. kerület

Túlterhelt gyerekek és pedagógusok. Ezáltal túlterhelt szülők is. A pedagógusok fizetését minimum a duplájára meg kellene emelni. Bőségesen jutalmazni a gyerekek és szülők által elismert pedagógusokat, iskolai dolgozókat. Az oktatás az alapja egy országnak. Nagyon nem mindegy, milyen gyerekeket képzünk. Ők a jövő, ők fogják az országot tovább építeni.

Szülő, Pest megye

Egy éve vagyok óvónő. Szinte még pályakezdőnek számítok. Nagy lelkesedéssel vágtam bele ebbe a szakmába, imádom a gyerekeket, öröm velük lenni. De mindaz amit eddig tapasztaltam egyre inkább elveszi a lelkesedésem. A sok felesleges adminisztráció, az alacsony bérezés, miközben rengeteget dolgozok. Alig van munkaerő, az óvodában szinte napról napra kell túlélni mert állandó a hiány. A kollégáim nagy része már nyugdíjazás előtt állnak. Mindenki kétségbeesett, honnan lesz óvónéni ha mindenki elmegy? És én meg már kezdek gondolkozni a pályaelhagyáson mert már látom hogy én ezt nem fogom bírni.

Pedagógus, Csongrád-Csanád megye

A tanárok helyzete katasztrofális. Ezekkel a bérekkel olyan kontraszelekció indult el, ami a jövő magyar generációját intellektuálisan is, de gyakran erkölcsileg is romlásba dönti. A gyerekek előtt az egyik legmegfoghatóbb tanult ember a tanár. Az lenne a szép, ha a tanár magára mutatva azt mondhatná: tanuljatok, fiaim, lányaim, mert ha tanultok, olyanok lehettek, mint én vagyok. Ma egy ilyen mondat annyira kínosan hangzana, hogy nincs tanár, aki ki merné ejteni a száján.

Pedagógus, Veszprém megye

Rettenetesen félek, hogy idén a kisfiam óvodába megy, mert tudom, hogy a helyi óvodákban rémesen sok a probléma. Pont a mi körzetünkben létszámhiány van, és nagyon szomorú vagyok, hogy nem tudják megoldani a felelősök. Teljes szívből a pedagógusok mellett állok és támogatom őket, hogy több megbecsülést kapjanak, mert így pár év múlva nem tudom, ki fogja a gyermekeimet tanítani.

Szülő, Pest megye

Hihetetlen elavult az oktatási rendszer, a tananyag, minden részlete! A tanárok nincsenek megbecsülve, sem anyagilag sem más módon. Leterheltek felesleges dolgokkal, idejük sincs oktatni, a "cél" a rendszer elvárásainak való megfelélés a tanítás, életre nevelés helyett - egy katasztrofális rendszerben. A gyerekek nem oktatásban vesznek részt, hanem egy embertelen kiképzőtáborban. X év alatt x magyar tanár, y év alatt y matematika tanár... eredmény: alapok nincsenek, tudás nulla. Küszködik mindenki ebben a rendszerben. A jövő generációját felesleges anyaggal tömik, amiket az életben soha sem fognak használni. Iszonyú leterheltek, nem élik meg a gyerekkorukat, kamaszkorukat, felnőtté válásukat - mert nincs rá lehetőségük az elavult, túlterhelt iskolai rendszerben. Stresszes, kiégett, tudatlan, boldogtalan gyerekeket nevelünk. Családok, emberek, gyermekek, szülők hullnak szét... "Gratulálok" azoknak akik ezért felelősek!

Szülő, Pest megye

A pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsülése katasztrofális. Pedig az ország fejlődésének, fellendülésének alapköve az oktatás színvonalának emelése lenne..., de kérdem én: intézményenkénti többszörös pedagógushiánnyal küszködve hogyan lehet hatékonyan működni, tanítani? Az óvodákban ezt úgy próbálják felülről kiküszöbölni, hogy szerintük nem szükséges, hogy óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel az óvoda teljes nyitva tartása alatt. Dajka néni is elláthatja a feladatokat. Mi ez, ha nem az óvodapedagógusok teljes semmibevétele???

Pedagógus, Hajdú-Bihar megye

A Pedagógiai Szakszolgálat újabban már nem írja bele a szakvéleménybe, hogy a gyermeket lássa el a szakszolgálat pszichológusa, fejlesztő- vagy gyógypedagógusa, esetleg az iskola megfelelő szakembere. Ugyanis ha ez javaslatként bekerül a véleménybe, akkor kötelező biztosítani az ellátást, viszont nem állnak rendelkezésre a szakemberek. A szülőnek szóban elmondják, hogy szerintük mire lenne szükség, de nem írják le, mert azt számon kérhetik rajtuk, és tényleg nincs szakember, kilométeres a várólista.

Szülő, pedagógus, Budapest X. kerület

Teljesen elfogadhatatlan, hogy elveszik tőlem, mint SZÜLŐTŐL azt a jogomat, hogy döntsek a jelenleg 5 éves kisfiam iskoláztatásáról. Az óvodának és a szülőnek együtt kellene döntenie arról, hogy iskolaérett már a gyermek vagy nem!!! Nem pedig vadidegen embereknek könyörögjek az interneten kérvényben írjam le a fiam MAGÁN jellegű problémáit. Saját gyermekeinket mérgezzük meg ezzel a rendszerrel. Illetjük őket mindenféle szakkifejezéssel, megbélyegezzük őket: mi szülők, az óvónők, a tanárok, a szakszolgálatos. Holott legtöbb esetben csak másképp gondolkodik!!! Nekünk szülőknek is tennünk ez ellen!! Hogy az óvónők újra szeretettel forduljanak gyerekünk felé és ne azt pásztázzák egész nap, miben van "elmaradva". Álljunk ki mellettük! Tiszteljük őket! És ne engedjük át a kormánynak a gyerekeink jövőjét!!!

Szülő, Pest megye

Gyermekem 7. osztályos, semmi szabadideje nincs, annyira le van terhelve. Rengeteg az anyag, túl nagy az elvárás és mindennek semmi értelme. A sok feleslegesen megtanult anyagra 1 hétre rá már nem emlékezik vissza, nem beszélve arról, hogy az életben soha nem fogja használni. Elhiszem, hogy a tantervben van és le kell adni, de körül kéne nézni a környező országokban, ők az életre nevelik őket, ezzel csak megutáltatják a tanulást. Sajnos én nem tudok jót mondani, gyermekem iskolájában a tanári karban egy kezemen meg tudom számolni az elhivatott és tanítani akaró pedagógusok számát. Lehet annak tudható be, hogy keveset keresnek és ők is leterheltek, megértem őket is, de kérdezem én, mint szülő: a gyerekeknek kell meginni ennek a levét? Mert sajnos rajtuk csapódik minden sérelem! Az sem állapot, hogy a "nem leadott anyagot" az interneten, youtube-on tanulja meg, vagy mi magyarázzuk el: ez nem tanítás.

Szülő, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Óvodapedagógusként bizony nagyon gyakran van a napi munkán felül rengeteg írásbeli teendő. Csoportbeli gyerekek folyamatos jellemzése, mérése, ezek kiértékelése, táblázatokba foglalása, pedagógiai jellemzések írása a szolgálatok felé, jeles napokra készülve anyagok összeállítása, ppt készítése, minősítésre készülve, BECS-re rengeteg írásbeli dokumentáció készítése..., iszonyú mennyiségű időt elvesznek ezek a pihenésből, regenerálódásra fordítható időből. Gyakran estig ülök a gépnél, kimerülve, esetleg anyagokat, újdonságokat keresve. Szeretem a munkámat és a gyerekeket, de nagyon örülnék, ha kevesebb írásbeli teher nehezedne ránk. Gyakori a helyettesítés, rengeteg a túlmunka. Mi voltunk a rabszolga törvény első kimondatlan áldozatai, joggal elégedetlenkedünk. A fizetésünkről nem is beszélve, megalázó.

Pedagógus, Budapest VII. kerület

A leterheltség mellett általános, hogy nincsenek fiatalok a pályán. A 35 év alatti kollégákat nagyítóval kell keresni. (Vannak olyan iskolák is, ahol még van olyan kolléga, aki ismer olyan kollégát, aki látott pályakezdőt.) Jelentős a nyugdíj mellett tanításból élők aránya, akik már türelmetlenek, nincs vesztenivalójuk, legfeljebb jövőre pihennek.

Pedagógus, Heves megye

A településünkön (agglomeráció) szó szerint megteltek az iskolák és az óvodák. Nincs pénz fejlesztésre, bővítésre, az osztály- és csoportlétszámok kezelhetetlenül nagyok. Így még inkább tiszteletre méltó, amit megmaradt pedagógusaink a gyermekekért tesznek, holott a magas létszámok mellett a pedagógushiányt és a növekvő adminisztrációs terheket is meg kell szenvedniük.

Szülő, Pest megye

Teljes kétségbeesésben vagyok, a szemem láttára omlott össze az oktatás Magyarországon. A most 11 éves lányomnak nem tudom jó szívvel azt mondani, hogy iskolába járni jó, mert nem jó. Általános iskola 6. osztályban történelmet, irodalmat gimnáziumi tanár tanít. Vázlatot vetít kivetítőn, amit másoljanak be a gyerekek. Semmi magyarázat az órán a tanagyaghoz. A technika tanár bácsi olyan öreg, hogy beszélni is alig tud szegény, és a gyerekek szerint büdös. A teljes 5. osztály anyaga elveszett az online oktatás miatt. Korrepetálni hordom a gyereket, mert alapok nélkül, magyarázó oktatás nélkül nem tudjuk megugrani a 6. osztályt. Még mindig az Egri csillagok a kötelező olvasmány, pedig született azóta néhány kortárs író is. Nincs vége annak a sok változásra érett tananyagnak, amiken most már tényleg változtatni KELL, mert a gyerekeink élete a tét!!!

Szülő, Budapest XIV. kerület

1 éve vagyok óvónő (gyakornok) de teljes munkaidőben dolgozom, természetesen gyakornoki fizetéssel. Az életpályamodell miatt a nyakamon van a portfólió és a minősülés, a legtöbb időmet az adminisztráció tölti ki. Kevés a dolgozó, sok a problémás gyermek, és a legtöbbször egyedül maradok velük a csoportban. Azok a gyerekek, akikkel tudnék foglalkozni, sajnos háttérbe szorulnak, az SNI-s, BTMN-es és egyéb problémás gyerekek miatt. Kevesebb gyermek kellene a csoportba. A fizetésről ne is beszéljünk...

Pedagógus, Fejér megye

Középiskolai tanár voltam, most nyáron felmondtam. Három kisgyermek mellett még a fél állás is sok volt, mert heti 20 óra helyett rendszeresen 30-40 órát dolgoztam az előző tanévben, az online oktatás során. Mindezt nettó 116 ezerért… A rekordom a heti 50 óra volt (dolgozatjavítás, feladatlapok készítése, adminisztráció stb.) - még egyszer hangsúlyozom: heti 20 óra helyett… Mindeközben mindenhol azt olvashattam, hallhattam, hogy mi, tanárok, csak a lábunkat lógatjuk, semmihez sem értünk, nem dolgozunk, mégis kapjuk a fizetést stb. Egyre nagyobb stressz volt számomra, hogy a belem kidolgozom, miközben a munkám mennyiségére, minőségére sz…ik mindenki (szülő, diák, kolléga, igazgató, mindenkinek tök mindegy, hogy mit és hogyan csinálsz…), és emiatt a senki által nem becsült munka miatt nem jut elég időm, energiám a gyermekeimre, férjemre, magamra. Most úgy érzem, hogy soha többé!

Pedagógus, Budapest VI. kerület

Szeretnék szólni az óvodai dolgozók megalázóan alacsony bérezése miatt! Ezzel még a lelkesebb, jobb pedagógusok is elhagyják a pályát, mert neki is van gyereke, akit etetni kell. Így pl. egyik gyermekemnél óvodában minden évben más volt az óvónő (ami kifejezetten nehézzé teszi pl. a szabályok betartását, a biztonság megélését). És az óvónőhiány miatt délután volt, hogy a dadus vigyázott rájuk, vagy egy óvónő vitte a csoportot (ami igen megterhelő, így többen emiatt is felmondtak). És ezt még hivatalossá is tették, megengedhető lett papíron, hogy a dadus vigyázzon rájuk, de a gyermekeink isszák meg a levét. Ennek ellenére hálapénzt nem fogadnak el, viszont így csak az önkormányzat/állam emelheti meg a fizetésüket, amit ez úton is szeretnék javasolni. Tényleg a 24 órában vagyunk, vagy azon is túl, hogy megmentsük az oktatást, és gyermekeinknek biztosíthassuk a megfelelő pedagógusokat!

Szülő, Budapest XI. kerület

Sok remek pedagógust sodort mellénk az élet, akik elhivatottak a szakmájuk iránt, de rengeteg a kiégett motiválatlan befásult tanár. Túlterhelt gyerekek, rengeteg óraszám o-dik és aznap még 8-dik óra. Lassan többet tölt a gyerek az iskolában, mint egy felnőtt a munkahelyen. Tanárhiány összevont órák, felszerelés és eszköz hiány olyan szituációkba kényszerítik a szülőt amiről mindenki tudja hogy rossz, de mivel nincs más opció hallgatólagosan tűrni kell..

Szülő, Győr-Moson-Sopron megye

Óvónő vagyok. Csak reménykedek, hogy a kolléganőm is kitart, mint én. Mert ha ő elmegy, egyedül maradok, és nem fognak találni a helyére senkit. Egyedül nem bírja ezt senki. Pedig ez az életem, imádom a munkám minden nehézsége ellenére. Nem akarom abbahagyni, de a rendszer lehet, hogy rákényszerít.

Pedagógus, Bács-Kiskun megye

A tanárokat mindenhol maximális óraszámra (26, osztályfőnök 24 óra) feltöltik. A kevés fizetés mellé nem kapnak (mert nem fizetik ki) a túlórát, magánórákat pedig már csak a családjukkal tölthető idő rovására tartanak, ha bírnak. A zenetanárok a délelőtti órák elhúzódása miatt csak későn tudnak kezdeni tanítani, és akár este 19:30-20:00-ig is tanítanak (sok közöttük a kisgyermekes anyuka). A zenetanárok nem kapnak osztályfőnöki pótlékot sem (pedig 23-25 növendéke is van egyeseknek, és napló, anyakönyv és bizonyítványírás is a feladatuk). Az pedig felháborító, hogy egy üzletláncban 3 éve dolgozó polcfeltöltőnek 30-40 .ezer forinttal több bruttó bére van (+ cafetéria és műszakpótlék, munkaruha), mint egy 20 éve dolgozó Pedagógus II. fokozatba lépett általános iskolai tanárnak (akinek nincs cafetéria, max. osztályfőnöki pótlék).

Pedagógus, Vas megye

Az óvodai nevelés egyre nehezebb, nincs fejlesztés, nincs utazó gyógypedagógus. 3 év alatt 4 óvónőváltás volt a csoportban. Jelenleg sem jobb a helyzet abban az óvodában, volt év, amikor több mint 6 ember ment el.

Szülő, Budapest IV. kerület

Csak rohannak végig az anyagon, hogy befejezzék, nincs idő gyakorlásra. Az elvárások túl magasak. Szóbeli felelet már nincs is, túl nagyok az osztálylétszámok. A tanárok belefásultak, nincs türelmük, sajnos már némelyik a jóindulat, biztatás, dicséret fogalmát sem ismeri. Frusztrációját a gyerekeken vezeti le indokolatlan szigorral. Teljesen felhígult a szakma, kevés az ember, mindenkit felvesznek, aki csak jelentkezik.

Szülő, Győr-Moson-Sopron megye

A tornyosuló adminisztráció, a másik óvodapedagógus hiánya a csoportban hozzájárul a korai kiégéshez. A pedagógusfizetés az idő elteltével teljesen elértéktelenedett. Nincs megbecsülés, elismerés, motiváció, cserébe vannak magas elvárások, egyre több SNI gyanús gyermek, akiknek a fejlesztését is sok esetben az egyedül csoportot vivő pedagógust terheli. Egyáltalán nem vonzó a mai fiatalok számára ez a pálya, ami nem is csoda. Ha így folytatódik, nem lesznek óvodapedagógusok, tanítók, tanárok a jövőben.

Pedagógus, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Döbbentem figyelem évek óta, ami az óvodákban, iskolákban történik. Annak ellenére, hogy egyre jobban érezzük a bőrünkön a szakemberhiányt, az irányítási rendszer ahelyett, hogy kedvet csinálna az utánpótlásnak, csak még inkább elveszi azt... A kollégák erejükön felül próbálnak kitartani, amire rámegy az egészségük, így már mindenki helyettesít mindenkit... És bár vészesen fogynak a szakos kollégák, mégis egyre nehezebb megfelelni az újra és újra megváltoztatott és egyre emelkedő szakmai és jogszabályi követelményeknek. Pedig mindannyian azt szeretnénk, ha gyermekeinket nyugodt, kiegyensúlyozott és egészséges pedagógusok nevelnék vidámnak, kreatívnak, életrevalónak és örömmel telinek. Én ilyen iskolát szeretnék :)

Pedagógus, Fejér megye

Két óvodás korú gyermekünk van. Az óvónők, pedagógiai asszisztensek, dadusok a végletekig le vannak terhelve. Borzasztó látni, hogy bár a lelküket kiteszik a gyermekekért, mennyire nincsenek megbecsülve. Sem anyagilag, sem erkölcsileg. A fiatal óvónők jönnek-mennek, néhány régi, elhivatott kolléga tartja a frontot. De meddig lehet ezt bírni? Nem lehet minőségi munkát végezni ilyen körülmények között. 20-25 fős csoportokat visznek egyedüli pedagógusként. Differenciálás, egyéni fejlesztés? Ugyan már!

Szülő, Csongrád-Csanád megye

Túlterhelt pedagógusok, nevetségesen alacsony fizetések mellett. Túlterhelt gyerekek, teljesen felesleges mennyiségű lexikális tananyaggal, minimális gyakorlati, életre felkészítő tananyaggal. Hiányzó tartalmas, minőségi kapcsolat pedagógus-szülő-diák között.

Szülő, Somogy megye

Rengeteg felesleges papírmunka, ami a gyerekektől veszi el az időt. Alacsony bérezés, folyamatos ellenőrzések, minősítések. Kevés óvodapedagógus, szakmai segítő munkatárs, miközben egyre több a problémás gyermek. Magas csoportlétszámok, a gyermekvédelem ténylegesen nem a gyermekekért van. Szakszolgálatok túlterheltsége miatt a gyerekek későn vagy egyáltalán nem jutnak szakszerű fejlesztéshez....

Pedagógus, Heves megye

Rendszerszintű váltásra van szükség és összefogásra! 10 év, ped2 minősítés, innovatív, digitális... Alacsony megbecsültségre példa: 2017-es lakásvásárlásnál még hitelképes (+félállással) voltam, 2021-ben bekért bérpapírok alapján hitelképtelen vagyok (1 munkahely). Miért? A válasz egyszerű, mert nettó 196.000 Ft-ot keresek pótlékok nélkül. Mindeközben a szakmunkás bérminimum: 200.000 Ft. 2015 januárjától 101.500 forinton rögzítették a ped. béreket és azóta sem emelték a vetítési alapot. Sajnálom, de kénytelen vagyok elhagyni a pályát.

Pedagógus, Budapest XIV. kerület

Tragikusan leterhelt óvónők és pedagógusok, sokan a kiégés szintéjén vannak. Fejlesztő pedagógust lehetetlen találni, akit kiírnak, az meg sem jelenik a foglalkozáson. Sok iskola előtt álló gyerek beszédét nem lehet megérteni, de logopédus sehol...

Szülő, Békés megye

Szülőként katasztrofálisnak látom a helyzetet. A gyermekek fejlettségi szintje nincs mérve. Ugyanúgy kezelik a fejlett és a kevésbé fejlett gyermekeket. Sajnos látható, hogy rengeteg a fejlődési rendellenességű gyermek. A szakhatóságokra hónapokat kell várni, és az iskolában nincs lehetőség a tanterv miatt megvárni az elmaradottakat. A tavalyi online oktatás egyelő volt a nullával. Ez minden, csak nem színvonalas oktatás.

Szülő, Győr-Moson-Sopron megye

Lassan 6 éve vagyok a óvodapedagógus. Szomorú, hogy ha a férjem nem lenne, valószínű hónapról hónapra élnék. Egy csoportot viszek egyedül, dajkát nem sűrűn látok. Nem akarok senkit minősíteni, de annyit keresek, mint a dajkák, viszont a felelősség rajtam van. Teljesen kimerült vagyok. Úgy gondolom, ha emelnék a pedagógusok fizetését legalább 50%-al, sokkal motiváltabb lenne mindenki, ami igazából a társadalom javára válna. Remélem lesz változás, mert sajnos gondolkodok azon, hogy hagyom az egészet a francba...

Pedagógus, Bács-Kiskun megye

30 éves tapasztalattal, 3 diplomával a társadalom legkevésbé megbecsült rétegébe tartozom, ami elkeserítő. Sehol, semmilyen értékünk nincs, a tankerületvezetők kifejezetten örülnek, ha elhagyjuk a pályát, „mert az öregekkel mindig baj van, mindig van véleményük”. A változáshoz szükséges lenne a nagyfokú béremelés, az óraszámok csökkentése, az előmeneteli rendszer eltörlése. A gyerekek részéről a változást a tananyag csökkentésével, a minőségi tananyag, tankönyvek visszahozatalával, az életkori érésüknek megfelelő iskolakezdéssel kellene kezdeni. Megszüntetni a központosítást, visszaadni a jogokat a szülőknek és a pedagógusoknak a döntések terén.

Pedagógus, Budapest IV. kerület

Az óvónők túlterheltek, nincs rendes kommunikáció az óvópedagógusok és a szülők között, hisz arra sincs igazán idejük az óvónéniknek, hogy a gyerekekre megfelelő figyelmet fordítsanak, nemhogy ezt még kommunikálják a szülők felé is… A 30 gyerekre még a 2 ember is kevés, nemhogy az egy, ami hiányzás miatt néha előfordul. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy korunk népbetegsége az egyre több SNI-s gyermek, akik még több odafigyelést igényelnének!

Szülő, Pest megye

A fő probléma az alacsony bér. Ez részben anyagi gondokat okoz, ami feszültséget, stresszt hoz. Részben a megbecsültséget tükrözi, ami egy lelki trauma. Emiatt tanárhiány van, a plusz terhelést a még pályán lévőkkel kell megoldani. A stressz és rossz hangulat elkerülhetetlenül tükröződik a tanárok arcán és lelki állapotán. A gyerekek hosszú éveken át látják, hogy ez egy stresszes pálya, jobb elkerülni. Ez egy ördögi kör, amiből mielőbb ki kell törni. A gyerekek lelkével, fejlesztésével is foglalkozni kell, az alap probléma a fenti. Nem minden a pénz, de van az a szint a bérekben, amikor már nehéz elhivatottnak lenni, és ezt sajnos elértük.

Szülő, Baranya megye

A portfólió és a minősítés pusztán új papír gyártása, és minden fontos dolog (gyerekek, család) háttérbe van szorítva amíg készül. Az a kolléga, aki nem igazán szokott rendszeres munkát végezni, de ezt megcsinálja, 100%-os minősítést kap... Megalázó fizetés, amit tűrünk, mert hivatástudat van... de abból nem lehet fizetni a boltokban... Lassan összeomlik az oktatás. A mai gyerekek pedig nem kapják meg a boldog óvodás és iskolás éveket, mert bőrükön érzik a kialakult helyzet hatásait...Tragikus.

Pedagógus, Komárom-Esztergom megye

44 évesen, 20 év tapasztalat birtokában nem tudok megélni a fizetésemből. Heti 17 órára szerződtem, mert kisgyerekeim vannak, de emellett rendszeresen helyettesítek heti 3-4 (fizetetlen) órát. Így keresek nettó 100 ezer Ft-ot, amely a hónap 10-ig elég.

Pedagógus, Pest megye

30 m²-es csoportszobára a mi településünkön 29-32 gyerek jut. Plusz óvónő és dadus. Érdemi munkát így hogy lehet végezni? Torna foglalkozást rossz idő esetén lehetetlen.

Szülő, Győr-Moson-Sopron megye

Az iskolában nem készségfejlesztés folyik, hanem a száraz tananyag átadása, persze hogy frusztrált a legtöbb gyerek és tanár. Ennek az oktatásnak nem sok értelme van, ami nem a tanárok hibája. Az egész rendszert kellene megreformálni. Sajnálom az oktatás minden résztvevőjét.

Szülő, Pest megye

Bár én óvodapedagógus vagyok és fontosnak tartom kiemelni az óvodai nevelést is. A fizetésem még hagyján, bár az önkormányzati korrekcióval sem érem el a szakmunkás minimálbért, ami miatt mindennap azon vagyok kénytelen gondolkodni, minek is megyek be egyébként dolgozni, ennél azért többre tartom magam. Pláne mikor ahhoz, hogy el tudjam látni a munkámat, nekem kell megvenni ezt-azt a tevékenységekhez… A csoportlétszámom 20 fő feletti, amibe 4 SNI is tartozik, valamint újabban megjelentek a diabétesszel élő gyermekek is. Hiába tervezem meg a napot, készülök egész hétvégén, esélyem sincs a fejlesztésre. A túlélésért küzdök, mert vagy verekedés van, vagy inzulint kell beadnom, vagy egyéb problémát kezelnem. A nap végén semmi másra nem vágyom, csak hogy minden gyerek épségben jusson haza, ne kerüljek bajba, míg a szülők joggal érdeklődnének, milyen témával foglalkoztunk aznap. Nincs elég ember, sem elég eszköz vagy anyagi háttér. Kiábrándító.

Pedagógus, Fejér megye

„Pedagógushiány” nincs. Ezért igazgatónk belső átszervezéssel „oldotta meg”. 3 hét után annyira fáradt vagyok, mint máskor június elején. Minőségi munkát így nem lehet végezni. Cél pusztán a túlélés, sodródás az árral.

Pedagógus, Zala megye

Kedvenc óvónőnk elhagyja az ovit. A kezdő bér siralmas, 25-en vannak egy csoportban. A pedagógushiány miatt hol dadus vagy ped. asszisztens helyettesít, hol összevont csoportok vannak. Szomorú.

Szülő, Budapest XV. kerület

A pedagógushiányra hivatkozva semmit sem tesznek a gyerekek jogait nyilvánvalóan sárba tipró tanárral sem, a szülők bármilyen figyelemfelhívása után figyelem helyett a szőnyeg alá söprés, elhallgattatás van. Nincs válasz a lelki abúzusra, az iskola, a tankerület, az egész rendszer csak időt húzott. Ha olyan elkeseredett vagy, hogy elhozod a gyermeket, akkor meg már végképp egy szalmaszálat sem tesznek keresztbe a gyerekek érdekében. Még várják is, hogy menjen el a szülő, gyerek, és megy a „propaganda”, hogy „nincs itt semmi probléma, vagy ha van, a gyerek (?!) meg a szülő a hibás”. Mi elhagytuk ezt az iskolát, szörnyen csalódva, de sokan nyelik a békát, mert élethelyzetük, más oda járó gyermekük miatt nem mernek szót emelni, változtatni. Hónapokig tartó folyamat során semmi eredmény, mert a rendszer nem is kényszeríti ki magából a valós válaszokat!

Szülő, Budapest X. kerület

Nem jut minden csoportba két óvónő. Örülünk, ha akad ped. asszisztens, aki segít. Már pedig szükség van a segítségre, mikor egy csoport 25-30%-át sérült, SNI, BTMN, netán autista gyermek teszi ki. Emellett ott van a sok adminisztráció, s egy gyakornoknak és egy mentornak ez még több papírt jelent. Mi értelme? Megutálja már a pálya elején a bírhatatlan mennyiségű dokumentáció miatt a szakmát. Az értékelések és a portfólió a napi-heti-havi és éves tervek mellett, továbbá ott van a projektekre, világnapokra készülés. Emellett a gyermekek személyre szabott adminisztrációja minden nap. Felmérése és értékelése félévente és még sorolhatnám... És miért is? Potom pénzért?!? Egy egyszerű, végzettség nélküli takarító többet keres...

Pedagógus, Vas megye

32 éve a pályán levő pedagógusként tanúja lehettem az oktatásirányítás korszakainak, de ez a rombolás, ami 10 éve kezdődött el, soha nem volt tapasztalható. Példaként említem, hogy az „átkos” szocializmus utolsó éveiben is nagyobb volt a tankönyvválaszték, mint most. Ilyen mélységben még soha nem avatkoztak bele az oktatásba. A megalázóan alacsony bérek miatt feleségemmel együtt kénytelenek vagyunk másodállást vállalni (így ketten dolgozunk három álláshelyen, mindegyik pedagógiai munka). Én heti 36 órát nyomok le a gyerekek között, és csak ez után jöhet az órákra való felkészülés, dolgozatjavítás, adminisztrálás stb. Lelkifurdalásom van amiatt, hogy a nap végén már nem vagyok képes normálisan felkészülni másnapra (háttéranyagok, szemléltetőanyagok keresése, az óra menetének átgondolása stb.) Gondolkoztam azon is, hogy hétvégén elmegyek valamelyik üzletlánchoz polcot pakolni, de ez már meghaladná az erőmet.

Pedagógus, Fejér megye

Mi nagyon elégedettek vagyunk az óvodával és az (1db) óvónőnkkel, mert Ő a szabadidejét és minden erejét a gyerekek fejlődésére fordítja. De egyedül van. Vegyes csoport: a nagy gyerekeknek is aludni KELL, mert nincs aki foglalkozzunk velük, pedig lehetne akkor iskola előkészítő. Ha rendesebben megfizetnék a pedagógusokat, nem csak az elhivatottak maradnának és teljesítenének. Befizetett adómból inkább ezt támogassák, mint a “focit”.

Szülő, Budapest XVII. kerület

Szakemberhiány, az SNI-s diákok diszkriminálása, szisztematikus kirekesztése folyik. A pedagógusok eszköztelensége, alulmotiváltsága, az oktatás központosításából fakadó közöny jellemzi a közoktatást. A 21. század kihívásaira középkori válaszokat ad a kormány. A szakmabeliek elhallgattatása és ellehetetlenítése zajlik. A pedagógusokból majdhogynem közellenséget csinál a gyűlöletkampány, amit ma a hatalom folytat.

Szülő, Baranya megye

Óvodapedagógusként több mint 30 év munka után nehéz teljesíteni az egyre növekvő feladatokat. A csoportlétszám magas, sok gyerek közülük sajátos nevelési igényű, hiperaktív BTM-es vagy neveletlen, agresszív. Nagyon nehéz a napi munka, szinte a túlélésért játszunk. A rengeteg adminisztráció és feladat között elveszik a gyermek, akinek igencsak szüksége lenne a szeretetre, türelemre, meghallgatásra. A szülők többsége is túlterhelt, kevés idő jut a gyerekekre, érzelmileg nagyon elhanyagoltak, amin mi nem igazán tudunk ilyen feltételek mellett változtatni. Fáradtak vagyunk fizikailag, lelkileg.

Pedagógus, Vas megye

Rég elhagytam a pályát. Feleségem a gyermekek mellett, így én nem engedhetem meg magamnak azt a megalázó fizetést. Amit pedig azóta csak hallok: folyamatosan növekedő terhek a pedagógusokon munkaidőben, adminisztrációban. Semmiképp nem mennék vissza. Pedig tudom, hogy a férfi tanárok még inkább hiányoznak az iskolákból. Bontjuk az országot...

Szülő, pedagógus, Pest megye

Gyermekem mellett nincs képzett szakember. Így csak teng-leng az oviban. Nincs kapacitásuk ennyi gyerekre. Nem tehetnek róla, a rendszer borzalmas.

Szülő, Pest megye

A „nemzethy tanrend” nem oké. Egy 10.-es gyereknek 32 órarendi órája van. E mellett még házi feladat megoldás, otthoni tanulás, edzés, különórák (ha éppen kell/szükséges). Ez azért felnőtteknek is sok.

Szülő, Pest megye

Óvodapedagógusként egyedül vagyok egy egy csoportos óvodában. A kolléganőm is ezt csinálta hónapokig, amíg nem jöttem ide dolgozni. Három hónap közös munka után az évekig tartó túlterheltség miatt lebetegedett. Tíz hónapja nem tudja felvenni a munkát. Kineveztek vezető helyettesnek... Ehhez semmilyen végzettségem nincs. Kolléganőm segít telefonon amit tud, de állandóan kimerültnek érzem magam. Fogy az erőm és a türelmem. Sosem érek a feladatok végére.

Pedagógus, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Szakképzésben dolgozom. Sok minden között a szakoktatásban szörnyű az állandó változtatás. Két évente változik a tanterv. Az iskolában levő 5 évfolyam rendszeresen 3 különböző program szerint tanul, kapkodhatja a fejét a tanár, hogy most éppen melyiknek megfelelő osztályban van órája. Folyamatosan változtatják a szakmai vizsgák rendszerét is. Mire egy tanuló eléri a technikus évfolyamot, már más a vizsgarendszer, lehet, hogy még a szakma neve is más, mint amire jelentkezett nyolcadikos korában. A közismereti tankönyvekkel sem jobb a helyzet. Elkezdünk egy tankönyvcsaládot a 9. évfolyamban, a 10.-re már nem tudjuk a következő kötetet megrendelni. A rendelhető könyveket évente változtatják. A szakképzésben állítólag több a pénz. Sajnos ezt nem vesszük észre. Nem tudunk a laborokban fejleszteni, új műszer beszerzése nem lehetséges.

Pedagógus, Jász-Nagykun-Szolnok megye

A jelenlegi óvodánkban 9 szakember hiányzik. Van csoport, ahol nincs óvónő, csak pedagógiai asszisztens. Mindent megtesznek, amit lehet. Egyre elkeserítőbb a helyzet! A fiatalok elmennek, csak az idősebbek vannak, akik nemsokára nyugdíjba mennek.

Szülő, Budapest XXI. kerület

Agyon vannak terhelve a gyerekek. Nagyon gyorsan, nagyon nagy mennyiségű anyagot kell tanulniuk. Az állandó, folyamatos számonkérési rendszer pedig szörnyű! Elavult, és nem sok pozitív hatása van a gyermekekre. Sokszor korukhoz képest nagyon maximalista, extrém az elvárás. Gyakran csalódás az iskola, a tanulás. Szülőként is teljesen feleslegesnek érzem, hogy ennyi időt beleölünk. Pedig nem ritkán a család idejét veszi el, mert annyit kell nekik segíteni.
A rendszer nagyon rossz...

Szülő, Zala megye

Kétcsoportos óvoda évek óta 3 óvónővel. Ped. asszisztens nincs, csak egy végzettség nélküli segítő, ami őszintén szólva semmit sem ér. Nem lehet egyedül a gyerekekkel. Szégyen, hogy mindenféle végzettség nélkül bárki bejöhet az "utcáról" a gyerekeink közé. Továbbá szégyen a szakmával szemben a bérezésünk is. A végzettség nélküli ped. asszisztens státuszban lévő segítő bére és az én bérem között minimális a különbség. A felelősség és a papírmunka őt semmilyen formában nem érinti. Az illetékeseknek nagyon el kellene gondolkodni ezen, mert pár év és az egész oktatás össze fog omlani. A fiatalok számára nem vonzó a pálya, de a pályán lévők számára is egyre kevésbe, mert ennyi pénzből nem lehet megélni.

Pedagógus, Bács-Kiskun megye

A 22-26 óra leterhelés csak elméletben létezik; alapban mindenkit 26 órára járatnak, plusz helyettesítés ingyen. A 2014-es minimálbérhez rögzített béralap valójában a bérek befagyasztását jelentette - más szektorban többet lehet keresni. Én ismét a váltáson gondolkozok. A minősítés megalázó. Okleves mesterfokozatú tanárként pitizhettem a pedagógus II. minősítésemért olyan "bizottságban", ahol 30 órás tanfolyamot végeztek el a minősítők. Az oktatást nem szakemberek irányítják, hanem gyakorlatilag szakmailag nullák.

Pedagógus, Hajdú-Bihar megye

Teljesen elfogadhatatlan, hogy olyan idegen emberek döntenek a gyerekek sorsáról, akik nem ismerik, nem tudják milyen szinten van. Hagyni kellene, hogy az óvoda és a szülő döntse el, hogy a gyerek érett-e az iskolára.

Szülő, Pest megye

Bár nagyon meg vagyok elégedve gyermekem iskolájával, a tanárokkal és tanítókkal, több problémát látok. Nagyon alacsony a társadalmi és anyagi megbecsülése a pedagógusoknak. Javaslatom: fordítsuk meg az arányokat, a pedagógusok kapjanak minisztériumi kiemelt fizetéseket, a minisztériumi dolgozók pedig pedagógusi fizetéseket. Az élmény alapú oktatás bevezetése nem lenne rossz, számomra meglepő volt pl., hogy egy kifejezetten jó iskolában sem kísérleteznek kémia vagy fizikaórán, így nem lehet a diákok érdeklődését felkelteni – és ez megint nem a túlterhelt és eszköztelen pedagógus számlájára írandó hiányosság.

Szülő, Pest megye

Inkább csökkentik a csoportok számát, emelik a csoportlétszámot, hogy legyen óvónő minden csoportban. Meddig mehet ez el? Meddig lesz tartható ez az állapot? 7 csoportból kettőben nyugdíjas, egyben ped. asszisztens a váltótárs. Emelni kell a béreket, juttatásokat, különben senki nem jön erre a pályára.

Pedagógus, Budapest III. kerület

Egyre több és több az adminisztráció, amit általában haza kell vinnünk, a magánéletünk rovására. A sok határidős munka, továbbképzések hada, portfólió írás, ellenőrzések elveszik az időt a gyerekekkel való foglalkozástól, ami szerintem a legfőbb feladatunk lenne. Diplomások vagyunk, akiket köteleznek portfólió írásra és védésre, hogy bizonyítsuk mennyire jó pedagógusok vagyunk olyan szakértők előtt, akik talán épp nem is ezen a területen dolgoznak. Megalázónak és felesleges tehernek, 1 év plusz feszültséggel teli időszaknak érzem. Aki nem teljesíti, az búcsúzhat az állásától. A kollégák túlterheltek, idegesek. A fizetésünkről meg nem is beszélve....

Pedagógus, Csongrád-Csanád megye

Az óvodai fejlesztésekkel kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy ha az ember nem tud zsebbe nyúlni és a magánfejlesztéseket megfizetni, akkor nem igazán megoldható, vagy legalábbis nem túl hatékony a gyerkőc fejlesztése az állam által nyújtott keretek közt.

Szülő, Jász-Nagykun-Szolnok megye

A tanárok leterheltsége miatt nem jut elég szakmai figyelem és odaadás. A tanárok ki vannak égve, az alapvető feladataikat sem tudjak ellátni...ami a tanítás lenne. A lelki odafigyelésről nem beszélek. A tehetségek elvesznek. A gyerekem teljesen elvesztette a jövőképét ebben a világban. Nem csoda. Ő is és én is el vagyunk keseredve. A szakmai oktatás gyakorlati része a technikumokban a 3 év alatt nulla volt.

Szülő, Bács-Kiskun megye

Évek óta vezető vagyok, ami alapján heti 12 óra lenne a csoportban töltött óraszámom. E helyett heti 30 órát vagyok csoportban. Sajnos a törvény szerint járó túlórapénzt sem kapom meg. Nincs óvodapedagógus, részmunkaidőre meg egyáltalán nem jelentkeznek.

Pedagógus, Győr-Moson-Sopron megye

Másodállás, harmadállás, alkalmi munkák, tanfolyamok, magántanítványok, értelmetlen portfóliókészítés, ostoba NAT, kormányzati cinizmus vagy uszítás a pedagógusok ellen, tanári és iskolai autonómia hiánya, sztrájk akadályozása, takarítatlan termek, megszorító tankerület stb. Elegem van!

Pedagógus, Budapest VIII. kerület

A hatéves gyermek beiskolázását nem döntheti el az a diplomás pedagógus, aki a szülőn kívül a legtöbbet tud a gyermekről, annak fejlődéséről, szociális helyzetéről. Ezzel is a szakma leértékelése történt központilag.

Szülő, Jász-Nagykun-Szolnok megye

A pedagógusok kiégtek, fáradtak, ezért gyorsabban lebetegszenek. Elöregedik és elnőiesedik a pálya. Bizonyos területeken érezni a hiányt, pl. informatika, matematika, kémia, biológia és a ritkább idegen nyelvek...

Szülő, Veszprém megye

Óvodapedagógus vagyok, negyedik éve viszem a csoportomat állandó délelőttösként, ennek minden adminisztrációs terhét is egyedül viselem. Idén a minősítésnek is megadtam magam, ezzel plusz adminisztrációs feladataim lettek, melytől néha azt érzem megfulladok. Sokkal jobb lenne, ha a plusz energiát a gyerekekre lehetne fordítani. Az óvodánkba most is keresünk óvónőt de senki se jelentkezik, addig asszisztenssel próbáljuk kihúzni. Hol van már a régi óvodai nyugalom???

Pedagógus, Budapest II. kerület

Pedagógus és szülő is vagyok. Családommal több mint 10 éve albérletben élek, és sajnos esélyünk sincs egy saját otthon biztosítására. Pedagógusként naponta kell szembesülnöm azzal, hogy a gyermekek leterheltek. Ugyan volt kezdeményezés a tanórák számának csökkentésére, ez csupán látszatintézkedés. A kötelezően elvárt tananyag nem ad teret az eltérő képességű gyermekek közötti differenciálásra. Az integrációs törekvéseket, felzárkóztatást és a tehetséggondozás együtt egy 30 fős osztályban nem lehet megvalósítani. Nem lehet egy tanteremben egyszerre 4-5 BTMN-es és 2-3 SNI-s gyermeket megfelelően fejleszteni, mert csak kudarcban lesz részük. Ha a szülő azt szeretné, hogy gyermeke versenyképes tudást kapjon, mellyel majdani jövőjét megalapozhatja, számos különórára kell járatnia csemetéjét. A tananyag nem fordít elegendő figyelmet egyik tantárgy esetében sem a gyakorlati tudásra. Katasztrófahelyzet van!

Pedagógus, Pest megye

Szülőként aggodalommal tölt el, amit az óvodában tapasztalunk. Kisfiam 5 éves, középső csoportba jár. Tavaly óta 1 óvónéni van, aki mindennap délelőttös. Borzasztóan kimerült, fáradt, az adminisztrációs teendőivel el van maradva. Délután ped. asszisztens van a gyerekekkel, akit az elmúlt hónapban helyettesíteni kellett. Csak úgy tudták megoldani, hogy mindennap más volt a gyerekekkel. Ez borzasztó, a gyerekeknek is és a szülőknek is. Nincs az óvodában fejlesztő és más szakember sem. Ez számomra felfoghatatlan: a 16 gyerekből legalább 10 gyermeknek kellene segítség. Sajnos az óvónőket teljesen magukra hagyják segítség nélkül.

Szülő, Budapest XVII. kerület

Lányom szakgimnáziumba jár 11.-be. Idén már kétszer van egy héten tíz órájuk, egyszer nyolc órájuk. Ez kegyetlenség!! Mégis mit várnak?? Hogy lehet ezt megengedni??? A lányom, de nem csak ő, már kilencedik órán azt sem tudja, hol van. A hat ötperces szünetről nem is beszélve. Így kiégett, idegileg tönkrement fiatalok fognak érettségizni.

Szülő, Budapest IX. kerület

Saját óvodámban elmondható, hogy minden negatív körülmény ellenére még nagyon sokunkban a hivatástudat dominál a pályán maradás mellett. Sajnos a bérezés és egyéb juttatások szempontjából nagyon elégedetlen vagyok, de ennek ellenére munkámat szeretettel, becsületesen végzem, mint sokan mások. A munkánkat külső, sokszor érthetetlen döntések határolják be, mindez a nevelés és a gyermekek hátrányára szolgál. Nagy a veszélye annak, hogy intézményemben sem lesz pályakezdő fiatal kolléga, mert ilyen feltételek mellett nem vállalnak munkát a közoktatásban.

Pedagógus, Fejér megye

A tanárok alulfizetettek és túlterheltek. Még a legelhivatottabb, legtehetségesebb tanítók se tudják úgy végezni a munkájukat, ahogy arra a gyerekeknek szüksége lenne. A törvényhozók igyekeznek úgy alakítani a rendszert, hogy olyan gyerekek nevelődjenek, akik nem képesek önállóan gondolkodni, véleményt formálni. A fölösleges tárgyi tudás sulykolásával, a pedagógusok adminisztratív és helyettesítési feladatainak megnövelésével lehetetlenítik el a minőségi oktató-nevelő munkát, a gyerekek felkészítését a való világra. Ne robotokat neveljünk! Együttérző, együttműködő, vállalkozó kedvű, problémamegoldó, konfliktuskezelő, kiegyensúlyozott, BOLDOG emberkéket!

Pedagógus, Pest megye

Egy teljes tanévet vitt végig egy óvónő nagycsoportban úgy, hogy ő egyben a tagóvoda vezetője is! Nem tudom, kapott-e legalább anyagi és emberi megbecsülést, és végtelenül tisztelem amit teljesített, de ennek nem szabadna így lennie!

Szülő, Budapest XII. kerület

Tök jó, hogy ösztöndíjat kapnak a gyerekek a technikumban, de nem a tanárokat kéne jobban megfizetni abból a pénzből? Alig van, aki tanítson. Kevés, ha csak 1-2 tanár van, akit a diák néz is valamire, figyel rá. Már minden óvodában, iskolában hiány van szakemberből.

Szülő, Budapest IV. kerület

Óvónőként 6 csoportos óvodában 4 csoportot egyedül visznek a kollégák, köztük én is. Elvárják, hogy vállaljuk bemutatókat, járjunk mi is más óvodákba bemutatóra. Mégis hogyan???? Túlórázunk, pénz nélkül. Lássunk el, fejlesszük BTM-es gyerekeket 26-30-as létszám mellett. Egyedül...

Pedagógus, Budapest XXII. kerület

Ha 2022-től a szakmunkás minimálbért 20%-al megemelik, akkor már a Pedagógus I. kategóriában 10 éve tanító pedagógus bérét is ki kell egészíteni A SZAKMUNKÁS MINIMÁLBÉRRE! Ameddig ez nem változik, ne csodálkozzon senki, hogy esik a színvonal! A gyerekek az iskolában kinevetik a tanárokat, ha megtudják mennyit keresnek! Miért nézne fel egy tanárra, hogy mutathat példát egy gyermeknek, ha minimálbért keres, nincs pénze a 120-150 ezer forintos albérlet mellett minőségi ruhára, nincs pénze semmire!?

Pedagógus, Vas megye

Az óvónő nem lehet beteg. Egy óvónő van egy csoportra és egy dada. Ped. asszisztenssel próbálják tehermentesíteni az óvónőket, aki délután felügyel. De volt olyan is, hogy ki is vitte őket óvoda területén kívülre, ami nem is szabályos. Hihetetlen ami zajlik, több csoportban is csak egy óvónő van, egy csoport van ahol ketten vannak az összesből. Hogy fognak így felkészülni az iskolai életre? Bár ahogy hallom, az iskolában is gond van. 3 év alatt egyszer sem volt délután napközi, mert nincs tanár. Mindenütt komoly probléma van.

Szülő, Budapest XXII. kerület

Kevés a tanár, nincs karbantartó és már takarítót találni is nehéz. A közeg, melyben gyermekeink élnek, a túlélésről szól, az "ezt a napot valahogy bírjuk ki" állapotban. Napi rendszerességgel ró feladatokat a szülőkre a rendszer, nem is beszélve az elmaradt karbantartásokról, festésről, iskola felújításokról, mely évtizedek óta rendszeresen a szülőkre hárul. A KK az az állami szervezet, amely rendszeresen jogszabályok és normák áthágására készteti alattvalóit. Fontosabb megspórolni még pár forintot, mintsem valamilyen elfogadható szinten teljesíteni az állami feladatokat.

Szülő, Győr-Moson-Sopron megye

Az évek óta fennálló embertelen mértékű elvárások teljesítése miatt teljesen kimerültem, stressz hatására egyre erősebb pszichoszomatikus tünetek kísérik a mindennapjaimat. Pszichológus és pszichiáter egyöntetűen javasolják a hivatásom azonnali/mihamarabbi ideiglenes (esetleg végleges) felfüggesztését.

Óvodapedagógus, Budapest XIII. kerület

Egy éve elhagytam a pedagógusi pályát. A pályamódosításban elsősorban a túlterheltség és a pedagógus életpálya modellben az előmenetelhez megkövetelt értelmetlen pluszmunka motivált. GYED után vártak vissza a tanári állásomba művészetoktatási intézménybe, de a teljes munkaidős állást nem tartottam összeegyeztethetőnek kisgyerekes anyaként a magánéletemmel. Az volt a tapasztalatom még a gyermekvállalás előtt (7 évet dolgoztam tanárként), hogy ez a munka a végsőkig kihasználta az erőforrásaimat, és azt láttam magam körül, hogy mindenkivel ez történik, aki igényesen áll hozzá a tanításhoz. Ráadásul az alacsony megbecsültség miatt a rekreációs lehetőségei egy tanárnak finoman fogalmazva korlátozottak. Saját erőből nem hogy évente egy nyaralásra, de sportolni, vagy egy-egy drágább kulturális eseményen való részvételre sem mindig futotta.

Pedagógus, Budapest XVIII. kerület

A pedagógushiány szemmel látható, egyre több óvodai csoportot kell bezárni, pavilonrészeket megszüntetni. Fizetésük nevetséges. Gyermekeink jövője az ő kezükben van, mert az alapok a legfontosabbak, és nem szeretném ha bármiben hiányt szenvednének. Egyelőre úgy tűnik, a jövőben csak tovább amortizálódik a szakma, ami rendkívül elszomorító. A jelenlegi vezetésnek a gyermekeit, unokáit is majd a nyugdíjas pedagógus tanítsa? Vagy matematikát a testnevelő tanár? El kellene gondolkodni…

Szülő, Fejér megye

A mi esetünkben az alsó tagozat 4 éve alatt a gyerekek 3-3 különböző tanítóval és napközis tanítóval voltak. A cserék mögött volt pályaelhagyás, alapítványi iskolába távozás és nyugdíjazás is. A két leghosszabban tanító tanár egyike sem volt gyakorlott a korosztállyal (pályakezdő, felső tagozaton tanító). Az angoltanárok évente cserélődnek az angol tagozaton, így csak keveset haladnak előre, mindig ismétléssel, a gyerekek szintjének felmérésével megy el az idő. A matematika tagozaton 1 évig nem volt állandó angoltanár. Az iskolában maradt tanárok maximálisan leterheltek, a feladataik kiosztásánál nem a képességük, hanem a kényszer a mérvadó.

Szülő, Budapest XVI. kerület

A pedagógus előmeneteli rendszer egy katasztrófa! A fiatalokat elriasztja a pályáról. Alacsony bérért, 29-es csoportlétszám mellett rengeteg az adminisztráció! Szakvizsga, Ped. 2-es minősítés után miért is vegzálnak bennünket az önértékeléssel, tanfelügyelettel?? A gyerekekre marad kevesebb energia. Lassan már alig lesz óvónő! „Hála” azoknak, akik ezt kitalálták az íróasztal mellet!!!

Pedagógus, Győr-Moson-Sopron megye

A pedagógusok megbecsültsége minden téren nagyon alacsony. Módszertani szabadság, autonómia teljes hiánya jellemző. Az egész oktatás felülről vezérelt, szakmaiatlan, sőt olykor dilettáns... Rengeteg a felesleges, értelmetlen adminiszrtráció, és áthárított, juttatás nélküli helyettesítések terhelik a pedagógusokat. A mindennapi munka értéke elvész, helyette felesleges minősítgetés, mely nem ad reális képet a szakmai munka minőségéről. A központosítás átláthatatlanná tette a rendszert, a korábbi vezetők eszköztelenek lettek, nincsenek döntési helyzetben, pedig az intézmények működését ők ismerik legjobban. A költségvetés szégyenletesen alacsony, pénzhez jutni esetleg pályázatok útján lehet, ami újabb megterhelést jelent.

Pedagógus, Bács-Kiskun megye

Rengeteg problémát látok a rendszerben. Az egész gyökere az óvónők alulfizetettsége és a napközbeni adminisztrációs terhek. Az alacsony bér miatt a fiatalok nem választják a pályát, aki benne van, sokan azért hagyják ott, mert a fő feladatuk nem a gyerekekkel való foglalkozás lett. 22-30 fős csoportokra 1 óvónő,1 ped. asszisztens és fél dajka jut (két csoport között ugrál). Ez akárhogy is nézzük, arra sem elég, hogy ne történjen nagyobb baj a gyerekekkel napközben. Érdemi foglalkozás, fejlesztés szinte kivitelezhetetlen, pláne egy vegyes csoportban. Min. 2 óvónő és 1 ped. asszisztens kéne egy csoportra.

Szülő, Fejér megye

A gyerekek túlterheltek. A kicsi fiamnak az iskolában kell lenni 4-ig, nem engedik haza. Nagyon fáradt, nem tud koncentrálni. A tankönyvek a tanárok szerint rosszak, vagy vetetnek másikat, vagy próbálják a meglévőt alakítgatni. Egyáltalán nem érdekli az iskolát, hogy a gyerek miben jó. Leadják amit muszáj, és kész. A nagy fiam másodikos. Teljesen új tanárok vannak minden évben, épp akit nyáron sikerül az iskolába csábítani. Nem alakul ki kötődés. Azt mondják, a gyerekek rugalmasak. Felháborító.

Szülő, Komárom-Esztergom megye

Óvodapedagógus vagyok. Idén több kisgyerekes ismerősöm is megkeresett, hogy legális-e amit tapasztalnak. 30 gyerek egy csoportban, az ágyak el sem férnek, minden nap más alszik a folyosón. Erős nyomás a gyed/gyes/háztartásbeli anyákon, hogy vigyék haza ebéd után a gyereket. Az óvodapedagógus egyedül dolgozik, a társát évek óta keresik. Nettó 160 ezer forintot ér a munkája. Mit lehet erre mondani? Legális? Nyugodj bele? Biztos jó ez a gyermekednek? Én évekkel ezelőtt magánba menekültem. A fizetés kicsivel több, de úgy maradok motivált, ha azt látom, hogy a rám bízott gyermekek semmiben nem szenvednek hiányt. Sőt, van miből pluszt nyújtani. Van rá energia, idő, motiváció...

Pedagógus, Budapest III. kerület

Nincs matek, kémia, fizika szakos tanár; a megoldás: vonjuk össze a természettudományos tantárgyakat, sőt 1-2. évfolyamon ne is tanítsuk! Az eredmény: összefüggéseket nem látó, tágabb környezetét nem ismerő, lebutított gyerek. A politika és vallás soha nem volt bevihető az iskolába. Ez mind borul! Miért?

Pedagógus, Pest megye

Az SNI-s gyerekek nagyon nehéz helyzetbe kerültek, kudarccal fognak szembesülni az iskolakezdéskor, ha marad ez a törvény. A régi törvény szerint maradhattak 1+1 évet az óvodában szakértői vélemény alapján, ezzel a plusz idővel fel tudtak zárkózni. Kérjük visszaállítani az SNI-sek 1+1 év óvodában maradásának lehetőséget! Ez a rendszer több évig jól működött!!!

Szülő, Baranya megye

Gyerekeim olyan sok felesleges anyaggal vannak leterhelve, hogy ami fontos lenne, azt az időhiány miatt csak bemagolni tudják, ami nem maradandó! Több időt tanulnak, mint egy felnőtt ember dolgozik! Túlterheltség, aggódás az életünk a túl magas színtű értelmetlen oktatási rendszer miatt!! Zombiként éljük az életünk folyamatos aggódással az iskola miatt, az oktatási rendszer miatt!! Nem csak mi, de a tanárok is, akik hiába szeretnének a gyerek mellett lenni, nem tudnak, mert minden döntést kivettek a kezükből!!

Szülő, Győr-Moson-Sopron megye

Szülőként és pedagógiai asszisztensként is... Egy háromcsoportos óvodában dolgozom, a mi csoportunkban egy óvónéni van, és mellette én, mint ped. asszisztens. Iszonyat az a sok adminisztráció, naplóírás, fejlesztési tervek, a napi feladatok dokumentálása és megvalósítása. Vegyes csoport, állandó figyelem és felelősség. Amióta mint dolgozó látom, mi történik, hát minden elismerésem az óvónőké, tanítóké, tanároké. Szülőként köszönöm a munkájukat!

Szülő, pedagógus, Vas megye

Van olyan frissen Pedagógus I. fokozatba sorolt kolléga, aki most szembesült azzal, hogy a fizetése egy fillérrel sem lesz több a minősítés után, mivel végre elérte a kötelező bérminimumot, így ezután nem kap kompenzációt. Az oktatási intézmény, ahol dolgozom, kb. 60%-os létszámmal dolgozik, a tankerület rugalmatlan, eszközöket nem kapunk, a helyünk is kevés. Évek óta gyakorlatilag semmilyen fejlesztés nem történik sem a tárgyi feltételek, sem a szakember-ellátottság terén, miközben a kihasználtságunk óriási. A pedagógusok, akikkel kapcsolatban állunk, egyre kilátástalanabb helyzetről számolnak be. Fiatal tanárok szinte nincsenek, a fejlesztésre szoruló gyerekek ellátása esetleges az intézményekben. A néhány utazótanár emberfeletti munkával próbálja ellátni a rájuk bízott 5-10 intézmény számtalan gyerekét.

Pedagógus, Pest megye

Óvodapedagógus hallgató vagyok, de a megbecsülés hiánya és a kevés fizetés miatt nem a szakmában képzelem el a jövőm. Több olyan szaktársam is van, aki teljes szívből dolgozna a gyermekekért, de a kevés fizetés és a rengeteg adminisztráció miatt ők sem terveznek a pályán maradni. Elszomorít, hogy a rengeteg vélemény ellenére sem történik változás, pedig gyermekek életei vannak a kezeinkben.

Diák, Heves megye

Túl sok óránk van naponta. Csak megemlítenék egy példát. Csütörtökönként 9 órám van. Ez annyit tesz, hogy 9x45 perc kb. 15 perces szünetekkel. Lehetetlen, hogy valaki 9 órán keresztül makulátlanul figyeljen, jegyzeteljen és tanuljon. Ja, és persze ezután hazaérek kb. 5-re, és ülök vissza tanulni, készülni a következő napra. És akkor még aznap semmit nem foglalkoztam magammal, csak az iskolával. Ez így mind összefoglalva rávilágít a diákok szemszögéből a problémákra a magyar oktatási rendszerrel. Remélem van mód arra, hogy megoldódjanak.

Diák, Baranya megye

Sokan irigylik tőlünk, óvodapedagógusoktól a 6 és fél óra munkaidőt. De kérem, mondjanak még egy olyan munkát, ahol munka után, szombat és vasárnap még otthon naplót írnak, válaszolnak a szülők kérdéseire, a gyerekek fejlődési naplóját írják és hadd ne soroljam tovább. És mindezt általában egy pedagógus teszi. Mert nincs váltótárs lassan sehol...

Pedagógus, Pest megye

28 éve tanítok, de ennyire rossz még sosem volt a helyzet. 28 fős osztályomba 6 papíros és 2 bukott gyermek jár. ADHD-s, hiperaktív, tanulási és magatartászavaros gyerekek tömkelege. A gyógypedagógusok biztosan megértik a helyzet súlyosságát. Tartok tőle, hogy a szülők többsége nem tudja, ez milyen drámai állapotokat jelent. Az osztálytermünk pici, levegőtlen, 8 éve nem volt kifestve, 600 gyerekre jut 1 tornaterem... soroljam még? Hova tűntek a kislétszámú osztályok és miért engedik, hogy a kétszemélyes interakció során is kezelhetetlen gyermek tönkre tegye másik 27 társa jövőjét??? Jahh... és a pedagógust is... Menekül a pályáról minden épeszű ember. A legnagyobb áldozatok pedig a gyerekek.

Pedagógus, Komárom-Esztergom megye

Az óvodában nincs elegendő létszámú szakképzett óvónő, így nem is tudnak megfelelő fejlesztést, illetve foglalkozásokat biztosítani a gyerekek számára. Az óvónők leterheltek és pályakezdőként sokan elhagyják ezt a szakmát, mert megalázónak tartják a fizetést, így nagy a fluktuáció és a gyerekek sérülnek.

Szülő, Fejér megye

A társadalom évek óta gyalázza a pedagógusokat, így a társadalmi megbecsülésük fokozatosan eltűnt. Mivel anyagi megbecsülésük sosem volt, nem nehéz megérteni, hogy ma miért akarják olyan kevesen ezt a hivatást, mondom: HIVATÁST választani. Kívánom, hogy legyen érdekérvényesítési erejük, mert a gyermekeimnek szükségük van példaértékű, hivatásuknak élni tudó tanárokra.

Szülő, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A csoportokat, 30 gyermek, 1 óvodapedagógus viszi és egy váltott műszakban járó dajka. Folyamatos a túlmunka az óvónők részéről. Van, hogy reggel 7 órától este 5-ig dolgozunk, majd másnapra készülünk, mindezt én 173.000 Ft-ért 9 év után szakvizsgával. A csoportszobát folyamatosan rendezni kell, ha normálisan meg akarok tartani egy énekes körjátékot, vagy délutáni altatásnál, ehhez 30 gyerekre 2 felnőtt van.... Mindemellett egyéni fejlesztésre nincs se idő, se energia, se ember. Jövőre a csoport felének kellene fejlesztésre járnia, de a fejlesztő pedagógus sem kap több órát, már most is zsúfolva vannak és jogosan nem tudnak több gyereket vállalni!!

Pedagógus, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Pályakezdő tanárként ijesztő volt látni, hogy a fizetési papíron megjelenik a "bérminimumra való kiegészítés" sor. Nem jut pénz a minőségi szórakozásra, a kultúrára, csak a lakhatásra több minta fizetésem fele elmegy, és még nem ettem semmit. Nevetséges, hogy 2014 óta változatlanok a pedagógusbérek, nem követve a minimálbéremelést, illetve az inflációt. Borzasztó, hogy annyi adminisztrációs teher van, hogy nem jut idő a minőségi felkészülésre, a magas óraszámok, állandó helyettesítések pedig szintén a leterheltségünket növelik, ami együtt jár azzal, hogy a magas színvonalú órák száma csökkenni fog. A tanári kar a kiöregedés szélén van, ami önmagában nem lenne baj, de új kollégákat alig találni, már nem csak természettudományos vonalon. Elkeserítő az egész. Több volt egyetemi szaktársam már nem tanérként dolgozik, hanem egy nagy multinál, amivel gondolhat a saját jövőjére. Abszolút érthető!

Pedagógus, Budapest XIV. kerület

Az óvodában nincs elég óvónő. A településen egy-két csoport van az összesen 24-ből, ahol megvan a 2 óvónő és egy dadus a csoportban. 32-en vannak egy csoportban, ami borzasztóan sok mind a minőségi foglalkozások megtartásához, mind a délutáni alvás megoldásánál. Például egyszerűen ennyi ágyat le sem tudnak tenni egy csoportban.

Szülő, Pest megye

Némely tankönyv tartalma botrányos. Például történelem, biológia (szexualitás téma). Otthon kell megtanítani a kihagyott tananyagot, vagy felülbírálni a tankönyvben szereplő szöveget. Ez költség, mert be kell szerezni a jobb minőségi tankönyvet. Illetve idő, ami a dolgozó szülőknek nem áll végtelenül rendelkezésre. Aki pedig saját maga nem tájékozott, nem is tudja, hogy probléma van a tankönyvekkel.

Szülő, Budapest IX. kerület

Kilátástalan helyzetbe kerültünk. Vannak kisgyermekes dolgozóink, akiket már nem terhelhetünk tovább. A nyugdíjasokat se. Így a pedagógiai programunkat egyre nehezebb magas szinten tartani. Nincs konyhás dajkánk, nincs takarító az óvodában, így a csoportos dajkáknak kell a saját csoportszobájuk mellett a külső helyiségeket is tisztán tartani. Ezt a terhet már ők sem bírják. Szétosztani a napi háromszori étkezést, mosogatni, a konyhát tisztán tartani az ANTSZ előírásai alapján. Csak reménykedem, hogy nem jön ellenőrzés. És ezeket a terheket próbáljuk meg egyenletesen elosztani a dolgozók között. Nem megy! Óvodapedagógus csak véletlenül jelentkezik, de ahogy megtudja, hogy nincs semmilyen kerületi támogatás, elmegy egy közeli másik kerületbe. A fiataljaink sorban várandósak lettek, a többi fiatal külföldre ment a minősítése után, a közép korosztály elhagyja a pályát. Mi még irányítjuk a süllyedő hajót, de meddig?? Száguldunk lefelé a lejtőn!!!

Pedagógus, Budapest III. kerület

A fizetések elinflálódtak, mióta elszakították a minimálbértől. A pedagógustársadalom elöregedett. Sem a tartalmi (NAT), sem a formai (fenntartóváltás) átalakításoknál nem kérdezik meg a véleményünket. A nemzet napszámosai vagyunk továbbra is! Fogd be a szád és dolgozzál! Ezt csinálják egy magasan képzett társadalmi csoporttal, akik bőven képesek lennének az önálló döntésekre, önirányításra. Visszaélnek azzal, hogy a pedagógusok többsége maximálisan lelkiismeretes, a hivatását, a gyermekeket, a szülőket, a nemzetet szolgáló morális honfi.

Pedagógus, Pest megye

Túl magasak az óvodai csoportlétszámok. Nem veszik figyelembe a létszámnál az SNI-s gyerekeket. Ha kisebb létszámú és életkorilag homogén csoportokat alakítanának ki, több óvodapedagógus menne vissza a szakmába, és nem lenne annyi pályaelhagyó. Ha a pedagógusoknak lehetne sikerélménye, nevelő szerepet is tudnának gyakorolni és nem csak gyermekmegőrzőt, akkor nem lenne közülük annyi fásult, ami a gyermekeinknek is sokkal jobb lenne. Amíg ez nem normalizálódik, addig nem várhatunk csodát. Én sem mennék el 29 fős óvodai csoportba óvónőnek, nem vállalnék ekkora felelősséget, miközben azt a pénzt bárhol megkereshetem.

Szülő, Pest megye

A tanári pályának vonzónak kellene lenni, de nem az. Életpályaként kellene bért fizetni a tanároknak, csökkenteni az adminisztrációs terheiket, elég egyéb alkalmazottal és digitalizációval. Több eszközt adni a tanároknak a fegyelem és a tanári megbecsülés érdekében. Segítő szakemberek képzése és bevonása szüksége a tanárok mellé. A gyerekeknek nem lexikális tudást kellene tömni a fejükbe, hanem több társadalmi és gazdasági ismeretet, valamint a gyakorlati minták és a logikai készségek fejlesztésére, használatára, a vitakultúra bevezetésére kellene törekedni egymás tiszteletben tartásával. Gyakori együttműködési alkalmakat kell teremteni a tanárok és szülők között, amikben egyeztetik, mi jó a gyerekeknek, szülőknek, tanároknak egyaránt. Hosszú lenne mindent felsorolni. Alapvetően kell változtatni az oktatás színvonalán, struktúráján, a gyerekek, szülők és tanárok érdekeinek leginkább megfelelő módon.

Szülő, Budapest XVI. kerület

Gyakornok óvodapedagógus vagyok, másfél éve a pályán. Nem sokkal a munkába állásom után beütött a Covid, utána pedig egyedül maradtam a 24 fős csoportra, ahol 2,5 évestől 6 évesig voltak gyermekek. Egy teljes évig anélkül vittem egyedül a csoportomat, hogy szakmai háttérrel rendelkező párom lett volna. A gyerekek megfelelő fejlesztése a sok papírmunka miatt háttérbe szorult, amit egymagam kellett megcsinálnom úgy, hogy még nekem is rengeteget kellene tanulnom. Az óvodavezetőm mindent megtett, hogy kollégát kerítsem mellém, de nem talált egész évben! Ilyen teher mellett persze, hogy rengeteg a pályaelhagyó! Kapjunk észbe! Egy gyönyörű hivatás, egy fontos szakma veszélyben van!

Pedagógus, Bács-Kiskun megye

Apropó, a fizetésem… Miért érzem magam szakvizsgázott pedagógusként egy senkinek? Nem a jövő generációját vagyunk hivatottak oktatni, nevelni, gondolkodásra tanítani? A gyerek befektetés a jövőbe. Ez csak akkor lehetséges, ha minőségi munkát végezhetünk, megújulásra való képességgel, fejlődésre törekvő igénnyel. Eddig is szívvel-lélekkel tettem a dolgom. De én is pénzből élek… Nem vágyom sztárgázsira, csak szeretnék az elvégzett munkám arányában tisztességes fizetést, juttatást kapni. Hogy ne kelljen azon rágódnom a hónap közepén, hogy két könyv megvásárlását megengedhetem-e még magamnak, be tudom-e még emellett fizetni a gyerekek étkezését! Vagy túl sokra vágyom?!

Pedagógus, Baranya megye

Az óvodákban 30 fős csoportok, ahol elvesznek a nehezebben beilleszkedő gyerekek, az óvónőnek esélye sincs mindegyik gyerekre megfelelő időt és figyelmet fordítania. Kevesen vannak, legtöbbjük már nyugdíjas régi berögzült szokássokkal, ami a mai gyerekeknek már nem megfelelő. Fiatal óvónő ritka mint a fehér holló. Lassan egy közmunkás fog bent lenni a gyerekekkel, aki lehet hogy tud vigyázni rájuk, de az iskolára való felkészítést nem tudja megcsinálni. Így alapból rengeteg nehézséggel néznek szembe a gyerekek már az első osztályban. Elérjük azt a szintet, hogy aki teheti, az otthon vagy más egyéb intézményekbe viszi fejleszteni, felkészíteni a gyereket az iskolára. Aki pedig nem teheti ezt meg, az szenved éveken keresztül és elveszik a rendszerben. Tudjuk, hogy a kormánynak az az érdeke, hogy könnyen irányítható, biorobotokat alkosson, akiket ki lehet zsigerelni (multi cégeknél, közmunkán, stb.).

Szülő, Fejér megye

Olyan tanítókat, tanárokat is alkalmaznak az iskolák, akik kiégtek, vagy talán soha nem is voltak a pályára valók. Megalázzák, akár fizikailag is bántalmazzák a tanulókat. Mindez az igazgató és a tanári kar tudtával történik.

Szülő, Budapest IX. kerület

Nagyon nagy az óvónőhiány, akik maradtunk, túlterheltek vagyunk. Nem értem, miért nem segít a felsőbb vezetés ez ügyben. 50nm-en 25 gyermek van bezsúfolva, plusz 3 felnőtt, ha minden kolléga itt tud lenni. Ha problémás gyermek van a csoportban, el lehet képzelni milyen "tébolydává" válik az egész légkör (általában több problémás gyermek van). Gyakran az egészségesek nem kapnak megfelelő figyelmet, fejlesztést. Ha a fizetés nem változik, jövőre én is elhagyom a pályát. 3 diplomám van, szakvizsgám, pedagógus 2 minősítésem, 11 év gyakorlattal 188 ezer a nettó bérem.

Pedagógus, Fejér megye

Az összevonások, túlterheltség, értelmetlen intézkedések miatt ideges, parancsolgató, türelmetlen pedagógusokkal találkoznak a gyerekek. Az oktatásirányítás összes problémája rajtuk csapódik le, az agresszió mindig lefele irányul. Sok pedagógus kényszerül pálya-elhagyásra, így cseréli le az állam a hozzáértőket képesítés nélküliekre. Ők nem fogják megkérdőjelezni a könyvben az értelmezhetetlen feladatokat, jó, ha csak érzékeltetik s verbálisan nem fogalmazzák meg, hogy a gyerek alacsonyabb szellemi képességekkel rendelkezik, holott a könyv feladatai következetesen rosszak. Ez a gyerek önbecsülésének leépüléséhez vezet. A szülő nem fogja érteni, mi a probléma... csak a rendszer maga. Csak azok a gyerekek fognak tudni továbbtanulni, ahol a szülő áldozni tud olyan magántanárra, aki tudja súlypontozni a dolgokat, s meg tudja győzni a gyereket, hogy nem vele van baj.

Pedagógus, Budapest VIII. kerület

Betegen járnak be dolgozni az óvónők, dadusok. Volt amelyiknek hangja sem volt, így az egészséges gyereket fertőzik. Ha nem járna be, nem lenne ki vigyázzon a gyerekekre, mert nincs óvónő, dadus, asszisztens.

Szülő, Budapest XX. kerület

Az SNI gyermekek ellátása hiányos, egy-egy szakértői vizsgálatra alaphangon 5 hónapot kell várni. A pedagógia szakszolgálatoknál méltatlan körülmények között dolgoznak a szakemberek. (Rohadó padló, koszos fal, nem biztonságos váróhely.) Az iskolákban kevés a szakember (pszichológus, pedagógiai asszisztens, iskolaorvos, védőnő). Ha valaki fejleszteni akarja a gyereket, magánban kell elintézni, brutális pénzt fizetve.

Szülő, Pest megye

A tanulmányaim alatt pedagógiai asszisztensként óvodapedagógusi feladatokat láttam el egy szintén tanulmányait végző kolléganővel karöltve. Tehát a csoportot két egyetemi hallgató vitte, melyek mellett volt egy szociál pedagógiát végzett, szintén pedagógiai asszisztensként alkalmazott kolléganő, aki egy autizmus spektrumzavarral rendelkező gyermekkel foglalkozott kizárólag. A nevetséges fizetés, folytonos szülői elégedetlenség, helyettesítés, rengeteg papírmunka és a munkáltató magas elvárása nem könnyítette meg a tanulmányaink befejezését.

Pedagógus, Veszprém megye

Jómagam 3 diplomás vagyok, megtehetném, hogy sokkal megbecsültebb szakmára váltok, de mégis tanítóként dolgozom. Szeretem a munkám, de elkeserítőek a mindennapok. A tantesületünkben nagy a hiány, amit helyettesítésekkel és az óraszám kitolásával oldanak meg (nem heti 22 óra, hanem magasabb, 24 vagy 26 az óraszámunk). A pedagógusok mentális egészsége is a padlón van, emiatt sok a betegeskedés, ekkor szintén helyettesítésekkel tömködik a keletkező emberhiányt. A 2020-as NAT, a logikátlan ismeretanyagelosztás, a nagy tananyag, a központosított rendszer mind gátolják az egyéniesítést. A helyzet tarthatatlan!

Pedagógus, Budapest XVII. kerület

Borzasztó a pedagógushiány. Tavaly az óvodában előfordult, hogy kb. 2 hónapig a 32 fős gyermekcsoportban egy pedagógiai asszisztens és egy dajka végezte a munkát, két hónap alatt lehetett megoldani a helyettesítést, mert a többi csoportból is hiányoztak az óvónők. Az előírt fejlesztések több hónapos csúszással indultak szakemberhiány miatt.

Szülő, Győr-Moson-Sopron megye

A tanárok túlterheltek és motiválatlanok. Leadják a tananyagot, pipa, de semmi többet, extrát nem visznek bele. Ez szülőként bosszantó, de az alacsony anyagi és szakmai megbecsülés és a rengeteg munka mellett teljesen érthető. A kormányzat folyamatosan rossz döntéseket hoz, a szülők, diákok, tanárok akaratát semmibe veszi. Kicsit az az érzése az embernek, hogy mindezt tudatosan is csinálja.

Szülő, Pest megye

Mint óvónő, a feladatom egyre több, de sajnos a fizetésem nem emelkedik. Óvónő a gyerekek szeretetéért lettem, de sajnos megélni nem tudok belőle. Gyermekem is van, ha szeretném, hogy ételt kapjon, szép ruhákba járjon, ez az összeg hamar elfogy. Sokszor érzem, túlterheltnek magam. A gyermekekért élünk, neveljük, tanítjuk őket, de sokszor úgy érzem nincs megbecsülése a szakmámnak. Nem gyermekmegőrző vagyunk, hanem teszünk és segítjük a gyerekeket, hogy önálló, megfelelő tudással lépjenek be az iskolába. Remélem átgondolják, hogy a pedagógushiány miért van, és aki még kitart, miért tart ki. Remélem megkapjuk a megbecsülést, azt a fizetésemelést, amit érdemlünk. Köszönöm szépen.

Pedagógus, Fejér megye

A KK létrejöttével az oktatási intézmények gazdátlanokká váltak, fenntartóként csak a pénzügyi korlátozások zajlanak, az erős központosítás hatására egyre körülményesebb bármit is elintézni. Nem támogat, inkább akadályoz a tankerület. Sajnálatos módon vannak támogatott és kevésbé támogatott iskolák a fenntartásuk alatt. A KK sajátos számítási rendszerében gyerekenként számítják az egyes iskolák órakeretét, így például kistelepüléseken nincs lehetőség szakkörökre, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, hiszen gyerekenként 2 órát levonnak a 27 fő alatti létszámok esetén. Mellette minden pedagógus 26 órában látja el a feladatát. Az eseti helyettesítéseket nem fizetik, régebbi pluszjuttatásokról álmodni sem lehet. Nyugdíjas kollégák álláshelyét nem tudjuk betölteni, gyakran meg is szüntetik azt eleve.

Pedagógus, Jász-Nagykun-Szolnok megye

Gyermekem nagycsoportos óvodás. Kevés az óvónő alapból, de most hogy betegek is néhányan, a gyerekek összevont csoportban vannak. Délután mindig, de van, hogy délelőtt is. Ez a helyzet nagyon elszomorít, főleg így egy évvel az iskolakezdés előtt, hogy nem tudnak haladni megfelelően. A gyerek is panaszkodik, hogy nagy a zaj a csoportban, és látom rajta is hogy feszült. Szegény óvónők és dadusunk erőn felül teljesítenek.

Szülő, Budapest XV. kerület

SNI-s gyermeket nevelek. Környékünkön egyáltalán nem biztosít az állam fiam számára megfelelő intézményt (kis létszámú osztály, fejlesztőpedagógusokkal, lassabb haladási tempóval). A helyi iskolák hivatkozva túlterheltségre, szakemberhiányra stb. mindent elkövettek, hogy eltérő fejlődésű gyermekemet ne írassam be. Ellenségesen viselkedtek velem, a gyermek alapvető jogait semmibe vették. A folyamatos mulasztásos törvénysértéseket csak "lepapírozták". Jelenleg "egyéni munkarendes" (magántanuló) gyermekem oktatását és fejlesztését támogatás nélkül, teljesen önerőből intézzük, férjem keresetéből. Felháborít, hogy az oktatási törvényben is deklarált alapjogunkat, a fiam számára megfelelő oktatást nem biztosítja az állam, míg rajtunk, gondviselőkön folyamatosan számon kéri, képességeihez mérten megfelelően halad-e a gyermek a tanulásban. Egy csalódótt és kizsigerelt anya.

Szülő, Pest megye

Óvodapedagógus vagyok, évek óta nehezíti a munkát az óvónőhiány. Miközben a napi munkán túlmenően erőn felül teljesítünk, a plusz órák megfizetése nélkül helyettesítünk, présel minket a portfólióírás, a tanfelügyelet, az önértékelés (ez az értelmetlenül sok és felesleges adminisztráció), sem anyagi, sem erkölcsi elismerés nincsen. A rendszerben rengeteg az ellentmondás. A hatévesek kötelező beiskolázásánál nem számít az óvodapedagógus véleménye, ugyanakkor 66 indikátor mentén kell számot adni a szakmai tudásunkról. A hivatásunk leértékelődik! A szakemberhiányt nem azzal kell orvosolni, hogy délután nem kötelező pedagógusnak ellátnia a csoportot. Jó lenne, ha a hivatás szeretetét nem kezdené ki az a sok nehézség, amitől egyre frusztráltabbak, fásultabbak, feszültebbek a pedagógusok.

Pedagógus, Budapest III. kerület

25 fős első osztályomban 5 "papíros" tanuló. 1 fő BTMN, 3 fő SNI (enyhe ért.fogy.), 1 fő autista. Számított létszám 30 fő. A tankerület nem engedélyezte az osztálybontást, 26 órában tanítok: 19 órát a saját osztályomban, 5 órát 8. osztályban pedagógushiány miatt. A tanulók több mint 70%-a hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú szülőkkel. Szeptember eleje van, de már most kimerültem. Csak az első osztályban 5 felé kell differenciálnom, felkészülnöm az óráimra. Nem tudom meddig fogom bírni mentálisan és fizikailag :(

Pedagógus, Veszprém megye

Az óvodákban a pedagógushiány elkeserítő, nincs olyan év, hogy ne lenne változás. A meglévő óvónénik belefulladnak a felesleges adminisztrációba ahelyett, hogy a gyerekekkel foglalkoznának. Utánpótlás alig van. Logopédus, gyógypedagógus sincs, aki időben felmérné a gyerekeket és tájékoztatná a szülőket. Csak akkor jár valami, ha SNI-s a gyerek, pedig sokuknak csak részképesség problémája van. Így a nem tehetős szülőknek esélyük sincs a gyerekek fejlesztésére.

Szülő, Budapest III. kerület

8. osztályos fiamnak 34 órája van egy héten, 3-szor nulladik órája. Így egy héten 4-szer van 7 órája. Emellett napi 2,5 óra vízilabda edzése van, de csak 1 testnevelés óráról tud eljönni. Az órarend nem ad lehetőséget a 2. testnevelés alóli mentességről, pedig a 2,5 óra/nap nem csak 2 testnevelést váltana ki. Abba senki nem gondol bele, amikor órarendet készít, hogy a tanítási óraszám csak egy része az iskolai létnek, otthon még tanulni is kell másnapra. Így összességében bőven átlépi egy 13-14 éves gyerek azt a napi 8 órás kötelezettséget, ami a felnőtt korosztálytól elvár a mai rendszer. Szerintem ez tarthatatlan.

Szülő, Békés megye

Óvodapedagógus, óvodavezető helyettes vagyok. A heti kötött óraszámomnál többet vagyok csoportban, a helyettesi feladataimat ezután, illetve itthon végzem el este, hajnalban. Az intézményben több üres, betöltetlen óvodapedagógusi álláshely van. Nem csak az ingyenes helyettesítés terheli le a maradék óvodapedagógusokat, hanem a felesleges adminisztráció, az életkorunk növekedése, a hajnali és esti ügyelet ellátása, mely sokszor együtt jár a "hosszúzással" is, hiszen senki nem hagyja ott a csoportját, kollégáját a kötött munkaideje után, hiszen akkor van a legnagyobb szükség mindkét óvodapedagógusra (étkezés, tisztálkodás, nyugodt pihenésre felkészítés).

Pedagógus, Budapest X. kerület

A szakos ellátottság gyakorlatilag megszűnt. Az iskolavezetők kétségbeesetten kérlelik a még meglévő kollégáikat a betöltetlen állások szakóráinak ellátására. Mindenki mindent tanít már, s bőven heti 26 felett. Vagyis akik még maradnak, nagyon sok órában azt is tanítják, amit nem tanultak. Ezt a legjobb szándékkal sem lehet minőségromlás nélkül csinálni.

Pedagógus, Pest megye

Az óvodánkban három csoportra négy óvónő jut, két pedagógiai asszisztens és két dadus. A mi csoportunkban egy óvónő van és egy dadus. Legutóbb a konyhás nénit láttam a csoportszobában. Nem ebédet vagy uzsonnát osztott, hanem besegített a pedagógiai feladatokba. Sokszor kérik, hogy ebéd után vigyük haza gyermekünket. Sokszor összevont csoportok vannak.

Szülő, Budapest XXII. kerület

Egyre nagyobb a probléma, mind a tanárok és gyógypedagógusok hiánya miatt, mind az egyre több és rosszabb tananyag miatt, miközben a gyerekek fejébe egyre több lexikális anyagot próbálnak belepréselni. Az ember feje nem lexikon, arra ott a könyvtár, a Google. A gyerekeknek az önálló gondolkodást, tanulást kéne megtanítani, az életre nevelni, hasznos információkhoz juttatni, felkelteni az érdeklődését, kíváncsiságát. Minden gyerek más. Minden gyerekben meg kéne találni azt amiben jó, és azt támogatni. Nem a földbe taposni, csak mert valami nem megy. Nekünk sajnos ezt csak egy magán iskolában tudják most biztosítani, a fiam diszlexiás.
Az óvónők figyelme sem képes a végtelenségig terjedni. Nagyon fárasztó ilyen feltételek mellett dolgozni!

Szülő, Békés megye

Sajnos a gyermekek mozgástere beszűkült a magas csoportlétszámok és az ehhez képest kicsiny csoportszobák miatt. Ez nagyban kihat a gyermekek érzelmi állapotára, sok a frusztrált, fáradt kisgyermek már óvodáskorban is. A nyugodt, családias, megnyugtató környezetet nehéz, szinte lehetetlen biztosítani ilyen feltételek mellett. Újabb csoportok kialakítására lenne szükség, hogy a zsúfoltság ne legyen ilyen jelentős. Ugyanakkor a jelenlegi csoportszám esetén sincs meg a két óvodapedagógus egy csoportban, nemhogy újabbakat lehessen nyitni.
Az óvónők figyelme sem képes a végtelenségig terjedni. Nagyon fárasztó ilyen feltételek mellett dolgozni!

Pedagógus, Pest megye

A mindenki által kedvelt, korszerű, elektronikus háttérrel készülő Mozaikos tankönyvek hivatalosan nyilvánvalóan politikai döntés miatt elérhetetlenek. Az iskolai könyvtárak a tönk szélén állnak, rá vannak szorítva a tankönyvek kezelésére. Gyarapításra, olvasásnépszerűsítésre, állományfrissítésre nincs lehetőség. A tankönyves munka díjazása az utóbbi években elveszítette az átláthatóságát, a tankerületek az aláírt szerződést egyeztetés nélkül is módosíthatják utólag, amikor a munka már el van végezve.

Pedagógus, Budapest XI. kerület

A gyermekeim 8 csoportos óvodájában jelenleg 3 óvónő hiányzik. Rendszeres a túlórázás, de csoportokat is kénytelenek ebéd után alkalmanként összevonni. A férjemmel mindketten dolgozunk, a gyerekeket így nem tudjuk elhozni ebéd után. Aggódom a gyerekeimért. Aggódom, hogy mi lesz, ha nyugdíjba megy az óvónénink!

Szülő, Budapest IV. kerület

Az iskolában a szülőin a tanító nénik mondták, hogy 4 tanár hiányzik. Aki teheti, tanítás után vigye haza a gyereket, mert csak összevont csoportokban tudnak napközit tartani. Nincs fejlesztő pedagógus, így a fejlesztést sem tudják megoldani. Próbálnak utazó pedagógust kérni, de már most mondta az igazgató, hogy lehetetlen küldetés...

Szülő, Pest megye

Felháborító ami mostanában zajlik: 8 csoportos óvodákban konkrétan 8 óvónő van, a dajka ped. asszisztens agyon van hajszolva 170.000 Ft-ért, ez valami röhej. Valamit csinálni kell, mert egyre többen hagyják el a pályát, és teljesen igazuk van, hiszen minden ember 4 ember helyett dolgozik ugyanazért a fizetésért. Nem beszélve az energiáról, az időről, az ember már alig van otthon a családjával mert olyan hiány van a munkahelyen. Becsületesen, tisztességesen dolgozunk, még sincs megbecsülve, sőt...

Pedagógus, Budapest VII. kerület

Kevés ugyan a pedagógus, de az igazán nagy probléma az, hogy erre hivatkozva olyan magas létszámokkal indítanak csoportokat, osztályokat, hogy ellehetetlenítik az oktatás, nevelés minőségi végzését, valamint a problémás gyerekek integrálását is. Ez amúgy is nehéz plusz feladat, amire ritkán biztosítanak továbbképzést, pedig kellene. Eközben csoportokat zárnak be, osztályokat vonnak össze. Nem biztosítanak megfelelő anyagi forrásokat, ezáltal a szükségesnél jóval kevesebb pedagógus, minimális eszközzel kénytelen valamilyen eredményt elérni. Eközben a papírmunka megsokszorozódott, ellenőrzés ellenőrzés hátán, hogy a portfólió megírására kötelezve lassan a kimerülés határán már nem csak a fiatalok hagyják el a pályát, de az idősebbek is ezen gondolkodnak. Mindezt olyan alacsony fizetésért tesszük, hogy folyamatos megélhetési gondokkal küzdünk, ha nincs egy jól kereső pár mellettünk.

Pedagógus, Budapest XVII. kerület

Egy nagyon jó, képzett, tapasztalt óvónőtől búcsúztunk el év végén. Magánóvodában folytatja munkáját. 2 évvel nyugdíj előtt jól jött neki ez a lehetőség. Hiszen nem mindegy, hogy mennyit kap majd nyugdíjasként, és hogy most mennyiből kell gazdálkodnia. Sajnos képzett óvónőt nem tudtak felvenni a helyére hiszen nem nagyon van, így egy nagyon aranyos másodéves hallgatóval próbálják betölteni az űrt.

Szülő, Pest megye

A körzeti általános iskolában az elmúlt tanévben annyi tanár nyugdíjba ment illetve felmondott, hogy augusztus közepéig úgy tűnt, az ötödikes gyerekemnek nem lesz osztályfőnöke. Az utolsó pillanatban sikerült felvenni matematika-fizika szakos tanárt is – és sajnos úgy tűnik, a kényszer miatt igen rossz pedagógust vettek fel. Szívszorító, amikor 10 éves gyerekek azt kérdezik tőlem: miért nem akar minket senki tanítani?

Szülő, Budapest XIV. kerület

Tombol a hatalmas pedagógushiány, nagyon sok csoportban a délutánokat pedagógiai assziszten-sekkel próbálják megoldani. A pedagógusok megbecsültsége nagyon alacsony. Leginkább a bérezés elszomorító, ami egyáltalán nincsen összhangban a felelősséggel, a rengeteg adminisztrációval és otthon végzett munkával. Minimum meg kellene duplázni minden pedagógus fizetését. Kezdő óvodapedagógusként nem lehet egyről a kettőre jutni, önálló életet kezdeni, mert a fizetésünk elmegy a lakhatásunkra és még talán enni jó, ha tudunk. Szórakozásról már ne is beszéljünk. Plusz munkát kell vállalni ahhoz, hogy hónap végén is legyen miből kiflit venni vacsorára. Elszomorító, elkeserítő, dühítő a pedagógusok alábecsültsége.

Pedagógus, Fejér megye

Gyógypedagógusként elkeserítő számomra az anyagi megbecsülés. Ki merem jelenteni, hogy anyagi és megélhetési gondokkal küzdök. Nem győzök magánórákat és egyéb munkákat keresni és elvállalni. A motivációm egyre inkább csökken, pedig ezen a területen kiemelten szükség lenne a pozitív életszemléletre, hiszen fogyatékos gyerekekkel foglalkozom. Ami számomra elkeserítő, hogy olyan gyerekeket is el kell látnom, akikhez nincsen meg a szakmai tapasztalatom, de mivel nincsen szakos gyógypedagógus vagy terapeuta, az én nyakamba varrják őket. Ebben a folyamatban mindenki érdeke sérül: a gyereké, mert nem azt a fejlesztést kapja, ami jár neki, a szülőé, akinek a legtöbb esetben nincs tudomása róla hogy mi járna (!), és nekem is, hogy én hogyan számolok el a lelkiismeretemmel, szakmaiságommal. Én is azt tapasztalom, hogy papíron legyen lefedve a fejlesztés, de hogy a valóságban mi történik, az senkit nem érdekel...

Pedagógus, Békés megye

Idén elment a fiatal óvónénink máshová dolgozni, mert nem bírt a fizetéséből megélni… Ugyan sikerült helyettest találni, máshonnan csábították el, mert ez egyházi, jónevű ovi. De ha ez így folytatódik, ki fogja a gyerekeinket tanítani? Ki marad így a pályán, ha a fiatalok elhagyják??

Szülő, Győr-Moson-Sopron megye

Kis településen sok az óraadó tanár. Szülőként sose láttuk őket, sose tudtunk velük beszélni. Szinte minden évben új tanárhoz, szokásokhoz, elvárásokhoz kellett alkalmazkodnia a gyerekeknek. A tanári túlterheltség talán a kötelező napközin látszott leginkább. Már nem maradt tanári motiváció a délutánra. Kaptak egy rakat leckét, hogy biztos kitartson 4-ig, és elég legyen megkövetelni, hogy csendben üljön, és írja a házi feladatot. Ha nem ment, segítséget nem kapott. A felügyelő pedagógus viszont végezhette egyéb feladatait.

Szülő, Békés megye

Második éve viszek egyedül egy óvodai csoportot, mint óvodapedagógus. Idén még 4-en mentek nyugdíjba, így a 8 csoportos oviban 6 csoportban nincs csak egy óvónő. Nyugdíjasok, pedagógiai asszisztens és összevonás, hogy délután ne kelljen ott maradni. De a szakmai rész egyedül egy ember vállát nyomja. :( Fáradtan túlterheltnek érzem magam, idén 27 év után nem vártam a tanévkezdést. Pedig "szerelemmel" csinálom, eddig azt hittem mást el sem tudnék képzelni hivatásnak.

Pedagógus, Budapest XV. kerület

A pedagógusnak nincsen szabadsága a tananyag megválasztásában, a tanmenet rugalmas kezelésében, a tankönyv kiválasztásában. Nincsen idő a tanulókkal való mélyebb személyes ismerkedésre, az életre felkészülő témákkal való foglalkozásra, a készségek fejlesztésére. Rengeteg az adminisztrációs feladat és a túlóra. A tanulók kényszernek érzik a tanulást, mivel nincsen idő egy-egy témába való elmélkedésre, saját megfigyelések és vélemények megosztására, kreatív munkára. A szociális problémák megoldására sincs kapacitása az iskoláknak. A diákok szinte egyáltalán nem szólhatnak be az iskolai működésbe, csak elszenvedői egy embertelen rendszernek.

Pedagógus, Baranya megye

Gyermekem óvodába jár. Több alkalommal volt, hogy pedagógiai végzettség nélküli közfoglalkoztatottra bízták a gyerekeket, aki nyilvánvalóan szakmailag inkompetens volt a nevelő munkára.

Szülő, Békés megye

Az üres álláshelyeket a tankerület meg sem hirdeti, majd széttárja a karját, hogy nincs pedagógus. Szolgálati lakás vagy pedagógusszállás elvétve sincs, pedig segítene enyhíteni a pedagógushiányt. A hiányzó kollégák óráit a többiekre osztják, akik a túlzott terhelés miatt azonnal kilépnek és hagyják el az iskolát.
Ha a gazdaság dübörög, legalább a tantermek kifestésének terhét vagy a fénymásoló papír biztosításának terhét le kellene venni a szülőkről! Nem beszélve az eszközökről, a szabad könyvválasztásról, a pedagógusok fizetéséről. Féltem ebben a helyzetben a gyermekeimet, leendő unokáimat...

Szülő, Békés megye

Ha bármikor kolléga hiányzik betegség, szabadság, továbbképzés, önértékelés teljesítése stb. miatt, a csoportban maradó kollega egyedül helyettesíti a kiesőt. Nem jár érte se órakedvezmény, se pénz, sem semmi. Ha tartósan egyedül marad az óvónő egy óvodai csoportban, akkor az egyedül maradó óvodapedagógus teljesíti a két ember munkáját. A pedagógiai feladatokat, naplóírást, benne különböző tervezetekkel, programokkal, célfeladattal, eszközzel, differenciálással mindegyik tevékenységi területen vezeti a csoportnaplót, a felvételi mulasztási naplót, szakszolgálathoz jellemzéseket ír, félévente akár 30 gyermekről DIFER tesztet és jellemzést készít. Ha adminisztrációból ez sem lenne elég, akkor jön az önértékelés, a kötelező továbbképzések, a minősítésekre való felkészülés. Nem lenne szabad ezt hagyni, mert ennek az adminisztrációs tehernek szinte lehetetlen megfelelni.

Pedagógus, Somogy megye

Jelenleg plusz két olyan tárgyat tanítok, amire nincs végzettségem! Minden ilyen tantárgy tanításához 3 év egyetem lenne szükséges. Ez a helyzet teljesen általános az iskolánkban.

Pedagógus, Békés megye

Gyermekem óvodájába nem találnak végzett óvónénit. Az egyetlen képesítéssel rendelkező óvodapedagógus a nyugdíjból visszatért óvónő, aki mindent megtesz, de sokszor a gyerekek délután már csak a dadussal vannak hagyva.

Szülő, Komárom-Esztergom megye

Középiskola, évnyitón derült ki, a kilátásba helyezett osztályfőnök felmondása okán új embert kapnak a gyerekek. Majd szeptemberben újabb kilépések miatt hetekig nem voltak szakos tanárok, így majdnem egy teljes hónapig tartottak az áldatlan állapotok, jól-rosszul megoldott helyettesítésekkel. Toldozgatnak, foltozgatnak, ahogy tudnak. A gyerekeknek meg nem lesznek biztos alapjaik, ismereteik, amelyekre tovább építkezhetnének. Mi lesz így velük?? Egyszerűen kétségbeejtő, ami itt folyik!!

Szülő, Budapest XXII. kerület

Sokkal hangosabban kellene beszélni arról a 2020-as jogszabályról, amely szerint az óvodában csak a „tanulási időben”, 8-12-ig kell felsőfokú végzettségű pedagógusnak a gyerekekkel lenni, a reggeli és délutáni időszakra még az érettségi sem követelmény, gyakorlatilag dajka, de a kertész bácsi is alkalmazható a felügyeletre. Közben az óvónőkre ugyanúgy vonatkozik a köznevelési törvény, a tanfelügyelet, a minősítés.
Nem kellene megvárni, amíg tragédiák történnek az óvodákban.

Pedagógus, Budapest III. kerület

Elkötelezett, lelkiismeretes tanárnak tartom magamat, aki 5. éve tanít közoktatásban, pedig nem vagyok fiatal. Itt találtam meg a hivatásomat. Rengeteget dolgozom, alig van szabadidőm, de csak a tanári munka lenézésével, ellehetetlenítésével, anyagi semmibevételével találkozom. A diákok és a kollégák támogatása az egyetlen, ami miatt még 1 évig maradok.

Pedagógus, Budapest VIII. kerület

Az óvodában 7 csoportból 4 óvónői állás nincs betöltve, ped. asszisztens sincs elegendő. Emiatt délután összevonnak csoportokat, tehát 1 felnőttnek kéne vigyázni kb. 50 gyerekre, rossz idő esetén ráadásul bezsúfolva őket 1 csoport-szobába. Ez megengedhetetlen! Belekényszerítenek, hogy délután hazavigye a gyereket, aki tudja. Aki meg nem, az aggódhat folyamatosan. A megmaradók erőn felül teljesítenek már régóta, munkaterheik olyan nagyok, hogy félő, inkább ők is elmennek.

Szülő, Budapest XXII. kerület

Elszomorító, hogy így háttérbe vannak szorítva azok, akik életek igazgatásával és segítésével törődnek. Még a megélhetéshez is kevés fizetéssel kell kihúzniuk a mindennapokat, elképesztően leterhelten, sokszor akár több iskolában is tanítva a tanárhiány miatt. Szeretném, ha nekünk, gyerekeknek – akik később felnőttek leszünk és tovább visszük a nemzetünk – nem ilyen szörnyű példával kellene felnőnünk. Ugyanúgy életek dőlnek el az iskolában, mint egy kórházban. Jobbat érdemlünk!

Gimnazista, Budapest XI. kerület

Kétcsoportos óvodát vezetek, 30 év munkaviszonyom van. Hiába 12 óra a csoportban töltendő időm, teljes munkaidő alatt gyerekekkel vagyok. Hajnalban, vasárnap vagy itthon végzem az adminisztrációt, amibe lassan belefulladok. Nincs óvónő, de ki is jönne ilyen bérért? Nincs fejlesztő szakember, a BTMN-s gyerekek fejlesztését is rátolták az óvónőkre, hiszen mindenhez értenek. Imádom a munkám, de nem tudom, meddig akarom ezt még így csinálni. Megalázóan alacsony bérért…

Pedagógus, Bács-Kiskun megye

Fogjunk össze és hallassuk a hangunkat, képviseljük gyermekeink érdekeit és beszéljünk a problémákról! Bár azonnal megoldás nincs, de aktív részvételünkkel valamennyien tudunk segíteni abban, hogy minél többen tudjanak a bajokról, és ezzel közelebb kerülünk a pozitív változáshoz.

Ha még nem tette, kérjük csatlakozzon a Szószóló a gyerekekért akcióhoz! Lehetősége van rövid szöveges üzenetben elmondania tapasztalatait. A részvétel anonim, egy rövid űrlap kitöltésével csatlakozhat.

[Kezdőlap] [Kiáltvány] [Vélemények] [#jobbaterdemelnek] [Megosztható idézetek] [Sajtó]

Közösségünk aktív segítséget nyújt a mindennapi problémákban, emellett kitartással, összefogással és a szülő-pedagógus együttműködés jobbításával előrelépünk az országos ügyekben is. Segítő anyagokat, állásfoglalásokat és felméréseket teszünk közzé, hogy felépítsük a közoktatás ügye mögötti társadalmi támogatottságot. 2016-os indulásunk óta a következő platformokat építettük fel:

Közösségi csoport	Segítő, érdekvédő csoport, ahol feltehetjük kérdéseinket, megoszthatjuk véleményünket. Támogatjuk egymást szülőként és pedagógusként, és közösen állunk ki érdekeink mellett.
Facebook oldal	Nyilvános facebook oldalunkon tudatosíjuk a gyermekeink jövőjét veszélyeztető társadalmi problémákat, kiállunk a szülőket és gyermekeink jövőjét, a magyar társadalmat érintő fontos közügyek érdekében, és közzétesszük a szülők számára hasznos információkat, tudnivalókat.
Honlap	Honlapunkon elérhetőek online akcióink, információs anyagaink, állásfoglalásaink, felméréseink eredményei.
Hírlevél	Email hírlevelünk röviden hírt ad aktuális akcióinkról, felhívásainkról, tudnivalókról, állásfoglalásainkról.
Instagram	Instagram oldalunkon is közreadjuk a szülőket érintő legfontosabb aktuális híreinket.
Szülői szókimondó	A Szülői Szókimondó teret ad a véleménynyilvánításra és személyes párbeszédre, vitára; itt a másképp gondolkodók álláspontját is megismerhetjük.
Szószóló a közoktatásért	A Szószóló online felületén biztonságos, anonim módon tesszük közzé a közoktatásban szerzett személyes tapasztalatokat és problémákat, hogy ezeket mindenki megismerje.
Szülői tudásbázis	A Szülői tudásbázisban a közoktatással kapcsolatos, szülők számára hasznos tudnivalókat gyűjtjük.
Plusz egy év óvoda	Közösségi csoportunk gyakorlati segítséget nyújt abban, hogy minden érintett szülő tudatosan dönthessen a további egy év óvoda kérvényezésével kapcsolatban és szakmai támogatással vezeti végig a családokat a gyakran stresszes folyamaton.
Média	Médiamegjelenések: képviseljük a szülői érdekeket a sajtóban és teret adunk a szülői megszólalásoknak.
Petíció	Petíciók: segítünk kihangosítani a szülői véleményeket és képviselni a gyerekek jogait és érdekeit.
Szakember-adatbázis	Szakemberek adatbázisa: segítünk a szülőknek és a szakembereknek, vállalkozásoknak, szervezeteknek, hogy egymásra találjanak.

Maradjunk kapcsolatban! Hírlevél feliratkozás:

Az email címeket bizalmasan kezeljük, értesítéseinkről bármikor leiratkozhat. Részletes adatvédelmi tájékoztató itt.

Cookie	Duration	Description
cookielawinfo-checkbox-analytics	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional	11 months	The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy	11 months	The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.